Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-29 / 124. szám, szerda

1991. MÁJUS 29. ÚJ szót DOKUMENTUM 6 A FÖLD ÉS MÁS MEZŐGAZDASÁGI VAGYON TULAJDONJOGI VISZONYAINAK SZABÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztár­saság Szövetségi Gyűlése arra töreked­ve, hogy mérsékelje az egyes vagyoni sérelmek következményeit, amelyekre a mezőgaz­dasági és erdei vagyon tulajdonosaival szemben az 1948-1989 években került sor, a föld eredeti tulajdonjogi viszonyainak helyreállításával elérje a mezőgazdasági és erdei földről való gondoskodás javu­lását, a vidék gazdasági fejlődésének érde­keivel összhangban, illetve táj- és környe­zetképzés követelményeivel összhang­ban szabályozza a föld tulajdonjogi viszo­nyait elfogadta a következő törvényt: ELSŐ RÉSZ 1.§ (1) Ez a törvény vonatkozik a) arra a földre, amely a mezőgazdasági földalapot képezi vagy abba tartozik, 1 s e törvény által meghatározott terjede­lemben arra a földre is, amely az erdei földalapot 2 képezi (a továbbiakban csak „föld"), b) az eredeti mezőgazdasági birtokhoz tartozó lakóépületekre, gazdasági épü­letekre és más építményekre, illetve a beépített telkekre, c) a mezőgazdasági és az erdei termelést vagy az ezzel összefüggő vízgazdál­kodást szolgáló gazdasági épületekre és építményekre, illetve a beépített telkekre, d) a 17. paragrafusban említett egyéb mezőgazdasági vagyonra. (2) Ez a törvény szabályozza a föld tulajdonosainak, eredeti tulajdonosainak, használóinak és bérbe adóinak jogait és kötelességeit, valamint az állam hatáskö­rét a földtulajdoni és földhasználati jogok szabályozását illetően. (3) Amennyiben ez a törvény nem ren­delkezik másként, az első bekezdésben említett vagyonhoz fűződő jogviszonyok­ra egyedi előírások vonatkoznak. 2. § Alapvető 1 rendelkezések (1) A tulajdonoson kívül a földet egyéb személyek csak a tulajdonossal megkö­tött szerződés alapján, vagy a földalappal megkötött szerződés alapján jogosultak használni. (2) A föld tulajdonosa egyben tulajdo­nosa a föld növényzetének; ez nem érinti a mezőgazdasági szövetkezeteknek a tagjaik földjén levő növényzethez fűző­dő tulajdonjogát a mezőgazdasági szö­vetkezetekről szóló előírások 3 értel­mében. (3) A szerződéssel használatba adott földek esetében a nem tartós növényzet tulajdonosa a használó, amennyiben a tu­lajdonossal nem állapodik meg másként. 3.§ A föld nem ruházható át devizakülföl­diek tulajdonába. 4 MÁSODIK RÉSZ 4- § Jogosult személyek (1) A jogosult személy a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság azon állam­polgára, aki állandó lakhellyel rendelkezik a területén és akinek az eredeti mezőgaz­dasági birtokhoz tartozó földjei, épületei és építményei 1948. február 25-től 1990. január 1 -ig a 6. paragrafus első bekezdé­sében említett módon szálltak át az ál­lamra vagy más jogi személyekre. (2) Ha az első bekezdésben említett személy a 13. paragrafusban említett ha­táridő letelte előtt meghalt vagy holttá nyilvánították e határidő letelte előtt, jogo­sult személyeknek, amennyiben a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság ál­lampolgárai és területén állandó lakhellyel rendelkeznek, sorrendben a következő természetes személyek tekintendők: a) a hagyatéki eljárásban előterjesztett végrendelet szerinti örökös, aki meg­szerezte az egész hagyatékot, b) a végrendeleti örökös, aki tulajdonjogot szerzett, de csak az örökrészének megfelelő mértékben; nem ez érvé­nyes, ha a végrendeleti örökösnek csak egyes dolgok vagy jogok jutottak; ha a végrendeleti örökösnek az örök­hagyó az olyan ingatlannak csak egy bizonyos részét juttatta, amelyre a ki­adás kötelezettsége vonatkozik, az örökös csak erre az ingatlanra jogosult, c) az első bekezdésben említett személy gyermekei és házastársa, valamennyi­en egyenlő arányban; ha a gyermek a 13. paragrafusban említett határidő letelte előtt meghalt, helyében a gyer­mekei a jogosult személyek, s ha ezek közül valamelyik meghalt, úgy ennek a gyermekei, d) az első bekezdésben említett személy szülei, e) az első bekezdésben említett személy . testvérei, s ha közülük valamelyik meghalt, helyében a gyemekei a jogo­sult személyek. (3) a 6. paragrafus (1) bekezdésének j) pontjában említett esetekben az ott említett személyek a jogosultak: a (2) bekezdés c), d) és e) pontjainak rendelke­zései hasonló módon érvényesek, 5-§ Kötelezett személyek (1) Kötelezett személy az állam, vagy azok a jogi személyek, amelyek e törvény hatálybalépésének napjáig birtokolják a dolgot, kivéve a) a külföldi vagyoni részesedésű vállala­tokat és azon kereskedelmi társaságo­kat, amelyek részvényesei vagy társai kizárólag természetes személyek. Ez a kivétel nem érvényes, ha 1990. októ­ber elsejét követően, jogi személyektől szerzett dolgokról van szó, b) az idegen államokat. (2) A kötelezett személy az ingatlano­kat egészen a jogosult személynek törté­nő átadásáig a rendes gazda gondossá­gával köteles kezelni, s e törvény hatály­balépésétől ezeket a dolgokat, alkotóré­• szeiket és tartozékaikat nem ruházhatja át más személy tulajdonába. Az ilyen jogügyletek érvénytelenek. A 28. paragra­fus rendelkezése nem érinti az olyan kár megtérítéséhez való jogot, amelyet a kö­telezett személy okoz a jogosult személy­nek e kötelességei megszegésével. 6.§ Az ingatlan kiadása (1) A jogosult személyeknek ki kell adni azokat az ingatlanokat, amelyek az állam­ra vagy jogi személyre szálltak át a) büntetőeljárásban esetleg a korábbi előírások szerinti közigazgatási bün­tetőeljárásban a vagyonelkobzásról, a dolog elkobzásáról vagy a dolog lefoglalásáról hozott határozat követ­keztében, ha a határozatot egyedi előírások 5 alapján megszüntették, b) az első földreform revíziójáról szóló 142/1947. Tt. sz. törvény, vagy az új földreformról szóló 46/1948. Tt. sz. törvény szerinti eljárásban történt kár­talanítás nélküli elvétel következ­tében, c) a Polgári Törvénykönyv 453.a para­grafusa vagy a 67/152. Tt. számú törvénnyel módosított 87/1950. Tt. számú törvény 287,a paragrafusa szerinti eljárás következtében, d) az egykori úrbéresek és hasonló jogi intézmények legelői vagyona jogvi­szonyainak szabályozásáról szóló 81/1949. Tt. sz. SZNT-törvény szerinti eljárásban történt kártalanítás nélküli elvétel következtében, e) az egykori úrbéresek és hasonló jogi intézmények közösen használt erdei­nek viszonyairól szóló 2/1948. Tt. sz. SZNT-törvény szerint eljárásban tör­tént kártalanítás nélküli elvétel követ­keztében, f) a követeléseknek a kivándorlás eseté­re való engedményezéséről szóló nyi­latkozatok és szerződések következ­tében (úgynevezett lemondási nyilat­kozatok), g) annak következtében, hogy a külföl­dön tartózkodó állampolgár az ingat­lanvagyonát a köztársaság területén hagyta, h) ingatlan ajándékozásáról szóló olyan szerződés következtében, amelyet az ajándékozó kényszerhelyzetben kö­tött, i) az állami követelés megtérítése érde­kében végrehajtott árverés következ­tében, j) olyan bírósági határozat következté­ben, amely érvénytelennek nyilvání­totta azt a vagyonátruházási szerző­dést, amellyel az állampolgár külföldre való távozása előtt más személyre ruházta át a dolgot, amennyiben az érvénytelenség indoka a köztársaság elhagyása volt, esetleg az, hogy a résztvevők érvénytelennek ismerték el az ilyen szerződést; ebben az eset­ben a jogosult személy az említett szerződés szerinti szerző fél még ak­kor is, ha ez a szerződés nem vált hatályossá, k) feltűnően kedvezőtlen feltételek mel­lett, kényszerhelyzetben kötött adás­vételi szerződés következtében I) olyan jognyilatkozat következtében, amellyel a hagyatéki eljárásban, kény­szerhelyzetben lett visszautasítva a hagyaték, m) térítés ellenében történt kisajátítás kö­vetkeztében, ha az ingatlan létezik és soha sem szolgálta azt a célt, amelyre kisajátították, n) térítés nélküli kisajátítás következ­tében, o) a korábban érvényes törvényes előírá­sokkal ellentétben végrehajtott álla­mosítás kôvetkežtében, p) az ingatlannak jogi indok nélkül történt átvétele következtében, r) politikai üldözés 6 vagy az általánosan elismert emberi jogokat és szabadsá­gokat sértő eljárás 7 következtében, s) a szövetkezet tulajdonába egyedi elő­írások értelmében történt átadás kö­vetkeztében. (2) Hasonló módon kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a természetes személyeknek egyedi előírások 9 alapján ' keletkezett igényük arra, hogy mezőgaz­dasági vagyonukat kivonják a konfiskáció alól. (3) Abból a földből, amely az első be­kezdés b) pontja szerint szállt át az állam­ra, legfeljebb 150 hektár mezőgazdasági földet vagy 25Q hektár földet lehet kiadni, mégpedig függetlenül attól, hogy egy jo­gosult személynek vagy közösen több jogosult személynek adják ki. (4) A jogosult személy az ingatlan ki­adását követően köteles az államnak megfizetni annak a kiutalási árnak hátra­lékát, amelyért az ingatlant eredetileg szerezte; hasonlóan köteles visszafizetni azt a vételárat vagy kártalanítást is, ame­lyet az ingatlan átruházásakor az állam vagy más jogi személy neki kifizetett. A visszafizetés határidejét a földhivatal állapítja meg. (5) Ha^az ingatlant az állam általi átvé­tel napjáig pénzintézetek követelései ter­helték, amelyeket az ingatlannal biztosí­tottak és egyedi jogszabályok alapján ki­egyenlítettek, a jogosult személy azt az összeget téríti meg, amelyet így az állam egyenlített ki. (6) Ha az ingatlanok a község tulajdo­nába mentek át, a jogosult személynek e törvény szerint a községgel szemben keletkezik joga. (7) Ha az ingatlant más személy adja ki mint az állam; ennek a személynek igé­nye keletkezik annak a vételárnak vissza­térítésére, amelyet a dolog vásárlásakor fizetett. Ezt az iqényt a köztársasági illeté­kes közigazgatási szervénél kell érvénye­sítenie. 7-§ Azoknak az egyes további vagyoni sé­relmeknek mérséklését, amelyek egyes jogszabályok érvényessége vagy egyedi alkalmazása következtében, vagy egyéb indokokból csak a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság területén keletkeztek, a Cseh Nemzeti Tanács vagy a Szlovák Nemzeti Tanács rendezi saját törvényével. 8-§ (1) Az eredeti tulajdonos indítványára a bíróság úgy határozhat, hogy az eredeti tulajdonosra száll át az olyan természetes személy tulajdonában vagy személyi használatában levő ingatlan tulajdonjoga, aki az ingatlant az államtól szerezte, amely pedig a 4. paragrafus (1) bekezdé­sében említett körülmények között jutott hozzá. A bírósági döntés előfeltétele, hogy az említett természetes személy a dolgot az akkor érvényes előírásokkal ellentétes módon vagy jogsértő előnybe helyezés alapján szerezte; ezt a rendel­kezést kell alkalmazni azokkal a közeli személyekkel szemben is, akikre a termé­szetes személy a vagyont átruházta. Az indítványt 1992. december 31-ig kell ér­vényesíteni, különben az igény meg­szűnik. (2) Az a természetes személy, akinek tulajdonjoga az első bekezdés alapján átszállt az eredeti tulajdonosra, az állam­tól jogosult követelni a vételár visszafize­tését és az ingatlanra célszerűen ráfordí­tott költségek megtérítését. Az" igényt a köztársaság illetékes közigazgatási szervénél kell érvényesíteni. Az államnak ilyen esetben az eredeti tulajdonossal szemben igénye keletkezik az ingatlanra célszerűen ráfordított azon költségek megtérítésére, amelyeket az első mondat szerint a természetes személynek megté­rített. 9§ (1) Igényét a jogosult személy a földhi­vatalnál érvényesíti és ugyanakkor a kö­telezett személyt felszólítja az ingatlan kiadására. A kötelezett személy a felszó­lítástól számított 60 napon belül megálla­podást köt a jogosult személlyel az ingat­lan kiadásáról. (2) A megállapodást a földhivatal hagyja jóvá az államigazgatási eljárásban kiadott határozatával. (3) A földhivatalnak a megállapodás jóváhagyását elutasító határozatát az ügyfél indítványára felülvizsgálja a bíró­ság. Ha a bíróság sem hagyja jóvá a megállapodást, az ügyet döntéshozatal­ra visszaadja a földhivatalnak. (4) Ha nem kerül sor az első bekezdés szerinti megállapodás megkötésére, a földhivatal dönt a jogosult személy in­gatlan-tulajdonjogáról . (5) Ha az elkerülhetetlen, a földhivatal az átruházásra kerülő ingatlanon dologi terhet létesíthet vagy megszüntetheti a földön nyüQvó dologi terhet, esetleg más intézkedést hozhat a környezet vagy más tulajdonosok fontos érdekeinek vé­delmére' (6) A földhivatalnak a harmadik, ne­gyedik és ötödik bekezdések szerinti ha­tározatait az ügyfél indítványára a bíróság felülvizsgálja. 10. § (1) Az ingatlan kiadásával összefüggő közigazgatási illetékeket nem szabják ki. (2) A bírósági illeték alól mentesül az a jogosult személy, aki a kötelezettel szemben e törvény szerint érvényesíti jogát. (3) A dolog értékének felbecsülésével, a parcellák azonosításával és a telkek kimérésével kapcsolatos szükséges költ­ségeket az állam fedezi. 11.§ (1) A földet vagy annak részeit nem lehet kiadni abban az esetben, ha a) a telekhez személyi használati jogot létesítettek, kivéve azokat az eseteket, amikor ezt a jogot a 8. paragrafusban említett körülmények között létesí­tették, b) a telken temető van, c) a telket beépítették azt követően, hogy átszállt vagy átruházták az állam vagy más jogi személy tulajdonába; a telek kiadható, ha az építmény nem gátolja a telek mezőgazdasági vagy erdei cél­zatú kihasználását, d) a telken kertészkedők vagy nyaralók települése 1 0 létesült, e) a telken testnevelési és sportlétesítmé­nyek vannak. (2) Az első bekezdésben említett eset­ben a jogosult személy tulajdonába in­gyenesen átruháznak állami tulajdonban levő más telkeket az eredeti földhöz mér­ten arányos nagyságban és minőségben, mégpedig lehetőség szerint ugyanabban a községben, ahol az eredeti földek túl­nyomó része fekszik, amennyiben ezzel a jogosult személy egyetért. (3) Abban az esetben, ha egyedi elő­írások alapján az állam vagy más jogi személy tulajdonába történt átszállás vagy átruházás után a föld használatának korlátozására került sor azzal, hogy a föl­det vagy annak egy részét államvédelmi célokra 1 1, ásványok kitermelésére 1 2 jelöl­ték ki, vagy egyedi előírások 1 3 alapján nemzeti park erdei földalapjának részévé vált, vagy a föld, illetve annak része állami természetvédelmi terület, védett lelőhely, védett park, védett kert, védett tanulmányi terület, vízforrások első fokozatú köz­egészségügyi védelme övezetének vagy védett természeti alkotás területén van, vagy jelentős tájképző elem, a jogosult személyen múlik, az eredeti föld kiadását követeli-e vagy más, állami tulajdonban lévő föld átruházását. Ha a jogosult sze- ' mély más föld átruházását kéri, a második bekezdés szerint kell eljárni. (4) Az eredeti mezőgazdasági birtok­hoz tartozó lakóépületet, gazdasági épü­letet és más építményt nem lehet kiadni, ha az építmény alapvető átalakítással i elvesztette eredeti építészeti-technikai jellegét úgy, hogy már nem függ össze 'a mezőgazdasági termeléssel. (5) A nemzeti műemléknek nyilvánított ingatlant nem lehet kiadni, míg nem szü­letik törvény a műemlékek védelméről és kezeléséről. 12. § Igények halmazata Ha a 6. paragrafus (1) bekezdése alap­ján egyidejűleg több jogosult személynek keletkezik jogigénye (igényhalmazat), az eredeti ingatlanok kiadására a jogosult személyek közül annak van joga, aki az állam egyoldalú cselekménye következté­ben vesztette el tulajdonát. Ha ilyen mó­don fokozatosan több jogosult személy vesztette el tulajdonát, ez a jog azt a sze­mélyt illeti meg, aki korábban vesztette el tulajdonát, hacsak nem állapodnak meg másként. A többi jogosult személynek ilyen esetben a 11. § (2) bekezdése értel­mében van joga földek átruházására, esetleg pénzbeni kártalanításra. 13. § Az igények érvényes ítésének határidejei (1) A jogosult személy az ingatlan ki­adásához való jogát a 4. § alapján 1992. december 31-ig érvényesítheti. A 6. pa­ragrafus (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben ezt a határidőt annak a döntésnek jogerőre emelkedésétől szá­mítják, amellyel a határozatot megszün­tették, ha ezt a döntést e törvény hatály­balépését követően hozzák meg. A jog megszűnik, ha nem lett érvényesítve a megállapított határidőben. Az írásbeli bizonyítékoknak a földhivatal előtti eljárá­sában történő előterjesztésének határide­jeire az államigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak. (2) Ha az ingatlant a 12. paragrafus szerint kiadták, azok a személyek, akik­nek az első bekezdésben említett határ­időben érvényesített igényei nem lettek kielégítve, a bíróságon érvényesíthetik igényeiket azokkal szemben, akik az in­gatlant átvették, mégpedig az első bekez­désben említett határidő befejezésétől számított hat hónapon belül. 14. § Kárpótlások (1) A jogosult személyt kárpótlás illeti meg azokért a lakóépületekért, gazdasági épületekért és más építményekért, ame­lyeket e törvény szerint nem lehet kiadni. Ehhez hasonlóan a jogosult személyt kár­pótlás illeti meg azért a földért,- amelyet e törvény szerint nem adnak ki és amely helyett nem adtak más földet. (2) Ha kiadandó lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény értékét lénye­gesen növelték úgy, hogy az e törvény hatályossága napjáig való érvénnyel megállapított értéke meghaladja az épít­ménynek az állam vagy más jogi személy általi átvételi időpontja szerinti értékét, a jogosult személy akaratán múlik, átve­szi-e az építményt és megtéríti a jogosult személynek az értékkülönbözetet, vagy kárpótlást kér. (3) Ha a kiadásra kerülő lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény ér­tékét annyira csökkentették, hogy az e törvény hatályossága napjáig való ér­vénnyel megállapított értéke lényegesen alacsonyabb, mint az eredeti építmény­nek az állam vagy más jogi személy általi átvétel időpontja szerinti értéke, a jogosult személy akaratán múlik, hogy átveszi-e az építményt és kárpótlást kér azon kü­lönbözet összegében, amely az épít­ménynek az állam vagy más jogi személy általi átyétele időpontja szerinti értéke, illetve az e törvény hatályossága napjáig való érvénnyel megállapított értéke között mutatkozik, vagy kárpótlást kér. (4) A második bekezdés szerint kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a lakóépület, gazdasági épület vagy más építmény, más épület vagy építmény ré­szévé vált. (5) Az értékeket (árakat) az e törvény hatálybalépésének napján érvényes ár­rendeletek szerint állapítják meg. (6) Abban az esetben, ha a jogosult személy az ingatlant az állam általi kiuta­lással szerezte tulajdonába, kárpótlás az, első bekezdésben említett ingatlanokért csak a megfizetett kiutalási ár összegéig fizethető. 15. § (1) A jogosult személyt megilleti az olyan állandó növényzet kárpótlásához való jog, amely a földön volt az állam vagy más jogi személy általi átvétel idején, ha a föld kiadásának időpontjában nincs rajta más összehasonlítható állandó nö­vényzet'. (2) Ha az e törvény szerint kiadandó földön állandó növényzet van, holott az állam vagy más jogi személy általi átvétel idején nem volt rajta összehasonlítható állandó növényzet, a jogosult személy akaratán múlik, átveszi-e a földet és pénzbeli kárpótlást fizet, vagy más föld kiadását kéri; ilyen esetben e törvény 11. paragrafusának (2) bekezdése szerint kell eljárni, hacsak a állapodnak i^g n (3) Az árakat a pésének napján szerint állapítják r (1) Az állam fi a földekért, amel; nem adnak ki és adtak ki más föld< tett kárpótlás öss; ság kormánya és kormánya állapít Készpénzt csak a ti tulajdonosainak (2) A 14. és 1£ egyéb kárpótlásol (vagy annak jogu a dolog a birtokábc megsemmisülése vagy olyan szemé ingatlant e törvény (3) A jogosult s; paragrafusban em felszólítást a kár a kárpótláshoz val a bíróság döntésé a döntés jogerőre tott hat hónap eltel (4) A jogosult s; lást a felszólítás k< egy éven belül kell olyan dolgokban n\ pótlásra kötelezett vannak, esetleg e nyadát képezik, m gatlanok és tartós összegéig, hacsak nak meg másként. (5) A kárpótlás r mély írásbeli felszí éven belül kell me pótlást rendezni, volt korábban kíel< mély beleegyezés fennálló köterr,iek i is rendezhetöek. HARI Rl Föld (1) Az 1. paragr említett, állami tul nokat a Cseh Nen vák Nemzeti Taná zott jogi szemé' „földalapok") kezť földeket: a) amelyeken tem b) amelyek az áll kijelölve, c) amelyek ásvái kijelölve, d) amelyek egyec védettek, e) amelyek olyan képezik, amel a 4. § (4) beke/ (2) Ha e törvény ként, a földalapol gyonának átruház bályok 1 7 alapján já terv jóváhagyásáig ban a földalap má; tába adhatja az in< (3) Ha az állami lanok iránt több tei deklődik, a máso eljárás során előn használók, továbt gazdálkodó földmí lődő közül azok a előnyt, akik állandi ban a községben területén fekszenel (4) A köztársasc közigazgatási szer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom