Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-20 / 116. szám, hétfő

1991. MÁJUS 20. ,ÚJ SZÓ* RIPORT - INTERJÚ A TANDÍJAT MEG KELL FIZETNI A kisprivatizációval, a tulajdonviszonyok változásával a vállalkozások is zöld utat kaptak. Az első tapasztalatok azt mutatják, sem a törvénykezésben, sem a szervezőmunkában nem nőttünk még fel a követelményekhez. A magángazdálkodók és vállalkozók túl vannak az első hivatalos adóbevalláson, a nyomtatványok kitöltésén, az adók és illetékek befizetésén. Az illetékes minisztérium ugyan két héttel meghosszabbította az adóbevallás határidejét - így ez február végéig szólt - de nem mondhatjuk, hogy az felkészülve érte az adózókat vagy akár az adóhivatalokat. Míg az előbbiek már jó egy éve szabad kezet kaptak a vállalkozásokhoz, az adófizetésben semmilyen tapasztalatokkal sem rendelkeztek. Az utóbbiak viszont jószerivel még a határidő lejárta után sem tudták mindenütt szervezett keretek között ellátni feladataikat, ugyanis késett a volt járási nemzeti bizottságok pénzügyi hivatalainak felszámolása. Az említettek miatt bizony még napjainkban is (különösen vidéken), gyakori a törvény nem ismeréséből | adódó félreértés és nézeteltérés. Ez Borbély Ferenc mérnökkel, a tornaijai adóhivatal megbízott igazgatójával folytatott beszélgetésünkből is kitűnik. • Hogyan értékelné a vállalkozóknak az adóbevallással kapcsolatos ismereteit? - Nem vagyok megelégedve a helyzettel. A vállalkozóknak akkor sem adtak fölvilágosítást amikor az engedélyt adták és azóta sem. Az adóhivatal igazgatói állása még most sincs betöltve és mindössze négyen vagyunk itt, ami kevés egy ilyen körzetre. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozók közül sokan tudomást sem akartak rólunk venni. Egyesek nem tudták, vagy nem is akarták jövedelmüket bevallani és az adót számlánkra folyósítani. Persze mi más úton is információkat kapunk a vállalkozók és a lakosság bevételéről, így aztán nemegyszer mi figyelmeztettük őket a kötelességmulasztásra, aminek aztán következményei is voltak. Körzetünkbe egyébként 42 község tartozik és 400 magánvállalkozót illetve mintegy 650 mezőgazdasági tevékenységet folytató egyént vettünk nyilvántartásba. • Milyen szankcionálási lehetőségekkel éltek az előírásokat be nem tartókkal szemben? - Természetesen figyelembe vettük, hogy kezdeti nehézségekről van szó. Akik időben félkerestek bennünket, azoknak segítettünk a nyomtatványokat kitölteni, felvilágosítottuk őket kötelességeikről éš arról, mi mindenre ad lehetőséget a törvény. Azokkal a mulasztókkal szemben, akik nem is jelentkeztek, már nem lehettünk ilyen elnézőek. Jövedelemtől függően több száz, sőt ezer koronás büntetést is kiróttunk, de azoknak is meg kellett fizetnie a tandíjat, akik egy-kétezer koronás jövedelmüket el akarták hallgatni. Jövőre már nem leszünk elnézőek, ekkora segítségre már senki sem számíthat, annál is inkább, mert aki vállalkozik, annak kutya kötelessége ismerni a rendeleteket, ^örvényeket. • Hogyan intézkednek, hogy a jövőben már ne legyenek fennakadások? - Eddig informáltuk, tájékoztattuk a hozzánk érkezőket, magyaráztuk, hogyan kell a vállalkozásokkal összefüggő nyilvántartást és könyvelést vezetni - ami egyébként nem is a mai feladatunk-, és a jövedelemadó megállapításának részletkérdéseit. Egy ízben módszertani napot is szerveztünk a magánvállalkozók részére, de kevesen érdeklődtek iránta. Tornaiján megalakult az InfoDigital társulás, mely szintén segít a vállalkozók gondjainak megoldásában, de ez is csak részben tudja pótolni a tudatlanságból és tapasztalatlanságból adódó tájékozatlanságot. Hamarosan egy újabb tanfolyamot szervezünk. Komoly alapos munka azonban csak állandósított igazgató és teljes szervezettség mellett valósulhat meg. Ha minden jól megy, mindez júniusban következik be. POLGÁRI LÁSZLÓ JÓLÉT A FARKASTOROKBAN VÁLLALKOZÁSI HULLÁMHOSSZRA KAPCSOLT A POZSONYI SLOVNAFT Kevés olyan vállalatunk van manapság, ahol nem a puszta lét kérdései foglalkoztatják a vezetőket, alkalmazottakat egyaránt. Közéjük tartozik a pozsonyi Slovnaft is. De vajon mi okozta, hogy a farkastoroki óriásgyár előbbre jár, mint a többiek? Milyen új fejlemények játszottak ebben közre? Erre kaptunk választ a Jozef Cimbora vállalatigazgatóval eltöltött másfél óra alatt. Egyáltalán nem titkolta, sőt némi büszkeséggel mondta: mióta üzemel a hidrokrakkoló, azóta fokozatosan javult a gyár anyagi helyzete. Márciusban a fizetésképtelenség terhétől is megszabadultak. Nem maguk okozták, hanem legnagyobb megrendelőik, a Benzina és a Benzinol. Időnként egy-másfél milliárd koronával tartoztak a Slovnaftnak, de a kedvező hitelek alighanem segítettek rajtuk és törlesztették adósságaikat. - Eredményes gazdálkodásunkat zsebünkön is megérezzük - huzakodik elő meglepően sokatmondó adatokkal a vállalatigazgató. - Decemberben előlegként 4,6 százalékos részesedést fizettünk ki, márciusban ezt további 9,6 százalékkal toldottuk meg. Együttvéve tehát fizetéskiegészítésként 14 százalékos, vagyis közel 2 hónapi bérnek megfelelő összeget adtunk alkalmazottainknak. És ez már jelzi: nem állunk rosszul. Felkészültek a privatizációra is. Első lépésben felbecsülték a gyár maradék értékét. Meglehetősen kevésre, mindössze 7,5 milliárd koronára. Ám a valóság ettől jóval eltér, mivel a leírt üzemegységek ma is termelnek és nyereséget hoznak. - Ismerve a privatizációs menetrendet, nem ellenezzük, hogy hazai vállalkozóknak vagy szervezeteknek kínáljuk magánkézbe a gyár egyegy üzemegységét, ám ilyen alacsony áron egyáltalán nem lenne jó, ha külföldiek is hozzáférhetnének - avat be elképzeléseikbe Jozef Cimbora. - Nekünk más a privatizációs filozófiánk. Az első szakaszban mintegy 750 millió korona értékben a részvények 10 százalékát kedvező feltételek mellett alkalmazottainknak szeretnénk felkínálni. Egy havi bérért annak harmincszorosát kapnák. Ugyanakkor a csehszlovák szervezeteknek is felkínálnánk részvényeinket. Nem feltételezzük, hogy így sok elfogy, s az sem baj, ha az első szakasz után az állam megőrzi 80-90 százalékos tulajdonrészesedését. Mert utána következik a második szakasz, amikor már a külföldi tőkével is számolunk. Nincs szándékunkban sem a gyáregységek, sem a részvények eladása, tőkefelhalmozásunkat részvénytársaságok alapításával akarjuk növelni. Több olyan tervezet van készülőben, amely új üzemegység építésével, vagy a meglevőek felújításával számol. Erre kell majd a külföldi tőke, hogy a beruházást legyen miből finanszírozni. Ugyanakkor nem tartanám helyesnek, ha a külföldiek tőkerészesedése túllépné az 50 százalékot. Meg kellene hagyni az állam döntő beleszólási jogát, már csak azért is, mert a Slovnaft rendkívüli módon befolyásolja Szlovákia gazdaságát. Gyarapodnak a gyár külföldi kapcsolatai. Stratégiai szerepet szánnak az ausztriai Schwechat kőolajfeldolgozóval formálódó együttműködésnek. Kívüle más vállalkozási aktivitást is felmutathatnák: szervizcélokra közös'vállalatokat létesítenek. összesen öt alapításáról folynak tárgyalások: a számítástechnika terén az ESL, az autó- és más kenőolajak gyártására a Texaco, s a műszaki gázok (nitrogén, oxigén) előállítására pedig a Messer Grieshein céggel kívánnak vegyesvállalatot létrehozni. Slovtrakcentrum néven Pozsonyban, Lozornóban, Zólyomban és Zsolnán kamionközpontokat létesítenek. Mindegyik alkalmas lesz a beérkező kamionok kisebb javítására, a különféle folyadékcserére, vendéglő és szálloda, tornaterem és esetleg más szolgáltatások várnának az autóutak vándoraira. Slovpek néven új, magasabb feldolgozottságot elérő polietiléngyártó üzemegységet építenek, szintén közös vállalat keretében. - Alkalmazottaink száma tavaly 700-al apadt - tereli a szót a foglalkoztatottság felé Jozef Cimbora. - Ám nem bocsátottuk el az embereket, egyszerűen nem vettünk fel újakat, és közben ennyien fordítottak hátat a gyárnak. Ráadásul ebben az évben a szociális szolgáltatásokat magáncégeknek kínáltuk fel. Bérbe adtuk az üzemi konyhát, a munkásszállókat, ugyancsak maszekok vállalták fel a vállalat területén a rendtartást és a takarítást. így mintegy 500 alkalmazottunk munkahelyén maradva került át a magánszférába. Folytatni szeretnénk ezt az utat, hogy javarészt a termeléssel köthessük le figyelmünket. Mással is próbálkoznak. Fontolgatják a karbantartó részleg leányrészvénytársasággá alakítását. Partnerviszony jönne létre köztük, a Slovnaft náluk rendelné meg a javítási munkákat. Persze, csak akkor, ha jobb minőséget, olcsóbb árat s a megrendelő üzemegység számára elfogadhatóbbat kínálnak, mint a külső szervezetek. Mert ha nem, akkor másoktól is megrendelhetik a munkát. Több összetevője van a Slovnaft eredményes gazdálkodásának. Alapjában véve azonban mindegyiken a vállalkozói szellem jelei mutatkoznak. És nemcsak a fölösleges tevékenységektől szabadulnak meg, hanem újabb munkahelyek létrehozásán is fáradoznak. Például csak a Slovtrakcentrum 450 embert foglalkoztathat majd. Jozef Cimbora elárulta, a vállalatvezetés a foglalkoztatottságot szinte a kutatás rangjára emelte. Meglátszik. J. MÉSZÁROS KÁROLY MÓDOSÍTOTT ALAPELVEK AZ EGYÉNI LAKÁSÉPÍTŐKNEK NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSBAN MAXIMÁLISAN 78 EZER KORONA Noha a piacgazdaság felé irányuló gazdaságpolitika alapelve az állami támogatások fokozatos felszámolása, a lakásépítésben nálunk ez az út most még járhatatlan. Tavaly ugyan leállították az egyéni lakásépítések állami támogatását, az idén azonban az erről szóló törvényrendelet módosításával újra megteremtették annak a lehetőségét, hogy aki egyénileg próbálja megoldani lakáshelyzetét, állami támogatást kaphasson. A feltételekről Juraj Krutektől, az SZK Pénzügyminisztériumának illetékes munkatársától kértünk tájékoztatást. • Miért került sor a lakásépítés állami támogatásáról szóló 136/85, illetve a 74/1989 sz. rendelet módosítására? - A lakásépítés finanszírozása a gazdasági reform megvalósítása során egyre bonyolultabb és érzékenyebb kérdéssé válik. Meg kell szüntetni azokat a közgazdasági szabályozókat, amelyek nem felelnek meg a jelenlegi társadalmi-politikai törekvéseknek, s fokozatosan be kell vezetni azokat, amelyek célja, hogy a lakáskérdés megoldása elsősorban a lakosok, a háztartások tagjainak feladatává váljék. Az állam csak azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez nyújtson segítséget, amelyek révén a lakos lakásigényét ki tudja elégíteni. Az e célhoz vezető lépések egyike - nem végső megoldás - a szövetkezeti és egyéni lakásépítés pénzügyi támogatásáról szóló rendelet módosítása, amely 1991. március 1-től lépett érvénybe. Ezt a módosítást még az állami lakáskoncepcióról és támogatásáról szóló döntés meghozatala előtt el kellett fogadni. Reagálni kellett benne a csehszlovák gazdaság piaci transzformáció irányába tett lépéseire, a pénzügyi és főleg költségvetési politika törekvéseire. Figyelembe kellett venni az állami költségvetés restriktív elképzeléseit, az egyéni vállalkozások fejlődését és a gazdasági szerkezetváltással járó munkaerő-felszabadulást. Ezeket a szempontokat figyelembe véve fogtunk hozzá a 136/85 sz, rendelet részleges módosításához, a szövetkezeti és egyéni lakásépítés, valamint a saját tulajdonban lévő családi házak felújítására szánt pénzügyi hitel és egyéb támogatások odaítéléséhez szükséges feltételek kidolgozásához. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ebben a kérdésben 1992-től alapvető változások várhatók. • Mikortól érvényes a törvényrendelet módosítása, mely részek tartalmaznak jelentős eltérést az előzőtől? -Az eredeti rendeletet a három pénzügyminisztérium és a Csehszlovák Állami Bank 1991. február 22-i 73/1991 számú rendelete alapján módosították. 1991. március 1 -tői van hatályban, részleges módosításokat eszközöl a szövetkezeti lakásépítésben, s jelentősebb változásokat hoz az egyéni lakásépítés állami támogatásában. • Az új előírások szerint mekkora lehet az állami támogatás, illetve mely támogatási formákat szüntették meg? -Még tavaly, 1990. október 9-i hatállyal mindhárom pénzügyminisztérium döntése alapján megszüntették az egyéni lakásépítők állami támogatását és a saját tulajdonban levő családi házak felújítására szánt támogatást. Erre a rendelkezésre elsősorban a pénzforrások hiánya, valamint az állami költségvetés felhasználásának restriktív irányelvei miatt került sor. Ez a rendelkezés a módosított rendelet kiadásával 1991. március 15-én elvesztette érvényességét. Ezután újra igényelhető állami támogatás az egyéni lakásépítéshez, illetve a családi házak felújításához. A támogatás mértéke azonban megváltozott. Azok az építkezők, akik 1991. március 1 -e után kaptak építési engedélyt, 50 ezer korona állami támogatást kaphatnak. Ez a támogatás 10 ezer koronával növelhető, ha az építkezés olyan parcellán folyik, ahol az alapozási feltételek nehezítettek. Újabb 10 ezer koronával növelhető a támogatás vízvezeték vagy kút létrehozására, valamint a szennyvízcsatorna és szennyvíztároló kialakítására. További 8 ezer koronát házi szennyvíztisztító-állomás létrehozására, vagy napkollektorokkal való fűtés, vízmelegítés megvalósításának céljára kaphat az építkező. Az állami támogatás összege tehát maximálisan 78 ezer korona lehet, ha az igénylő az összes feltételt teljesíti. Ugyanilyen összegben kaphatják meg az állami támogatást azok az építők, akik 1989 április 20-a és 1991. március 1-e között kaptak építési engedélyt. Azzal a feltétellel, hogy eddig még nem kaptak állami támogatást erre a célra és az épületet nem kollaudálták. Állami támogatást kaphatnak azok az egyéni építkezők is, akik 1986. január 1 -e és 1989. április 20-a között kaptak építési engedélyt. Ugyancsak azzal a feltétellel, hogy még nem kaptak támogatást, illetve az épületet nem kollaudálták. A módosított törvényrendelet alapján állami támogatás adható az 1964. november 20-a és 1985. december 31 -e között kiadott építési engedélyekre. A támogatás ebben az esetben annak a lakosnak nyújtható, aki 1982. január 1-e és 1985. december 31 -e között kapott építési engedélyt, illetve ugyancsak megkaphatja az állami támogatást az, aki az építési törvény 70. paragrafua értelmében építés alatt álló családi ház tulajdonjogának átruházásával (vétel, ajándékozás, örökség) vált építővé, s ezt a szerződést 1982. január 1 -e után vezették be az állami jegyzőség nyilvántartásába. A támogatás összege mindkét esetben maximálisan 40 ezer korona. A módosított törvényrendelet hatályba lépésével megszűnt az a lehetőség, hogy 20 ezer koronával emelkedjen az állami támogatás azok számára, akik csoportos építésbe fogtak (sorházak). Megszűnt annak a lehetősége is, hogy 10 ezer koronával növekedjék a támogatás mértéke a lebontott régi épületek helyén való építés esetében. Úgyszintén megszűnt a 35 éven aluli fiatal házaspárok 70 ezer koronás kiemelt támogatása. A nehezített alapozási feltételekért járó támogatás az eddigi 15 ezer koronáról 10 ezerre csökkent. Megszűnt az építkezés gyorsított befejezéséért járó 20 ezer koronás támogatás. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az építőkre, akiknek 1986. január 1-e és 1991. március 1 -e között adták ki az építési engedélyt, s teljesítik a támogatás odaítélésének feltételeit. • Az új rendelet alapján milyen feltételek teljesítésekor juthat az egyéni lakásépítő állami támogatáshoz? - Alapvető feltétel, hogy az építkezést érvényes, nem pedig utólagosan beszerzett építési engedély alapján kezdjék meg, az épület feleljen meg az érvényes műszaki előírásoknak, s legalább három személy számára alakítson ki lakást. Ez 3 lakóhelyiséget és minimum 34 négyzetméter lakóterületet jelent. Az állami támogatás odaítélésének feltétele az is, hogy az épülete tmég nem kollaudálták, illetve hogy az építő és házastársa eddig nem kapott állami támogatást lakáskérdésének sem egyéni, sem szövetkezeti, sem pedig egyéb formában való megoldására. Az építőnek szerződésben kell köteleznie magát, hogy az építési engedéllyel összhangban építi fel a házat, az építést az állami támogatásról szóló szerződés aláírásától számítva legkésőbb 10 éven belül befejezi, és a kollaudációtóJ számított 8 éven belül nem ruházza át a tulajdonjogát más személyre az illetékes hivatal jóváhagyása nélkül. Az épületet állandó lakhelyként kell használnia. Abban az esetben, ha az építkező nem teljesíti írásban vállalt kötelezettségeit, vissza kell adnia az állami támogatást. • Hol kérheti a lakos az egyéni lakásépítéshez járó állami támogatást? Hol kötik meg a támogatásról szóló szerződést, illetve ki adja ki az építkezés gyorsított befejezéséről szóló igazolást a támogatás odaítélésére? -Az egyéni lakásépítéshez járó állami támogatásokról szóló szerződést az építkezőkkel a járási hivatalok székhelyén levő körzeti hivatalokban kötik meg. A családi házak felújítására szolgáló támogatásról szóló szerződést az illetékes jogi személyek (szervezetek) kötik meg azokkal az építőkkel, akik náluk vannak munkaviszonyban. A szerződés jogi vonatkozásait, hogy összhangban ,van-e a rendelettel, a körzeti hivatal is igazolja. Az építkezés gyorsított befejezéséről szóló igazolást a feltételek teljesítése esetén szintén a körzeti hivatal adja ki. Ez bizonylatként szolgál az illetékes takarékpénztár számára a támogatás kifizetésére. • Köszönöm a tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ