Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-07 / 106. szám, kedd

1991. MÁJUS 7. IÚJSZÓM HAZAI KORKÉP LAPSZÉLEN EMBERIESSÉG Holnap lesz a Vöröskeresztes Világnap, amelyről - legalábbis a mi tájainkon - évtizedeken át alig-alig esett szó. Nyilván azért, mert a Nemzetközi Vöröskereszt mindig nyiltan, őszintén fogalmazta meg a jelentéseit. A fajgyűlölő Dél-Afrikából éppen úgy, mint az emberi és szabadságjogokra fittyet hányó keleti blokk országaiból. Természetesen, május 8-a továbbra sem pirosbetűs ünnep, ám mindenképpen jeles napja humanizálódó társadalmunknak. S egyúttal, legalább vázlatosan, a múltba pillantás esélyét is kínálja... Nos, egy svájci üzletember: az 1828. május 8-án Genfben született Henry Dunant 1859-ben szemtanúja volt a francia és az osztrák haderő solferinói ütközetének. Megrendítő élményei arra késztették, hogy önkéntes segélyegyletek létrehozását kezdeményezze Európában, illetve kormányok közötti egyezményt javasoljon a harctéren sebesültek védelmére. Csatatéri látogatásának eredményeképpen 1863-ban megalakult az úgynevezett ötök Bizottsága, s az ő kezdeményezésükre 1864 nyarán 12 állam képviselői aláírták ,,A hadra kelt fegyveres erők sebesült katonái sorsának javításáról" szóló első genfi egyezményt. Más szavakkal: létrejött a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága, amely az idők előrehaladtával nemcsak a csatatereken megsebesült katonák egészségügyi ellátását vállalta, hanem ezen túlmenően a hadifoglyokkal való bánásmód törvényeivel, sőt a polgári lakosság védelmével is foglalkozik. Ide tartoznak azok a „békés ügyek" is, mint például a - természeti katasztrófák vagy a menekültek sanyarú sorsának enyhítése. Magát a Vöröskeresztes Világnapot - az ENSZ kezdeményezésére - 1948-ban tartották meg először, aligha véletlen, hogy éppen Henry Dunant születésnapján! Május 8-a kapcsán joggal adódik a kérdés: vajon mi történt e világot változtató évtizedek alatt a Vöröskereszttel? Nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a vöröskeresztes eszme, Henry Dunant emberbaráti gondolatának lényege, a maga eredeti tisztaságában megmaradt: emberiességgel, emberbaráti együttérzéssel segíteni a bajba jutottaknak, enyhíteni a szenvedést. Annyiban viszont változott, hogy az alapeszme elmélyült, kiterebélyesedett. A kezdetben csupán egy ország, majd egyetlen világrész - Európa határai közül kilépve világméretűvé vált, és az eszmét megvalósító szervezetek: a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Társaságok (az 1919 májusában kötött egyezmény alapján) ma úgyszólván átszövik az öt kontinens minden országát. Emberbaráti tevékenységük a szárazföldön és a tengerek vizein egyaránt hatásos. Szervezeti fejlődésének legfontosabb eredménye, hogy feladatait alapvetően tagjainak önkéntes munkájával teljesíti. Egészségünk védelmét szolgálja egészségügyi előadásokkal, tanfolyamokkal, a betegségek és a balesetek megelőzését szolgáló intézkedésekkel, a közegészségügyi és a környezetvédelmi propagandával; továbbá a veszélyeztetett és elmaradott körülmények között élők gondozásával, a rokkantak társadalmi beilleszkedésének támogatásával. A segítőkészség talán legtömegesebb megnyilvánulása a véradómozgalom, bár ezen a részterületen az utóbbi esztendőben - legalábbis hazánkban - komoly hiányosságok is tapasztalhatók. A Vöröskereszt tevékenységében egyre több az olyan határterület, ahol szinte lehetetlen kettéválasztani a kötelességszerű munkát és a segítőkész jóindulatot. Az éhség ugyanis jobbára ott sújt, ahol háború is van; a keresőszolgálatok nemcsak a háborúban eltűnteket, hanem a békeidőben szétszakadt családtagokat is keresik; s ahol anyagi segélyszállítmányokra van szükség, ott is jelen van a Vöröskereszt. A rászoruló manapság is még nagyon sok, ám a segély csak átmenet megoldásnak tekinthető. A dunant-i gondolat tehát megfogant, és a világ tisztelettel emlékezik a svájci férfi születésnapjára. Közben mennek a segélyszállítmányok. Megnyugtató, hogy napjainkra a Csehszlovák Vöröskereszt munkájában is háttérbe szorult a kényszeredett politikum, s ehelyett a segítőkész emberiesség került előtérbe. MIKLÓSI PÉTER MUNKANÉLKÜLIEK A KASSA-VIDÉKI JÁRÁSBAN NŐ A KERESLET, CSÖKKEN A KÍNÁLAT KÉRDÉSEINKRE RUDOLF SOKOL, A JÁRÁSI MUNKAHIVATAL IGAZGATÓJA VÁLASZOL • Igazgató úr, ön a közelmúltban azt nyilatkozta lapunknak, hogy járásukban az elmúlt év decemberétől ez év februárjáig 500-ról 961-re emelkedett a munkanélküliek, pontosabban a munkát keresők száma. Azóta javult vagy romlott a helyzet? - Sajnos, nem javult. Igaz ugyan, hogy az év elejétől több száznak segítettünk elhelyezkedni, ám az is tény, hogy közben jóval több embernek mondott fel a munkaadója, így már mintegy kétezer munkát keresőt tartunk nyilván. • Ez hány százalékos munkanélküliség? - Megközelítőleg négyszázalékos. v • Mi várható a közeljövőben: csökkenés vagy netán további emelkedés? - Nehéz megmondani, mi lesz. Eddig a kassai építőipari vállalatoknál bekövetkezett létszámcsökkenés növelte az utcára kerültek számát, de elengedtek néhány embert a volt nemzeti bizottságok szolgáltató üzemei, az utóbbi időben pedig már a mezőgazdasági üzemek is igyekeznek megszabadulni a fölösleges munkaerőtől. Hogy konktrétumot is említsek: a Kecerovcei Földműves-szövetkezet 120 embert bocsát el... • Az üzemek tehát az egyszerűbb megoldást választják, nem próbálják valamilyen új, jövedelmező termelési ágazat létrehozásával megmenteni dolgozóikat a munkanélküliségtől? - Kétségtelen, hogy a járás üzemei ilyen téren egyelőre nem eléggé aktívak, nehezen alkalmazkodnak az új feltételekhez. • Talán buzdítani, segíteni kellene őket, hiszen úgy tudom, erre a munkahivatalnak is lehetősége van... - Igen, van. A vonatkozó törvényrendelet lehetővé teszi, hogy anyagi támogatásban részesítsük az új munkalehetőségeket teremtő cégeket, vállalkozókat. Természetesen a magáncégeket is. Mi például jelenleg havonta 1406 koronát tudunk fizetni a munkáltatónak egyegy új munkaerő alkalmazásáért. Persze, csakis fizetőképes munkáltatóval kötünk ilyen szerződést. Ugyanakkor ezt az állami támogatást csak annak a cégnek, illetve magánvállalkozónak fizetjük ki, aki legalább egy évig alkalmazza a felvett „munkanélkülit". A munka nélkül maradt, megváltozott munkaképességűeknek munkát biztosító cég pedig egyénenként évi 40 ezer korona állami juttatásra jogosult. Erről egyébként a munkáltatókat már tájékoztattuk s a következő megbeszéléseinken is szó lesz róla. • Hány munkáltató jelentkezett már, hogy élni szeretne az említett lehetőséggel? - Eddig kevés üzem, de remélem, hogy fokozatosan nő majd az érdeklődés ós sok munkanélkülin segítünk ezzel a megoldással. Egyébként a mintegy 800 magánvállalkozó közül egy mecenzéfi már jelezte, hogy szeretné velünk megkötni a szerződést „munkanélküliek" alkalmazására. • Milyen további lehetőségek közül válogathatnak a munkát keresők? - A gyér választék között szerepel a rendszerint fizikai munkából álló közhasznú tevékenység is. Ezt a községi önkormányzatokkal együttműködve, az ő konkrét igényeik szerint akarjuk megszervezni, az ide vonatkozó előírások szerint. • Rerideznek-e átképzési tanfolyamokat? - Megvallom őszintén, eddig nincs nagy érdeklődés irántuk. A munkáltatók közül a Kelet-szlovákiai Gépgyár az első fecske. % S ha a munkanélküli nem fogadja el a munkahivatal által felkínált munkalehetőséget? Egyáltalán előfordult már ilyen eset? -Munkaközvetítő iroda is vagyunk, s igyekszünk segíteni a hozzánk fordulókon. Hogy mikor, milyen sikerrel, az nemcsak tőlünk függ, mert úgy látom, egyesek nem is igen szeretnék, hogy munkát találjunk a számukra. Egyelőre nem volt olyan eset, hogy pl. munkanélküli gépészmérnököt utcaseprésre akartunk volna rávenni, ám mégis előfordulnak nézeteltérések. • Megtörtént már, hogy valaki nem fogadta el a kínálatukat s ezért törölték őt a munkára várók listájáról? - Közel húsz ilyen esetről tudok. • A szövetségi külkereskedelmi miniszter a minap azt nyilatkozta, hogy hazánkból 8250 munkanélküli mehet dolgozni három hónapra a Német Szövetségi Köztársaságba. A Kassa-vidéki járásból mennyien utazhatnak? - Száz olyan dolgos, rendszerető és büntetlen előéletű embert kell kiválasztanunk, akik legalább egy kicsit németül is tudnak. (gazdag) A KERESKEDELMI FELÜGYELŐSÉG RENDSZERESEN ELLENŐRIZ MENNYIBEKERÜL AZ ÜDÍTŐ ÉS A MOSÓPOR? (Munkatársunktól) - Az előző héthez viszonyítva ugyan némiképpen csökkent a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai által ellenőrzött boltokban az árdrágítások aránya, de a helyzet így sem kielégítő. Szlovákiai viszonylatban 41,6 százalékos volt a bevásárlások során túlszámlázott tételek aránya, Nyugat-Szlovákiában viszont még mindig meghaladta az 50 százalékot. Fogyasztói nyelvre lefordítva: minden második vásárláskor becsapnak. Úgy látszik az élelmiszerárak „liberalizálása" igencsak divatos lett, Ez olyan formában is megnyilvánul, hogy az eladók annyiért kínálják az árut, amennyiért éppen jónak látják. A Jednota nyitrai 09-544-es számú boltjában nyolcféle húst, illetve hentesárut kínáltak helytelen áron. A losonci Prior áruház élelmiszerrészlegén a kristálycukrot 14.70 koronáért adták 14.20 helyett. A besztercebányai Jednota 385-ös számú boltjában a csőtésztát 8.40 helyett 11.20-ért próbálták eladni. Az üdítők árdrágítása is igen gyakori. A vásárlóknak fogalmuk sincs mi mennyibe kerül, s ezt a helyzetet az ügyeskedő eladók igencsak kihasználják. A senicai Jednota 02-033-as boltjában a Perla üdítőt 3.50 helyett 6.20-ért adták, a žemberovcei 60-618-as számú üzletben pedig a Márkát kínálták 7.20-ért 6.10 helyett. A mosóporok ára is változatos, főképp azért, mert az üzletesek önkényesen szabályozzák. Pozsonyban a Nobel téri 503-02-es boltban a Moherért 16.20-at kértek (a helyes ár 15 korona), a Tixért pedig 17 koronát (a helyes ár 15.50). S hogy még a betegeken is megpróbálnak keresni az eladók, ezt az ellenőrök a pozsonyi Mickiewicz utcai kórházban lévő 821-es számú büfében tapasztalták. Csokoládét, nápolyit, dzsúszt, virslit kínáltak felárral. A felügyelőség munkatársai rendszeresen figyelmeztetnek a szabálytalan úton beszerzett árura, de egyes főnökök - a múlt héten például öt üzletben - most sem tudták igazolni, hogyan jutottak a hentesáruhoz, a Varta elemekhez vagy a Vinjak konyakhoz. Ha az árakat fillérekkel felfelé kerekítik, gyakran legyintünk, de amikor magasabb összeggel vágnak meg, jogosan mérgelődünk. Az ellenőrök is meglepődtek, amikor a szenei 029-es számú illatszerboltban az 52,90 koronás bevásárláskor 16.50-nel kértek tőlük többet. Az a vevő viszont kellemesen meglepődhetett, akinek panasza nyomán visszaadták a tőle jogtalanul elkért 850 koronát. A bősi 08-254-es számú üzletbe a pozsonyi háztartási cikkeket forgalmazó vállalat nagyraktárából másodosztályú hűtőszekrényt szállítottak és a boltban - a számla alapján - elsőosztályúként adták el. Csupán a vásárló reklamálása után tisztázódott ez a furcsa üzlet. D. T. REFLEX A MANIPULÁLHATÓSÁG GYÖKEREI A lakosság zöme már bebizonyította, hogy megértéssel viseltetik a kormány gazdaságátalakítási törekvései iránt. Az emberek - azzal, hogy nem lázadoznak az életfeltételek romlása ellen - naponta dokumentálják, hogy tisztában vannak az ország gazdasági helyzetének súlyosságával, az áldozatvállalás szükségességével. Most már a kormányon a sor, hogy lépjen, hogy bizonyítsa: nem fixa ideásan, nem tankönyvhöz igazodva, hanem a valós helyzetre mindig érzékenyen reagálva is képes országunkat a piacgazdaság emberszabásúbb életet ígérő körülményei felé irányítani. Azokban az órákban vetem papírra ezeket a sorokat, amikor az ország népe, de a sorsunk iránt és a Csehszlovákiával való gazdasági együttműködés iránt érdeklő külföld is érdeklődéssel figyeli az általános sztrájkkal fenyegetők próbálkozásait. Kitör a sztrájk, és politikai jellegűek lesznek a követelései? Vagy győzedelmeskedik a józan ész? Szlovákiában most ez a kérdések kérdése: mi mindennel függ össze, hogy egy magát karizmatikusnak tartó (és kétségkívül hatni tudó) politikus néhány egyértelmű vagy éppen homályos utalására tartanunk kell a termelés demonstratívan országos leállításától? Az ilyen sztrájkot szorgalmazók egyáltalán nem titkolt célja: a politikai erőfitogtatás. Úgy is fogalmazhatunk, hogy bizonyos politikai pártok vezetői a sztrájk eszközét igénybe véve olyan helyzetet akarnak teremteni, amelyben megkérdőjeleződnék a szabad választások eredményeként hivatalba került parlament, illetve a parlament által jóváhagyott kormány legitimitása. Hogy ilyen a társadalom, hogy ilyen a politikai kultúránk, hogy másfél évvel a totalitarizmus összeomlása után sokan már megint egy erős kezű vezért áhítanak maguk fölé, abban nyilván szerepet játszik az elmúlt öt évtized számtalan beidegződése. De abban, hogy viszonylag nagy tömeg „vevő" a demagógiára, hogy a gazdasági kérdések könnyű megoldását ígérőknek annyian hisznek, abban az újabban meghonosított kormányzási stílusnak is van szerepe. A piacgazdaság legjellemzőbb vonása: a vállalatok, a termelő egységek önállósága. Az önállósítás anyagilag legérezhetőbb velejárója a dotációk leépítése volt. Magyarán: a termelőket egyik napról a másikra bedobták a piacgazdaság mélyvizébe, anélkül, hogy meggyőződtek volna róla, tudnak-e az érintettek úszni. Számtalan esetben tapasztalható, hogy nem tudnak. Most, amikor az ismert körülmények miatt egyébként is megnehezült az egyébként is nehezen értékesíthető csehszlovákiai termékek exportja, a vállalatok csak menet közben tanulják a külkereskedelmi vállalkozás ábécéjét. És általában az önálló vállalkozás alapjait... Igaz, felszámolták az állam külkereskedelmi monopóliumát, de ezt követően az állam magára hagyta a termelőket. Ahelyett, hogy az átszervezéssel felszabadult szakképzett munkaerőből tanácsadó szolgálatot szervezett volna a vállalatok számára. Az általános sztrájk szervezésének gondolatával kacérkodó önjelölt próféták dolgát ez eléggé megkönnyíti. Ugyanis a sztrájkra manipulálandó tömegek az üzemben, mezőgazdasági szövetkezetben bekövetkezett változásokból nem azt veszik észre, hogy megszűnt az állam külkereskedelmi monopóliuma, nem azt, hogy valóban önállóvá vált a vállalat, stb., hanem azt, hogy veszélybe került a munkahely, hogy nincs az üzemnek miből bért fizetnie, hogy kevés a megrendelés... Nem lett volna szabad az államnak ennyire magukra hagyni a vállalatokat. Már csak azért sem, mert ezzel a szó szoros értelmében támadási felületet kínál a gyökeres gazdaságátalakítás ellendrukkerei számára. Ezek kárörvendve mutatnak rá, hogy menynyire tankönyvízű a Klaus-program, és hogy megfogalmazói menynyire nem ismerik a valós életet, v Törvényeink értelmében a szakszervezetek politikai sztrájkot nem szervezhetnek. Ennek ellenére mégis előfordulhat, hogy a gazdasági nehézségek, a munkanélküliség, a létbizonytalanság bizonyos mértékének elérése után - különösen ha szóhoz jutnak a demagóg „munkásvezérek" - a sztrájkok a politikai erőfitogtatás eszközévé válnak. A gazdasági minisztériumok nem nézhetik tétlenül a veszélyes jelenségeket. Rugalmasan - tanácsadással, az önállóvá vált vállalatok lehetőségeinek feltárásával stb. - reagálniuk kellene a gondokra, mégpedig úgy, hogy beavatkozásaikkal egy percre se vonják kétségbe a gazdaságátalakítás következetes végrehajtását. TÓTH MIHÁLY ENERGIAÁRAK ÉS LAKBÉREK MENNYIT FIZET A LAKÓ, HA FIZET...? Nemrégiben lapunkban már tájékoztattuk olvasóinkat az energiahordozók árának jelentős emelkedéséről. A május elsejétől érvényes rendelet szerint a szilárd fűtőanyagok ára átlagosan több mint 300 százalékkal, a gázoké mintegy 170 százalékkal emelkedik. Természetesen nem egységesen, hiszen például az északcsehországi B osztályú barnaszén tonnája csak 583 korona, az ugyanilyen minősítésű privigyei barnaszénért fajtájától függően 973-1334 koronát fizethet a vásárló. Briketthez tonnánként 800 korona körüli áron juthat hozzá a fogyasztó (ha kap), mivel az igényekhez viszonyítva mintegy 30 ezer tonnányi hiányzik belőle a tüzelőanyag-forgalmazó vállalat raktáraiból. A feketeszén 1300 korona feletti áron kerül forgalomba, a kokszot 1800-2200 koronáért kínálják. A másik fontos energiahordozó, a földgáz fogyasztóira ezután két tarifa lesz érvényes. A tüzelőanyagárak emelkedése a szövetkezeti lakásokban lakó bérlők pénztárcáját csapolja meg a leginkább. A lakáshasználati díjak - a jelenlegiek két-háromszorosára emelkednek, elsősorban a hő- és melegvizszolgáltatás árától függően. Az országban nem lesznek egységesek a lakbérek. Galántán például a lakások árának törlesztési díját (a lakbér egy része) ugyan különböző takarékossági intézkedésekkel csökkentették, a lakók azonban még így is mintegy 70 százalékkal lesznek kénytelenek többet fizetni, attól függően, hogy az energiát szolgáltató vállalat mennyit számláz majd a fűtésért és a meleg vízért. Nagyobb az emelkedés Pozsonyban. Itt egy 35 négyzetméteres lakás teljes havi bérleti díja az. eddigi 270 koronáról 540-re emelkedik. A 89 négyzetméteres három szobás lakásért 680 korona helyett pedig már 1592 koronát fizet majd a lakó. Ha fizet, mivel az egész országban egyre nyíltabban hangzanak el olyan kijelentések, hogy a lakók jelentős része nem lesz képes elviselni a megnövekedett terheket, s nem fogja tudni fizetni a megemelt lakbért. Jogos érv az is, hogy amig nem szerelik fel a lakásokba az egyéni mérőberendezéseket, addig a fogyasztás mértéke objektívan nem értékelhető, s így a lakók azzal fenyegetőznek, hogy nem fizetnek. A másik fél úgyszintén fenyegetőzik, hogy ha ők nem fizetnek, akkor leállítják a hőszolgáltatást. Talán arra számítanak, hogy ebben a csatározásban a lakók úgyis kimelegszenek, s ez egy formája lehet a melegedésnek... (tszl)