Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-15 / 112. szám, szerda

1991. MÁJUS 15. ,ÚJ szól HAZAI KORKÉP DÁN ADÓRENDSZER -ALBÁN BÉREK? (Munkatársunktól) - Nemcsak az adóügyi szakemberek körében közismert tény, hogy Európában a svéd adórend­szer mellett a dánoké a legmodernebb, egyben a legkeményebb, legszigorúbb jövedelem-elvonási rendszer. A működő piacgazdaságokban az állami költségve­tés legjelentősebb forrását képező adók behajtását szigorú törvényeken alapuló adórendszer s ehhez szorosan kapcsoló­dó végrehajtási apparátus biztosítja. Ná­lunk ma még a törvény eléggé elnéző az adózási előírások megszegőivel szem­ben. Képletesen szólva egy liter szeszes ital eltulajdonítása nagyobb vétségnek számít, mint egy kisebb adócsalás. A pi­acgazdaságra való áttérés során ezért a jelenlegi elavult adórendszer átdolgozá­sa, az új gazdasági feltételekhez való igazítása a gazdasági reform sikerének egyik alapfeltétele. Ehhez nyújt(hat) se­gítséget a téma elismert szaktekintélyei, a dán adóügyi szakemberek által kidolgo­zott Master Plan nevű tervezet, amely a szlovákiai adóreform bevezetéséhez és sikeres működéséhez szükséges lépése­ket tartalmazza. Az említett dán tervezet ajánlásairól, az adóreform bevezetéséhez szükséges feltételek módozatairól, az új adórendszer legfontosabb elemeiről má­tól péntekig nemzetközi tudományos kon­ferenciát tartanak Pozsonyban. A Gazda­sági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD), a dán adóügyi minisztéri­um és a szlovák pénzügyminisztérium védnöksége alatt zajló tanácskozáson hazai és nemzetközi szakemberek vitat­ják meg adóreformunk legégetőbb kérdé­seit. A rendezvénysorozat programjáról és a hazai adózás problémáiról tegnap a szlovák pénzügyminiszter helyettese, Marian Tkáč tájékoztatta az újságírókat. Megtudhattuk, hogy a nemzetközi adó­ügyi konferencián valószínűleg pénteken részt vesz Václav Klaus szövetségi pénz­ügyminiszter is. A problémákat elemez­ve a miniszterhelyettes rámutatott, az utóbbi időben egyre erősödő hangok kö­vetelik az adócsalások felmérését és szi­gorú szabályozását. Ehhez azonban a meglévő 144 területi adóhivatal mintegy 1800 alkalmazottja ma még kevés, hiszen csak az elmúlt másfél év alatt Szlovákiá­ban 30 ezerről 400 ezerre növekedett az adófizetésre kötelezhető jogi személyek száma. Az adóhivatalok alkalmazottainak létszámát mindenképpen emelni kell, hogy az 1993-ban beindítandó új adózási rendszerrel kapcsolatos meg növekedett feladatokat el tudják látni. Ezt egyébként a dán tervezet is melegen ajánlja. Ha minden igaz, 1993-tól nálunk is új, az elmondottak szerint modern, a dáno­kéhoz hasonló adórendszer működik majd. A kérdés csak az, vajon a dán-féle adórendszerhez mikor igazítják hozzá a ma még albánnak nevezhető bérezési rendszerünket? , , —tszl— MÚZEUMI VILÁGNAP A Múzeumok Nemzetközi Bizottságá­nak (ICOM) 1977-ben Leningrádban megtartott konferenciája május 18-át Mú­zeumi Világnappá nyilvánította. Népsze­rűsítése múzeumi intézményeink felada­ta. Rajtuk múlik, mit tesznek saját munká­juk, eredményeik megismertetése, a kö­zönség érdeklődésének felkeltése érde­kében. A lévai Barsi Múzeum ezt kellően tudatosította és hagyományteremtő szán­dékkal gazdag műsorral kívánja falai közé csalogatni az ifjúságot és a felnőtteket. Május 16-án két kiállítást nyitnak. Az egyik tárgyköre a népi kultúra emlékei, a másiké pedig a járás veszélyeztetett növény- és állatvilága. Mindkettő a lévai vár Dobó-kastélyában tekinthető meg, hétfő kivételével, naponta 9 órától 16 óráig. Az előbbi szeptember 18-áig, az utóbbi augusztus 18-áig látogatható. Másnap, május 17-én, a várudvarban egész napos rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. Ennek keretében kerül sor a Múzeum gyermekszemmel címen meg­hirdetett képzőművészeti verseny kiérté­kelésére, az aszfaltfestésre, a kozárovcei gyermekfolklórcsoport, a Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola énekkarának és a tolmácsi Erdei manók zenekar fellé­pésére. Közben divat- és vívóbemutató teszi változatossá a műsort, amelyet még népművészeti termékek árusítása és a múzeum klubhelyiségében filmvetítés egészít ki. DR. SÁNDOR KÁROLY ÁLLAMSZERZŐDÉS-TERVEZET A CSNT ÉS AZ SZNT KÖZÖTT A CSEH ÉS A SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMJOGI ELRENDEZÉSÉRŐL MEGKÖTENDŐ MEGÁL­LAPODÁSNAK A CSEH FÉL RÉSZÉRŐL BENYÚJTOTT TERVEZETE Mi, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács, mint a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság önrendelkezésű és szuverén államainak legfelsőbb törvényhozó testületei, amelyek első ízben lettek valóban szabadon és demokratikus módon választva, - legitim módon képviselve tehát a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárait és kifejezve akaratukat, - megbecsülve nemzeteink és nemzetiségeink közös államban való eddigi együttélésének minden jó oldalát és eredményeit, - és népünknek a szabadságért és függetlenségért folytatott eredmé­nyes küzdelmével megteremtett új körülmények között törekedve a cseh és a szlovák nemzet, illetve a két köztársaságunkban élő nemzetiségek együttélésének a valódi egyenjogúság elvein történő megalapozására, a következőkben állapodtunk meg 1. A Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság állampolgárai kife­jezésre juttatják azon akaratukat, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban, mint közös állam­ban éljenek, amely önkéntes szövet­sége a két egyenjogú tagállamnak: a Cseh Köztársaságnak és a Szlo­vák Köztársaságnak. 2. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság az emberi és állampol­gári jogok és szabadságok iránti tiszteleten alapuló szuverén és de­mokratikus jogállam. Az alapvető jo­gok és szabadságjogok, valamint megvalósításuk garanciái az egész Cseh és Szlovák Köztársaságban azonosak. 3. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság alkotja. Ezt a szövetséget a köztársaságok bármelyike csak az állampolgárai akaratának közvetlen kinyilvánítása alapján, a CSSZSZK Alkotmányá­ban megállapított feltételek mellett megtartott általános szavazással szüntetheti meg. 4. A Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság kölcsönösen tiszte­letben tartja egymás szuverenitását, miként a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság szuverenitását is. Ugyanígy a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság is tiszteletben tartja mindkét köztársaság szuvere­nitását. 5. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alaptörvénye az Alkot­mánya, amelyet a Szövetségi Gyű­lés fogad el. Az Alkotmány a megál­lapodásba foglalt elvekből indul ki, és hivatkozik rá a Preambulumában. 6. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmányának módo­sításához a jövőben szükség lesz mindkét köztársaság beleegyezésé­re. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmánya állapítja meg, hogy ezt a beleegyezést egy, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlo­vák Nemzeti Tanács azonos számú képviselőiből létrehozott egyedi szerv (Szövetségi Tanács) jogosult kinyilvánítani. 7. A Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság a saját elhatározá­sából és a saját érdekében ért egyet azzal, hogy a CSSZSZK továbbra is gyakorolja az államhatalmat abban a terjedelemben, amely számára a CSSZSZK Alkotmányában lesz megállapítva a következő elvek alapján: - a Szövetségi Gyűlés törvényho­zási jogköre megfelel az 556/1990. Tt. sz. alkotmánytörvény által elfo­gadott szabályozásnak, - a Szövetségi Gyűlés törvényei­nek végrehajtását a CSSZSZK Al­kotmánya, vagy a Szövetségi Gyű­lés törvénye állapíthatja meg, - a köztársaságok önállóságának korlátozását kiegyensúlyozza a kö­zös állam hatalmának végrehajtásá­ban való részvétel. 8. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szervei által kibocsátott jogszabályok közvetlenül érvénye­sülnek a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársa­ság alkotmánya, alkotmánytörvé­nyei és törvényei össszhangban kell hogy legyenek a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényeivel. A Cseh Köz­társaság, illetve a Szlovák Köztársa­ság kormányának rendeletei, vala­mint a Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság minisztériumainak és egyéb közigazgatási szerveinek jogszabályai összhangban kell hogy legyenek a Szövetségi Gyűlés alkot­mánytörvényeivel és törvényeivel. 9. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság szerveinek jogszabá­lyai és a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovák Köztársaság szerveinek jogszabályai közötti ellentmondáso­kat a CSSZSZK Alkotmánybírósága rendezi. Mindkét köztársaság arra kötelezi magát, hogy döntéseit teljes mértékben tiszteletben tartják. 10. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság a hatáskörét a szövet­ségi vagy a köztársasági szervek révén gyakorolja. Azon feltételeket, amelyek között a szövetségi hatás­kört köztársasági szerv gyakorolja, a CSSZSZK Alkotmánya állapítja meg. 11. A köztársaságok bármelyiké­nek állampolgára egyben állampol­gára a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak is. Az egyik köztár­saság állampolgára a másik köztár­saság területén ugyanazon jogokkal és kötelességekkel bír, mint a másik köztársaság állampolgára. 12. A közös szövetségi állam élén továbbra is egyetlen államfő áll, mégpedig a Cseh és Szlovák Köz­társaság elnöke, akit a Szövetségi Gyűlés és a Szövetségi Tanács vá­laszt. 13. A Szövetségi Gyűlés egyka­marás lesz. 14. Az államszövetség végrehajtó hatalmának legfőbb szerve a Cseh és Szlovák Köztársaság kormánya lesz. 15. Az elnök, a Szövetségi Gyű­lés, a Szövetségi Tanács és a szö­vetségi kormány közötti viszonyokat valamint az államigazgatás, az ön­kormányzat, a bírósági szervezet stb. felépítésének alapvető és mind­két köztársaság számára közös alap­elveit a CSSZSZK Alkotmánya ál­lapítja meg. 16. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a saját alkot­mányában tiszteletben tartja majd az e megállapodásban elfogadott, s a közös állam szempontjából alap­vetőnek nyilvánított elveket. BÖLCSÖDÉBŐL NYUGDÍJAS OTTHON Pozsony legöregebb városrésze a lakosság átlagéletkorát tekintve - Újváros. Az itt élő kétezer nyugdí­jas közül ezer mozgásképtelen, tud­tuk meg Oľga Vráblikovától, a helyi hivatal osztályvezetőjétől. Szomorú­an állapította meg, hogy a szociális ellátás színvonalon aluli. Csupán két szociális gondozóközpontjuk van, ahol kilenc, illetve 15 személyről tudnak gondoskodni. Nem tudják megszervezni a mozgásképtelenek állandó gondozását, egészségügyi ellátását és gyógykezelését. Város­részükben nincs megoldva a moz­gássérültek, rokkantak akadálymen­tes közlekedése. A szociális osztály dolgozói geriátriai nővérekkel láto­gatják a háztartásokat, hogy felmér­jék hány idős, esetleg tolókocsis lakosuk van, s milyen segítségre szorulnak. A tarthatatlan helyzet javításának egyik módja a kihasználatlan böl­csődék átalakítása. Fokozatosan, minimális ráfordítással nyugdíjas otthonokká építik át. Az első ilyen intézmény átadását már szeptem­berre tervezik. Ezzel megoldódna az idősek étkeztetése is. Nincs pénz a pár éve megkezdett központi ki­főzde építésének befejezésére, pe­dig az idős emberek és a betegek számára fontos a rendszeres táplál­kozás. Ezért naponta a Zika utcai panzióból 240 adag diétás ételt szál­lítanak a nyugdíjas klubba, s mint­egy 50 idősnek házhoz viszik az ebédet. Nehéz volt ezt megszervez­ni, de sikerült. -tgá­REFLEX PORNOGRÁF TÖRTÉNET Tegnap reggel fél nyolckor bemondta a rádió, hogy a hajnali órákban egy javakorabeli férfi azt jelentette a rendőrségen, hogy lakását ismeretlen tettesek kifosztották. Elvitték a videokészüléket és a japán televíziót, és lába kelt felesége aranykarperecének, arról már nem is beszélve, hogy a család spórolt pénzének is nyoma veszett. Előzmények a kihallgatási jegyzőkönyv alapján: A kárvallott előző este megismerkedett két rokonszenves hölggyel. Felesége kikülde­tésben volt Észak-Csehországban, így a lányokat meghívta lakásába egy pohár italra. Elfogadták a meghívást. Alkonyat után hármasban nyugovóra tértek. „Rendkívül mélyen aludtam - olvasható a rendőr­ségi feljegyzésben - és az ébredés pillanatában meglepetéssel tapasztaltam, hogy a hölgyek eltűntek..." Véleményem szerint a tollba mondott tényálladéknak ez a kulcs­szava: „meglepetéssel". Ez az egyetlen szó sok mindent elárul a szalmaözvegy amorózóról. Elárulja például, hogy tapasztalatlan és naiv az istenadta. Magatartása nekem - nem is bonyolult áttételekkel - a hazai politikai küzdőtér némely főszereplőit juttatja eszembe. Főképp a koa­lícióalakítási gyakorlatukat. És a vezetőkiválasztási praktikákat, továbbá azt, ahogy egyes politikai főszereplők elsőáldozó kislányok­hoz rpéltó naivsággal nyilatkozzék egy-egy botrány kirobbanásakor a sajtónak: „meglepetéssel tapasztaltuk..." Ezen a héten minden napilap, amelyik ad magára, interjút közöl Fedor Gállal, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom angliai tanulmányokra távozó vezetőjével, és minden ilyen beszélgetés tartalmazza az elmúlt hetek politikai földindulásának alapkérdését: Hogyan történhetett meg, hogy a VPN irányítói közül senki se vette észre a botrányt kirobbantó miniszterelnök minimum gyanús politikai „húzásait"? Valóban, hogyan történhetett meg, hogy sem a VPN vezetésének, sem a parlament elnökségének nem tűnt fel, hogy annak idején olyan simán „kinyíródott" Ján Budaj, noha - ahogy azt Ivan Čarnogurský napokban közzétett nyilatkozata is bizonyítja - sokan már hónapokkal ezelőtt is tisztában voltak vele, hogy Vladimír Mečiar potenciális politikai ellenfélként lusztrálta az 1989 novemberi néptribünt? Hogyan történhetett meg, hogy ezeket a kérdéseket ós tényeket Ivan Čarno­gurský csak most szellőzteti, amikor Vladimír Mečiar - immár pártelnökként - a Keresztény Demokrata Mozgalmat is célba vette, mégpedig az, SZNT-alelnök személyének lusztrálásával. A közéleti tisztaság ilyen stílusú „őrzése" láttán az a benyomása az embernek, hogy vagy a politikai naivság kozmikus méretű meg­nyilvánulásával van dolgunk, vagy a politikai befolyás növelésére irányuló mesterkedéseknek egy olyan típusával, amelynek eszköztá­rába már a szicíliai maffia módszereinek egyes elemei is beletartoz­nak. Nem jött itt létre „koalíció" a lusztrálásokkal való visszaélések megakadályozására, ehelyett - úgy tűnik - minden párt abban bízott, hogy potenciális ellenfeleit majd csak „kinyírja" valaki, akinek lehető­sége van az ŠtB-irattárokba való belépésre. Sajnos, nem honosodott meg nálunk a nyugati parlamenti demok­ráciáknak az a bevált gyakorlata, amelynek az a lényege, hogy komoly kérdésben egy politikus csak egyszer hazudhat. Akit rajtakap­nak, hogy nem mondott igazat, annak nincs több „dobása". Nálunk nem ez a helyzet. Vladimír Mečiar pártot alapított, mi több, már a pártjához közelálló politikai erők koalíciója is kirajzolódóban van. Nem hiszem, hogy a szlovákiai politikai pártok naivság miatt engedték odáig fajulni a helyzetet, ahova jutottunk. Igaz, ébredés után itt-ott még elhangzik a „meglepetéssel tapasztaltuk" formula, időnként még mímelik, hogy szűzlánynak nézték a politikusok az ágyukba invitált sarkangyalt, de ezt már csak kínjukban teszik. Létrejövőben van a Mečiar-párt körüli koalíció. Hármasban van­nak, akárcsak annak a naiv pozsonyi polgárnak az ágyában. Ezúttal azonban távolról sem ártatlannak látszó szalmaözvegyi kiruccanásról van szó, és a két rosszlány még csak nem is mímeli a jólneveltséget. Ebben az esetben minden azon múlik, mi, ötmillióan mennyire leszünk naivak, és hogyan viszonyulunk ehhez a pornótörténethez. TÓTH MIHÁLY MÁSODSZORRA SIKERÜL? (Folytatás az 1. oldalról) hogy az átalakítást egy törvény né­hány bekezdése képtelen elfogad­hatóan szabályozni, s ezért ezt való­színűleg az ősz folyamán elfogadás­ra kerülő törvény részletezi, vala­mennyi szövetkezeti formára kö­zösen. • Milyen elemekkel gazdago­dott a kárpótlással foglalkozó rész? - A leglényegesebb változás, hogy a javaslat értelmében azok is jogalapot nyernek a kárpótlásra, akiktől ingó és ingatlan vagyonukat a szövetkezetesítés során vették el. Ez a gazdálkodni akarók számára jelenthet segítséget, mivel a magán­gazdává váló szövetkezeti tag föld]­jével együtt elvett javaira, illetye azok értékének megfelelő eszközre, gazdasági állatra, szolgáltatásra is igényt tarthat. E rész még kiegészült egy vagyoni zárlatot elrendelő feje­zettel. Ennek értelmében a szövet­kezeti vagyonnak az a része, amely nem szükséges a kárpótlás fedezé­séhez, a rá vonatkozó törvény meg­jelenéséig oszthatatlan. • Mi lett a 4a paragrafussal, amely a magyar nemzetiségű csehszlovák állampólgárokat ért vagyoni sérelmek orvoslását cé­lozta? -A helyzet kissé bonyolult volt, de a múlt héten ez a kérdés is megoldódott. Egyes képviselői cso­portok egy olyan paragrafus elfoga­dását szorgalmazták, amely a sajá­tos vagyonjogi problémák megoldá­sára a nemzeti parlamenteket hatal­mazta volna fel. Ez a paragrafus a 4a-t, amely az egykori szlovák kormánynak (megbízottak Testüle­tének) az 1948. évi 26. sz. rendele­tére hivatkozik, s ezzel összhang­ban ötven hektárig lehetővé teszi a konfiskált vagyon visszaigénylé­sét, a tervezetből kiszorította volna. A magyar képviselők egységes kiál­lásával és több képviselői csoport támogatásával elértük, hogy a 4a paragrafus (persze más szám alatt) a módosított földtörvényjavaslat ré­sze maradt. • Lépjünk egy nagyot az idő­ben és vegyük úgy, hogy a parla­ment már megszavazta a földtör­vényt ... - A földtörvény a mezőgazdasági termelés jellegét alapjaiban megvál­toztató folyamat első lépése. A tulaj­donjogi viszonyok rendezését nyomban egy további lépésnek kell követnie. A komplex mezőgazdasá­gi programnak, aminek kidolgozása a nemzeti kormányok feladata. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom