Új Szó, 1991. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1991-05-20 / 116. szám, hétfő

JÓLÉT A FARKASTOROKBAN Bérbe adtuk az üzemi konyhát, a munkásszállókat, ugyancsak maszekok vállalták fel a vállalat területén a rendtartást és a takarítást, így mintegy 500 alkalmazottunk munkahelyén maradva került át a magánszférába. (4. oldal) FÜGGET LEN NAPILAP Hétfő, 1991. május 20. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 116. szám FORMATERVEZETT LÁTVÁNYVILÁG Szép film a Valmont, kétségtelen. Szemet gyönyörködtető, amolyan formatervezett látványfilm, melynek elkészítésekor még arra is ügyeltek, hogy a ruhák színárnyalatai a nagyúri kastélyok tágas termeinek tapétáival harmonizáljanak. (5. oldal) 3 A NACIONALIZMUSSAL NEM LEHET JÓLLAKNI KINCSES ELŐD NYILATKOZIK AZ ÜJ SZÓNAK Kincses Előd, a neves romániai magyar ügyvéd - akinek a marosvásárhelyi Fekete Márciusról írott dokumentumkönyve legjelentősebb részleteivel lapunk olvasóit is megismertettük - a múlt héten szlovákiai előadó körúton vett részt. Kelet-szlovákiai munkatársunk Kassán kért tőle interjút. • Milyen megfontolásból és milyen érzésekkel fogadta el a szlovákiai elő­adókörútra szóló meghívást? -Szent meggyőződésem, hogy mi, akik ugyanazt a nyelvet beszéljük, egy nép vagyunk és ugyanazon kultúrkörbe tartozunk. S bennünket csak a buta politi­ka próbált meg szétválasztani. Persze tény, hogy a magyarság határok által széttagolttá vált, jóllehet a józan ésszel ellentétes korlátokat végre le kell dönte­nünk, s szabadon kell ápolnunk a köztünk meglevő kapcsolatokat. Mindez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy én területi revízióról beszélek, ilyesmire ne is gon­doljon senki, de azt ismerjék el, hogy jogunk van egymással találkozni. • Az utóbbi napokban a román -magyar megbékélés érdekében tör­téntek bizonyos lépések. Milyennek látja az esélyeket? - A román-magyar megbékélés törté­nelmi szükségszerűség. Ezt a Ceausescu eltávoiitása utáni időszakban nagyon könnyen meg lehetett volna valósítani. Sajnos az a csoport, amelyik magához ragadta a haialmat, úgy találta, hogy a hatalom megtartásáért folyó harcba a nemzetiségi kérdést kell bevetnie. Nos e téves politikai ováció miatt került sor a marosvásárhelyi magyarellenes pogro­mokra. Ion Iliescu és Pétre Roman na­gyon jó lehetőségeket halasztott el. Mu­lasztásukat a történelem számon fogja kérni. A mai helyzetben üdvösnek tartom, hogy Romániában és Magyarországon is tapogatódzások történnek annak érdeké­ben, hogy enyhüljön a román-magyar szembenállás és megfelelőbb viszony alakuljon ki. • Most, amikor lehetőség volna az egységes Európa kialakítására, Kelet­Európa egyes volt szocialista országa­iban olyan törekvések is vannak, ame­lyek nemzetállam kialakítására irányul­nak. Miként ítéli meg ezeket a szándé­kokat? - Megítélésem szerint a posztkommu­nista államokban a nacionalizmussal való manipulálás egészen egyszerűen azért történik, mert nincs más kohéziós erő, a hatalom ebbe kapaszkodva próbálja magát legitimizálni, és fenntartani. Mind­ezt persze csak addig teheti, amíg az utca embere rá nem döbben, hogy a naciona­lizmussal nem lehet jóllakni. A homogén nemzetállam víziója is a XIX. századi nacionalizmusokból táplálkozik, s ezt a parazsat csak azok a nemzetek fújják, amelyek még nem nőttek fel. A XXI. század küszöbén Európában nem a ho­mogenizáció, hanem a sokszínűség a cél, nem a határok megerősítésére, hanem azok átjárhatóságára kell törekedni. Ezt különben a gazdasági és kereskedelmi törvényszerűségek is megkövetelik. • On, aki a Nemzeti Megmentési Front és a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa Maros-megyei Bizottságának alelnöke volt, arra kényszerült, hogy külföldre meneküljön. A Romániai Ma­gyarok Demokratikus Szövetsége e hét végén tartja a kongresszusát. Részt vesz rajta? - A Vatra bulldog gyűlölettel vizslat továbbra is utánam, és nem adja fel a reményt, hogy engem örökre elkerges­sen a szülőföldemről. Jelen pillanatban nem kevesebbel, mint népirtásra való fel­bujtással vádolnak. Ez ugye aljas rága­lom, de mégis lehetetlenné teszi, hogy a kongresszusra hazautazzak. Remélem, hogy ügyem képviseletében egy bukares­ti román ügyvéd barátom eredményesen fog majd eljárni. Mindenesetre azt is re­mélem, hogy a kongresszushoz küldött levelem eljut Marosvásárhelyre, s ha én nem is lehetek ott, a papírra vetett gondo­lataimat, felhívásomat felolvassák és tá­mogatni is fogják. SZASZÁK GYÖRGY XVI, DUNA MENTI TAVASZ SZÉP VOLT, GYEREKEK, PEDAGÓGUSOK! (Munkatársunktól) - Minden esztendőben visszatérő mondat a Duna Menti Tavaszon: a vers- és prózamondók, a színjátszócsoportok és bábe­gyüttesek számára rangot jelent részt venni, versenyezni ezen a fesztiválon. Ettől függetlenül, mint minden hasonló eseményen, bizonyára most is voltak, akik talán csalódtak kicsit az elért eredmény miatt, talán jobb helyezésre számítottak, de hát egy versenyen győztes mindenki nem lehet. Bizonyára, talán - írtam, mert végül is ezúttal nem találkoztam a zsűrik döntését már­már durván megkérdőjelező-elutasító megnyilatkozással. Inkább az ellenke­zőjével: gyermek, rendező, kísérő pedagógus egyaránt jól érezte magát a fesztiválon, melyen egyébként, általános vélemény szerint, kitűnőre vizsgáztak a szervezők, a nehéz gazdasági körülmények ellenére. Egyúttal valamennyi szereplő erősödhetett a hitben, hogy érdemes dolgozni. A pénte­ken lezajlott pedagógiai bábjátékról szintén elismerő hangokat hallottam, például egyik szervezője örömmel újságolta, hogy végre távolabbi vidékekről is eljöttek óvónők Dunaszerdahelyre. A szombati záróünnepségen - melyen megjelent Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi főkonzulja, Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Sidó Zoltán, a szövetség főtitkára, valamint a dunaszerdahelyi járási és városi szervek, kulturális intézmények több képviselője - először a budapesti Panboro mozgásszínházi együttes lépett fel szuggesztív tánckompozícióval, majd következett az eredményhirdetés. A színjátszócsoportok versenyében a zsűri ezúttal két együttest is nagydíjjal tüntetett ki, az egyik az alistáli Csip­csirip, a másik a lévai Dömdödöm. Ugyanennek a két együttesnek a rende­zője - Szikhardt Zsuzsanna, illetve Szalai Katalin - kapta a rendezésért járó különdíjat is. A gyermekzsűri a füleki Zsibongó előadását találta a legjobbnak, így az ő díjuk Gömörbe került. A bábjátszó együttesek versenyében szintén két előadást tartott nagydíjra érdemesnek a zsűri, a nagyszarvai Csibészekét, valamint a komáromi Napsugárét. A két rendező - Csépi Zsuzsanna, illetve Szép Erzsébet - itt is különdíjat kapott munkájáért. A gyermekzsűri díját a marcelházi Prücsök nyerte el. Ezenkívül még számos egyéni és kollektív díj talált gazdára, melyek kihirdetését ugyancsak örömujjongás kisérte minden esetben. -bor A MAGYAR KORMÁNY RENDKÍVÜLI ÜLÉSE EXPO: 96-BAN, EGYEDÜL? Rendkívüli ülést tartott szombat délután a magyar kormány. Antall József miniszterelnök az Expóval kapcsolatban bejelentette: a kor­mány a hét közepére várja Bécs hivatalos visszalépését. Ezt valószí­nűsítve kapcsolatba léptek a világ­kiállítások párizsi irodájával, mely továbbra is Budapestet tartja jogo­sultnak az Expo megrendezésére, de tekintettel Bécs visszalépésére, a megrendezés szándékának be­jegyzésére kitűzött június 5-ei határ­időt októberig meghosszabbították. - Kedden kérni fogja a kormány az Országgyűlést, hogy a Bécs-Bu­dapest világkiállítás előkészítéséről szóló 1989-es határozatot megvál­toztatva hatalmazza fel az 1996-os Expo egyedüli megrendezéséről szóló törvény. beterjesztésére - mondta a miniszterelnök. Az 1996­os év a magyar államiság ezer­egyszázadik és a Milleneum száza­dik évfordulója, s ezt egyébként is megünnepelnénk. Az előkészítésre Kádár Béla, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok minisztere elnökleté­vel kormánybizottságot állítunk fel. A továbbiakban Antall József el­mondta: a kizárólagos megrendezés természetesen nem jelenthet szín­vonalbeli változást. Kádár Béla sze­rint Budapest minimális programjá­hoz képest. Bécs hatszorta nagyobb volumenű " beruházással számolt. Ausztria kiesésével ez a tőke nagy részben, nyilvánvalóan Magyaror­szágra áramlik. Antall József ama kijelentéséhez, miszerint a kormány Budapest ön­kormányzata akarata ellenére nem fogja magára vállalni az Expót, Ba­ráth Etele kormánybiztos hozzáfűz­te: a második szavazáson a tartóz­kodások miatt született elutasító döntés. Az 1996-os megrendezés­nek - az 1995-höz képest - a város­házán is több támogatója van. V. PAIZS GÁBOR A PENTAGONÁLÉ ELFOGADTA LENGYELORSZÁG CSATLAKOZÁSÁT A Pentagonálé öt tagországának külügyminiszterei - Jirí Dienstbier, Jeszenszky Géza, Budimir Lon­csar, Gianni de Micheli és Alois Mock - szombaton az olaszországi Bolognában megtartott találkozón áttekintették a politikai és gazdasági együttműködés eddigi eredményeit. Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter megfigyelőként volt jelen az ülésen, tekintettel arra, hogy Lengyelországot a Pentagonálé kö­vetkező dubrovniki csúcsértekezle­tén felveszik a szervezetbe, melynek neve Hexagonáléra mó­dosul. A tanácskozás végén a miniszte­rek politikai dokumentumot hagytak jóvá, s ebben hangsúlyozták: a hel­sinki folyamat a döntő szakaszához ért, rámutattak az eddigi sikerek konszolidálásának és a további cé­lok elérésének szükségességére. A miniszterek meggyőződése, hogy az egyes országokon belüli nemzeti és regionális realitások elismerése hozzájárul a nemzetek és a nemzeti­ségi kisebbségek közötti problémák megoldásához. A dokumentum további része a közép- és kelet-európai országok gazdasági fejlődésével foglalkozik. Megállapítja: a gazdasági helyzet romlása veszélyezteti az új demok­ráciák stabilitását, s,ehhez a külső tényezők is hozzájárulnak, így pél­dául az Öböl-háború gazdasági kö­vetkezményei, a Szovjetunióval folytatott kereskedelem feltételeinek lényeges romlása. Egy további dokumentum a Pen­tagonálén belüli közlekedési, táv­közlési, energetikai és környezetvé­delmi együttműködés konkrét terveit érinti. A miniszterek nyilatkozatot adtak ki, amelyben aggodalmukat fejezik ki a Jugoszláviában kialakult helyzet miatt. Síkraszálltak az em­beri jogok érvényesítése és a válság békés rendezése mellett. Hangsú­lyozták: Jugoszlávia népeinek kell dönteniük az ország jövőjéről. Jirí Dienstbier az újságírók kérdé­seire válaszolva elmondta: a Penta­gonálé jövője attól függ, hogyan sike­rül megvalósítani a terveket. Eddig nyolcvan különböző tervet készítet­tek elő, közülük több a megvalósítás folyamatában van. A külügyminisz­ter értékelte, hogy Bolognában jelen voltak a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kép­viselői is. Dienstbier a bolognai tanácsko­zás keretében kétoldalú megbeszé­léseket folytatott olasz és osztrák kollégájával. Gianni de Michelisszel az előkészületben levő csehszlovák -olasz barátsági és együttműködé­si szerződésről, valamint Frances­co Cossiga olasz államfő júniusra tervezett csehszlovákiai látogatásá­nak előkészítéséről tárgyalt. BUDAPESTEN JÚNIUSBAN: A KGST kilenc tagállamának ál­landó képviselői a szombaton befe­jeződött kétnapos moszkvai ülésen megállapodtak abban, hogy június 28-án Budapesten tartják meg a szervezet 46. ülését, amelyen aláírják a KGST megszűnéséről szóló okmányt. Kádár Béla magyar külgazdasági miniszter a moszkvai sajtóértekezle­ten kijelentette: nem lesz kor­mányszintű a budapesti tanácsko­zás, ezen csupán a tagországok állandó képviselői vesznek részt. Közvetlenül a feloszlatásról szóló dokumentumok aláírása után meg­kezdi tevékenységét az a bizottság, amelynek kilencven napon belül meg kellene oldania a szervezet megszűnésével összefüggő va­gyonjogi kérdéseket. Kádár szerint ezt követően szakértői bizottság kezd foglalkozni az új szervezet te­vékenységének alapelveivel. Vladimír Dlouhý szövetségi gaz­dasági miniszter ugyancsak a moszkvai sajtókonferencián je­gyezte meg: szorgalmazza a volt tagországok közötti gazdasági együttműködés folytatását, ám egy­ben kijelentette, hogy az új szerve­zetnek kizárólag konzultatív, infor­matív jellegűnek kellene lennie. VENDÉGÜNK VOLT ZSÓFIA KIRÁLYNŐ ÉS TATJANA HERCEGNŐ Kétnapos magánlátogatáson járt Csehszlovákiában Zsófia spanyol királynő, és unokanővére, Tatjana hercegnő. A prágai vár udvarán szombaton Václav Havel és felesé­ge, Olga fogadta a spanyol királyi család tagjait. Zsófia királynő, hiva­talos ügyei mellett a legkülönbözőbb kulturális és karitatív tevékenysé­geknek szenteli idejét. Gyakran meglátogatja a szellemileg fogyaté­kos gyerekeket, s figyel a kábító­szerellenes harcra is. Férjét nem egyszer elkísérte már külföldi útjára, 1987-ben együtt látogattak el ha­zánkba. Zsófia királynő folyékonyan beszél görögül, angolul, németül és franciául. Szombaton Václav Havel és fele­sége kíséretében ellátogatott egy Prága peremkerületében lévő gyer­mekotthonba. A hét végén a Prágai Tavasz egyik jelentős hangversenyének is vendé­ge volt a királynő, majd találkozott František Tomááek bíborossal. František Tomášek nagyra értékelte Spanyolország jelentőségét Európa történelmében és a keresztény kul­túra terjesztésében, örömmel kons­tatálta, hogy mindkét ország demok­ráciában él, noha hazánk még csak most lépett a demokrácia útjára. Zsófia királynőt és unokanővérét Karel Schwarzenberg kancellár és Jósé Luis Dicenta Ballester, Spa­nyolország csehszlovákiai nagykö­vete a Nemzeti Galériába is elkí­sérte. FONTOSSÁGI SORRENDBEN TANÁCSKOZOTT A CSEMADOK OV VEZETŐSÉGE (Munkatársunktól) - A XVI. orszá­gos közgyűlés óta első alkalommal találkozott a Csemadok Országos Választmányának vezetősége. Programján a közgyűlés utáni legi­dőszerűbb kérdések szerepeltek. A vezetőség összeállította munka­tervét, és a közgyűlés határozatai­nak teljesítését állította fontossági sorrendbe. Ezek szerint a vezetőség havonta találkozik. A legvitatottabb programpont a központi rendezvényekről szóló tájékoztatás volt. Bárdos Gábor tit­kár az elkövetkezendő napokban, hetekben zajló országos fesztiválok gazdasági és szervezési vonatkozá­sairól szólt. A vitahozzászólások után arról született döntés, hogy a közgyűlés - határozatai szerint - júniusi ülésén pályázatot ír ki a fesztiválok tartalmára és szerve­zésére. Ugyanígy pályázat alapján dől el, milyen lesz a Csemadok új emblémája. Ezután a vezetőség kinevezte az Országos Választmány Titkárságát, és ezt követően személyzeti kérdé­sekről és iskolaügyi problémákról tárgyalt. LOVÁSZ ATTILA KGST—TEMETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom