Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-21 / 144. szám, péntek

1991. JUNIUS 21. HÍREK - VELEMENYEK HONATYÁK - FIZETÉS NÉLKÜL Első ízben döntött úgy a Szövetségi Gyűlés kamaráinak elnöksége, hogy a képviselők fizetésére vonatkozó tör­vényt alkalmazva, egyes képviselők nem kapnak fizetést. Május hónapban ez érvé­nyes Miroslav Adámekra (Szlovák Nem­zeti Párt), Milan Kňažkóra (Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom) és Michal Kováéra (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom), akik nemcsak fizetésüket nem kapják meg, de nekik a képviselői tisztséggel járó kiadásaikat sem térítik meg. A Nemzetek Kamarája képviselői közül az intézkedés Vladimír Mikanra (Polgári Fórum-Polgári Mozgalom) és Roman Ze­lenayra (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) vonatkozik. A két kamara el­nöksége döntését az említett képviselők­nek a tanácskozásokról való távolmara­dásával magyarázza. •• •• UGYNOK(OK) A SZÖVETSÉGI KORMÁNYBAN A szövetségi kormány tagjai ós minisz­terhelyettesei feddhetetlenségi vizsgála­tának eredményeivel foglalkozik a Mladá fronta Dnes tegnapi száma. A Marián Čalfa miniszterelnökkel készített beszél­getésből kiderül, hogy a november 17-ei eseményeket vizsgáló parlamenti bizott­ság a kormánytagokra, illetve a miniszter­helyettesekre vonatkozóan 16 esetben állapított meg pozitív eredményt különbö­ző szintű beosztásban. Három esetben a kormány tagjáról van szó, ámbár két esetben a bizottság negatív bejegyzést állapított meg - mondta Marián Óalfa. A pozitív eredménnyel kapcsolatban konkrét személyt nem említett a kormány­fő. A miniszterhelyettesek lusztrálásának eredményeiről tájékoztatta az illetékes kormánytagokat, ós kikérte véleményü­ket. Több helyettest visszahívtak tisztsé­géből. KÉPVISELŐK AZ ELNÖKI LÁTOGATÁSRÓL MARKOTÁN PÉTER (FMK): Nagyon pozitívan értékelem az elnök látogatását. Igen komoly kérdésekről be­szélt, így elsősorban az alkotmányokról, a cseh és a szlovák viszonyról. Kifejtette véleményét a nemzetiségi kérdésről is. Maximális humanizmusát, mély bölcses­ségét tanúsította. Diplomataként is helyt­állt, ügyesen kitért néhány provokatív kérdés elől. Ismét bebizonyította ráter­mettségét, azt, hogy megfelelő személy került a köztársasági elnök posztjára. Úgy gondolom, hogy napjainkban, amikor fe­szültség tapasztalható a két köztársaság között, az ô személye az integráló té­nyező. DOBOS LÁSZLÓ (Együttélés): Benyomásaim vegyesek, de meg kell jegyeznem, hogy a köztársasági elnök számára a szlovák parlament ma forró talajt jelent. Kissé csodálkoztam, hogy külpolitikai tájékoztatóval kezdte, nyilván ez is fontos téma, de a képviselők kérdé­sei egészen más területre, a cseh és a szlovák viszonyra terelték a figyelmet. Egyértelmű jószándékában, humanista lelkületében nem kételkedem, de a hely­zethez képest válaszai nem voltak elég konkrétak. Jó érzéssel fogadtam viszont, Rózsa Ernőnek, a magyar kisebbséget ért sérelmekre vonatkozó kérdésére adott válaszát, amelyben határozottan elítélte a kollektív bűnösség elvét. Számomra nagyon fontos, hogy ezt a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság elnöke a szlovák parlamentben nyilvánosan ki­mondta. JURAJ GAŠPAR (SZNP): Többet vártam a látogatástól. Megér­tem, hogy nem könnyű reagálni a képvi­selők kérdéseire, ennek ellenére az elnök valahol az általános diplomáciai síkon maradt. Nem adott hangot személyes véleményének. Ami pedig a kérdések megfogalmazását illeti, úgy vélem, a kér­dezőknek pontosabban kellett volna fo­galmazniuk, úgy, hogy konkrét válaszokat provokáljanak ki. (-g-r-) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN Pénznem 1991. JÚNIUS 21-ÉN Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 50,80 52,11 Francia frank 5,10 5,23 Német márka 17,36 17,82 Olasz líra (1000) 23,30 23,90 Osztrák schilling 2,47 2,53 Svájci frank 20,22 20,75 USA-dollár 30,89 31,59 A CSEH-SZLOVÁK VISZONY A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) az elnököt, aki higgadtan, megfon­toltan reagált a legszélsőségesebb nézetekre is. A csehek és szlovákok együttélésével felmerülő problémákat a múlt öröksége­ként tüntette fel, és kijelentette, hogy a szövetségen belül támogat minden olyan lépést, amely az egyenlőtlenség megszüntetésére irányul. Hangsúlyozta, hogy nem akar a pártviszályokban döntő­bíró lenni. Nem vagyok vezér vagy diktá­tor - mondotta -, én egy demokratikus köztársaság elnökeként a nemzetek aka­ratának kívánok eleget tenni. Közös ér­dek, a szövetségi állam további fennma­radása, miközben a föderációt alapjában át kell építeni úgy, hogy a tagköztársasá­gok magukénak érezhessék a közös ha­zát. Méltatta Kroméŕíž jelentőségét, hangsúlyozva, hogy csak előzetes politi­kai tárgyalásokat folytattak. Most a nem­zeti tanácsokon múlik, hogyan konkreti­zálják az ott megszületett megállapodást. Bartakovics Istvánnak (MKDM) a mezőgazdaságot érintő kérdésére vála­szolva, a transzformációs törvény mielőb­bi elfogadásáról beszélt. A nemzetiségi kérdéssel kapcsolaban kérte ki az elnök álláspontját Rózsa Emő (Együttélés). Václav Havel abban a szellemben vála­szolt, hogy ő mindig is elítélte a kollektív bűnösség elvét, és úgy látja, elérkezett az ideje annak, hogy szembenézzünk a múlttal, és nevén nevezzük a dolgokat. Szerinte a nemzetiségek helyzetét az eu­rópai normák szerint kell rendezni, de önmagában nem elegendő, lehetővé kell tenni, hogy jogaikat a mindennapi életben is érvényesíthessék. Az idő rövidsége miatt sok képviselő már nem jutott a mikrofonhoz, de az elnök így is a tervezettnél tovább időzött a par­lamentben. Távozása előtt pozitívan érté­kelte látogatását. A déli szünet után sokak által várt kérdés került napirendre. Pirovits László (FMK) előterejsztette a feddhetetlenségi vizsgálatokra vonatkozó, átdolgozott ha­tározati javaslatot, amelyet három parla­menti bizottság kivételével a többi előze­tesen elfogadott. František Mikloiko, az SZNT elnöke részletesen ismertette a Szövetségi Gyű­lés lusztrációs törvényének tervezetét, és leszögezte, a képviselők döntsenek, fog­lalkoznak-e a kérdéssel a törvény elfoga­dása előtt, vagy elnapolják azt. A képvise­lők az első lehetőséget választották. En­nek ellenére a vitában többen kifejtették, hogy törvényes keretek között kell átvilá­gítani a képviselőket és a vezető politiku­sokat. Egyesek a vizsgálatok kiterjeszté­sét javasolták további személyekre, így még a pedagógusokra is, míg mások a vita elhalasztása mellett foglaltak állást. Agárdy Gábor az MKDM-Együttélés képviselői nevében kifejtette, a lusztrálás elkerülhetetlen, de csak törvényes kere­tek között szabad megvalósítani. Ezért a szövetségi törvény elfogadásának meg­várását szorgalmazta. Ezzel szemben több képviselő a vizsgálatok azonnali megkezdését indítványozta. František Mikloško megismertette a plénumot a belügyminisztérium illetéke­sének levelével; amelyben válaszolt a 20 275 számú ügynök kilétére vonatko­zó kérdésére. Eszerint 1977 és 1980 között e szám alatt Ivan Čarnogurskýt tartották nyilván, de aktái máig tisztázat­lan módon 1990. december 19-e előtt eltűntek. A vita után rövid szünet következett, amely alatt a képviselők a klubokban egyeztették nézeteiket. Ezután egyenként szavaztak a módosító javaslatokról, majd végül jóváhagyták a határozatot. A határozat kimondta, hogy át kell világítani a képviselőket, a szlovák kormány tagjait és helyetteseiket, a legfőbb ügyészség ügyészeit, a Leg­felsőbb Bíróság bíróit, az SZNT és a kormány hivatalának munkatársait, a televízió, a rádió és a sajtóiroda igazgatóit és a járási államigazgatási hivatalok vezetőit. Az SZNT felhívja mindazokat, akik tudatosan együttmű­ködtek az állambiztonsági szervekkel, vagy e szervek tagjai voltak, mondja­nak le a felsorolt tisztségekről. Távoz­zanak a politikai életből és a gazdasági vezetó funkciókból mindazok, akik a múltban feladatokat adtak az ŠtB­nek, és tudatosan kihasználták munká­jának eredményeit, illetve azok, akik a nómenklatúrához tartozó káderek­ként kötelezően együttműködtek az ŠtB-vel. Amennyiben nem tesznek ele­get a felhívásnak 15 napon belül, nevü­ket közlik az SZNT nem nyilvános ülé­sén, illetve munkáltatóikkal. Az SZNT külön bizottságot nevez ki az átvilágí­tásra, amelybe a parlamentben képvi­selt valamennyi párt egy-egy képvise­lőt jelöl. Az átvilágítást 1992. december 31-ig hajtják végre. Utolsó napirendi pontként a képviselők jóváhagyták az elnökség tevékenységéről előterjesztett jelentést. A parlament ma folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) BETONVILÁG - KÖZELRŐL Sokan felkapták a fejüket a ligetfalusi panelházak lakói közül, amikor Václav Havel egyik tévébeszédében nyúlketrecekhez hasonlította a lakótelepet. Még azok is felhábo­rodtak, akik találónak tartották a hasonlatot. Igaz, nem ideális a Duna jobb partján lévő környezet, de akinek más lehetősége nem volt, hogy tetőt szerezzen a feje fölé, illetve önálló otthont teremtsen, két kézzel kapott a „nyúlketrec" után. Köztársasági elnökünk tegnap nem a repülőgép fedélzetéről szemlélte a betonházak sokaságát, hanem maga is odalátogatott. A Venuša vendéglőben elfogyasztott ebédje után egy családi látogatást is tervbe vett. Bár az egyik újságíró-kolléga felajánlotta, szívesen látja ót közeli lakásában, az elnök inkább egy kisfiú meghívásának tett eleget, de mivel a szülők nem voltak odahaza, a szomszédba invitálták az államfőt. - Belül szép a lakás, csak kívülről néz ki rosszul - összegezte véleményét, miután a betört üvegú bejárati ajtón kilépett. A gyerekek hada nyomban körülvette ót: csak egy aláírást, és egy szivecskét kértek tőle. Aztán egy ősz hajú asszony lépett hozzá. Panaszkodott. A nyugdíjából már nem tud megélni, arra sem jut neki, hogy 15 koronás vajat vegyen. - Ne sértődjön meg elnök úr, mindezt úgy mondom önnek, mint anya a fiának. Havel bíztató szavai után elbúcsúztak. A házak között meghúzódó klubban a Human mozgalom tagjai vártak rá. Ók azok, akik az elmúlt év februárjában tömörülni kezdtek, amikor a sovinizmus, a nacionalizmus és az antiszemitizmus hullámai magasra csaptak. Ók azok, akiknek gyűlésén március 14-én megjelent, azt megelőzően, hogy az Sznf téren inzultálták. Az emberséget, az illedelmességet, a toleranciát hirdető társaság tart a Szlovák Nemzeti Párt többségű helyi önkormányzat döntésétől: nehogy kitiltsák őket a klubból. Szó esett arról is, hogy az értelmiségnek mindkét köztársaságban jobban össze kell fogni a humánus eszmék hirdetése és azok megvalósítása során, s így nem a téren hangoskodók nézetei kerekednek felül. DEÁK TERÉZ TÁMOGATJÁK A HUMAN MOZGALOM ERŰFESZÍTÉSEIT A szlovák parlament épülete előtt a Human mozgalom tagjai szórólapokkal fogadták a képviselőket. Jellemző, hogy az SZNP, a DSZM és néhány más párt képviselői nem vették át a lapokat, sőt tiltakoztak, miért terjesztenek ilyesmit a parlament előtt. Az MKDM és Együttélés parlamenti klubja az alábbi nyilatkozat­ban fejezte ki egyetértését a felhívás gondolataival: „Az MKDM-Együttélés SZNT-beli kép­viselői üdvözlik a Human mozgalomnak az ország politikai vezetőihez intézett fel­hívását, amelyben nyugtalanságának adott hangot a Szlovák Köztársaságban az utóbbi hónapokban tapasztalt politikai és társadalmi fejleményekkel kapcsolat­ban, és kölcsönös toleranciára, egymás tiszteletére, a demokrácia védelmére szó­lít fel. Mélyen egyetértünk az alábbi gon­dolatokkal is: "Tudatosítanunk kell, hogy egy hajón vagyunk, és ha nem tudunk egymás mellett élni, előfordulhat, hogy egyáltalán nem fogunk itt élni. Hangsú­lyozzuk, hogy ezen nemcsak a szlovák nemzeten belüli együttélést értjük, hanem MINDEN nemzetiség együttélését az or­szág területén." Támogatjuk a Human mozgalom ne­mes erőfeszítéseit." VILÁGOS ES AMBICIÓZUS POLITIKÁT CÁFOLAT BŐS-NAGYMAROS ÜGYÉBEN Brüsszelben csütörtökön kezdődött meg a tárgyalások ötödik fordulója arról a megállapodásról, melynek értelmében Csehszlovákia társul az Európai Közös­ségekhez. A háromnapos megbeszélése­ken küldöttségünket Zdenko Pírek kül­ügyminiszter-helyettes vezeti. Számunkra is nagyon kedvező, hogy nemzetközi kérdésekkel foglalkozó hat elismert kutatóintézet közös jelentést dol­gozott ki, melyben felszólítják az Európai Közösségeket, „világos és ambiciózus politikát" folytassanak a társulást célzó tárgyalásokon Csehszlovákiával, Magyar­országgal és Lengyelországgal szemben. Zdenko Pírek találkozott Kenneth Col­linsszal, az Európa Parlament környezet­védelmi bizottságának elnökével. Magya­rázatot kért tőle a Bős-Nagymarossal kapcsolatos kijelentést illetően, melyet az MTI hírügynökség szerint Pedro Bofill az EK környezetvédelmi bizottságának alel­nöke tett. Állítólag Budapesten kijelentet­te, hogy az Európa Parlament nagyra értékeli a magyar páriament álláspontját, amely elutasítja a vízmű befejezését. Kenneth Collins közölte, Pedro Bofill alelnöke annak az EP-delegációnak, amely a magyar parlamenttel tartja a kap­csolatokat. Collins hangsúlyozta: a bizott­ság, melynek ő az elnöke, sosem foglal­kozott Bős-Nagymaros problémájával. EURÓPÁBAN MŰKÖDÉSBE LÉP A VÁLSÁGKEZELŐ MECHANIZMUS (Folytatás az 1. oldalról) tagságától. Főleg az Egyesült Államok részéről számít jelentős segélyekre az ország fejlesztéséhez és a kapcsolatok elmélyítésére. Bízik abban is, hogy teljes jogú tagsága megnyitja előtte az utat az olyan pénzügyi és gazdasági intézmé­nyek felé, mint a Nemzetközi Valuta Alap ós a Világbank - jelentette ki újságírók előtt Berlinben Muhamet Kapllani albán külügyminiszter. A politikus, aki maga is kommunista, beismerte, az egykori diktá­tor, Enver Hodzsa által szorgalmazott gazdasági önellátás elmélete a kölcsönö­sen összefonódó világban károsnak bizo­nyult. Bár Albániának gazdag nyers­anyagforrásai vannak, s emellett az ide­genforgalomra is nagyon alkalmas adott­ságokkal rendelkezik, a ráerőszakolt el­mélet következtében elszigetelődött az iparilag fejlett Európától. Jirí Dienstbier szövetségi külügymi­niszter, a csehszlovák küldöttség vezető­je a tanácskozás befejeztével nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. A tárgyalásokat eredményesnek nevezte és hangsúlyozta, lényegében sikerült elérni azokat a célokat, melyekkel a cseh­szlovák delegáció Berlinbe érkezett. A külügyminiszteri tanács például elfo­gadta Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Németország javasla­tát, hogy hozzanak létre egy információs rendszert a helsinki folyamat meglévő intézményei között, illetve ezen intézmé­nyek és más országok között. •• w JOGOT A KOZSEGEKNEK! (Munkatársunktól) - Többek között a parlamenti pártok kroméŕíži találkozójának eredményeiről és beszámolt tegnap a Független Magyar Kezdeményezés rend­szeres sajtóértekezletén Gyurovszky László. Örvendetesnek minősítette azt a tényt, hogy a résztvevők döntő többsége a föderatív államjogi elrendezés mellett foglalt állást. Kifejezte az FMK azon reményét, hogy a találkozón elhangzott állásfoglalásaikat az egyes pártok és mozgalmak a későbbiekben sem fogják megváltoztatni, eltérni a Havel-féle kérdőívre adott válaszaiktól. További, jelentős eredményként szólt arról, hogy megállapodás született a nemzeti parlamentek között megköten­dő szerződésről, amely egyben alapja lesz a szövetségi alkotmánynak, illetve a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztár­saság alkotmányának is. Az FMK képvi­selői azonban az alkotmányozás során a tagköztársaságok szuverenitásának elismerése mellett törekszenek majd a ré­giók és községek szuverenitásának alkot­mányba iktatására is, mivel nem tartanák helyesnek, ha az unitárius Csehszlovákia egy unitárius Szlovákiával lenne helyet­tesítve. Végül is, a szuverenitás, a hatás­körök nem a köztársaságoktól erednek, hanem az állampolgároktól, szögezte le az FMK képviselője. A továbbiakban Gyurovszky László ki­fogásolta Duray Miklósnak azt a keddi megállapítását, amely szerint az FMK Budmericében olyan véleményt fejtett volna ki, hogy a szövetségi alkotmánynak a nemzeti kisebbségeket érintő alapel­vekkel kell foglalkoznia, míg a végrehaj­tással kizárólag a tagköztársaságok, illet­ve nemzeti tanácsok lennének megbízva. Gyurovszky László ezt a megállapítást valótlannak minősítette, s a kérdésről ki­fejtette az FMK álláspontját, amely szerint a kisebbségi jogok az alapvető emberi jogok közé tartoznak, s így az esetleges megsértésük orvoslása, illetve szabályo­zásuk szövetségi hatáskörbe kell hogy tartozzon. Ez azonban nem zárja ki, hogy MEČIAR A KDM SZÉTVERÉSÉN FÁRADOZIK (Munkatársunktól) - Ján Petrík, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) köz­ponti titkára tegnapi sajtóértekezletén elsősorban a koalíciós tárgyalásokról számolt be, amelyeken főként személyzeti kérdésekről esett szó; így például a szlovák oktatásügyi miniszter új helyettesének személyéről. Bejelentése szerint Milan Hejný helyébe Dušan Jedinák lép, aki eddig a tapolcsányi gimnázium igazgatója volt. A KDM központi titkára a továbbiakban a kroméŕíži találkozót értékelte. Elejtett megjegyzéseiből kitűnt, Havel elnök kér­dőíves módszerével szemben legalábbis fenntartásai vannak. Elmondta azonban azt is, hogy a KDM képviselője a kérdőív­ben igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a föderációs megoldást támogat­ja-e, s igennel válaszolt arra a kérdésre is, hogy más szabadabb államjogi elren­dezést kíván-e. Nemmel válaszolt azon­ban arra a kérdésre, Csehszlovákiának két önálló államra való felosztását kíván­ja-e. Ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy szombaton tanácskozik a KDM Ta­nácsa, amely megvitatja a kroméŕíži talál­kozó eredményeit. Vladimír Mečiarról szólva Ján Petrík kifejtette, az exkormányfő most a KDM szétverésén fáradozik, miután sikeresen szétverte a Nyilvánosság az Erőszak El­len mozgalmat, illetve a szlovák kor­mányt. A továbbiakban az európai nemzeti kisebbségek statútumáról tartott bécsi ér­tekezletről is beszámoltak a mozgalom képviselői. A találkozón elhangzott „érde­kesebb gondolatok" közül említést tettek arról, hogy szükség lenne megfogalmazni az egyes kisebbségeket védő állam fogal­mát; a kisebbségek ügyeit nem lehet a kétoldalú kapcsolatokra bízni, védel­mükkel esetleg a Helsinki Bizottságot le­hetne megbízni, s be kellene vezetni a kisebbségi állampolgárok védelmével foglalkozó ombudsman intézményét is. (m-n.) a végrehajtásukban ne vegyenek részt a tagköztársaságok is. Ez az álláspont viszont távolról sem jelent a tagköztársa­ságok számára kizárólagos hatáskört a kisebbségi jogok végrehajtásában. Tegnapi sajtóértekezletén az FMK ál­lást foglalt a szlovák éretelmiség egy csoportjának hétfőn nyilvánosságra ho­zott felhívásáról is (keddi számunkban írtunk róla), amelyben az aláírók a ma­gyar pártokkal szembeni felháborodásuk­nak adtak hangot annak ürügyén, hogy ezek sem támogatták a Szlovák Köztár­saság állami szuverenitásáról szóló dek­laráció parlamenti megvitatását, s ezzel megsértették volna a szlovák nemzet azon jogát, hogy maga dönthessen sor­sáról. Gyurovszky László ezzel kapcso­latban rámutatott arra, hogy a parlamenti klubok többsége elutasította az említett deklaráció parlamenti megvitatását, s a hétfői nyilatkozat megkérdőjelezte az FMK, az Együttélés és az MKDM képvi­selői mandátumának legitimitását, habár valamennyien a szabad választások eredményeként váltak a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőivé. így a képviselőknek jogukban áll véleményt nyilvánítani a Szlo­vák Köztársaságot érintő bármely kérdés­ről. A nyilatkozat aláírói, akik között parla­menti képviselők is akadnak, felhívásuk­kal valójában a demokrácia alapjait, a parlamenti demokrácia alapelveit kér­dőjelezik meg, szögezte le Gyurovszky László. F. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom