Új Szó, 1991. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-01 / 127. szám, szombat

HETEN EGY FÉSZEKBŐL . cigányoknak születtetek, sohase szégyelljétek, de szégyent se hozzatok a fejünkre soha! És hoztunk, édesanyám? - Eddig nem, fiam, és remélem, nem is hoztok... FÜGGETLEN NAPILAP (5. oldal) Szombat, 1991. június 1. • Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 127. szám EGY KEZDEMÉNYEZÉS SIKERE A Szövetségi Gyűlés csütörtökön jóváhagyta az emberi jogi és kisebb­ségi állandó parlamenti bizottság megalakítását. Az indoklás kiemeli, hogy az emberi jogok védelme az utolsó évtized egyik legfontosabb problémája. Egyre több nemzetközi szerv és egyezmény vizsgálja és ellenőrzi azok betartását. Hazánk álláspontja és magatartása e terüle­ten is alapjában megváltozott és ennek tükröződnie kell a törvényho­zó szervek munkájában is. A CSNT és az SZNT mellett már működnek emberi jogi bizottságok, szükséges azonban, hogy az illetékességi tör­vény szellemében a szövetségi szervek, elsősorban a Szövetségi Gyűlés is teljesítse a rá háruló fela­datokat mind itthon, mind a nemzet­közi szervek felé. Az állandó parla­menti bizottság létrehozása, ha két­éves késéssel is, válasz az Inter­parlamentáris Unió konferenciájá­nak felhívására. Megkérdeztük Gé­mesi Károlyt, az emberi jogi és kisebbségi állandó bizottság mega­lakításának egyik kezdeményezőjét, miben látja a bizottság létrehozásá­nak jelentőségét? - Abban,' hogy a Szövetségi Gyű­lés, amely eddig tulajdonképpen kí­vül állt a november 17-e után nagy fordulatot vett eseményeken, bekap­csolódjék és aktív szerepet játsszon ezen a területen is. Egymás után csatlakozunk már meglévő nemzet­közi egyezményekhez, részt ve­szünk újak megteremtésében, de eddig ezt csak a kormányhivatal és a külügyminisztérium apparátusa végezte. Ezenkívül itthon is van egy­két tennivaló. Bár a nemzetiségi ügyek nagy része a két köztársaság hatáskörébe tartozik, az ott hozott rendeletek nemzetközi rendeletek­kel való összehasonlítását és ellen­őrzését szövetségi szinten végzik, és ebből a szempontból meg is vé­tózhatják azokat. A bizottságban va­lamennyi klub és mozgalom egy-egy taggal képviselteti magát. Annak el­lenére, hogy ez a bizottság nem nemzetiségi alapon alakult meg, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és az Együttélés Politikai Mozgalom klubjait egy-egy magyar, Szőcs Fe­renc és jómagam, a Polgári Demok­ratikus Párt klubját a német nemzeti­ségű Erich Kríž és a Polgári Mozga­lom klubot a lengyel nemzetiségű Dana Branná képviseli. -va TÖBBET A GYERMEKEKNEK ÉS NYUGDÍJASOKNAK JÚLIUS 1-TÓL EMELIK A LEGALACSONYABB NYUGDÍJAKAT • FEDEZI A PÓTLÉK A TÖBBLETKIADÁSOKAT? Amint már hírül adtuk, a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az állami kompenzációs segélyről hozott törvényerejű rendelet módosítását. Mivel az intézkedés számos olvasónkat érinti, még egyszer visszaté­rünk ehhez a hírhez. Amint Petr Miller szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter elmondta, a módosításnak az a cél­ja, hogy csökkentsék a rosszabb szociális helyzetben lévő rétegek­ben a tüzelőanyag és hőenergia áremelésének hatását. Ezért havi 80 koronával §melik a nyugdíjasok és gyermekek esetében az állami kom­penzációs segély összegét. Az elő­zetes számítások szerint ezzel az összeggel ki lehet egyenlíteni a nyugdíjasok családjaiban és a gyermekes családokban a megnö­vekedett költségeket. Az állami költ­ségvetésből 5 milliárd koronát fordí­tanak erre. További 1,7 millió koro­nát a 6 mW-nál kisebb kapacitású hőközpontok üzemeltetésére, vala­mint a szociális szempontból rászo­rult személyek segélyezésére irá­nyoztak elő. Ez a módosítás 1991. július elsején lép érvénybe. A képviselők jóváhagyták a nyug­díjak e7 évi második emelését is. Az emelés a június 30-tól kifizetett nyugdíjakra vonatkozik. Az öregsé­gi, rokkantsági és a ledolgozott évek alapján odaítélt nyugdíjakat havi 110 koronával, az özvegyi nyugdíjakat 66 koronával, a részleges rokkant­sági nyugdíjasok valamint a teljesen árva gyermekek juttatását 55 koro­nával, és az egy szülőt elvesztett gyermekek árvasági nyugdíját 33 koronával emelik. Ezeket az össze­geket felére csökkentik, amennyi­ben, több, egyszerre folyósított nyugdíjról, illetve a más bevétel mi­att módosított nyugdíjról van szó. A törvény értelmében az egyedüli bevételi forrást jelentő nyugdíjakat is emelik, egy személy esetében 1580 koronára, házaspár esetében 2620 koronára. Petr Miller bejelentette, hogy amennyiben a pénzügyi helyzet megengedi, novemberben tovább emelik a nyugdíjakat. _ Közvetlenül a tanácskozás előtt Petr Pithart az újságírók gyűrűjében (ČSTK-felvétel) LÁNY UTÁN BUDMERICÉBEN VÁRATLANUL FÉLBESZAKADT AZ ALKOTMÁNYELÖKÉSZÍTŐ TANÁCSKOZÁS (Munkatársunktól) - A koalíciós és az ellenzéki parlamenti pártok képviselői tegnap a szlovákiai Bud­mericében találkoztak Václav Havel köztársasági elnökkel és Alexander Dubčekkal, a Szövetségi Gyűlés el­nökével, aki egyben az alkotmány­előkészítő bizottság vezetője is, hogy folytassák a Lányban megkez­dett tárgyalásokat a szövetségi al­kotmányról. Az egykori Pálffy-kas­télyban tartott találkozón többek kö­zött részt vett František Mikloško, a Szlovák Nemzeti Tanács einöke, Ján Čamogurský, a szlovák kor­mány elnöke, illetve a KDM elnö­ke is. A kisebbségi mozgalmakat A. Nagy László (FMK), az SZNT alelnöke, Duray Miklós (Együttélés) és Csáky Pál (MKDM) képviselte. A találkozót megelőzően Alexan­der Dubček azt nyilatkozta az újság­íróknak, hogy egyelőre nem tudja, mi lesz a tárgyalások témája, ő azonban mindenképpen a föderá­ció, a közös állam megtartása mel­lett érvel majd. Elmarasztaló hang­nemben szólt azokról, akik naciona­lizmust látnak a jelenlegi alkotmány megvalósításában, a szlovák nem­zet szuverenitásából eredő jogok ér­vényesítésében. Dagmar Burešová, a Cseh Nem­zeti Tanács elnöke szintén azt fejte­gette, hogy a közös állam, a föderá­ció fenntartása az érdekük. A föde­ráció azonban mindkét tagállam számára hasznot kell hogy hozzon, hangsúlyozta. Említést tett a CSNT zárt üléséről is, amelyen a csehszlo­vák föderáció esetleges szétesésé­nek következményeit, azaz az ún. katasztrófaváltozatot vitatták meg, azzal a megjegyzéssel, hogy egyes kijelentések után a katasztrófaválto­zattal is számolniuk kell, de termé­szetesen mindannyian abban re­ménykednek, hogy katasztrófa még­sem következik be. Petr Pithart, a cseh kormány el­nöke a találkozóval kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy az alkotmányozás eljárási kér­dései helyett immár előtérbe kerül­nek az alkotmány tartalmával össze­függő kérdések. A tanácskozás vár­hatóan legproblémásabb kérdésé­(Folytatás a 2. oldalon) TIZENKÉT NAPOS MARATÓN UTÁN VÉGET ÉRT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS 15, ÜLÉSE (Munkatársunktól) - A Szövet­ségi Gyűlés 12 napig tartó 15. ülése tegnap ebéd után befejeződött. Dél­előtt a két kamara külön ülésezett, és saját szerveibe s a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe új tagokat vá­lasztott. A választások politikai meg­egyezés alapján történtek, és tulaj­donképpen az erők átcsoportosulá­sának eredményei. A közismert és sokat szereplő Miloš Zeman lemon­dott mind a Szövetségi Gyűlésnek, mind a Nemzetek Kamarájának el­nökségi tagságáról. Az újonnan megválasztott elnökségi tagok kö­zött van Michal Kocáb (független) és Daniel Kroupa (PDP). Rajczy László a Nemzetek Ka­marájában felszólalásaival ismét ki­váltotta . képviselőtársai nemtetszé­sét. Először szinte kiabálva követel­te a tolmács jelenlétét, amiért rendre is utasították, másodszor a napi­rendtől teljesen eltérő javaslat elfo­gadását próbálta kierőszakolni, ter­mészetesen eredménytelenül. A Népi Kamarának ismét tárgyal­nia kellett volna a lusztrációs jogsza­bályok határozati javaslatáról, és szavazásra kellett volna bocsátania, mivel a csütörtöki együttes ülésen csak a Nemzetek Kamarájában ka­pott szavazattöbbséget. Erre megle­pő módon sem a Népi Kamara önál­ló ülésén, sem az együttes ülésen nem került sor. Ez utóbbin csupán egyetlen, a testnevelési és más ön­kéntes szervezetekről tavaly jóváha­gyott törvény módosítását tárgyal­ták. Tekintettel arra, hogy a vagyon­visszaszolgáltatásra az eredetileg kitűzött határidő rövid, és hogy a régi tulajdonosok (pl. a Sokol) visszakap­ják tulajdonukat, s a testnevelés ne­vében elkövetett minden visszaélést rendezni lehessen, 1991. december 31-ét tűzték ki végső határidőnek. A módosító javaslatot néhány kiegé­szítéssel a képviselők jóváhagyták. Utolsó pontként Ladislav Kováč (NYEE) javaslatáról szavaztak, amely annak tisztázását szorgal­mazta, hogy 1944 és 1948 között a csehszlovák állampolgároknak az NKVD általi elhurcolása az állam egyetértésével történtek-e vagy sem. A javaslatot a Nemzetek Ka­marája jóváhagyta, a Népi Kamara nem volt határozatképes. Az elnöklő Jozef Stank a 16. együttes ülést július 2-ára hívta ösz­sze. KIS ÉVA MOST MÁR FORMÁLISAN IS LEZÁRULT A POLGÁRHÁBORÚ ANGOLÁBAN Jósé Eduardo dos Santos an­golai államfő és Jonas Savimbi, az UNITA (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért) elnöke a portugál fővárosban, Lisszabon­ban tegnap írta alá a tüzszüneti megállapodást, amely formálisan is pontot tesz a 16 éve húzódó polgár­háború végére. Az ünnepélyes aktu­son részt vett Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár, Alekszandr Bessz­mertnih szovjet, James Baker amerikai külügyminiszter, valamint lowery Museweni, az Afrikai Egy­ségszervezet elnöke. Mint már korábban beszámoltunk róla, egy előzetes tüzszüneti megál­lapodást már május 1 -én aláírtak az érintettek, s ez 15-én lépett érvény­be. Lényeges, hogy a felek be is tartották. Nem túlzás azt állítani, hogy az afrikai kontinens egyik leg­régibb háborúja ért véget, mert a lisszaboni dokumentumok aláírá­sával egyrészt a portugál gyarmato­sítók elleni másfél évtizedes háború zárult le, amelyet az 1975-ös függet­lenség elnyerése után azonnal a marxista irányzatú MPLA és az (Folytatás a 2. oldalon) ELŐÍTÉLETEK HELYETT JOGEGYENLŐSÉGET (Munkatársunktól) - Jozef Mik­loškónak, a szövetségi kormány alelnökének meghívására szerdától péntekig 4 tagú magyarországi kor­mányküldöttség járt hazánkban. Entz Géza, a budapesti Miniszterel­nöki Hivatal külföldön élő magyarok­kal foglalkozó államtitkára, Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai'Kisebb­ségi Hivatal helyettes államtitkára, Csipka Rozália, az utóbbi hivatal főtanácsadója és Molnár Imre kor­mányfőtanácsos szerdán Komárom­ban és Dunaszerdahelyen járt; csü­törtökön Pozsonyban a szlovák par­lament nemzetiségi etnikai és em­berjogi bizottságának tagjaival talál­kozott, és fogadta őket Ivan Čamo­gurský, az SZNT alelnöke. Ugyan­aznap este Prágában Jozef Mikloš­kóval tárgyaltak, tegnap pedig Mar­tin Porubjak, a szlovák kormány első alelnöke fogadta ismét Po­zsonyban Entz Gézát és Molnár Imrét. A magyar küldöttség háromnapos itt-tartózkodásának benyomásairól - Boros Jenő, pozsonyi magyar főkonzul jelenlétében - tegnap délu­tán a Magyar Kulturális Központ halljában számolt be; tájékoztatva egyben a pozsonyi újságírókat a Magyarországon élő nemzeti ki­sebbségek helyzetéről és gondjairól. Mindezekről szólva Wolfart János a magyar kormány kisebbségpolitikai téziseit, az államtitkár-helyettes által képviselt hivatal tevékenységét, illet­ve az új parlament eddigi, a kisebbsé­geknek teljes jogegyenlőséget szor­galmazó törekvéseit körvonalazta. Leszögezte: kiegyenlítő jogokkal kell ellensúlyozni a kisebbségi létből ere­dő objektív hátrányokat. Kiemelte, hogy a pártállam paternalista gyám­kodása - és a jogállamiság ebből (Folytatás a 2. oldalon) MEGNYÍLT AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT Ragyogó napfényben mintegy száz pavilon jelezte a 62. ünnepi könyvhét megnyitását a budapesti Vörösmarty téren és nem messze a Deák téren. Egy olyan időszakban, amikor a magyarok keveset olvasnak és haldoklik a könyvpiac, türelmes hosszú sorok vártak e pavilonok előtt, ahol az írók dedikáltak. írók, akik Magyarországon vagy másutt ma­gyarul írnak: Ferdinandy György, Határ Győző, Domokos Géza, Du­ray Miklós, Sütő András, Baránsz­ky László, Tőzsér Árpád, Aczél Tamás és még sokan mások. A legforgalmasabb pontok egyi­kén, a Luxus Áruház előtt sokan ismerkedtek azokkal a könyvekkel, amelyeket a pozsonyi Madách, az ungvári Kárpát, a kolozsvári Kriterion és az újvidéki Fórum gondozott. A könyvhét egyik szenzációja a sok közül: a most megjelent Szegedy­Maszák monográfia a kassai születé­sű Márai Sándorról. Pénteken késő délután még nyitva voltak a sátrak és rendületlenül vásároltak az emberek, noha ez a legborsosabb árú könyvnap emberemlékezet óta: az átlagos könyv ára 184 forint. VARGA PÉTER ÁDÁM, Budapest :

Next

/
Oldalképek
Tartalom