Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-04 / 104. szám, szombat

1991. MÁJUS 4. niric:í\ - vtzLtlvitl\iYtl\ ÚJSZÓA TOBB JEL SZERINT BAKU DEPORTÁLNI AKARJA AZ ÖRMÉNYEKET Az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi Karabahban levő Martunasen örmény települést teljesen felégették, s lakosait a szomszédos Getasen községbe költöztették. Ezt tegnap jelentették karabahi örmény források. Elmondásuk szerint a szovjet belügyi katonák által támogatott azerbajdzsán csapatok Getasent továbbra is körülzárva tartják s így akarják rákényszeríteni a lakosságot, hogy költözzön el onnan. Örményországban óriási felháborodást keltett az azerbajdzsáni örmény falvak ellen indított katonai akció. Meg nem erősített hírek szerint az örmény lakosság több belügyi katonát elfogott. Külföldön élő örmény források a Reuter hírügynökséggel azt közölték, hogy a szovjet és azerbajdzsán katonákkal folytatott összecsapásokban 60 örmény vesztette életét, 75 pedig megsebesült. Az áldozatok között állítólag több nő és gyermek is volt. Hivatalos örmény források 36 halottról beszélnek, Azerbajdzsán viszont azt állítja, hogy csupán 15 örmény fegyveres halt meg. David Vartanyan, az örmény parlament külügyi bizottságának elnöke moszkvai sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, Jereván rendkívül aggódik a Hegyi Karabahban levő örmény falvak elleni szovjet - azeri támadás miatt. Elmondása szerint a Getasent körülzáró katonák nem engedik az orvosokat a sebesültekhez. Levon Ter-Petroszjan, az örmény parlament elnöke szerdán tízperces telefonbeszélgetést folytatott Mihail Gorbacsovval, s arra kérte a szovjet államfőt, hogy lépjen közbe. Maga Ter-Petroszjan azt mondotta, Gorbacsov az egyetlen, aki képes ellenőrzést gyakorolni az Örményország és Azerbajdzsán között kiújult feszült helyzet fölött. Az Armenpress és az Interfax hírügynökségek jelentése szerint szerdán, tehát egy nappal az örmény falvak elleni támadás után Azerbajdzsán ágyúkkal lőtte Ijevan és Nojemberijan örmény falvakat. Szerencsére senki sem sérült meg. Más szavahihető örmény források arról számoltak be, Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke tolmácsolta Ter-Petroszjannak az azeri álláspontot, amely szerint csupán akkor teszik lehetővé Getasen faluban a sebesültek orvosi ellátását, ha a falut kiürítik. Mondani sem kell, ez csupán alátámasztja Jereván azon aggodalmát, hogy Baku az azerbajdzsáni falvakból deportálni akarja az örményeket. Bakuban viszont azt állítják, hogy a negyedik napja tartó katonai hadművelet a karabahi örmény falvak ellen csupán a fegyveres terroristák elleni harcot jelenti, s hogy ezek a terroristák felforgató tevékenységet folytattak Azerbajdzsán ellen. Jerevánban azt vallják, lehetséges, hogy az örmény lakosságnál vannak fegyverek, de elutasítják azokat a vádakat, amelyek szerint az örmények terrort alkalmaznának Azerbajdzsánban. Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke csütörtökön Vilniusban azt mondotta, az eddigi litván - szovjet megbeszélések nem nevezhetők igazi, két ország közötti tárgyalásoknak. Szerinte a szovjet delegáció nem rendelkezett megfelelő felhatalmazásokkal, jogkörökkel, mert Moszkva egyáltalán nem viszonyul felelőségteljesen a párbeszédhez. Annak az aggodalmának adott hangot, hogy tovább rosszabbodhat a szovjetlitván viszony a regruták tavaszi bevonulása, vagyis amiatt, hogy a litván fiatalokat az „idegen" szovjet hadseregbe akarják hurcolni. Ugyancsak vilniusi hír: a három balti köztársaság a jövő héten kedden Washingtonban közös vádiratot terjeszt elő a szovjet politika ellen. Mint ismeretes, Bush elnök ekkor fogadja majd Vytautas Landsbergist, továbbá Ivars Godmanis lett és Edgar Savisaar észt kormányfőt. A három balti vezető az amerikai törvényhozás Helsinki-bizottságának terjeszti elő közös panaszát a szovjet hadsereg litvániai agresszivitásáról és az általános balti helyzetről. Mint ismeretes, Bush egy nappal korábban Eduard Sevardnadze exkülügyminiszert fogadja, aki úgymond magánlátogatásra érkezik az Egyesült Államokba, ahol előadásokat fog tartani. Az elnök mint egyszerű szovjet állampolgárral fog tárgyalni Sevardnadzeval, de már maga az a tény, hogy a találkozót jó előre bejelentették, jelzi, jóval több húzódik meg mögötte. BRIT HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK MAJOR NEM TÜNDÖKÖLT AZ ELSŐ KOMOLY VIZSGÁN SÁRON BÍRÁLJA WASHINGTONT MÉLYÜLNEK AZ AMERIKAI-IZRAELI ELLENTÉTEK • ÚJ ADATOK A KUVAITI KÁROKRÓL NÉHÁNY SORBAN KAMBODZSA TŰZSZÜNET HELYETT VÁDASKODÁSOK Kemény pofont kapott a brit kormányzó Konzervatív Párt a csütörtöki helyhatósági választásokon, 1987-hez viszonyítva 782 tanácstagsági helyet veszített. Csupán Angliában (Londont kivéve) és Walesben voltak választások, mégpedig összesen 369 községi tanácsba. Az ellenzéki Munkáspártot a szavazók 38 százaléka támogatta, a konzervatívokat csupán 36. Nemcsak a labouristák törtek előre, hanem a harmadik legnagypbb párt, a liberális demokraták is. Ők 444 új tanácstaggal küldenek többet a helyi kormányzatokba, a munkáspártiak 425-tel. A konzervatívok veszteségei jelentősek, de nem katasztrofálisak. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a helyhatósági választásokon másért folyik a küzdelem, mint a parlamenti választásokon. Szakértők szerint' annak ellenére, hogy a Munkáspárt most sikert aratott, a parlamenti választásokon nem tudná megszereznie a képviselői helyek abszolút többségét. Mindezek ellenére tény, hogy ez volt John Major kormányfő első komoly politikai próbatétele. Az eredmények jelzik, pártja számára nem lenne kedvező, ha az idén nyáron előrehozott törvényhozási választásokat tartanának. Korábban ugyanis voltak elképzelések, hogy Major az öböl-háborúban szerzett sikereit kihasználva 1992 júniusa helyett az idei év nyarára írja ki a vokscsatát, hogy biztos lehessen a győzelemben. Úgy tűnik, hogy ez nem így van. Mélyülnek az ellentétek Izrael és az Egyesült Államok között. Például Ariel Sáron lakásépítési miniszter azzal vádolta Washingtont, rá akarja kényszeríteni Izraelt, hogy zsidó földekkel kereskedjen. Ezen túlmenően az amerikaiak azzal fenyegetőznek, hogy megszüntetik az új bevándorlók letelepítéséhez nyújtott kölcsönöket. Kijelentette, az a döntés, hogy őt nem fogják Washingtonban hivatalosan is fogadni, nagyon „kemény lépés", s nem személyesen őellene, hanem Izrael ellen irányul. Saront ugyanis amerikai kollégája, Jack Kemp hívta meg, de Baker külügyminiszter ellenezte, hogy Kemp hivatalosan találkozzon vele, ezért kénytelenek voltak az izraeli nagykövetségen megrendezni a tárgyalásokat. Izrael márciusban 400 millió dolláros kölcsönt kapott Washingtontól lakások építésére és új munkalehetőségek teremtésére a több ezer külföldi, főleg szovjet bevándorló számára azzal a kikötéssel, hogy szeptemberig nem fog újabb pénzügyi segélyt kérni. így Tel Aviv összesen 650 millió dollárt kapott azon gazdasági veszteségek kompenzálásaként, amelyeket az öböl-háború miatt szenvedett el. Az USA-nak ugyanakkor fenntartásai vannak a megszállt területeken épülő településekkel kapcsolatban. Megfigyelők mindezzel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy Sáron kirohanásai csak mélyítik Tel Aviv és Washington ellentéteit, amelyek a múlt hét végén újultak ki, amikor Samir kormányfő elutasította Baker külügyminiszter tervét a regionális közel-keleti konferencia összehívására. Az izraeli légierő csütörtökön Hun Sen kambodzsai kormányfő csütörtök esti rádióbeszédében közölte, hogy eláll a tűzszüneti megállapodástól, mert azt az ellenzéki erők nem tartják meg. Korábban a tűzszüneti felhívást mind a kormány, mind a vele szembenálló három ellenzéki frakció elfogadta, s eredetileg május elsején kellett volna érvénybe lépnie, de már az első napon egymást vádolták azzal a felek, hogy folytatják fegyveres akcióikat. Egyébként a tűzszünetet nem írásban kötötték meg, s így Rudolf Seiters, a német kancellári hivatal vezetője tegnap megindokolta, hogy miért maradt el a csü-« törtökre tervezett találkozó Helmut Kohl kancellár, Max Streibl bajor kormányfő és Theodor Waigel, a CSU vezetője között. Mint mondotta nem lehet folytatni a tárgyalásokat olyan hangnemben, mint ahogyan azt az elmúlt napokban Erwin Huber, a CSU főtitkára tette. a dél-libanoni Rasidija palesztin menekülttábort támadta. A Tel Aviv-i szóvivő állítása szerint ez a tábor az Izrael elleni támadások bázisaként szolgál. A jelentés szerint a célpontot eltalálták, s minden izraeli gép sértetlenül visszatért. Richard Cheney amerikai védelmi miniszter csütörtöki New York-i sajtóértekezletén megerősítette, hogy a jövő év folyamán az amerikai katonák kivonulnak Dél-Irakból. Tájékoztatása szerint az USA, Kuvait és Szaúd-Arábia egy olyan biztonsági tervet dolgoz ki, amely védelmet nyújtana az öböl menti arab országoknak. A szövetséges erők szaúdi főparancsnoka, Khaled herceg a közelmúltban Washingtonban ellenezte a nagyobb arányú amerikai katonai jelenlétet a térségben, mint amilyen Kuvait Irak általi lerohanása előtt volt. Akkoriban az USA csupán haditengerészeti erőket állomásoztatott ott. Cheney a sajtókonferencián közölte, hogy még ebben a hónapban sort kerít első hivatalos izraeli látogatásra. Irak Kuvaitnak csupán az el nem adott olajat és az elpusztított olajipari berendezéseket tekintve 8,5 milliárd dolláros kárt okozott. Ez a veszteség naponta további 40-120 millió dollárral növekszik. Az adatokat az ENSZ egyik jelentése ismertette. A dokumentum megállapítása szerint Kuvaitban jelenleg semminemű olajkitermelés nem folyik, s legalább 18 hónapba kerül, amíg minden égő kutat eloltanak. A jelentésben olyan megállapítás is szerepel, hogy az Irak által okozott károkat gyakorlatilag számokban ki sem lehet fejezni, mivel e gazdag ország gazdasága jelenleg romokban hever. nem is tartalmaz semmilyen ellenőrzési mechanizmust. Nyugati diplomáciai források a thaiföldi fővárosból, Bangkokból azt jelentették, nem tudják megerősíteni, hogy Kambodzsában nagyobb katonai akciók folynának. Úgy vélik, hogy a kölcsönös vádaskodások inkább csak propagandacélokat szolgálnak. A tűzszünetnek kellett volna kedvezőbb feltételeket teremtenie a polgárháború befejezéséről jövő hónapban Dzsakartában sorra kerülő tárgyalásokhoz. Kohl csütörtökön mondta le a találkozót, döntését azonban nem indokolta. A Die Welt című napilap tájéköztatása szerint Kohl csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Waigellel, s bírálta Huber és több más vezető kijelentését. A CSU főtitkára többek között erősebb politikai vezetést követelt a kancellártól. Az eddigi tájékoztatások szerint a vita ellenére május 7-én Kohl találkozik a CSU szűkebb elnökségével. D

iyarbakir dél-török város egyik szállodájából csütörtökön a rendőrség börtönbe hurcolta Robert Fisk brit újságírót. Valószínűleg azért, mert kifogásolták a török hatóságokkal kapcsolatos tudósításait - közölték a térségben tevékenykedő nyugati újságírók. A hírt megerősítette Fisk felettese, a The Independent című napilap főszerkesztője is. Az ugyancsak brit The Daily Telegraph című napilap csütörtökön közölte, hogy Törökországban lévő fotóriporterét a rendőrség több mint két órán át kihallgatta. A lap szerint valószínűleg összetévesztették Fiskkel. Ez utóbbi riportot írt arról, hogy a török katonák és a hivatalnokok szétlopkodják a kurd menekülteknek szánt segélyeket. B

angladesben tegnap hivatalosan közölték, hogy a hétfői tájfun áldozatainak száma már meghaladja a 100 ezret. További több ezer embert eltűntnek nyilvánítottak. A mentési munkálatok szervezői arról tájékoztattak, hogy a katasztrófa sújtotta 65 partmenti sziget felére még nem tudtak eljutni. Számos szigetet teljesen elárasztottak a 6 méteres hullámok. Általános az a vélemény, hogy a magasabban fekvő helyeken több tízezer ember van segítség és élelem nélkül. L

i Peng kínai kormányfő tegnap hivatalos látogatásra Észak-Koreába utazott. Kína és Kim Ir Szen rezsimje már ötven éve ideológiai szövetségesek, Peking továbbra is széles körű támogatást nyújt Észak-Koreának, bár az utóbbi időben nagy figyelmet fordít a nyereséges kereskedelmi kapcsolatokra Dél-Koreával. A hírek szerint Li Peng tájékoztatja vendéglátóit arról, hogy Kínának, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjának mi a véleménye Dél-Korea felvételéről a világszervezetbe. A miniszterelnököt útjára elkísérte a kínai hadsereg vezérkari főnöke, ami azt jelzi, hogy a tárgyalásokon szó lesz a katonai együttműködés különböző kérdéseiről. .olc ember vesztette életét az NV amerikai Louisiana állambeli Sterlingtonban, amikor előbb tűz ütött ki, majd robbanás történt a helyi műtrágyagyárban. A rendőrségnek evakuálni kellett a New Orleanstól 600 kilométerre fekvő városkát azután, hogy a robbanás megrongálta a vállalat berendezésének nagy részét és a mérgező füst veszélyeztette a lakosság egészségét. Csütörtök estig 125 sebesültet szállítottak a korházakba. A tűz és robbanás okát vizsgálják. H

arminc év után tegnap először érkezett szovjet védelmi miniszter Kínába. Dmitrij Jazov a kínai-szovjet katonai együttműködés bővítéséről folytat tárgyalásokat Pekingben. Elő kell készítenie a kínai-szovjet határok 7 ezer kilométer hosszú keleti szakaszának demilitarizálásáról szóló egyezményt. M

ünchenben 1992 nyarán kerül sor a hét legfejlettebb ország következő gazdasági csúcsértekezletére - erősítette meg Bonnban a német pénzügyminisztérium szóvivője. A Nemzetközi Valuta Alap tavaszi ülésszakán a hét ország pénzügyminisztere által elfogadott megállapodást az állam- és kormányfők írják alá idei londoni csúcstalálkozójukon. A DPA hírügynökség szerint július 15-e és 17-e között tartják meg a londoni csúcsot, amelyet a kelet-európai problémáknak szentelnek. A

bdal Vakil afgán külügyminiszter az ENSZ székhelyén megtartott csütörtöki sajtóértekezletén nyílt agresszióval vádolta Pakisztánt, mivel az 10 ezer katonát és ügynököt küldött az afgán felkelők segítségére a Hoszt elleni támadás során. Vakil kijelentette: amennyiben diplomáciai úton nem sikerül megállítani a pakisztáni agressziót, akkor az afgán kormány kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. A BUSH FIÚ ESETE A NAGY PÉNZEKKEL Neil Bush, az amerikai elnök fia évi 160 ezer dolláros fizetést kapott attól a veszteséges társaságtól, amelybe maga csupán 3000 dollárt ruházott be. Ezt csütörtökön közölte az amerikai képviselőház vizsgálóbizottsága. A jelentés megállapítja: az Apex Energy Co. nevű társaság finanszírozásának esetében semmi sem bizonyítja a törvényellenes lépéseket. Neil Busht azzal összefüggésben vizsgálják, hogy igazgatója volt az egyik legnagyobb biztosító társaságnak, amely ugyanúgy, mint a számos többi társaság, tönkrement, s a kötelezettségeket most az államnak kell fizetnie. ROMÁNIAVITA AZ RMDSZ SZEREPÉRŐL Romániában nyilvános vitára bocsátották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség programja alapelveinek módosított tervezetét. A dokumentum végleges szövegét nyilvános vita után az RMDSZ közelgő második kongresszusán fogadják majd el május második felében, Marosvásárhelyen. A dokumentumtervezet szerint az RMDSZ a romániai magyarság autonóm helyi és rétegszervezeteinek kisebbségvédelmi koalíciója, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyar kisebbség közképviseletét, összefogja és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. Politikai és világnézeti szempontból elhatárolja magát minden olyan megnyilvánulástól, amely sértené, kétségbe vonná Románia szuverenitását és területi épségét. A kisebbségvédelmi koalíció elvi alapját az egyetemes emberi jogok, illetve a kisebbségi jogok biztosításáért való küzdelem, a jogállam és a polgári társadalom szorgalmazása, a különböző nemzeti vagy politikai totalitarista ideológiák és szélsőséges, nacionalista, soviniszta nézetek elutasítása képezi. Ezen az alapon társulnak a RMDSZ-ben a célokat elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági és más szervezetek. A romániai magyaroknak, mint román állampolgároknak érdekük a román társadalom mielőbbi demokratizálása, Romániának az európai folyamatokba való kapcsolódása. A romániai magyarság ugyanakkor minden megszorítás nélkül együtt akar működni az anyanemzetével és a világ minden táján élő magyarokkal. Az RMDSZ ezért szorgalmazza, hogy Romániában teljes mértékben biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogait, törvényes keretek közt használható legyen az anyanyelv, legyenek autonóm kisebbségi közművelődési intézmények, minden fokú iskola a nemzetiségek nyelvén, s a kisebbségek arányosan részesüljenek az állami költségvetés kulturára szánt összegéből. Az említett célok elérésére az RMDSZ-nek az a stratégiája, hogy összefogjon a többségi nemzet demokratikus erőivel, mert - számarányánál fogva - egyedül nem tudja megvalósítani elképzeléseit. Ugyanakkor az RMDSZ anélkül, hogy specifikus kisebbségvédelmi céljaiból bármit is feladna, radikálisan képviseli az egész román társadalom demokratizálódásának ügyét, felvállalva az egész társadalom javát szolgáló célokat. Stratégiáját a parlamentben, a parlamenten kívül és a nemzetközi kapcsolatokban érvényesíti. Egyébként a napokban a romániai magyar közéletben és a sajtó hasábjain, főleg a Romániai Magyar Szóban, vita bontakozott ki az RMDSZ eddigi tevékenységéről, politikájáról, valamint jövőbeni szerepéről a román társadalomban. A vita azután robbant ki, hogy március közepén közzétették Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Bárki Éva, a Nyugat-Európában működő Erdély Társaság elnöke közli levélváltást. Bárki Éva levelében megalkuvással, s többé-kevésbé a romániai magyarság ügyének igen lanyha, eredménytelen kezelésével vádolta Domokost és rajta keresztül az RMDSZ vezetőségét. Domokos visszautasította a vádakat azzal, hogy az RMDSZ reálpolitikát folytat. KOKES JÁNOS, Bukarest CDU—CSU ELLENTÉTEK CSAK A HANGNEMMEL VOLT BAJ?