Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám, csütörtök

1991. MÁJUS 23. HlREK- VÉLEMÉNYEK 2 MOST MÁR A FÖLDTULAJDONOSOKON A SOR... (Folytatás az 1. oldalról) Mit jelent a földtörvény a földműves-szövekezetben dolgozó földnélküliek számára? Ha azt vesszük alapul, hogy a piaci verseny kényszerhelyzetet teremt s megszünteti (akinek nem inge, ne vegye magára) az elsősorban uralkodó, de annál kevésbé termelésirányító vezetők basáskodását, akkor a földnélküliek többsége a földtörvényt aggodalmak nélkül fogadhatja. A nevesített vagyonrészek által társtulajdonosokká váló szövetkezeti tagok talán már nem lesznek „bólogatójánosok", hanem beleszólnak a termelés menetébe, és azokat bízzák meg a vezetéssel, akik eredményeket tudnak felmutatni. A földműves-szövetkezetekben nemcsak hozzáértő vezetőkre, hanem szorgos és becsületes földnélküliekre is szükség lesz. Az ő érdekeiket védve került be a törvénybe az a paragrafus, amely a szövetkezeti vagyon kárpótlás fedezéséhez nem szükséges részét zárolja. E vagyonrésszel kapcsolatban a rá vonatkozó törvény megjelenéséig a tagokkal semmiféle határozat sem szavaztatható meg. Aligha kell hozzá nagy fantázia, hogy megértsük, e paragrafus az egyeseket gazdagító „demokratikus elosztásnak" vet gátat. Persze, naiv dolog lenne azt hinni hogy a most elfogadott földtörvény nem hoz problémákat, nehézségeket. Több földműves-szövetkezet közgyűlése már „elfogadta" a vagyon elosztásának módját, s ez az esetek többségében bizony ellenkezik a földtörvény restitúciós szellemével. Amint azt az említett hétfői tévéműsorban konkrét példa nyomán érzékeltették, bonyodalmakat okozhat, hogy kibővült a kötelezett személyek köre, vagyis az állam mellett ezek esetenként jogi, sőt fizikai személyek is lehetnek. S végül még mindenképpen meg kell említeni az élő és élettelen inventár jegyzékének összeállítása, valamint értékének megállapítása körüli bonyodalmakat. Minden bizonnyal lesznek, akik majd felfelé, illetve akik lefelé igyekeznek kerekíteni az eredményt. Mindezek ellenére pozitívan kell(ene) értékelni a végre megszületett földtörvényt, hiszen a kárpótlás szükségszerű tényén túl megtette az elsó lépést mezőgazdaságunk átalakulása felé, amit majd remélhetőleg közmegelégedésre tetőz be a traszformációs törvény. EGRI FERENC SZÍRIAI-LIBANONI SZERZŐDÉS Hafez Asszad szíriai és Eliasz Hraví libanoni elnök tegnap Damaszkuszban történelmi jelentőségűnek nevezett barátsági és együttműködési szerződést irt alá. Ez az első ilyen jellegű megállapodás Libanon függetlenségének elnyerése, vagyis 1943 óta, és Szíria is most ismerte el először Libanont független államnak. Ugyanis 1920 és 1941 között közigazgatásilag mindkét ország egy francia mandátumterületnek számított. Szíria és Libanon sosem vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. A mostani megállapodás is a 16 éve tartó libanoni polgárháború befejezését célozza. A szerződés szövegét egy héttel ezelőtt hagyta jóvá a libanoni kabinet, ennek ellenére sokan nem értenek vele egyet, még a kormánytagok közül sem. A maronita egyház vezetője ugyancsak ellenzi, mondván: sérti azt az 1943as szóbeli megállapodást a muzulmánok és a keresztények között, amelyben az akkori muzulmán kisebbség lemondott a Szíriával való egyesülésről, s ennek fejében Franciaország felszámolta a keresztények néhány privilégiumát. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. május 23-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,49 Francia frank 5,30 Német márka 18,02 Olasz líra (1000) 24,25 Osztrák schilling 2,56 Svájci frank 21,27 USA-dollár • 30,78 A KÖLTSÉGVETÉSI TÖBBLET NEM CSÁKI SZALMÁJA (Folytatás az 1. oldalról) által végzett költségvetési ellenőrzésről a két kamara terv- és költségvetést bizottságának tagjai, Karel Ježek (PF) és Bohumil Tichý (MSZT) számoltak be a parlamentnak. A vitában felszólalók számos kérdést intéztek a pénzügyminiszterhez, többen bírálták a beszámoló egyes megállapításait. Most is szót kért Rajczy László (független), s egyebek közt azt kérdezte Václav Klaustól, kik voltak azok a képviselők, akik részt vettek az ellenőrzésben. A miniszter válaszából kitűnt, hogy nem az ő feladata a költségvetést ellenőrzők névsorának összeállítása. Felsžólalását Rajczy László így zárta: „Lehet, hogy nem volt teljes mértékben érthető a korábbi felszólalásaim, amelyben már igyekeztem rámutatni egyes problémákra, amelyek a Ház területén fölmerültek, úgy érzem, hogy ezek után kellő nyomatékossággal figyelemmel fogják kísérni felszólalásaimat. Köszönöm figyelmüket." A vita után Václav Klaus a tőle megszokott nyugodt hangnemben világos válaszokat adott a kérdésekre. Ezt követően a két kamara jóváhagyta a Szövetségi Gyűlésnek a kormány jelentésével kapcsolatos határozatát. E napirend után felkereste az Új Szó tudósítóját Novitzky Béla képviselő, s az alábbi nyilatkozat közzétételét kérte: „Rajczy László parlamenti szereplésével, excentrikus, szakszerűtlen, összefüggéstelen és irritáló fellépéseivel árt a csehszlovákiai magyarság ügyének." A déli -szünet után a képviselők a hulladékokról szóló törvény megvitatásával folytatták a tanácskozást. A törvény középpontjában a másodlagos nyersanyagokkal való gazdálkodás és a környezetkímélő hulladékkezelés áll. A kormány nevében a törvényjavaslatot Josef Vavroušek miniszter, a szövetségi környezetvédelmi bizottság elnöke indokolta meg. A törvényjavaslat bizottsági előadóinak felszólalása utáni vitában a képviselők több kiegészítő javaslatot tettek az egyes paragrafusokhoz. A legfelsőbb bíróság új bírái Az SZNP kiegészítő javaslatairól való szavazáskor procedurális kérdések miatt éles hangú szóváltásra került sor néhány SZNP-képviselő, illetve Jozef Stank alelnök és az előadók között. A két kamara jóváhagyta az előterjesztett törvényjavaslatot. Ezt követően Pavol Rychetský, szövetségi miniszterelnök-helyettes előterjesztette a kormány javaslatát a CSSZSZK Legfelsőbb Bírósága két bírájának személyére vonatkozóan. A kormány a legfelsőbb bíróság tagjainak Oldŕich Jehličkát és Pavel Kučerát javasolta. Rajczy László a vitában megkérdezte, a kormány tekintetbe vette-e a jelöltek nemzetiségét. A válaszból kitűnt, hogy a jelöléskor elsősorban a szakértelem a döntő. A javaslatokat jóváhagyták. A továbbiakban a képviselők megvitatták a határátkelőhelyeken kialakult helyzetről előterjesztett jelentést, s határozatot hoztak vele kapcsolatban. A Szövetségi Gyűlés ma folytatja tanácskozását. SOMOGYI MÁTYÁS GORBACSOVOT NEM HÍVJAK MEG LONDONBA George Bush amerikai elnök állítólag ellenzi, hogy Mihail Gorbacsov részt vegyen a hét legfejlettebb ipari állam júliusi londoni csúcstalálkozóján - írta tegnapi számában a New York Times. Gorbacsov szeretett volna jelen lenni a hetek tanácskozásán, hiszen tőlük várja a hanyatló szovjet gazdaság számára oly fontos támogatást. A New York Times egy magas, rangú képviselő szavait idézte, s ezek szerint nem tervezik a londoni •találkozót, mivel ha Gorbacsov valóban eljönne az értekezletre, akkor ott anyagi támogatást kérhetne, és választ várna partnereitől. Bush elnök és Helmuth Kohl német kancellár washingtoni megbeszélésein nem született döntés a szovjet államfő meghívásáról. A napilap azonban kormányképviselőkre hivatkozva azt állítja, hoy az Egyesült Államok nem támogatja ezt a gondolatot, és Kohl sem szorgalmazza különösképpen. Bush kormányának tagjai közölték a lappal, hogy az elnök ugyan hajlandó pénzügyi támogatást nyújtani a Szovjetuniónak, de még mindig nem biztos abban, hogy meddig mehet el. A lap ugyancsak meg nem nevezett kormánytagokra hivatkozva tájékoztatott róla: csökkennek az esélyei annak, hogy június végén Moszkvában megtartják a szovjet-amerikai csúcstalálkozót. OROSZ KÜLDOTTKONGRESSZUS LESZAVAZTÁK A KONZERVATÍVOKAT Az Oroszországi Föderáció népi képviselőinek kongresszusán a küldöttek szavazattöbbséggel megerősítették az orosz elnökről szóló törvényt, amelyet a köztársasági parlament már áprilisban jóváhagyott. A demokrata képviselők nagy sikert értek el, sikerült a háttérbe szorítaniuk a konzervatívokat, akik a jövendőbeli orosz elnök hatáskörének korlátozására törekednek. A délelőtti vitában többek között felszólalt Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt elnöke, orosz elnökjelölt, aki azt kérte, hogy júniusról szeptemberre vagy októberre halasszák a választásokat. Azzal érvelt, hogy június 12-ig nem lehet biztosítani a szabad választásokat, mivel a szavazók addig nem tudnak megismerkedni az összes jelölt programjával. JUGOSZLÁV VÁLSÁG WASHINGTON VISSZAVONHATJA A BÜNTETŐ INTÉZKEDÉST Fehérházi források szerint George Bush amerikai elnök ismét fontolóra veszi a Jugoszláviának nyújtandó segélyek leállításának ügyét. Roman Popadiuk helyettes szóvivő közölte, Bush elnök Ante Markovics jugoszláv kormányfő kérésére beleegyezett, hogy felülvizsgálja a dolgot. Az amerikai külügyminisztérium ugyanis hétfőn jelentette be: leállítják a Jugoszláviának szánt 5 millió dolláros segélyt. Ezt a lépést Szerbia represszív politikájával indokolta: a szerb vezetés a múlt hét óta lehetetlenné teszi a jugoszláv államelnökség tevékenységét azzal, hogy szövetségesei segítségével több ízben is megakadályozta a horvát Stipe Mesic megválasztását. Az ún. Mickels-függelék szerint a segélyek leállítása azzal járna, hogy az Egyesült Államok a Nemzetközi Valuta Alapban és a Világbankban is nemmel szavazna a Jugoszláviának nyújtandó hitelek kérdésében. Franjo Tudjman horvát elnök, aki kedden tért vissza Ukrajnából Zágrábba, síkraszállt azért, hogy a jugoszláv tagköztársaságok elnökei folytassák tárgyalássorozatukat. Szerinte egyszer s mindenkorra tisztázni kellene, ki van a szabad köztársaságok konföderációja mellett, s ki ellene. Ha nem születik megállapodás a konföderáció kérdésében, akkor ,,meg kell kezdeni a demokratikus és nyugodt elszakadás folyamatát". Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jugoszláv hadsereg nem léphet fel Horvátország, Szlovénia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina ellen, vagyis azon köztársaságok ellen, amelyek többé-kevésbé a konföderatív elrendezést kívánják. Az államelnökség válságával kapcsolatban leszögezte, nem igazak azok a hírek, amelyek szerint Horvátország fel akarná menteni Stipe Mesicet államelnökségi tagsága alól. Rendkívül érdekes cikket közölt a Nova Makedonija című napilap. Eszerint az a tény, hogy Mesicet nem választották meg, a két legnagyobb ellenség, Horvátország és Szerbia megegyezésének az eredménye. A szenzációkeltő írás szerint maga Tudjman horvát elnök nem akarta, hogy Mesic legyen az államelnökség elnöke, és a szerb Szlobodan Milosevics ebbe belement. A lap „megbízható zágrábi forrásokra" hivatkozva mindehhez még hozzátette, hogy Tudjman féltékeny Mesicre. VÁCLAV HAVEL SVÉDORSZÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) Michael Žantovský elnöki szóvivő tájékoztatott róla, Václav Havel beszámolt a Csehszlovákiában kialakult helyzetről és köszönetet mondott Norvégiának a gazdasági és pénzügyi támogatásért. Havel és Valeš rámutattak arra, Csehszlovákia bővíteni kívánja kereskedelmét Norvégiával. Szó volt a közös vállalatok létrehozásáról is, konkrétan a Dyno cég és a csehszlovákiai Plastimat vállalat együttműködéséről. A norvég fél hangsúlyozta, hajlandó felszámolni a Szered melleti szeméttelepet. Mint már beszámoltunk róla, Václav Valeš és Eldrid Nordboe norvég kereskedelmi miniszter aláírta a beruházásvédelemről szóló megállapodást. Ez csupán egyike azon szerződéseknek, amelyeket Csehszlovákia igyekszik fokozatosan megkötni a fejlett ipari országokkal. Az egyezmények biztosítják a külföldi vállalkozók számára, hogy csehszlovákiai beruházásaikat nem sajátítják ki, az itteni piacon nem diszkriminálják őket. Václav Valeš szerint tárgyalások folynak több beruházásról és közös vállalatról is. Közülük az egyik a garamszentkereszti alumíniumgyár, ahol a norvégok segíthetnének az évi 105 ezer tonna alumínium gyártására vonatkozó környezetvédő terv előkészítésében. Jozef Chren szerint a norvég fél pozitív választ adott, a tárgyalások a zárószakaszhoz érkeztek. A küldöttségek megbeszélésein szó volt a norvég földgáz és olaj esetleges szállításáról is, de kevés az esélye annak, hogy olajat vegyünk Norvégiától, a földgáz behozatala pedig a kereskedelmi tárgyalásoktól, illetve a szállítási problémák megoldásától függ. VEGTELEN VITA - SZEMÉLYESKEDÉSEKKEL (Folytatás az 1. oldalról) , Egy-egy felvetett kérdéshez nagyon sokan fűzték hozzá észrevételeiket, így pl. a Prágában rózsaszínűre festett tankkal kapcsolatban 33-an nyilvánítottak véleményt. A témát felvető Ladislav Kliman (DBP) elmarasztalta a Szövetségi Gyűlés képviselőinek tettét, és javasolta: az SZNT határozottan ítélje el őket. A hozzászólók egy része nem talált kivetnivalót a harckocsi átmázolásában, - mondván: a rózsaszín harckocsi azt jelképezi, hogy soha többé nem fogják harcba vetni -, míg a többség elítélte, a képviselők magatartását, de nem értett egyet az SZNT általi elmarasztalásukkal. Ján Čarnogurský és František Mikloško is erre az álláspontra helyezkedett, és hosszú huzavona után a képviselők elfogadták érvelésüket. Nagy vihart kavart Vladimír Miškovský (SZNP), aki Jozef Kršek újonnan kinevezett mezőgazdasági miniszter leváltását követelte, mert . nem tette lehetővé számára, hogy jelen legyen a bazini borászati üzem igazgatói állására meghirdetett pályázat elbírálásán. Csáky Pál (MKDM) az alkotmányok előkészítésével foglalkozva felhívta a figyelmet, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy Szlovákiában különböző nemzeti, etnikai és felekezeti kisebbségek élnek. A szlovák nemzet helyzetén kívül az alkotmánynak a kisebbségét is igazságosan rendeznie kell - hangsúlyozta, majd emlékeztetett arra, hogy napjainkban nem tapasztalhatunk mindenütt toleranciát, kölcsönös tiszteletet, a két- vagy többnyelvűség betartását. Ezért az új alkotmányoknak a nemzeti kisebbségek vonatkozásában a kor követelményeinek megfelelően többet kell adniuk mint az eddigi alaptörvényünknek. Arra az észrevételre, hogy miért állították le a forgalmat a parlament épülete előtt, Ladislav Pittner azt válaszolta, hogy kénytelenek voltak kordont vonni, mert egy névtelen bejelentést kaptak: valaki tiltakozása jeléül megégeti magát. A hír alaptalannak bizonyult, legalábbis a tanácskozás végéig nem történt semmi. Vladimír Sládek (NYEE) négy NYEEés négy KDM-képviselőtársával együtt javasolta, hogy az SZNT nyilatkozatban ítélje el Szlovákia Kommunista Pártjának 1948 és 1989 közötti tevékenységét, mert az törvény-, állam-, és népellenes volt. Nyilatkozatukban a párt apparátusát és az egykori ŠtB-t bűnszövetkezetnek nevezték. A NYEE és a KDM képviselőklubja egyetértett a nyilatkozat tartalmával, de nem javasolta elfogadását. A DBP képviselői a politikai éretlenség megnyilvánulásának minősítették, míg az SZNP klubja azt javasolta, a nyilatkozatot egészítsék ki Cseh- és Morvaország elmarasztalásával, mert lakossága felelőtlen szavazásával elősegítette a kommunizmus győzelmét. A nyilatkozatról végül nem szavaztak. Többen foglalkoztak a gazdasági helyzettel és közvetlenül Prágát okolták a nehézségekért. Michal Géci (DP) kifogásokat emelt a kormány munkája ellen és kpnkrét javaslatokat is tett. Harna István (Együttélés) is a gazdasági kérdésekhez szólt hozzá. Rámutatott, hogy az állami költségvetésben ugyan többlet keletkezett, ám nem a gazdasági fellendülés, hanem a restriktív intézkedések eredményeként. Ez rossz hatással van gazdaságunkra, és lehetetlen helyzetbe hozza, főként az egészség- és iskolaügyet, a kulturális és a szociális szférát. Nem hiányoztak a demagóg felszólalások sem, amelyek sokszor derültségét váltottak ki a teremben. Ilyenek voltak többek között Anna Vilčeková (SZNP) Prágát bíráló szavai, azt állította, hogy a Szlovákiából külföldre küldött leveleket rendszeresen felbontják, sőt megtörtént, hogy egy kanadai szlovák szervezetnek címzett küldeménybe provokatívan öt magyar újságot csempésztek be. Kérte a levéltitok megsértésének kiviszgálását. A parlament ma az általános vitában folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) AMEDDIG TEHETTE, CSELEKEDTE A JÓT ELTEMETTÉK FELD LAJOS GRAFIKUSMŰVÉSZT Nyolcvanhét nagyon nehéz esztendő után, tegnap a kassai temetőben örök nyugalomra helyezték a század elején induló nagy kassai képzőművésznemzedék utolsó jelentős egyéniségének, Feld Lajos grafikusművésznek földi maradványait. Feld Lajos képzőművészeti adottságainak kibontakozásához szülővárosa adta az első meghatározó impulzusokat. Krón Jenő grafikai szabadiskolájában a szakmai ismeretek mellett, szellemi épüléséhez, etikai tartásához is meghatározó útravalót kapott. Erre alapozva, 1925-től 1933-ig a budapesti Képzőművészeti Akadémián olyan tudásra tett szert, amely révén kialakult saját stílusa és világlátása. Már 1933-ban, a kassai Kazinczy Társaság által megrendezett első kiállításán egyértelművé vált, hogy rajztechnikájának sajátossága a geometrikus, határozott vonalak és a jellegzetes apró, bodros, szinte ornamentális vonások párosításában rejlik. 1935-ben, Krón Jenő példáját követve, ő is magánrajziskolát nyit. Terveinek megvalósítását azonban lehetetlenné tette a második világháború. 1944ben szüleivel, testvéreivel együtt az auschwitzi haláltáborba deportálták. Húsz hozzátartozója közül egyedül ő tért viszsza. Alacsony termete miatt a hírhedt náci doktor, Mengele, nem küldte a gázkamrába. Amikor nyolcvanéves korában hoszszabb beszélgetést készítettem vele, egyebek között ezt mondta: ,, Mikor megszabadultam, szinte szaladtam, hogy elkezdhessek rajzolni. Az értelmes munkát kerestem. A szénégetők után a juhászok, a sajtkészítés lett a témám, majd a falu, a gyárak, a munkások. Nekem akkor az volt a legfőbb gondom, hogy ne gondolkozzam, ne töprengjek. Ha rajz közben eszembe jutott a láger, megállt a kezem és nem tudott mozdulni. Ez vagy tíz évig tartott. Programjaim nekem soha nem voltak. Én mindig a szépet kerestem, az •erőt, a munkát, az értelmet". Mikor az idős mestertől egyszer azt kérdeztem, hogy mit üzen a fiataloknak, azt válaszolta: ,,Dolgozzák fel az emberi léttel kapcsolatos problémákat és keressék a jót, Rossznak lenni könnyű, a jót kell megtanulni. A jót." O maga is ezt tette. Nagy szeretettel irányította, tanítgatta rajzolni a fiatalokat. A kelet-szlovákiai kortárs képzőművészek zöme tőle sajátította el a grafika alapjait. Az utóbbi években már súlyos beteg volt, mozgásképtelenné vált, de a rajzlapot és a ceruzát még a betegágyán is szinte naponta kezébe vette. Utolsó ereje kórházi ágyán hagyta el. Tegnap testét Kassán befogadta a szülőföld. Nyugodjék békében! SZASZÁK GYÖRGY