Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-28 / 123. szám, kedd

1991. MÁJUS 28. MOZAIK .ÚJ szói MÁSOK ÍRTÁK CSEHSZLOVÁKIA - AMERIKAI SZEMMEL Az Egyesült Államok Központi Hírszerző' Szolgálata (CIA) a közelmúltban tanulmányt dolgozott ki a Kongresszus számára a kelet-európai országok gazdasági helyzetének alakulásáról és ezen belül Csehszlovákia gazdasági helyzetéró'l is. A jelentés kiemeli, hogy hazánkban nem alakult ki egységes szemlélet a piacgazdaság bevezetésének ütemét illetően. Az 1990 szeptemberében elfogadott két évre szóló reformprogram a CIA-elemzó'k szerint kompromisszumnak tekinthető, amelyet a radikális reform hívei kötöttek azokkal, akik tartanak a hirtelen átalakulás szociális és politikai következményeitől. A dokumentum szerint ez év első negyedében 54 százalékos volt az infláció, és 12 százalékkal csökkent az ipari termelés. Ugyanakkor decembertől 20 százalékkal növekedett a munkanélküliek száma. Külön figyelmeztet arra, hogy az országban naponta 1000 személy veszíti el munkahelyét. A hanyatlás fő oka: rohamosan csökkent a Szovjetunióba és a KGST többi tagországába irányuló export. A Csehszlovákiát érintő fejezetnek ez a címe: Igen súlyos következményei lesznek a KGST összeomlásának. A CIA szakértői azzal számolnak, hogy hazánkban lassul a reform bevezetésének üteme. Feltételezésüket arra alapozzák, hogy éles viták dúlnak az átalakítás gyorsasága és terjedelme kérdésében. Hangsúlyozzák: máshogy vélekedik ezekről a kérdésekről Havel elnök és máshogy Václav Klaus pénzügyminiszter. Az államfő az óvatosabb lépéseket és a társadalmi stabilitást helyezi előtérbe, míg a Klaus-koncepció szerint gyors átalakításra kell törekedni. A CIA közgazdászai szerint a kuponokkal történő privatizálás — amelynek az a lényege, hogy a lakossággal részvényeket vásároltatnak — túlságosan bonyolítja a helyzetet, az üzemek magánkézbe adásának egész folyamatát. Az amerikaiak előrejelzése szerint Csehszlovákiában 1991 után 5 százalékkal csökken a nemzeti jövedelem, és 5 százalékos lesz a munkanélküliség. Az infláció a 30 százalékot is elérheti, amennyiben Prágában mereven ragaszkodnak Klaus eredeti elképzeléseihez, és az eredetileg tervezett mértékben növelik a lakbéreket, illetve az energia árát. Jelentős nyomás alá kerülnek az ország keményvalutaellátási feltételei. A szovjet piac összeomlása következtében 2 milliárdnyi deficit is keletkezhet a külkereskedelmi mérlegben. Ha ez bekövetkezik, Prága további erőforrások keresésére kényszerül a nemzetközi pénzpiacon. Lldové noviny, 1991/115 Megjegyzés: Václav Klaus pénzügyminisztertől egy televíziós adásban megkérdezték, hogyan vélekedik az amerikai elemzésről. Olyan értelemben válaszolt, hogy szerinte nem időszerű, hónapokkal korábban szerzett információkból kiindulva fogalmazta meg a CIA a jelentést. Nem vették figyelembe azokat a pozitív változásokat, amelyek az év eleje óta bekövetkeztek. (A szerk.) ÍGY NÖVEKEDTEK AZ ARAK A fogyasztói árszínvonal 1991 áprilisában 65,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A statisztikai kimutatások szerint 1991 egyes hónapjaiban állandó volt az árnövekedés, a drágulás mértéke azonban fokozatosan mérséklődött. A fogyasztói árak 1990 decembere és április vége között az árliberalizálás hatására 43,7 százalékkal növekedtek. Különösen hirtelen, 25,8 százalékkal növekedett az árszínvonal januárban. Februárban 7 százalékkal, márciusban 4,7 százalékkal, áprilisban pedig 2 százalékkal lett drágább az élet (minden esetben az előző hónaphoz képest). Az árnövekedés áprilisban tapasztalt mérséklődése elsősorban annak a következménye, hogy az élelmiszerek ára, igaz, kis mértékben, de csökkent. Ez egészében véve 1,6 százalékos volt, márciusban pedig 2,2 százalékot tett ki. A közétkeztetésben áprilisban ugyanolyan volt az árszínvonal, mint egy hónappal korábban. Az iparcikkpiacon áprilisban is folytatódott az árnövekedés, ez 3,9 százalékos volt. De ebben a szférában is mérséklődött az árrobbanás, hiszen márciusban még 11,4 százalékos volt a drágulás. A szolgáltatások azonban gyorsabban drágultak; áprilisban 4,8 százalékos, míg márciusban még csak 1,5 százalékos volt a növekedés. Ha az 1990 decemberi árakat vesszük alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy az iparcikk-kereskedelemben volt legnagyobb mértékű az árnövekedés (62 százalék). A közétkeztetésben 44,7, az élelmiszerpiacon 27,7, a szolgáltatásoknál pedig 19,2 százalékot tett ki a drágulás. Az áruforgalomban és a szolgáltatási szférában 1990 decembere és ez év áprilisa között Szlovákiában 46,1 százalékos, Csehországban pedig 42,6 százalékos volt az árnövekedés. A fogyasztói árak növekedése a létfenntartási költségek növekedésében nyilvánult meg; 1990 decembere és április vége között a földművesháztartásokban 40,6 százalékkal, a munkásokéiban és alkalmazottakéiban 39 százalékkal, a nyugdíjasokéiban 35 százalékkal, a kisnyugdíjakból gazdálkodók háztartásaiban pedig 35,5 százalékkal lett drágább az élet. Az életszínvonal csökkenésben az élelmiszerárak növekedése játszotta a fő szerepet. Hospodárske noviny, 1991 /94 ORVOSI TANÁCSADÓ A SZEM A LÉLEK ÉS A DIABÉTESZ TÜKRE A szép közmondás-átírást Fövényi József, a kiváló magyar diabetológus szakember könyvében találtam, és teljes mértékben egyetértek vele. A diabetológián belül a szemelváltozásokkal foglalkozó fejezet önálló és nagyon fontos tudományág. A rosszul kezelt cukorbetegség még ma is komolyan veszélyezteti a betegek szeme világát, és a fejlett országokban ez a vakság egyik fő oka. A diabétesz sokféleképpen károsíthatja a szem rendkívül bonyolult és finom szerkezetét, de a betegek számára a legfontosabb kórkép a recehártya megbetegedése — a diabetikus retinopátia. Arról már kollégáim is számtalanszor írtak, hogy a cukorbetegségnek van egy rejtett, allattomos arca is, A fegyelmezetlen, rosszul kezelt beteg nem érez semmi kellemetlent, miközben a magas vércukor lassan, de biztosan rongálja apró ereinek falát. Az eredmény 10—15 év múlva jelentkezik veseelégtelenség, szívpanaszok és retinopátia formájában. A megvastagodott falú, félig vagy teljesen eldugult erek képtelenek elég oxigént juttatni a szövetekbe, és a recehártya különösen érzékeny az oxigénhiányra. A szemnek van egy nagy előnye a többi szervhez viszonyítva — optikai rendszerén nem csak kifelé, de befelé is lehet nézni. A szemtükrözés segítségével (1851-ben fedezte fel Helmholtz) a vizsgáló orvos elé tárul a szemfenék csodálatos képe. Szépen látni a sárgafoltot, amely a legelesebb látás helye, a látóideg kilépésének a helyét és a szemfenék ereit. Sajnos ezt a szép látványt gyakran csúfítják el kóros változások, amelyek nem csak a szem betegségeiről, hanem egyes általános megbetegedésekrők is (magas vérnyomás) fontos felvilágosítást nyújtanak. A diabéteszes szemkárosodások orvosi leírása hemzseg a hosszú és rémesen hangzó szakkifejezésektől. Ettől szeretném megkímélni az olvasót és csak a legfontosabb tudnivalók leíráséra szorítkozom. Értágulások, apró bevérzések, zavarosságok az üvegtestben — ezek a retinopátia jóindulatú formájának a főbb jellemzői. Ezek az elváltozások 10—15 év betegségtartam után majdnem minden betegnél megtalálhatók, nem veszélyeztetik közvetlenül a látást, de nem szabad lebecsülni ezeket sem. Rosszabb a helyzet a rosszindulatú (proliferatív) retinopátia esetében. Ezt talán úgy lehet a legjobban jellemezni, hogy a szervezet megpróbál segíteni a szem rossz oxigénellátásán, de igyekezete többet ront, mint használ. A szem szövetei az oxigénhiányt új hajszálerek kifejlesztésével próbálják leküzdeni, de ezek az erek törékenyek, károsítják a recehártyát, és a szem többi részét. A megpattant erekből kiömlő vér elönti az üvegtestet, leválhat a recehártya és megnőhet a szem belső nyomása, glaukóma (helytelen magyar nevén zöldhályog) alakulhat ki. A kezeletlen proliferatív retinopátia előbb-utóbb vakságot eredményez. Biztos, hogy a magas vércukor a rosszindulatú retinopátia egyik fontos feltétele, de az is igaz, hogy sok fegyelmezetlen betegnek szerencséje van, és évekig tartó nagyon magas vércukor ellenére sem veszítik el látásukat. A különbség okát még nem ismerjük, de nem hiszem, hogy a látással kapcsolatban megengedhető lenne a szerencsére hagyatkozni. A retinopátiát könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. A megelőzés alapvető szabályai a következők: 1. Az alapbetegség gondos kezelése, az orvosi előírások gondos betartása. 2. Évente egyszeri szemorvosi szakvizsgálat. Szempanasz, látászavar esetén azonnal forduljunk kezelőorvosunkhoz. Nem minden látászavar oka a cukorbetegség, de ezt csak vizsgálat állapíthatja meg. 3. Vérnyomás-ellenőrzés. A magas vérnyomás szintén károsítja a szem ereit. A cukor és a magas vérnyomás halmozott veszélye túl sok a rosszból. 4. Zsíranyagcsere-ellenőrzés. Ugyanaz az értelme, mint a vérnyomás ellenőrzésének. 5. Szigorú dohányzási tilalom. A dohányzás szűkíti az ereket, és rontja a szövetek oxigénellátását. 6. A cukorbeteg lehetőleg aludjon magas párnán. Ez csökkenti egy kissé a magas szemnyomás kialakulásának veszélyét. 7. A cukorbeteg egyik legfontosabb gyógyszere a rendszeres testmozgás. Nehéz súlyok emelgetése azonban nem tesz jót a szem ereinek, ós kerülni kell azokat a helyzeteket is, ahol a fejet hirtelen ütés érheti. Ez egészséges emberben is okozhat retinaleválást. Diabéteszben ennek a veszélye nagyobb. A diabétesz retinopátia nem tartozik a gyógyíthatatlan betegségek közé. A nem súlyos elváltozások gyógyításának ugyanaz az alapja, mint a megelőzésnek, azzal a különbséggel, hogy a szakorvosi vizsgálatot gyakrabban kell elvégezni, és még inkább ügyelni kell az orvosi utasítások betartására. Ehhez gyógyszeres kezelés is társulhat. A súlyosabb esetek gyógyítására a modern orvostudománynak két fegyvere van. Az egyik az Öböl-háborúban használt lézerágyú szelídített változata. A kezelőorvos maga előtt látja a s?emfenéket, és pontosan irányított lézersugárral forrasztja a helyére a retinát, lövi szét a burjánzó hajszálereket. Sajnos, hazánkban kevés az ilyen fegyver, és ami még ennél is szomorúbb, hogy kórházunk szemészeti lézere néhány hónapja alkatrészhiány (ára 12 000 DM) miatt tétlenségre van kárhoztatva. A legsúlyosabb esetekben már a lézer sem segít. Ilyenkor műtéti úton távolítjuk el a bevérzett, átlátszatlanná vált üvegtestet. Nagyon remélem, erre a nehéz műtétre a jövőben egyre kevesebb embernek lesz szüksége. DR. RÁCZ OLIVÉR "ALKOTÓTARSA" AZ ANYAG A Komáromi Jókai Színház közönsége — és azok, akik figyelerrvnel kísérik a színházról szóló híradásokat — észrevehették, hogy ebben az évadban négy bemutatott darabnak vendég jelmeztervezője volt. Háy Gyula CAliguLÓ-jának és Weöres Sándor A holdbéli csónakos című mesejátékának színes, ötletgazdag jelmezeit Rátkai Erzsébet, a Madách Színház tagja készítette. Márai Sándor Kaland című színművének plakátjain a jelmeztervező, Csík György neve mellett is szerepelt az m. v. (mint vendég) rövidítés. A Csókos asszony kivitelezését szinsegíti vagy gátolja a színész mozgását a színpadon, mi az az elem — például zseb, szalag, kendő — amely a játékot segíti. Dobis Márta önálló művészi munkára is lehetőséget kapott: a kassai Thália Színházban februárban bemutatott Bródy-darab, a Tanítónő jelmeztervezője volt. Erre a munkára Beke Sándor, a darab rendezője kérte fel őt. Mint jelmeztervező, a Jókai Színházban is bemutatkozott Csurka István Házmestersiratójában, amelyet Takáts Ernőd rendezett. Dobis Mártának természetesen Dobis Márta (jobbról) és Farkas Éva szabász a Házmestersirató kosztümjeit készíti (Nagy Teodor felvétele) tén jórészt magyarországi stáb vállalta, köztük Kaczúr Csilla jelmeztervező. Aki látta a produkciókat, tanúsíthatja, hogy . nemcsak a ruhák megtervezése, hanem kivitelezésük is „férfimunka" volt, amiért dicséret illeti a színházi varroda dolgozóit. Ilyen „nagykiállítású" daraboknál — főként ha a tervező házon kívüli — szükség van jól felkészült, kreatív munkaerőre, aki figyelemmel kíséri, irányítja, összefogja a varroda munkáját, és a lehető legnagyobb mértékben helyettesíti — távollétében — a tervezőt. Ettől az évadtól a Jókai Színházban ezt a munkát Dobi§ Márta művészeti kivitelező végzi. O felel azért, hogy a tervrajzok alapján a kívánt időre és minőségben elkészüljenek a jelmezek. Ezenkívül anyagokat válogat, díszítő elemeket készít, próbál, alakít és persze sokszor szab és varr is. Végigkíséri a darab próbáit, és ha szükséges, kisebb változtatásokat eszközöl a jelmezeken. Elsősorban azt figyeli, mi nem ezek az első művészi próbálkozásai. A textil- és képzőművész szakma már régóta jegyzi nevét. Gyönyörű falikárpitokat, szőnyegeket, térelválasztó textíliákat, szitanyomatokat, grafikákat készít. Több kiállításon mutatta be már alkotásait. Legközelebb Budaörsön nyílik tárlata, amelyen azonban színházi elfoglaltságai miatt személyesen nem vehet részt. Ugyanebből az okból alnapolta két önálló kiállításának megrendezését. Szövőszéke, fonalai, ceruzái azonban nem pihenhetnek már sokáig, hiszen Dobis Márta tagja lett a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, s ez újabb kihívás és kötelesség számára. Reméljük, színházi sikerei ösztönzően hatnak majd művészi munkájára és fordítva: jelmeztervezőként és művészeti kivitelezőként hasznát látja a textil- és képzőművészetben elért eredményeinek. SZÉNÁSSY EDIT EMELKEDŐ MELEGADÓ Langyos radiátoraink mellett felforrósodtak az indulatok. Felhevülve tiltakoztunk a melegadó emelése ellen, hiszen telente legalább annyit didergünk, mint amennyit melegszünk a központi fűtéses lakásokban. Ha pedig nincs más választás, mint a drágítás, az ember legalább tudni szeretné, milyen mennyiségű és hőfokú melegért fizet. Azt is, minek a fűtését fizeti. Ez nem vicc — komoly szakemberek állítják, hogy a panelházak szigetelése olyan pocsék, hogy a lakásbeli radiátorok az utcát fűtik. Márpedig a lakók legalább 99 százaléka nem meleg utcán akar közlekedni télidőben... s ha már rajta kívül álló okokból temperálják az utcát, nem hajlandó megtéríteni a költségeket. Mégis rákényszerítik. Ha nem fizet, kikapcsolják a fűtést. A lakó annak is örülne, ha a radiátor elzárócsapjai működnének. De annak örülne a legjobban, ha csak annyit fizetne, amennyi meleget fogyaszt. Vagyis, ha a lakásokba fogyasztásmérőt szerelnének. Ez két okból is lehetetlen: egyrészt ilyen szerkezet nincs, másrészt ilyen rövid idő alatt nem tudják minden lakásba beszerelni. Ezt nem én találtam ki, hivatalos ember nyilatkozta a rádióban. Azt is mondta, talán lehetne is szerezni mérőket külföldről, de az meg drága, és nem tisztázott ki állja a cechet. Azt is közölte a hallgatókkal, hogy hazai cégek is gyártanak mérőműszereket, csak azokat nem ajánlatos beszerelni, mert nem annyit mutatnak, mint amennyi az elfogyasztott hő mennyisége. Újabb hír is érkezett: egy zsolnai cég minden mennyiségben hajlandó fogyasztásmérőket felszerelni. Hazai gyártmányt. Mielőtt bárki is a mérő felszerelését szorgalmazná, lehűtöm a kedélyeket. Szövetkezeti lakásunkban már minden radiátorra ráplombáltak egy szürke kis micsodát. Olyan, mint egy műanyag hőmérő, 0-tól 40ig mutat, valami vékony üvegcsövecskében színtelen folyadék sejlik, s a PMT 10-es jelzésű, 4 centi széles, 12 centi hosszú műszerke a szerelő szerint a valóságos hőfogyasztást rögzíti, a fűtési idény végeztével összeszedik, értékelik, és mindenki csak annyi melegért fizet, mint amennyit a mütyür észlelt. , Mindez négy éve történt. Négy éve gyűjtöm a hőt a mérőbe, s azóta senki sem volt rá kíváncsi, mennyit melegedtem. Fizetni viszont nem kevesebbet fizetek. Lehetséges, hogy időközben az illetékesek is rájöttek, hogy felesleges leszerelni a mérőt, ha az nem mér, elég, hogy felszerelték. Ezt úgyis a szövetkezet — tehát a lakó — fizette, csakúgy, mint a fűtést. Ne szorgalmazzuk hát a melegmérőket — annyival is drágábban melegednénk. (kopasz)