Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-28 / 123. szám, kedd

KI KIRE FIZET RÁ? A szocializmus időszakában a kapitalista utat követő környező országok lehagytak bennünket. Legfeljebb annyit mondhatunk, hogy Szlovákia kevésbé fizetett rá a szocializmusra, mint Csehország. (4. oldal) FÜGGETLEN Kedd, 1991. május 28. Ára 2,80 korona NAPILAP XLIV. évfolyam, 123. szám KIT VED A SZOCIÁLIS VÉDŐHÁLÓ? Szlovákiában jelenleg a családok 13-14 százaléka él a szociális rászorultság szintje alatt, s ez az arány az árak emelése következtében még emelkedni fog. (7. oldal) Vajon miről folyik a diskurzus? (Michal Kalina felvétele - ČSTK) FRANZ VRANITZKY PRÁGÁBAN ÉS POZSONYBAN NEMCSAK AZ ATOMENERGETIKÁRÓL FOLYTATTAK MEGBESZÉLÉSEKET Egynapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezett tegnap Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár. A Ruzynéi repülőtéren a magas rangú vendéget Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök és más szemé­lyiségek fogadták. Az ünnepélyes fogadtatás után Marián Čalfa és vendége a Hrzán­palotába hajtattak, ahol megkezdték tárgyalásaikat. Először egy 40 per­ces eszmecsere kezdődött Marián Čalfa és Franz Vranitzky között a két ország nagyköveteinek, Magda Vá­šáryovának és Kari Peterliknek a jelenlétében. Ezek után kezdődött a küldöttsé­gek tárgyalása. Csehszlovák részről ezeken Vladimír Dlouhý szövetségi gazdasági miniszter is részt vett. Újságíróknak elmondta, hogy ha­zánk és Ausztria között javulnak a kereskedelmi kapcsolatok. Most rajtunk van a sor, hogyan tudunk helytállni az osztrák piacon. Az sem elhanyagolható szempont, hogy Ausztria az elkövetkező években az Európai Közösségek tagja lesz. Épp ezért tapasztalataikat rendkívül fon­tosnak tartjuk - hangsúlyozta Vladi­mír Dlouhý. „Nem szeretném, ha megbeszé­léseinket csupán atomenergetikai­nak minősítenék" - mondta Franz Vranitzky a tárgyalások kezdetén. Marián Čalfa azt a nézetet fejtette ki, hogy az atomerőművek biztonságá­nak kérdéseit a kétoldalú megbe­szélések szintjéről a Hexagonálé napirendjére kellene emelni. Ezzel az állásponttal az osztrák vendég is egyetértett. Miniszterelnökünk rész­letesen ismertette terveinket a Jas­lovské Bohunice-i atomerőművel kapcsolatosan. 1993-ban egy időre leállna az erőmű, egész rendszerét alaposan ellenőrzik. Csak ezután történik döntés a további sorsát ille­tően. De ha újraindítanák is, 1995­ben befejezi működését. Az atomenergetika kérdésével szorosan összefügg Bős-Nagyma­ros problémája, amelynek energia­termelő kapacitása a Jaslovské Bo­hunicei-e atomerőműét helyettesíte­né. A bősi vízmű a Duna hajózható­sága szempontjából szintén rendkí­vül fontos. A miniszterelnök azt is megemlítette, hogy a magyar fél nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. A csehszlovák kcmányfő bírá­lóan nyilatkozott az osztrák részről (Folytatás a 2. oldalon) VÁLASZTANAK AZ ISKOLÁK TEKINTÉLYELV VAGY SZAKMAI TEKINTÉLY? Ismét választások zajlanak, ám ezeknél nem vagyunk tanúi hangos kampánynak és csinnadrattának, mint azt a parlamenti vagy a helyha­tósági választásoknál tapasztalhat­tuk. A nyelvbotlás majdnem leíratta velem: mint ahogy megszoktuk. De­hogyis szoktuk meg. Merőben új volt az egész, mint ahogyan sok iskolá­ban meghökkentően szokatlan az igazgatóválasztás is, maga a tény, hogy nem az lesz az igazgató, akit kineveztek, akit „odaültettek", akit talán kétes emberi és szakmai érté­kei tettek „méltóvá" erre a fontos posztra. Aki a hatalom meghosszab­bított karja volt sok esetben, amely kinyúlt a társadalom legkisebb sejt­jeiig. Szokatlan, mert pedagógus, szü­lő, diák nem igen tapasztalhatta évtizedeken keresztül, hogy bele­szólása van a dolgokba, s helyen­ként meghökkentő, hogy ezután sem akar igazán beleszólni. A lát­szólag egyszerűnek tűnő aktus ko­rántsem olyan egyszerű, mint azt hihetnénk: mintha túl hosszúra nyúl­na a múlt árnyéka, amelyet nehéz, esetenként lehetetlen átugrani. Ta­lán nem véletlen, hogy éppen az iskolaügyben oldódnak legnehezeb­ben a görcsök; ezt mondatja a nyúl­faroknyi idő tapasztalata is, ami az egyszer már lejátszódott „mérkő­zés" óta eltelt. Az első igazgatóválasztások sok helyütt fiaskóval végződtek, marad­tak a „régi bútorok", vagy a volt igazgatók helyét átvették az önké­nyeskedő vezetőség más tagjai - volt szakszervezeti főnökök, he­lyettesek, sőt, pártcsoport-vezetők, hogy a klikkérdekek ne csorbulja­nak, hogy az évtizedek alatt „össze­kovácsolódott" „kollektívák" to­vábbra is kezükben tartsák némelyik iskolát, elfojtsák a többség vélemé­nyét, hangját, mint a mesebeli békák a forrás vizét. Fölmerülhet a logikus kérdés: de hiszen mindenütt meg­volt a lehetőség, hogy' a tanítók kiválasszák, kiben bíznak, kire merik testálni a saját sorsukat és a gyere­kek jövőjét! Miért nem éltek vele? Valóban, lenne némi igazság ab­ban az elmarasztaló véleményben, miszerint a pedagógustársadalom a legstupidabb népség? Elég som­más nézet, ám elgondolkodtató, hogy éppen egy pedagógustól hal­(Folytatás a 4. oldalon) FELROBBANTOTTÁK A LAUDA AIR REPÜLŐGÉPÉT A TERRORTÁMADÁSNAK 223 ÁLDOZATA VAN Tegnapra virradó éjszaka felrobbant a Lauda Air osztrák légitársaság Hong­Kongból Bangkokon keresztül Bécsbe tartó repülőgépe, 223 utassal és le­génységgel a fedélzetén. A robbanás húszperces repülés után következett be. A gép a thaiföldi dzsungelbe zuhant. A je­lentések szerint a gép fedélzetén tartóz­kodó összes személy életét vesztette. Eddig 140 áldozat holttestét találták meg. Az utasok túlnyomó többsége osztrák volt, Bangkokban svájci, ausztrál és brit állampolgárok csatlakoztak hozzájuk. Röviddel a légikatasztrófa után egy ismeretlen férfi közölte a bécsi nemzetkö­zi repülőtér központjával, hogy a bombát egy másik repülőgépnek szánták. Niki Lauda, a légitársaság tulajdonosa, egykori autóversenyző mielőtt Bangkokba repült, a bécsi repülőtéren adott nyilatko­zatában azt mondta, „a telefonáló „jelez­te", hogy a bombát, amelyet egy csomag­ban rejtettek el, az United Airlines társa­ság gépének szánták, s valami hiba folytán került gépünk fedélzetére". A bé­csi rendőrség azonban tegnap cáfolta ezt az állítást. Alfred Rupf alezredes, a bécsi repülőtér biztonsági szolgálatának képvi­selője az osztrák rádióban jelentette be: az ismeretlen személy, aki állítólag Né­metországból telefonált, csupán megma­gyarázta, a légijáratok ellenőrzése során megállapította, hogy Bangkokban gyakor­latilag ugyanabban az időben kellett volna startolnia a Lauda társaság és az United Airlines gépének. PROGRAMHIÁNY ÉS KILÁTÁSTALANSÁG MIÉRT FŐ A FÖLDMŰVES-SZÖVETKEZETIEK FEJE? Földtulajdonosok és földnélküli szövetkezeti tagok számára az elmúlt napokban aligha akadt érdekfeszítőbb olvasmány a földtörvénynél. Akinek bármilyen formában köze van a földhöz, azt a paragrafusokban foglaltak valamilyen szempontból közvetlenül érintik. Tegnap három földműves­szövetkezet felelős irányítóját kérdeztük meg, hogy a földtörvényben kimon­dott kárpótlási kötelezettség, az élő és élettelen inventár felmérése, valamint a vagyonzárlatot elrendelő paragrafus milyen hatással lesz gazdálkodá­sukra. VARSÁNYI GYÖRGY, a Garamkálnai Fsz elnöke: - Sokáig készült a földtörvény, elvárá­sainkat mégis csak részben elégíti ki. Alapelvével, a kárpótlással egyetértünk, de attól tartok, hogy a vagyon nevesítése nehéz lesz. Egy-egy falu eddig békésen élő közösségén belül komoly nézeteltéré­sek is felmerülhetnek. Vegyük például a szőlő visszaadását. Annak idején sem­miféle minőségi leltár sem készült, így jelenleg az egykori elhanyagolt és hiá­nyos otelló ugyanannyit ér, mint egy első osztályú szőlő. A faluban az emberek tudják, hogy ki és mit adott a közösbe, és mindannyiuk vagyonából most azért mit kap. Mint szövetkezeti tagot és elnököt a vagyont zároló paragrafus érint a legkel­lemetlenebbül. Mi például a tehénistálló korszerűsítésében már a felénél tartunk, és gépszínünkben állnak a tízmillió koro­náért vásárait új talajmegmunkáló eszkö­zök. A feleslegessé vált régi berendezé­seket és gépeket szerettük volna eladni. A kezdő magángazdáknak, akik haszno­sítani tudnák azokat. Most ez lehetetlen. És még valamit. A földtörvényt végre követhetné a kormány világos és utat mutató agrárprogramja. Minket ugyanis nem a földtörvény, hanem a bizonytalan­ság és a kilátástalanság zavar. Amíg nem tudjuk, hogy mi lesz a 600 vágóérett hízónkkal és félezer bikánkkal, addig em­ber legyen a talpán, aki gazdálkodni tud, nemhogy gazdaságot irányítani. A transz­formációs törvényről csak annyit, hogy nagyon sürgős, s remélem ennek kidolgo­zásakor végre a szövetkezeti földműve­seket is megkérdezik, mit tartanának igazságosnak. CZAJLIK GYÖRGY, a Poszonyeper­jesi Fsz üzemgazdásza: - Azt, hogy a földtulajdonosok milyen elhatározásra jutnak most, a földtörvény megjelenése után, nehéz megjósolni. A föld, valamint a földdel elvett élő és élettelen inventár volt tulajdonosát, illetve annak örököseit illeti meg, s vagyonával­mindenki szabadon rendelkezhet. Köz­gazdász szemmel vizsgálva a várható fejleményeket, szerintem meghatározó lehet, hogy a jelenlegi értékesítési nehézségek és bizonytalan agrárpolitika miatt a szétaprózott kisgazdaságok előnytelenebbek. így valószínűnek tar­tom, hogy földtulajdonos tagjaink na­gyobb része a szövetkezetben marad, a földdel rendelkezők és nem a szövetke­zetben dolgozók többsége pedig a gaz­dálkodás bizonytalan haszna helyett a biztosabb bérleti díjat választja. Igyekvő és becsületes földnélküli tagjaink tehát a jövőben sem maradnak munkalehető­ség nélkül. A vagyon nevesítése, valamint a ma­gángazdáknak járó élő és élettelen inven­tár értékének megállapítása nem lesz egyszerű feladat. Különösen ott, ahol hiá­nyosak esetleg elvesztek a nyilvántartá­sok. Ilyenkor segítségül hívható az emlé­kezet. Az emberek ismerik egymást, az egyik tudja a másikról, hogy mije volt, és a földterület nagysága is bizonyos irány­adó alap. A szövetkezetben bizottságok alakulnak, amelyek tagjai a vagyon terje­delmét képesek lesznek hozzáértőén megállapítani. Vitás esetekben majd min­den bizonnyal a bíróságok is szóhoz jut­nak. Szövetkezetünkben a vagyonnevesí­tés megoldható. Tagjainknak az élő in­ventár értékét az akkori áron ugyanis már megtérítettük. FÁBRIK KATALIN, a nádszegi Fsz elnöke: - A vezetőség mai ülésén a földtör­vényről is beszéltünk, és az egyes parag­rafusokat a közeljövőben a tagokkal i§ megismertetjük. A törvény kevesebbet ad a vártnál, mivel mi a transzformációval is számoltunk. A kárpótlás szakaszán arról rendelkezik, amire felkészültünk. Aki föl­det kért, annak már kimértük, még akkor is, ha hiányzott valamilyen okirata. Vagyis (Folytatás a 2. oldalon) VÁCLAV HAVEL DÁNIÁBA ÉRKEZEN Václav Havel, a CSSZSZK elnö­ke tegnap befejezte finnországi láto­gatását. Dániába, az északi orszá­gokban tett kilencnapos látogatása utolsó állomására érkezett. A kop­penhágai repülőtéren elnökünket II. Margaret királynő és férje, Henrik herceg fogadta. Elnökünk a királynő­nél ezt követően magánebéden volt hivatalos, majd Bohumil Kubát és Jozef Kršek cseh, illetve szlovák mezőgazdasági miniszter társasá­gában megtekintette a fővárostól mirltegy 80 kilométerre fekvő Gjors­lev elnevezésű mezőgazdasági tele­pülést. A dánok ezt az 1396-ban létesült települést nemzeti hagyo­mányaik részeként tisztelik. Egyéb­ként a település családi tulajdonban van, s birtokosa 55 alkalmazottal 880 hektárnyi szántóföldön, s csak­nem ugyanilyen terjedelmű erdei te­rületen gazdálkodik. A köztársasági elnök? felesége, Olga a hivatalos programon kívül megtekintett néhány szociális létesít­ményt, míg a küldöttség gazdasági része, amelyet Václav Valeš, a szö­vetségi kormány alelnöke vezet, dán vállalkozókkal tárgyalt. Küldöttségünk szerdán tér vissza Csehszlovákiába. MOSZKVÁBAN A VASLADY Margaret Thatcher volt brit kor­mányfő vasárnap érkezett magánlá­togatásra a Szovjetunióba. Tegnap a Moszkva melletti nyári rezidenciá­ján fogadta őt Mihail Gorbacsov államfő. A vaslady ma Valentyin Pavlov kormányfővel és Dmitrij Ja­ZQV honvédelmi miniszterrel találko­zik. Brit források szerint nagyon va­lószínű, hogy Gorbacsov felkéri Thatcher asszonyt, segítsen a Szov­jetunió számára jelentős nyugati hi­teleket szerezni. BEFEJEZŐDÖTT AZ RMDSZ MÁSODIK KONGRESSZUSA DOMOKOS GÉZÁT ÚJRAVÁLASZTOTTÁK Domokos Gézát újraválasztották a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség elnökévé. A döntést a szö­vetség második kongresszusa hoz­ta, mely vasárnapról hétfőre virradó éjjel fejeződött be Marosvásárhe­lyen. Az RMDSZ új vezetőségének megválasztása több órás éles és fárasztó, sajnos, olykor láthatóan el­fogult és személyeskedéseket sem nélkülöző vita eredménye. Mint már jeleztük, ez volt a háromnapos figye­lemreméltó tanácskozás záróak­kordja, mely azzal kezdődött, hogy az eddigi vezetőség három legfel­sőbb tagja, Domokos Géza elnök, Tőkés László alelnök és Szőcs Gé­za főtitkár a mikrofon elé léptek és röviden elmondták saját véleményü­ket az elmúlt időszakról, munkájuk­ról, a problémákról és az eredmé­nyekről, illetve rámutattak a nézetük szerint legfontosabb feladatokra, azok megvalósításának módjára. (Folytatás a 2. oldalon) Holnap teljes terjedelemben közöljük a földtörvényt

Next

/
Oldalképek
Tartalom