Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám, csütörtök

1991. MÁJUS 23. HlREK- VÉLEMÉNYEK 2 MOST MÁR A FÖLDTULAJDONOSOKON A SOR... (Folytatás az 1. oldalról) Mit jelent a földtörvény a földmű­ves-szövekezetben dolgozó földnél­küliek számára? Ha azt vesszük alapul, hogy a piaci verseny kény­szerhelyzetet teremt s megszünteti (akinek nem inge, ne vegye magára) az elsősorban uralkodó, de annál kevésbé termelésirányító vezetők basáskodását, akkor a földnélküliek többsége a földtörvényt aggodalmak nélkül fogadhatja. A nevesített va­gyonrészek által társtulajdonosokká váló szövetkezeti tagok talán már nem lesznek „bólogatójánosok", hanem beleszólnak a termelés me­netébe, és azokat bízzák meg a ve­zetéssel, akik eredményeket tudnak felmutatni. A földműves-szövetke­zetekben nemcsak hozzáértő veze­tőkre, hanem szorgos és becsületes földnélküliekre is szükség lesz. Az ő érdekeiket védve került be a tör­vénybe az a paragrafus, amely a szövetkezeti vagyon kárpótlás fe­dezéséhez nem szükséges részét zárolja. E vagyonrésszel kapcsolat­ban a rá vonatkozó törvény megjele­néséig a tagokkal semmiféle határo­zat sem szavaztatható meg. Aligha kell hozzá nagy fantázia, hogy meg­értsük, e paragrafus az egyeseket gazdagító „demokratikus elosztás­nak" vet gátat. Persze, naiv dolog lenne azt hinni hogy a most elfogadott földtörvény nem hoz problémákat, nehézsége­ket. Több földműves-szövetkezet közgyűlése már „elfogadta" a va­gyon elosztásának módját, s ez az esetek többségében bizony ellenke­zik a földtörvény restitúciós szelle­mével. Amint azt az említett hétfői tévéműsorban konkrét példa nyo­mán érzékeltették, bonyodalmakat okozhat, hogy kibővült a kötelezett személyek köre, vagyis az állam mellett ezek esetenként jogi, sőt fizi­kai személyek is lehetnek. S végül még mindenképpen meg kell említe­ni az élő és élettelen inventár jegy­zékének összeállítása, valamint ér­tékének megállapítása körüli bonyo­dalmakat. Minden bizonnyal lesz­nek, akik majd felfelé, illetve akik lefelé igyekeznek kerekíteni az eredményt. Mindezek ellenére pozitívan kell(ene) értékelni a végre megszü­letett földtörvényt, hiszen a kárpótlás szükségszerű tényén túl megtette az elsó lépést mezőgazdaságunk át­alakulása felé, amit majd remélhető­leg közmegelégedésre tetőz be a traszformációs törvény. EGRI FERENC SZÍRIAI-LIBANONI SZERZŐDÉS Hafez Asszad szíriai és Eliasz Hraví libanoni elnök tegnap Damaszkuszban történelmi jelentőségűnek nevezett barát­sági és együttműködési szerződést irt alá. Ez az első ilyen jellegű megállapodás Libanon függetlenségének elnyerése, vagyis 1943 óta, és Szíria is most ismerte el először Libanont független államnak. Ugyanis 1920 és 1941 között közigazga­tásilag mindkét ország egy francia man­dátumterületnek számított. Szíria és Liba­non sosem vette fel a diplomáciai kapcso­latokat. A mostani megállapodás is a 16 éve tartó libanoni polgárháború befejezé­sét célozza. A szerződés szövegét egy héttel ezelőtt hagyta jóvá a libanoni kabi­net, ennek ellenére sokan nem értenek vele egyet, még a kormánytagok közül sem. A maronita egyház vezetője ugyan­csak ellenzi, mondván: sérti azt az 1943­as szóbeli megállapodást a muzulmánok és a keresztények között, amelyben az akkori muzulmán kisebbség lemondott a Szíriával való egyesülésről, s ennek fejében Franciaország felszámolta a ke­resztények néhány privilégiumát. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. május 23-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Angol font 53,49 Francia frank 5,30 Német márka 18,02 Olasz líra (1000) 24,25 Osztrák schilling 2,56 Svájci frank 21,27 USA-dollár • 30,78 A KÖLTSÉGVETÉSI TÖBBLET NEM CSÁKI SZALMÁJA (Folytatás az 1. oldalról) által végzett költségvetési ellenőr­zésről a két kamara terv- és költség­vetést bizottságának tagjai, Karel Ježek (PF) és Bohumil Tichý (MSZT) számoltak be a parla­mentnak. A vitában felszólalók számos kér­dést intéztek a pénzügyminiszter­hez, többen bírálták a beszámoló egyes megállapításait. Most is szót kért Rajczy László (független), s egyebek közt azt kérdezte Václav Klaustól, kik voltak azok a képvise­lők, akik részt vettek az ellenőrzés­ben. A miniszter válaszából kitűnt, ­hogy nem az ő feladata a költségve­tést ellenőrzők névsorának összeállí­tása. Felsžólalását Rajczy László így zárta: „Lehet, hogy nem volt teljes mértékben érthető a korábbi felszólalásaim, amelyben már igye­keztem rámutatni egyes problémák­ra, amelyek a Ház területén fölme­rültek, úgy érzem, hogy ezek után kellő nyomatékossággal figyelem­mel fogják kísérni felszólalásaimat. Köszönöm figyelmüket." A vita után Václav Klaus a tőle megszokott nyugodt hangnemben világos válaszokat adott a kérdések­re. Ezt követően a két kamara jóvá­hagyta a Szövetségi Gyűlésnek a kormány jelentésével kapcsolatos határozatát. E napirend után felkereste az Új Szó tudósítóját Novitzky Béla kép­viselő, s az alábbi nyilatkozat közzé­tételét kérte: „Rajczy László parla­menti szereplésével, excentrikus, szakszerűtlen, összefüggéstelen és irritáló fellépéseivel árt a csehszlo­vákiai magyarság ügyének." A déli -szünet után a képviselők a hulladékokról szóló törvény megvi­tatásával folytatták a tanácskozást. A törvény középpontjában a másod­lagos nyersanyagokkal való gazdál­kodás és a környezetkímélő hulla­dékkezelés áll. A kormány nevében a törvényja­vaslatot Josef Vavroušek minisz­ter, a szövetségi környezetvédelmi bizottság elnöke indokolta meg. A törvényjavaslat bizottsági elő­adóinak felszólalása utáni vitában a képviselők több kiegészítő javasla­tot tettek az egyes paragrafusokhoz. A legfelsőbb bíróság új bírái Az SZNP kiegészítő javaslatairól való szavazáskor procedurális kérdések miatt éles hangú szóváltásra került sor néhány SZNP-képviselő, illetve Jozef Stank alel­nök és az előadók között. A két kamara jóváhagyta az előterjesz­tett törvényjavaslatot. Ezt követően Pavol Rychetský, szövet­ségi miniszterelnök-helyettes előterjesz­tette a kormány javaslatát a CSSZSZK Legfelsőbb Bírósága két bírájának sze­mélyére vonatkozóan. A kormány a leg­felsőbb bíróság tagjainak Oldŕich Jehlič­kát és Pavel Kučerát javasolta. Rajczy László a vitában megkérdezte, a kormány tekintetbe vette-e a jelöltek nemzetiségét. A válaszból kitűnt, hogy a jelöléskor első­sorban a szakértelem a döntő. A javaslatokat jóváhagyták. A továbbiakban a képviselők megvitat­ták a határátkelőhelyeken kialakult helyzetről előterjesztett jelentést, s hatá­rozatot hoztak vele kapcsolatban. A Szövetségi Gyűlés ma folytatja ta­nácskozását. SOMOGYI MÁTYÁS GORBACSOVOT NEM HÍVJAK MEG LONDONBA George Bush amerikai elnök állítólag ellenzi, hogy Mihail Gorbacsov részt vegyen a hét legfejlettebb ipari állam júliusi londoni csúcstalálkozóján - írta tegnapi számában a New York Times. Gorbacsov szeretett volna jelen lenni a hetek tanácskozásán, hiszen tőlük várja a hanyatló szovjet gazdaság számára oly fontos támogatást. A New York Times egy magas, rangú képviselő szavait idézte, s ezek szerint nem tervezik a londoni •találkozót, mivel ha Gorbacsov valóban eljönne az értekezletre, akkor ott anyagi támogatást kérhetne, és választ várna partnereitől. Bush elnök és Helmuth Kohl német kancellár washingtoni megbeszélésein nem született döntés a szovjet államfő meghívásáról. A napilap azonban kor­mányképviselőkre hivatkozva azt állítja, hoy az Egyesült Államok nem támogatja ezt a gondolatot, és Kohl sem szorgal­mazza különösképpen. Bush kormányá­nak tagjai közölték a lappal, hogy az elnök ugyan hajlandó pénzügyi támogatást nyújtani a Szovjetuniónak, de még mindig nem biztos abban, hogy meddig mehet el. A lap ugyancsak meg nem nevezett kor­mánytagokra hivatkozva tájékoztatott ró­la: csökkennek az esélyei annak, hogy június végén Moszkvában megtartják a szovjet-amerikai csúcstalálkozót. OROSZ KÜLDOTTKONGRESSZUS LESZAVAZTÁK A KONZERVATÍVOKAT Az Oroszországi Föderáció népi képvi­selőinek kongresszusán a küldöttek sza­vazattöbbséggel megerősítették az orosz elnökről szóló törvényt, amelyet a köztár­sasági parlament már áprilisban jóváha­gyott. A demokrata képviselők nagy sikert értek el, sikerült a háttérbe szorítaniuk a konzervatívokat, akik a jövendőbeli orosz elnök hatáskörének korlátozására törekednek. A délelőtti vitában többek között felszólalt Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt elnöke, orosz elnökjelölt, aki azt kérte, hogy júniusról szeptemberre vagy októberre halasszák a választásokat. Azzal érvelt, hogy június 12-ig nem lehet biztosítani a szabad vá­lasztásokat, mivel a szavazók addig nem tudnak megismerkedni az összes jelölt programjával. JUGOSZLÁV VÁLSÁG WASHINGTON VISSZAVONHATJA A BÜNTETŐ INTÉZKEDÉST Fehérházi források szerint George Bush amerikai elnök ismét fontolóra veszi a Jugoszláviának nyújtandó segélyek le­állításának ügyét. Roman Popadiuk he­lyettes szóvivő közölte, Bush elnök Ante Markovics jugoszláv kormányfő kérésére beleegyezett, hogy felülvizsgálja a dolgot. Az amerikai külügyminisztérium ugyanis hétfőn jelentette be: leállítják a Jugoszlá­viának szánt 5 millió dolláros segélyt. Ezt a lépést Szerbia represszív politikájával indokolta: a szerb vezetés a múlt hét óta lehetetlenné teszi a jugoszláv államelnök­ség tevékenységét azzal, hogy szövetsé­gesei segítségével több ízben is megaka­dályozta a horvát Stipe Mesic megvá­lasztását. Az ún. Mickels-függelék szerint a segélyek leállítása azzal járna, hogy az Egyesült Államok a Nemzetközi Valuta Alapban és a Világbankban is nemmel szavazna a Jugoszláviának nyújtandó hi­telek kérdésében. Franjo Tudjman horvát elnök, aki kedden tért vissza Ukrajnából Zágrábba, síkraszállt azért, hogy a jugoszláv tagköz­társaságok elnökei folytassák tárgyalás­sorozatukat. Szerinte egyszer s minden­korra tisztázni kellene, ki van a szabad köztársaságok konföderációja mellett, s ki ellene. Ha nem születik megállapodás a konföderáció kérdésében, akkor ,,meg kell kezdeni a demokratikus és nyugodt elszakadás folyamatát". Annak a meg­győződésének adott hangot, hogy a ju­goszláv hadsereg nem léphet fel Horvát­ország, Szlovénia, Macedónia és Bosz­nia-Hercegovina ellen, vagyis azon köz­társaságok ellen, amelyek többé-kevésbé a konföderatív elrendezést kívánják. Az államelnökség válságával kapcso­latban leszögezte, nem igazak azok a hí­rek, amelyek szerint Horvátország fel akarná menteni Stipe Mesicet államel­nökségi tagsága alól. Rendkívül érdekes cikket közölt a No­va Makedonija című napilap. Eszerint az a tény, hogy Mesicet nem választották meg, a két legnagyobb ellenség, Horvát­ország és Szerbia megegyezésének az eredménye. A szenzációkeltő írás szerint maga Tudjman horvát elnök nem akarta, hogy Mesic legyen az államelnökség el­nöke, és a szerb Szlobodan Milosevics ebbe belement. A lap „megbízható zág­rábi forrásokra" hivatkozva mindehhez még hozzátette, hogy Tudjman féltékeny Mesicre. VÁCLAV HAVEL SVÉDORSZÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) Michael Žantovský elnöki szóvi­vő tájékoztatott róla, Václav Havel beszámolt a Csehszlovákiában kia­lakult helyzetről és köszönetet mon­dott Norvégiának a gazdasági és pénzügyi támogatásért. Havel és Valeš rámutattak arra, Csehszlová­kia bővíteni kívánja kereskedelmét Norvégiával. Szó volt a közös válla­latok létrehozásáról is, konkrétan a Dyno cég és a csehszlovákiai Plastimat vállalat együttműködésé­ről. A norvég fél hangsúlyozta, haj­landó felszámolni a Szered melleti szeméttelepet. Mint már beszámoltunk róla, Vác­lav Valeš és Eldrid Nordboe norvég kereskedelmi miniszter aláírta a be­ruházásvédelemről szóló megálla­podást. Ez csupán egyike azon szerződéseknek, amelyeket Cseh­szlovákia igyekszik fokozatosan megkötni a fejlett ipari országok­kal. Az egyezmények biztosítják a külföldi vállalkozók számára, hogy csehszlovákiai beruházásaikat nem sajátítják ki, az itteni piacon nem diszkriminálják őket. Václav Valeš szerint tárgyalások folynak több be­ruházásról és közös vállalatról is. Közülük az egyik a garamszentke­reszti alumíniumgyár, ahol a norvé­gok segíthetnének az évi 105 ezer tonna alumínium gyártására vonatko­zó környezetvédő terv előkészítésé­ben. Jozef Chren szerint a norvég fél pozitív választ adott, a tárgyalások a zárószakaszhoz érkeztek. A kül­döttségek megbeszélésein szó volt a norvég földgáz és olaj esetleges szállításáról is, de kevés az esélye annak, hogy olajat vegyünk Norvé­giától, a földgáz behozatala pedig a kereskedelmi tárgyalásoktól, illet­ve a szállítási problémák megoldá­sától függ. VEGTELEN VITA - SZEMÉLYESKEDÉSEKKEL (Folytatás az 1. oldalról) , Egy-egy felvetett kérdéshez na­gyon sokan fűzték hozzá észrevéte­leiket, így pl. a Prágában rózsaszí­nűre festett tankkal kapcsolatban 33-an nyilvánítottak véleményt. A témát felvető Ladislav Kliman (DBP) elmarasztalta a Szövetségi Gyűlés képviselőinek tettét, és java­solta: az SZNT határozottan ítélje el őket. A hozzászólók egy része nem talált kivetnivalót a harckocsi átmá­zolásában, - mondván: a rózsaszín harckocsi azt jelképezi, hogy soha többé nem fogják harcba vetni -, míg a többség elítélte, a képviselők magatartását, de nem értett egyet az SZNT általi elmarasztalásukkal. Ján Čarnogurský és František Mikloško is erre az álláspontra he­lyezkedett, és hosszú huzavona után a képviselők elfogadták érvelé­süket. Nagy vihart kavart Vladimír Miš­kovský (SZNP), aki Jozef Kršek újonnan kinevezett mezőgazdasági miniszter leváltását követelte, mert . nem tette lehetővé számára, hogy jelen legyen a bazini borászati üzem igazgatói állására meghirdetett pá­lyázat elbírálásán. Csáky Pál (MKDM) az alkotmá­nyok előkészítésével foglalkozva felhívta a figyelmet, hogy nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy Szlo­vákiában különböző nemzeti, etnikai és felekezeti kisebbségek élnek. A szlovák nemzet helyzetén kívül az alkotmánynak a kisebbségét is igaz­ságosan rendeznie kell - hangsú­lyozta, majd emlékeztetett arra, hogy napjainkban nem tapasztalha­tunk mindenütt toleranciát, kölcsö­nös tiszteletet, a két- vagy többnyel­vűség betartását. Ezért az új alkot­mányoknak a nemzeti kisebbségek vonatkozásában a kor követelmé­nyeinek megfelelően többet kell ad­niuk mint az eddigi alaptörvé­nyünknek. Arra az észrevételre, hogy miért állítot­ták le a forgalmat a parlament épülete előtt, Ladislav Pittner azt válaszolta, hogy kénytelenek voltak kordont vonni, mert egy névtelen bejelentést kaptak: valaki tiltakozása jeléül megégeti magát. A hír alaptalannak bizonyult, legalábbis a ta­nácskozás végéig nem történt semmi. Vladimír Sládek (NYEE) négy NYEE­és négy KDM-képviselőtársával együtt ja­vasolta, hogy az SZNT nyilatkozatban ítélje el Szlovákia Kommunista Pártjának 1948 és 1989 közötti tevékenységét, mert az törvény-, állam-, és népellenes volt. Nyilatkozatukban a párt apparátusát és az egykori ŠtB-t bűnszövetkezetnek ne­vezték. A NYEE és a KDM képviselőklub­ja egyetértett a nyilatkozat tartalmával, de nem javasolta elfogadását. A DBP képvi­selői a politikai éretlenség megnyilvánulá­sának minősítették, míg az SZNP klubja azt javasolta, a nyilatkozatot egészítsék ki Cseh- és Morvaország elmarasztalásá­val, mert lakossága felelőtlen szavazásá­val elősegítette a kommunizmus győzel­mét. A nyilatkozatról végül nem sza­vaztak. Többen foglalkoztak a gazdasági helyzettel és közvetlenül Prágát okolták a nehézségekért. Michal Géci (DP) kifo­gásokat emelt a kormány munkája ellen és kpnkrét javaslatokat is tett. Harna István (Együttélés) is a gazdasági kérdé­sekhez szólt hozzá. Rámutatott, hogy az állami költségvetésben ugyan többlet ke­letkezett, ám nem a gazdasági fellendü­lés, hanem a restriktív intézkedések ered­ményeként. Ez rossz hatással van gazda­ságunkra, és lehetetlen helyzetbe hozza, főként az egészség- és iskolaügyet, a kul­turális és a szociális szférát. Nem hiányoztak a demagóg felszólalá­sok sem, amelyek sokszor derültségét váltottak ki a teremben. Ilyenek voltak többek között Anna Vilčeková (SZNP) Prágát bíráló szavai, azt állította, hogy a Szlovákiából külföldre küldött leveleket rendszeresen felbontják, sőt megtörtént, hogy egy kanadai szlovák szervezetnek címzett küldeménybe provokatívan öt ma­gyar újságot csempésztek be. Kérte a le­véltitok megsértésének kiviszgálását. A parlament ma az általános vitában folytatja munkáját. (csizmár-gágyor) AMEDDIG TEHETTE, CSELEKEDTE A JÓT ELTEMETTÉK FELD LAJOS GRAFIKUSMŰVÉSZT Nyolcvanhét nagyon nehéz esztendő után, tegnap a kassai temetőben örök nyugalomra helyezték a század elején induló nagy kassai képzőművésznemze­dék utolsó jelentős egyéniségének, Feld Lajos grafikusművésznek földi maradvá­nyait. Feld Lajos képzőművészeti adottsága­inak kibontakozásához szülővárosa adta az első meghatározó impulzusokat. Krón Jenő grafikai szabadiskolájában a szak­mai ismeretek mellett, szellemi épülésé­hez, etikai tartásához is meghatározó út­ravalót kapott. Erre alapozva, 1925-től 1933-ig a budapesti Képzőművészeti Akadémián olyan tudásra tett szert, amely révén kialakult saját stílusa és világlátása. Már 1933-ban, a kassai Kazinczy Társa­ság által megrendezett első kiállításán egyértelművé vált, hogy rajztechnikájá­nak sajátossága a geometrikus, határo­zott vonalak és a jellegzetes apró, bodros, szinte ornamentális vonások párosításá­ban rejlik. 1935-ben, Krón Jenő példáját követve, ő is magánrajziskolát nyit. Ter­veinek megvalósítását azonban lehetet­lenné tette a második világháború. 1944­ben szüleivel, testvéreivel együtt az auschwitzi haláltáborba deportálták. Húsz hozzátartozója közül egyedül ő tért visz­sza. Alacsony termete miatt a hírhedt náci doktor, Mengele, nem küldte a gázkamrá­ba. Amikor nyolcvanéves korában hosz­szabb beszélgetést készítettem vele, egyebek között ezt mondta: ,, Mikor meg­szabadultam, szinte szaladtam, hogy el­kezdhessek rajzolni. Az értelmes munkát kerestem. A szénégetők után a juhászok, a sajtkészítés lett a témám, majd a falu, a gyárak, a munkások. Nekem akkor az volt a legfőbb gondom, hogy ne gondol­kozzam, ne töprengjek. Ha rajz közben eszembe jutott a láger, megállt a kezem és nem tudott mozdulni. Ez vagy tíz évig tartott. Programjaim nekem soha nem voltak. Én mindig a szépet kerestem, az •erőt, a munkát, az értelmet". Mikor az idős mestertől egyszer azt kérdeztem, hogy mit üzen a fiataloknak, azt válaszolta: ,,Dolgozzák fel az emberi léttel kapcsolatos problémákat és keres­sék a jót, Rossznak lenni könnyű, a jót kell megtanulni. A jót." O maga is ezt tette. Nagy szeretettel irányította, tanítgatta rajzolni a fiatalokat. A kelet-szlovákiai kortárs képzőművé­szek zöme tőle sajátította el a grafika alapjait. Az utóbbi években már súlyos beteg volt, mozgásképtelenné vált, de a rajzlapot és a ceruzát még a beteg­ágyán is szinte naponta kezébe vette. Utolsó ereje kórházi ágyán hagyta el. Tegnap testét Kassán befogadta a szülő­föld. Nyugodjék békében! SZASZÁK GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom