Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-25 / 121. szám, szombat

1991. MÁJUS 25. .Ó/SZÓ. HÍREK-VÉLEMÉNYEK A DILEMMA: KÖZZETENNI VAGY NEM (Folytatás az 1. oldalról) bizonyos iratok Marián Calfa mi­niszterelnököt is érintenek, határo­zottan kijelentette, hogy a miniszter­elnök feddhetetlen. A bizottság meg­állapította azt is, hogy a tömegtájé­koztatási eszközökben a volt ŠtB törzstagjai és számos, ezzel a meg­szüntetett szervezettel a múltban együttműködő személy dolgozik, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a közvélemény tárgyszerű tájékoz­tatását. Ennek ellenére a bizottság nem lusztrálta a tömegtájékoztatási eszközök munkatársait, csupán a vizsgálatok során, egyes fedőne­vek kiderítésekor vezettek hozzájuk a nyomok. - Anélkül, hogy konkrét adatokat említenék - mondotta Šte­fan Bačinský - elmondhatom: Az egyik napilap esetében titkos mun­katársként szerepel a nyilvántartás­ban a lap főszerkesztője, a tudósítói rovat, sőt a sportrovat vezetője is. A kivizsgálás során kiderült, hogy, ezek az ügynökök megtalálhatók a rádióban, a televízióban, sőt a szindikátusok és újságíróklubok vezetői közt is. A bizottság határozati javaslatát Jlŕí Pospíšil képviselő olvasta fel. Kitűnik belőle, hogy a bizottság telje­sítette feladatát, befejezte a Szövet­ségi Gyűlés képviselőinek, a kor­mány tagjainak és helyetteseinek, a Szövetségi Gyűlés irodája és a kormányelnökség alkalmazottai­nak lusztrálását. A bizottság arra kéri a főügyészt, a legfelsőbb bíró­ság elnökét, hogy a főügyészségen és a legfelsőbb bíróságon is állapít­sák meg, kik szerepelnek az ügynöklistán. Ugyancsak kezdemé­nyezi a bizottság, a szövetségi kor­mány állapítsa meg, hogy a központi szervek hatáskörébe tartozó tájé­koztatási eszközök alkalmazottai kö­zül kiket milyen kategóriában tartot­tak nyilván a titkosrendőrség regisz­tereiben. Végül a bizottság javasol­ja, hogy a CSSZSZK kormánya te­gye közzé az államrendőrség csehszlovák állampolgárságú titkos munkatársainak, illetve az államrend­őrség volt tagjainak névjegyzékét. Azt is javasolja a bizottság, a kor­mány valamennyi szövetségi kor­mányszervben állapítsa meg kiket PARLAMENTI BESZÉLGETÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) ban a nemzeti kisebbségek szem­pontjából fontos módosítást java­solt, melyet a plénum elfogadott. Mi volt ennek a lényege? ÁSVÁNYI LÁSZLÓ (MKDM): - A törvényjavaslat nem tartalmazta, hogy a Szlovák Televíziónak nem­zetiségi adása is van, és hogy az SZK területén élő nemzetiségek nyelvén is sugároz műsort. Ezt kifo­gásoltam, és örülök, hogy képviselő­társaim megértették aggodalmamat és támogatták indítványomat. Azt hiszem, szavaim meggyőzőek vol­tak, amikor az anyanyelvi tájékozta­tásról való alkotmányban rögzített jogunkkal érveltem. Azért tartom igen fontosnak indítványom elfoga­dását, mert immár nem fordulhat elő, hogy a törvényre hivatkozva, megszüntessék a már amúgy is megcsonkított nemzetiségi adást. Képviselőtársaim bizonyára azt is tudatosították, ha javaslatomat el­utasítják, a törvény az év végén érvénytelenné vált volna, mivel filo­zófiája összeegyeztethetetlen az emberi jogok alkotmánylevelével. (-r-d-) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. május 27-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,53 Francia frank 5,31 Német márka 18,05 Olasz líra (1000) 24,25 Osztrák schilling 2,56 Svájci frank 21,19 USA-dollár 30,72 és "milyen kategóriában tartottak nyilván a regiszterekben. Ezután kért szót Marián Calfa szövetségi miniszterelnök, ismertet­te a kormány álláspontját. Óva intett a jogsértésektől, hogy megtartsuk arcélünket a demokratikus világ és saját magunk előtt is. Elmondta: a kormány tagjai közt vita keletke­zett arról, hogy közzé tehető-e vagy nem az ŠtB volt titkosügynökeinek névsora. A kormány nézete szerint a parlamentnek ezt a kérdést nem­zetközi jogi, alkotmányjogi, polgárjo­gi, büntetőjogi és politikai szempon­tokból egyaránt kell megítélnie, s te­kintetbe kell vennie a hazánk által aláírt nemzetközi egyezségokmá­nyokat, a jogállam alapelveit. A kor­mány, jóllehet a tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozóan hasonló érzései vannak mint a kivizsgáló bizottságnak, ám közvetlen irányítá­sa alá egyetlen jelentős hírközlő szerv sem tartozik. Az ügynöklisták közzétételével kapcsolatban Marián Calfa kifejtette: Az adott társadalmi légkörben a nevek közzététele gya­korlatilag egyenlő a vádemeléssel. Az ilyen lépés a munkahelyeken az emberek diszkvalifikálásához vezet­ne, s nem maradna nyom nélkül az utódok és rokonok széles körében sem. A közzététel e személyek s hozzátartozóinak zaklatását idéz­né elő. Szükség van tehát egy tör­vényre, amely szabályozná a volt ŠtB-munkatársakra vonatkozó ada­tok kezelését, az egész feddhetet­lenségi vizsgálatot. Ezután Rafael Ambros, a KDM képviselői klubjának álláspontját is­mertette. A klub támogatja a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a feddhetetlen­ségi vizsgálatra vonatkozó állás­pontját, egyetért azzal, hogy a volt ügyfiökök távozzanak minden politi­kai és gazdasági vézető posztról, de azok is távozzanak, akik a múltban utasításokat adhattak az ŠtB-nek s e szervezet tevékenységének eredményeit tudatosan ki is használ­ták. Elsősorban a CSKP volt járási és kerületi titkárairól, a CSKP KB vezető tisztségviselőiről és appará­tusának munkatársairól van szó. Figyelemre méltó javaslata volt Miloš Zeman (PF) képviselőnek. In­dítványozta, a jövőben bárki, aki közéleti, választott tisztséget kíván betölteni, akkor választóinak jogá­ban áll tudni, tiszta-e a múltja vagy sem. A saját személye védelmében ha­tásos beszédet mondott František Michálek, s beszédét azzal fejezte be, reméli, az erkölcsi rehabilitálásra nem kell negyven évet várnia. Petr Uhl ugyancsak ellenezte az ügynök­lista közzétételét. A kormány állás­pontját támogatta a szociáldemokra­ta Ivan Fišera is. Szót kért s 35 percig beszélt az előző lusztrálási ülésen „Kato" fedőnevű ügynökként megjelölt Jan Kavan képviselő is, számos érvet hozott fel saját szemé­lye védelmére. Többen bírálták a bi­zottságot, hogy megállapításait az ŠtB anyagokra, az államrendőrség tagjainak vallomásaira alapozzák. Jan Sokol a PM képviselői klubja nevében támogatta a kormány állás­pontját. Egyebek között kijelentette: „Sokszor esett szó a sajtóban és itt is a németek és magyarok üldözésé­ről 1945-ben. Meg tudom érteni a forradalmi igazságtétel eme kilen­géseit, amelyek abban az időben indokoltnak tűntek, de iszonyodom attól, hogy e kilengésekkel akkor oly kevesen szálltak szembe." A kor­mány álláspontját támogatta Ri­chard Sacher (CSNP) volt bel­ügyminiszter is. A közel harminc felszólalás a né­zetek sokféleségét tükrözte. A dél­utáni órákban tanácskoztak a politi­kai pártok és mozgalmak képviselői klubjai, majd olyan döntés született, hogy a november 17-i eseményeket kivizsgáló bizottság határozati ja­vaslatáról a jövő héten dönt a Szö­vetségi Gyűlés. SOMOGYI MÁTYÁS AZ EMBER NEM LEHET EGYSZERRE KORMÁNYPÁRTI ÉS ELLENZÉKI (Folytatás az 1. oldalról) Természetesen a koalíciós pártok támogatták a mai összetételű elnök­séget, de az Együttélés és az MKDM képviselői is egyértelműen úgy vélekedtek, hogy ez az elnök­ség szavatolja a további demokrati­kus fejlődést. Kívülük még a Demok­ratikus Baloldal Pártjának néhány képviselője is erre az álláspontra helyezkedett. így kapott bizalmat az elnökség ahhoz, hogy folytathassa eddigi munkáját. • Mivel magyarázható, hogy a legtöbb nemleges szavazatot a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalmat képviselő elnökségi tagok kapták? - A magyarázatot abban kell ke­resnünk, hogy a parlamenti ülése­ken a klubokban ők lépnek fel a leg­határozottabban, róluk mindenki tudja, mit akarnak, mit képviselnek. Mikloško, Kusý vagy Tatár úr ugyan­úgy, mint Čarnogurský és Javorský urak mindig nagyon egyértelműen fejtették ki véleményükat, így az el­lenzék tudja róluk, hogy ők a mai politikai irányvonal letéteményesei. Csalóka, hogy vannak képviselők, kormánypártiak és ellenzékiek is, akik szinte az egész parlament bi­zalmát élvezik. Nem szeretnék a bő­rükben lenni, mert az ember nem lehet egyszerre kormánypárti és el­lenzéki is. • Nem áll fenn annak veszélye, hogy az ellenzék ismét felveti ezt a kérdést? - Nehéz az ellenzék magatartá­sát előre megjósolni. Bár csütörtö­kön csatát vesztettek, nem lehet kizárni, hogy a következő ülések valamelyikén olyan képviselők, mint Peter Briíák vagy Robert Brestenský ismét kezdeményezni fogják a bizal­mi szavazást. Nem hiszem, hogy politikai stabilitást értünk el a parla­mentben. Ennek megteremtése sok­kal inkább azon múlik, hogy az el­lenzéki képviselők, főleg a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalomból, a Szlovák Nemzeti Pártból és a De­mokratikus Baloldal Pártjából meny­nyiben támogatják legalább hallga­tólagosan azt a vonalat, amelyet az elnökség képvisel. Ellenkező eset­ben az ország stabilitása erősen meginoghat. Ha az elnökség meg­bukna, nem lehetne meggátolni, hogy akár jobb-, akár baloldalról ne keltsenek olyan nyugtalanságot, mint amilyen ma Jugoszláviában van. • Többen követelték, hogy a pártok arányosan legyenek kép­viselve az elnökségben. Vissza­vonták javaslatukat az indítvá­nyozók? -Azt hiszem ez a követelés az ellenzék részéről továbbra is él. František Mikloško tévéinterjújában elmondta, nem zárkózik el az ezzel kapcsolatos tárgyalások elől, de vi­lágosan leszögezte, a mai politikai helyzetben nem várható el, hogy az elnökség teljesen kövesse a parla­menti erők belső arányait. Mivel az ellenzék és a kormánypártok között szoros az arány, elképzelhető, hogy a rekonstruált, arányos képviseletű elnökség az első parlamenti ülésen a kormány visszahívását indítvá­nyozná. Ennek ellenére elképzelhe­tő bizonyos módosítás, főleg azért, mert a következő hónapokban na­gyobb lendületet vesz az alkotmány előkészítése. Lehetséges, hogy az ellenzéki pártok egy-egy helyet kap­nak az elnökségben. Ha ez megtör­ténik akkor elsősorban a konstruktív ellenzék szerepét betöltő MKDM­nek kellene helyet kapnia a kibőví­tett elnökségben. • Az elnökség megerősítése befolyással lehet az idő előtti vá­lasztások kiírására vonatkozó kö­vetelésre? - Nem hiszem, hogy az indítvá­nyozókra hatással lennének a csü­törtöki parlamenti események. Ülé­seinken eddig nemigen hangzott el ez a követelmény, de az utcán és azokon a nagygyűléseken, ame­lyeknek hátterében a DSZM áll, erő­teljesen hangoztatták. A csütörtöki szavazás után nagyban csökkent annak az esélye, hogy jóváhagynák ezt az indítványt, ha valaki a parla­mentben is felvetné. -esi­INDIA ÉS A VILÁG GYÁSZOL (Folytatás az 1. oldalról) a külföldi vendégek közül: Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterel­nök, Dan Ouayle amerikai alelnök, aki délkelet-ázsiai körútját szakította meg, Gennagyij Janajev szovjet alelnök, Károly brit trónörökös és így tovább. A Jamuna folyó partján, nem messze onnét, ahol Radzsiv Gandhi hét évvel ezelőtt meggyújtotta meg­gyilkolt anyja Indira Gandhi volt miniszterelnök máglyáját, most ez a gyászos feladat Radzsiv Gandhi fiára, Rahulra hárult. A családi pap tanácsai szerint ő végezte el a gyásszertartásnak ezt az aktusát, miután anyjával és fánytestvérével együtt apja' fehér lepelbe burkolt, piros virágokkal elhalmozott testi maradványain elrendezte a máglya fahasábjait. Amikor felcsapott a láng, a jelen­levők megadták az utolsó tiszteletet India egyik legjelesebb politiku­sának. A gyászszertartás után rendkívüli ülést tartott az Indiai Nemzeti Kong­resszus (I) párt végrehajtó bizottsá­ga. Erre azért volt szükség, hogy az özvegy, Sonia Gandhi, akit felkér­tek arra, hogy férje után ő töltse be a pártelnöki tisztséget, csütörtökön visszautasította az ajánlatot. Az utódlás kérdéséről kellett tehát dön­teni, ami az egész párt jövőjét meg­határozhatja. Megfigyelők még a ta­nácskozás előtt rámutattak, több je­lölt is van, de valószínűleg egyik sem az igazi. A legesélyesebbnek Naraszimha Rao volt. külügyminisz­tert tartották, aki a párt legöregebb és legtapasztaltabb vezetőségi tag­jai közé tartozik. A hamvasztáson részt vett cseh­szlovák küldöttséget tegnap fogadta Sankar Dalaj Sarma, India alelnö­ke. Delegációnk vezetője, Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke részvétét fejezte ki Gandhi elhalálozásának alkalmából. A talál­kozón szó esett kedvezően alakuló kétoldalú kapcsolatainkról is. FELADATVALLALÁS, NYÍLT VÉLEMÉNYCSERE (Folytatás az 1. oldalról) leten. Tőkés kijelentette, a román rendszerben történt változások felü­letesek, a demokratikus átalakulás megtorpant és erősödik a visszaren­deződést követelő körök helyzete. Kijelentette azt is, nem történt alap­vető fordulat a romániai magyarság sorsában sem. A püspök szerint a magyarságnak mint közösségnek meg kell mielőbb határoznia önma­gát és el kell érnie ennek elisme­rését. Az RMDSZ elnöke, Domokos Gé­za viszont a mérsékelt politikai irányvonal mellett tette le voksát. Szerinte az egész vezetőség politi­kai irányvonala helyes volt, a veze­tőség helytállt és a parlamenti képvi­selet is sikeresen működött. Nem azért, mintha nagy, látványos sike­reket értek volna el a szenátorok és a képviselők, de komolyan, dolgoz­tak, s rangot vívtak ki maguknak. Domokos nyíltan kijelentette, nem helyesli a radikálisnak nevezett poli­tikai irányvonalat, mert szerinte ez a meglévő feszültségek növekedé­séhez, végeredményben a kisebb­ségek elszigetelődéséhez és politi­kájuk kudarcahoz vezetne. Szemé­lyesen a kongresszustól a józan, realitásokban gondolkodó politikai irányvonal mellett való voksolást vá­rom, hangsúlyozta Domokos. Je­gyezzük meg, hogy a radikálisok és a mérsékeltek közti vita már a tavalyi kongresszuson is felmerült. Azóta a sajtóban is több anyag látott erről a témáról napvilágot. Tőkés állás­foglalásai az utóbbi időben kemé­nyedtek, s ezért nem volt túlságosan meglepő a kongresszusi felszóla­lása. Főtitkári beszámolójában Szőcs Géza bírálta a volt kommunista rendszerek etnokráciáját. Szerinte korábban Románia és Magyaror­szág vitája is lényegében a totalita­rizmus és a kibontakozó demokrácia közti ellentét volt. Szőcs szerint a ro­mániai magyarság érdekei jelenleg teljesen egybeesnek a világban le­zajló politikai folyamatokkal. A nem­zetközi helyzet a romániai magyar­ság számára Szőcs szerint sosem volt olyan pozitív, mint most, s eb­ben fontos szerepe van az erősödő magyarországi demokráciának és a nyugati magyar emigrációnak. Éle­sen bírálta azt a román tézist, misze­rint Románia egységes nemzeti ál­lam. Az RMDSZ külkapcsolatait Szőcs pozitívan értékelte. A délután folyamán megkezdődött a vita. KOKES JÁNOS, Bukarest VEGRE ERDEMI MUNKA AZ SZNT-BEN (Folytatás az 1. oldalról) a privatizációs tervezetek megítélé­sébe. A törvényjavaslat vitájában a kép­viselők kiemelték az SZNT felelős­ségét a privatizálás folyamatában. Rámutattak, hogy a Szövetségi Gyűlés vonatkozó törvénye több szempontból kifogásolható, éppen ezért a szlovák parlament törvényé­nek kell a lehetőségekhez mérten kiküszöbölnie a privatizálást fékező fogyatékosságokat. Szóltak a va­gyonalap kezelésének és felhaszná­lásának módjáról, valamint arról, hogy az állami tulajdont körültekin­tően és szakszerűen kell felbecsülni. A bizottságokban elhangzott észre­vételek egy részének jóváhagyása után a képviselők a törvényterveze­tet megszavazták. A Szlovák Televízióról szóló törvény tervezetét Ladislav Snopko kulturális mi­niszter terjesztette elő. Hangsúlyozta: a televízió alapvető feladata, hogy műso­raival a közvéleményt szolgálja. Program­jainak a demokrácia, a humanizmus, az erkölcs, az igazságosság, a függetlenség, a szakmai színvonal és a törvényesség elevein kell alapulniuk. Bár a bizottságok­ban a tervezettel kapcsolatban 86 módo­sító javaslat hangzott el, a plénum rövid vita után jóváhagyta a törvényt. Nemzeti kulturális intézményként, Szlovákia fontos tömegtájékoztató eszkö­zeként és független politikai szubjektum­ként határozza meg a Szlovák Rádiót a - szintén a kulturális miniszter által előterjesztett - rádióról sžóló törvény. Ér­telmében több jog és kötelesség a Csehszlovák Rádióról a Szlovák Köztár­saság rádiójára száll át. A képviselők ehhez a jvaslathoz is több észrevételt fűztek, de ezek érdemben nem változtat­tak a törvényen. Viszont ugyanúgy, mint a televízió esetében, ezt a tervezetet is kiegészítették azzal a meghatározással, hogy a nemzetiségek számára anyanyel­vükön is sugároznak műsorokat. A tör­vény feletti vita egyhangúságába felélén­külést hozott Ján Kmet'o (KDM), aki ismét vádolta a sajtót. Ebben az esetben azért, mert a lapok idézték azokat a sza­vait, amelyekkel a csütörtöki ülésen elma­rasztalta az újságírókat. A képviselők jóváhagyták az észrevé­telekkel kiegészített törvényt. ' A törzsállományról szóló törvény meg­szavazása után a képviselők jóváhagyták tíz bíró felmentését és 23 új bíró kineve­zését. Vita bontakozott ki az elnökség tevékenységéről előterjesztett jelentésről. A DSZM és az SZNP képviselői több kifogást emeltek, de végül a jelentést mégis jóváhagyták. Utolsó napirendi pontként Pirovits László a parlamentben képviselt pártok képviselőiből álló bizottság nevében elő­terjesztette az SZNT határozatát a fedd­hetetlenségi vizsgálatokról. A határozat értelmében Szlovákia vezető szerveiben, így*az SZNT-ben, a kormányban, a leg­főbb ügyészségen, a legfelsőbb bírósá­gon, az SZNT és a kormány hivatalában nem dolgozhatnak az állambiztonsági szervek volt munkatársai. Vonatkozik ez a rádió és a televízió igazgatóira is. Az SZNT felhívja mindazokat, akik tudatosan együttműködtek, vagy tagjai voltak az állambiztonsági szerveknek, mondjanak le a felsorolt tisztségekből és távozzanak a politikai életből, valamint a gazdasági vezető tisztségekből azok is, akiknek a múltban jogában állt feladatokat adni a titkosrendőrségnek. Az SZNT lusztráci­ós bizottságot nevez ki, amelyben a par­lamentben képviselt összes párt bene­vezheti képviselőjét. A bizottság a bizo­nyíthatóan nyilvántartott tudatosan együttműködő ügynököket tájékoztatja a vizsgálat eredményeiről, felszólítja őket, hogy 15 napon belül mondjanak le. Amennyiben nem tesznek ennek eleget, nevüket nyilvánosságra hozzák. A lapzártáig nem fejeződött be a vita a határozatról. (csizmár, deák)

Next

/
Oldalképek
Tartalom