Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-03 / 128. szám, hétfő

HlREK-VÉLEMÉNYEK I ÚJ SZÓ. REFLEX ANTI KLAUS A gazdaságátalakítással is valahogy úgy vagyunk, mint az atomerőmű-építéssel. Teller Ede azt mondta volt, hogy világviszonylatban is legfeljebb öten-hatan értenek hozzá amúgy istenigazában. Vajon hányan értenek Csehszlovákiában a piacgazdaság meghonosításához? Václav Klaus igyekszik velünk elhitetni, hogy ő a kevesek közé tartozik, mi pedig igyekszünk hinni, hogy igazat mond, és hogy monetarista koncepciója ha holnap nem is, de holnapután eredményt hoz az országnak. E koncepciónak az a lényege, hogy: rendbe tesszük a pénzügyeinket. Más szóval: a csehszlovák koronából szilárd pénzt csinálunk, olyan fizetőeszközt, amelynek tiszta csengése lesz a világon mindenütt. Sokat ígérő terv! A megvalósításához vezető út azonban nagyon rögös. Ahhoz Klaus se kell, hogy tisztában legyünk vele, ez az elképzelés csak vállalataink és termékeink nemzetközi megmérettetésével valósítható meg, és - kissé leegyszerűsítve a dolgot - ennek úgy kell végbemennie, hogy megvizsgáljuk, vállalataink képesek-e megélni a nemzetközi konkurenciában. A csehszlovák elektronikai ipar is mérlegre került. Jelentős menynyiségű nyugati tévét, rádiókészüléket és más terméket szereztek be a kereskedelmi vállalatok. Ez jelenti az összehasonlítás egyik pólusát. A másik pólust termékeink jelentik. Például a Tesla színes tévékészülékei. Több tízezer darab van belőlük raktáron, és senki sem vásárolja őket. Ebben több tényező is közrejátszik. Az is, hogy sok és drága készüléket szereztek be fejlettebb országokból. Ma ezek piaca is pang. És ugyanúgy pang a Tesla-készülékek eladása is. A kereslet általános lanyhulásának van egy közös oka: a január óta bekövetkezett drágulás következtében kimerültek a lakosság pénztartalékai. Aki tavaly ősszel még tévékészülék-vásárlást tervezett, az ma inkább megjavíttatja a 10-12 éves masinát, mert úgy gondolja, színes készülék nélkül megvan az ember, kenyeret, húst, vajat azonban minden nap venni kell. A Klaus-koncepció szerint egy olyan gazdasági helyzetben levő vállalatnak, mint amilyen a Tesla, be kellene jelentenie a csődöt. Ha azonban ehhez az elvhez igazodnánk, hazánkban a vállalatok 60-70 százaléka bezárhatná kapuit. Engedni kell a negyvennyolcból (ezt talán még Václav Klaus is beismeri), és különbséget kell tenni a menthető és a menthetetlen vállalatok között. A szlovák kereskedelmi minisztérium állítólag tervet dolgozott ki az elektronikai ipar legfontosabb vállalatainak megmentésére, és az árvái Tesla is ezek közé tartozik. A terv értelmében a szlovák szervek központi intézkedést hoznának az elektronikai cikkek árának csökkentésére, a hazai termékek piacának felélénkítésére. Az árcsökkenés következtében várható veszteséget a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből finanszíroznák. Nagy felháborodást keltett az intézkedéstervezetről szóló hír a Klaus-táborban, amelynek - mint tudjuk - az az alapelve, hogy teljesen le kell építeni a vállalatok állami támogatását. Václav Klaus már azt a hírt is felháborodva fogadta, hogy a Pozsonyi Gépkocsigyár egymilliárd koronányi adósságát átvállalta a kormány. Az elektronikai ipar dotálása bizonyára nem csak egymilliárdba kerül. Az első prágai reakció lényege ez volt: így elfogy a Szlovák Köztársaság pénze, és a hiányt majd szükségszerűen a szövetségi költségvetésből kívánják megfizettetni. Prágában köntörfalazás nélkül így reagálnak e jelenségre: kiderült, hogy nem a handabandázó szélsőséges nacionalisták, a „válással" fenyegető szlovák nemzeti pártok jelentik a legnagyobb veszélyt a csehszlovák állam egysége számára, hanem az olyan intézkedések, amelyek veszélyeztetik Klaus monetarista gazdaságpolitikájának sikerét. A pénzügyminiszter környezete így értékeli a Pozsonyban hozott intézkedéseket: Amit Klaus szigorú gazdaságpolitikájával a vámon (tehát a korona konvertibilissá tétele felé vezető úton) nyerünk, azt elveszítjük a réven (azzal, hogy a szlovákiai vállalatok megmentéséről csak további állami dotációk árán lehet szó). Klaus is tudja, amit tud. Ö ismeri legjobban a sokkterápia lényegét. De a szlovákiai vezetők is tisztában vannak vele, mi a helyzet. Tudják, hogyan alakul a munkanélküliek száma, illetve hogy miként alakulna, ha az elektronikai vállalatokat is bezárnák. Lehet, hogy vannak reális elképzeléseik, amelyek megvalósításával a Tesla is megmenthető, és a versenyképes termelés megvalósítása sem teljesíthetetlen álom. Nem könnyű ma okos gazdasági intézkedéseket hozni Szlovákiában. TÓTH MIHÁLY AZ IDEI IGAZGATÓVÁLASZTÁS - ÚJABB LEHETŐSÉG BESZÉLGETÉS FLIEGEL LAJOSSAL, AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 22. FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL - Főosztályvezető úr! Két dolog miatt „főtt a feje" az elmúlt napokban-hetekben, illetve fő továbbra is a magyar és részben a szlovák tanítási nyelvű iskolák tantestületeinek is: az egyik, hogy a magyar tanítási nyelvű középiskolákba nem érkeztek meg időben a kétnyelvű érettségi bizonyítványok (ez, ha jól tudom, időközben megoldódott, kérdés viszont, hogy a jövőben nem ismétlődik-ismétlódhet-e meg) a másik, hogy iskoláinkban tisztújítás folyik, melynek szabályait - legalábbis a szerkesztőségünkbe érkezett viszszajelzések szerint - nem mindenki érti, illetve sokaknak vannak különböző kifogásaik ellene. - Nagyon remélem, hogy az érettségi bizonyítványok ügye végleg és mindenütt megoldódott. Szerdán szúrópróbaszerűen körbetelefonáltam néhány iskolát: a nagy részük megelégedéssel nyugtázta, hogy már megkapták a bizonyítványokat, voltak viszont olyanok is, ahová csak másnap érkeztek meg. A jelen pillanatban már csak azokban a magyar középiskolákban hiányozhatnak a kétnyelvű érettségi bizonyítványok, amelyekben vagy elfelejtették megrendelni azokat (tudok ilyen esetekről is), vagy más nyomtatványokat rendeltek, esetleg véletlenül más nyomtatványokat küldtek nekik. Hogy a jövőben hogyan alakul a kétnyelvű bizonyítványok kérdése, az Brndiar úrnak, a parlamentnek a nyelvtörvény betartásának ellenőrzésével megbízott bizottsága elnökének a válaszától függ. Felkértük őt ugyanis, hogy ítélje meg, vonatkoztathatóak-e egyáltalán, s ha igen, milyen mértékben a nyelvtörvény megkötései a mi esetünkre, és egyáltalán: az iskolákra. Mi, szakmai szempontból, a kétnyelvű bizonyítványok mellett vagyunk. Várjuk Brndiar úr válaszát és bízunk benne, hogy a mi álláspontuk helyességét igazolja majd és nem a parlamenti interpellációjával az egész herce-hurcát elindító képviselőét, amely miatt leállították a nyomdai munkálatokat. Ami az igazgatóválasztás szabályait illeti, tudni kell, hogy hosszú fejlődésen mentek keresztül és a végleges változatuk csupán nemrégiben, május elején született meg. Természetesen azonnal elküldtük minden tanügyi igazgatóságnak, jelenleg már valamennyi iskola tantestületének ismernie kellene. A szabályok összeállításakor egyébként maximális mértékben figyelembe vettük a gyakorló pedagógusok véleményét és szerintem nincs bennük homályos pont, teljesen világos, érthető megfogalmazásúak. Az önök szerkesztőségébe érkezett ellenvetések alighanem olyan pedagógusoktól származnak, akikhez még nem jutott el a végleges változatuk, s fenntartásaikat az Učiteľské noviny-ban publikált előző variánsok alapján fogalmazták meg. Ha nem így van, és mégis az utolsó, az érvényben levő változattal kapcsolatban kifogásolnak valamit, illetve vannak kérdéseik, minisztériumunk 07/498 229-es telefonszámán reggel 8-tól délután 3-ig választ kaphatnak rájuk. - Vegyünk talán egy konkrét példát. Egyik járásunk néhány pedagógusa azt állította, hogy a tanügyi igazgatóság vezetője kerek-perec kijelentette: márpedig az ,,ő járásában" nem maradhat egy iskola élén sem,,régi struktúra". A minisztérium igazgatóválasztásokról rendelkező szabályzata viszont bizonyos esetekben, ha az iskola tanácsa, a helyi önkormányzat képviselői és a minisztérium is egyetért vele, módot ad rá, hogy olyan személy maradjon az igazgató, aki már több mint négy éve betölti e funkciót. Az igazgatót végül is a tanügyi igazgatóság vezetője hivatott kinevezni. Ám ha valaki előre így nyilatkozik... - Ha valóban elhangzott ez a kijelentés, akkor az illető, a szakmai megfontolásokat félretéve, a politikai nézeteit helyezte az előtérbe. Igaz ugyan, hogy a szabályzat egyik, nem is titkolt célja az, hogy a vezető posztokon egészséges körforgást biztosítson, hogy új rátermett személyeket juttasson az igazgatói, illetve igazgatóhelyettesi funkciókba, kétségkívül vannak azonban olyan, több mint négy éve a poszton levő igazgatók és igazgatóhelyettesek is, akik mind szakmailag, mind emberileg megfelelnek a kor elvárásainak. A szabályzatba foglaltakat mindenkinek be kell tartania: ha csak egy, történetesen már több mint négy éve igazgatóskodó jelölt van az igazgatói posztra és megfelel a kiírt pályázati követelményeknek, akkor a tanügyi igazgatóság vezetőjének - a minisztérium beleegyezésével - szakmai és nem politikai megfontolások alapján kell döntést hoznia. - Én, a múlt évi igazgatóválasztások tapasztalataiból kiindulva, kicsit tartok e mostaniak eredményeitől is... - Nézze, az iskolák, illetve a tantestületeik lehetőséget kaptak arra, hogy saját maguk döntsenek a jövőjükről, legalábbis ami az elkövetkező négy évet illeti. Lehet, hogy az idén is előfordulnak a tavalyihoz hasonló jelenségek, de én úgy vélem, hogy időközben mindannyian tapasztaltabbak, bátrabbak lettünk. Hiszem, hogy azok, akik tavaly még ilyen vagy olyan, de mindenképpen káros beidegződésektől vezérelve nem mertek az újra, a változásra szavazni, az idén már mindenképpen arra voksolnak. .,, , v (kluka) KI LETT VOLNA A NYERŐ? VASÚTI SZABADJEGYCSATA Bevallom, óriási botrányra számítottam. Aztán szerencsére, mégsem történt semmi. Legalább is egyelőre. Pedig a jelek rosszat sejtettek. Hetekkel ezelőtt a három partner, a Szövetségi Közlekedési Minisztérium, a Szövetségi és Munkaügyi Minisztérium, valamint az illetékes szakszervezeti szövetség különösebb hírverés nélkül ült tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassa a vasúti szabadjegyek jelenét és jövőjét. A sajtót, a rádiót, a televíziót nem értesítették a nagy eseményről, sőt még a sajtóirodának sem küldtek semmilyen hírt. Pedig az eset megérdemelt volna néhány „kedves" sort, pár „biztató" szót. Már csak azért is, mert fennállt a veszély, hogy a tárgyalások végeztével a világon eddig talán egyedülálló intézkedésre kerül sor: megszüntetik a vasúti szabadjegyeket. A tárgyalás bizonyára nem volt egyszerű, hiszen jól értesült körök szerint mindenki mást akart. A munkaügyi minisztérium a vasutasok kedvezményének teljes visszavonásán fáradozott. A Szövetségi Pénzügyminisztérium, amely szintén bekapcsolódott az ügybe, a szabadjegyek természetbeni juttatáshoz hasonló adóztatását javasolta. A közlekedési minisztérium és a szakszervezeti szövetség viszont a vasutasok érdekeit védte. S úgy tűnik föl, nem is sikertelenül. Ugyanis napokkal ezelőtt megszületett a döntés: a vasúti szabadjegyek továbbra is érvényesek. Vajon meddig? Jóllehet, a vasutasok szakszervezeti szövetsége a közlekedési minisztérium támogatásával csatát nyert, de a „háborúnak" még nincs vége. Hiszen a jelek szerint nemsokára a vasúti kedvezményeket szabályozó rendelkezés novellizálása következik. S hogy az milyen változásokkal jár majd, ma még nem lehet tudni. Könnyen előfordulhat azonban, hogy kellemetlen meglepetés éri a vasutasokat. Ugyanis - ismét jól értesült körökben - azt rebesgetik, hogy az intézkedés következtében megváltozhat a kedvezményezettek köre. Sőt az is előfordulhat - miként azt nemrégiben Jirí Nezval, közlekedési miniszter is kifejtette -, hogy a kedvezményeket élvezőket több csoportra osztják. Eszerint külön kategóriába - nyilván más-más kedvezménnyel - tartoznak majd a vasúti dolgozók, azok családtagjai, a vasút nyugdíjasai és a vasút üzemeléséhez szükséges kiszolgáló egységek dolgozói. Úgy tűnik föl, a vasúti szabadjegyeket illetően a közeljövőben számítani lehet a jelenleginél kedvezőtlenebb szabályozásra, Legalább is a vasutasok szemszögéből nézve. A várható indézkedés tulajdonképpen legalább háromszor annyi embert érint, mint a vasút dolgozóinak száma. Nem egészen értem, kinek jön jól a személyenként negyven koronáért megvásárolt, egy évre szóló szabadjegyek megszüntetése. Hiszen a kedvezménnyel utazók legtöbbje vasúti alkalmazottként bizonyára továbbra is ingyen utazik majd. A családtagok és nyugdíjasok kedvezményes szállítása semmiféle többletköltséggel nem jár. Annak pedig, aki szabadjegyét kiváltotta, de az év 365 napján egyszer sem utazott vonaton, a vasút semmilyen ellenértékkel nem szolgál. Hát akkor ki lenne itt a nyerő, ha a szabadjegyeket visszavonnák? Azt hiszem, csak vesztesei lesznek a harcnak, ha a kötélhúzás netán a Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium javára dől el. Hiszen a kedvezmények megszüntetése messzemenő következményekkel járhat. Csehszlovákiát például szabálysértés miatt azonnal kizárhatják a FlP-ből, a Nemzetközi Vasúti Unió egyik önálló szervezetéből, amely épp a kedvezmények felett őrködik. Ez viszont megnehezítené az Európai Közösségekhez való csatlakozásunkat szorgalmazó tárgyalásokat. Tehát a tét nem elhanyagolható nagyságrendű. Lehet, hogy végül is ez a tény, meg a néhány napig tartó sztrájkkészültség lágyította meg egyesek szívét, s bírta őket arra az elhatározásra, hogy nem éppen szívderítő ötletükkel legalább egy időre kivonuljanak a vasút amúgy sem könnyű életéből. KOVÁCS EDIT 1991. JÚNIUS 3. KITÁRTUK AZ AJTÓKAT CHREN MINISZTER SKANDINÁVIAI ÉLMÉNYEI (Munkatársunktól) - A Václav Havel köztársasági elnököt skandináviai útján elkísérő delegációnak tagja volt Jozef Chren, a Szlovák Köztársaság kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere. Pénteken Pozsonyban az újságíróknak beszámolt az általa különlegesnek nevezett útról. - Legfontosabb célunk az volt, hogy vendéglátóinknak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot olyannak mutassuk be, amilyen, hogy a nem ritkán terjedő téves információkat helyreigazítsuk - mondotta a miniszter. - Vendéglátóinkat arra biztattuk, bátran vállalkozzanak országunkban. És azt is elmondtuk nekik, nem kéregetni jöttünk; ha segíteni akarnak, akkor a környezetvédelem terén szerzett tapasztalataik átadásával, illetve közös vállalatok létrehozásával tehetik ezt. Norvégiával kapcsolatban elsősorban a Garamszentkereszti Alumíniumgyár gondjainak megoldását, illetve ennek (bármilyen hihetetlenül hangzik is) az idegenforgalommal való összekötését hangsúlyozta. Néhány cég jelezte komoly beruházási szándékát. A svédországi tartózkodásukhoz többek között az a reményt keltő megállapítás fűződik, hogy már idén exportálhatnánk textilipari termékeinkből, jövőre pedig lábbelit is vennének tőlünk. Felajánlották a pénzügyi és kereskedelmi szakemberek, valamint menedzserek képzésének lehetőségét is. Érdekességként említette meg az autótelefonok közös gyártását és szerelését, de erre csak akkor kerülhet sor, ha a szomszédos országok is érdeklődni fognak irántuk, ugyanis a műholdas összekötettés csak akkor jöhet számításba. Érdeklődtek az idegenforgalmunkról is, de a svéd turisták ideözönlésére egyelőre várnunk kell: az autósok ahhoz a feltételhez kötik jövetelüket, hogy legalább háromszáz kilométerenként ólommentes benzint vásárolhassanak. Finnországban a közös téma a szovjet piac fizetőképtelensége volt, de országaink szempontjából említésre méltó annak a szerződésnek az aláírása, amely alapján ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek a másik országban az arra rászorulók. Egyébként a bútoriparban és a nagyszombati Tatrachema révén a háztartásvegyiparban ígéretes az együttműködés. Dániából a mezőgazdászoknak hoztak ajánlatot, de a környezetvédelem terén is jelentős együttműködési szándékot tapasztaltak. - Küldöttségünk kitárta az ajtókat, most már a vállalatok vezetőin a sor, hogy éljenek a lehetőségekkel, és megkössék a szerződéseket - öszszegezte az úti beszámolót Jozef Chren. D. T. JUBILEUMI ORVOSI NAPOK (Munkatársunktól) - A Rimaszombati, Losonci, Rozsnyói és Nagykürtösi járás orvosi kamarái ebben az évben is megrendezik a Gömör-Nógrád megyei orvosi napokat. A június 6-án és 7-én Rimaszombatban zajló rendezvény jubileuminak számít, ugyanis sorrendben a huszonötödik. Ebből az alkalomból a nyitónapon sokéves aktív tevékenységükért a szakma négy érdemes művelőjének a Purkynéemlékérmet adják át. A kétnapos találkozó az előzetesen közzétett program szerint az idén is mind az orvosok, mind az egészségügyi nővérek szekciójában gazdagnak és változatosnak ígérkezik. Különösen a neves prágai Betka professzornak A lézer alkalmazása a gégészetben című előadását várják nagy érdeklődéssel a szakemberek, de bizonyára értékes lesz egy pozsonyi orvoscsoportnak a legújabb immunológiai ismereteket összefoglaló és gyógyászati alkalmazásukról szóló értekezése is. Persze a gömöri és nógrádi orvosok ^ is beszámolnak legújabb kutatási eredményeikről és a gyógyításban szerzett tapasztalataikról, (polgári)