Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-06 / 81. szám, szombat

1991. ÁPRILIS 6. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK PERGŐTÜZÉBEN A KORMÁNY FÖLDTÖRVÉNYTERVEZETE A MINISZTÉRIUM VÁRAKOZIK (Munkatársunktól) - Pukkai Lászlónak, a múlt év decemberé­ben Dunaszerdahelyen megtartott ülés óta eltelt időszak fejleményeivel foglalkozó elnöki beszámolójával kezdődött tegnap a Losonci Építé­szeti Szakközépiskola épületében a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének 3. bővített országos választmányi ülése. Többórás felszólalásában a szö­vetség elnöke részletesen beszá­molt a magyar oktatási kormányzat­tal diákjaink magyarországi tovább­tanulása ügyében folytatott tárgya­lássorozat eredményeiről, illetve an­nak a 35 diáknak a kiválasztásáról, akiket egyebek mellett a nemrégi­ben Pozsonyban lezajlott szakmai felmérések eredményeinek alapján javasolt magyarországi egyeteme­ken való felvételiztetésre a pedagó­gusszövetség. A gazdasági helyze­tüket taglalva elmondta, hogy bevé­teli forrásaik ugyancsak gyéren csordogálnak, a tagdíjakból befolyt összeg a szétosztott tagsági igazol­ványok számát figyelembe véve, jó­val elmarad az eredeti elvárásoktól. Kiemelte, hogy magánszemélyektől, de társadalmi szervezetektől is több olyan visszajelzést kapott, melynek lényege: csak abban az esetben hajlandók erkölcsi és anyagi támo­gatást nyújtani a pedagógusszövet­ségnek, ha azt továbbra is az apoliti­kusság jellemzi majd. Az oktatási minisztériumhoz fűző­dő viszonyukra rátérve elmondta, hogy az nem sokat változott, voltak ugyan bizonyos jelei a javulásnak, a minisztérium azonban továbbra sem hajlandó megkülönböztetett fi­gyelmet szentelni a szlovákiai peda­gógusszövetségek legnagyobbiká­nak - úgy tűnik várakozó álláspontra helyezkedett, az egymással mara­kodó szlovák pedagóguskezdemé­nyezések közti csatározások vége­redményét várja. A szövetség elnökének beszámo­lóját a járási választmányok elnökei­nek beszámolói, majd az esti órákba nyúló parázs vita követte. Az ülés ma folytatódik. (kajó) PRECEDENS SZÜLETETT Államfői szinten írták alá Moszkvában az együttműködésről, a jószomszédi kap­csolatokról és a barátságról szóló szovjet­-román szerződést. Ion Iliescu csütörtö­kön érkezett háromnapos munkalátoga­tásra a Szovjetunióba. A dokumentum aláírása után a két elnök közös sajtóértekezletet tartott. Mi­hail Gorbacsov hangsúlyozta, az aláírt szerződés nemzetközi vonatkozásban is jelentős, nemcsak a két ország számára. Jogi és politikai alapot teremtettek vele ahhoz, hogy új ösztönzést kapjon az együttműködés, amelynek megvan a ma­ga történelme, megvannak a sikerei és problémái. A szovjet elnök hozzáfűzte: Iliescuval precedenst teremtettek más or­szágok számára is. Iliescu egyetértett vendéglátója véle­ményével és megelégedéssel szólt arról, hogy megbeszéléseik a két országban zajló mélyreható változásokról már új ala­pon folytak. A szerződés-kötéssel kapcsolatban Alekszandr Besszmertnih külügymi­niszter felhívta az újságírók figyelmét ar­ra, hogy a Varsói Szerződés keretében eddig kötött sokoldalú szerződésekről a Szovjetunió áttér a kétoldalú megálla­podásokra, a bilaterális kapcsolatokra. HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunk 5. oldalán a Prágai capriccio című írás 3. hasábjának 2. be­kezdése tördelési hiba miatt rossz helyre került. Értelemszerűen ezzel a bekezdés­sel kellett volna kezdeni az említett ha­sábot. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. április 8-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 54,03 Francia frank 5,37 Német márka 18,19 Olasz líra (1000) 24,44 Osztrák schilling 2,57 Svájci frank 21,56 USA-dollár 30,22 (Folytatás az 1. oldalról) tekinti. Ám rendezni kell a kártérítés­ben részesülő tulajdonosok szövet­kezeti tagságának kérdését. Vladi­mír Dlouhý felszólította Tyl-képvise­lőt és társait, vegyenek részt a szö­vetkezeti törvény módosításának előkészítésében. A nemzeti kisebbségek kártérítési kérdését a miniszter a legégetőbb és legproblematikusabb kérdésnek minősítette. A kormány még az elő­ző este is foglalkozott ezzel a kér­déssel, s végül úgy döntött, támo­gatja az idevonatkozó 4 a paragra­fust. Ám a német nemzetiségű ál­lampolgárok kártérítését túlságosan bonyolultnak tartja, mert ha ehhez a kérdéshez hozzányúlnánk, akkor „olyan problémákat is megnyitnánk, hogy már 1938-ban, a Szudétaföld elcsatolásakor sor került cseh és más lakosok elűzésére." A jogosult személyekkel kapcso­latban a miniszter kifejtette, a kor­mány véleménye szerint az egyházi vagyon kérdését külön szövetségi szintű törvénnyel kell rendezni. A községi vagyon kérdése viszont az illetékességi alkotmánytörvény alapján rendezhető. A két kamara bizottságainak java­solták, előadói zárszó helyett kezd­jék meg a szavazást a módosító javaslatról. Erre azonban nem került „Úgy tűnik, hogy a csehek és szlová­kok közös államának sorsa veszélyben forog" - hangsúlyozta a tegnapi sajtótájé­koztatón Prágában Pavel Rychetský a szövetségi kormány alelnöke. Szerinte a szövetség veszélyeztetettsége nem csupán a Szlovákiában észlelhető vál­ságból ered, hanem inkább abból a tény­ből, hogy Szlovákia nincs lelkileg, de szerkezetileg sem felkészülve a gyors gazdasági reformra. ,,A kétséget, amely Szlovákiában sokkal erősebb, mint Cseh­országban azzal kell legyőzni, hogy mind­annyian tudatosítjuk: ebből a helyzetből csak egy kiút létezik, a közös szövetségi állam! - jelentette ki Pavel Rychetský. Dagmar Burešová, a CSNT elnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón a cseh sor mindjárt, mert Ján Vošček (KDM), jóllehet a hozzászólások ideje lejárt, újból kétségbe vonta a 4 a és a 7. paragrafus létjogosult­ságát ebben a törvényben, mert állí­tólag mesterséges úton jutott a tör­vényjavaslatba, s ez a kérdés az SZNT hatáskörébe kell, hogy tartoz­zon. A 4 a paragrafusnak a törvény­ből való kiiktatását szorgalmazta még Ladislav Roman (SZNP) és Ján Kakačka (KDM) is. A három képviselő - a parlament ügyrendjé­nek hiányos ismeretét tükröző - fel­szólalását azonban visszautasította Jozef Stank alelnök, s ugyanígy jártak el az előadók is. Amikor a két kamara Ján Vošček további javasla­tára arról szavazott, hogy a 4 a pa­ragrafusról külön szavazás dönt­sön-e, e javaslat ismét vereséget szenvedett. Ezután megkezdődött a 98 módo­sító javaslatról folyó szavazási ma­ratón. A képviselők a módosító ja­vaslatok többségét elutasították. Nem osztották Mikuláš Šidík (CSSZKP) és Augustín Jámbor (KDM) javaslatát sem, hogy a tör­vénytervezetből hagyják ki a magyar nemzetiségű állampolgárokra vo­natkozó 4 a paragrafust. Erich Kríž javaslatát, hogy a német nemzetisé­gűekre is vonatkozzon a 4 a parag­rafus, a Népi Kamara és a Nemze­parlament és a cseh kormány előkészüle­teiről szólt a feddhetetlenségi vizsgálato­kat illetően. Hangsúlyozta, hogy a Szö­vetségi Gyűlés e téren szerzett tapaszta­latai alapján a CSNT legközelebbi plená­ris ülésén vizsgálóbizottságot állít fel. En­nek feladata lesz megállapítani: a CSNT képviselői, a cseh kormány miniszterei és miniszterhelyettesei, a CSNT apparátusa és a legfelsőbb bíróság bírái közül kiket tartott nyilván a volt állambiztonság mint ügynököt. Mindazoknak, akiknél „pozitív ered­mény" mutatkozik, három tényt kell feltár­niuk: tudatos és önkéntes volt-e az együttműködés az állambiztonsággal, tit­kos úton nyújtottak-e információkat, és tek Kamarája szlovák részének többsége támogatta, ám a javaslat a Nemzetek Kamarája cseh részé­ben, hat szavazat híján, nem kapta meg a szükséges számú szavaza­tot. A kamarák jóváhagyták azt a ja­vaslatot, hogy a jogosult személy vagyonátruházási jogát a törvény életbelépése utáni három éven belül érvényesíthesse. A szavazás a módosító javaslatokról eltartott hat óráig. Az előterjesztett módo­sító javaslatoknak mintegy egytized ré­szét fogadták el a képviselők, több javas­latot pedig a szavazás előtt visszavontak. A képviselők úgy döntöttek, hogy a föld­törvény - jóváhagyása esetén - 1991. június 1-jétől lépjen életbe. A szavazássorozat legvégén Ján Voš­ček (KDM) még egy utolsó kísérletet tett, hogy egyes kérdéseket az SZNT hatás­körébe juttasson, amelyeknek következ­ményei kedvezőtlenül érintették volna a magyar kisebbség érdekeit. A szavazások után szünetet rendeltek el, s ülést tartott a pártok és mozgalmak vezetőiből álló politikai grémium. Fél nyolc után került sor az egész törvényről való szavazásra. A kormány törvényjavaslata nem kapta meg a Nem­zetek Kamarája egyik részétől sem a szükséges számú szavazatot. A Népi Kamara viszont megszavazta a kormány törvényjavaslatát, de ez már kevésnek bizonyult ahhoz, hogy elfogadottnak mi­nősítsék a törvényt. Ezzel a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 14. együttes ülése véget ért. SOMOGYI MÁTYÁS bizonyítottan tudatos volt-e az együttmű­ködés. A sajtótájékoztató végén Pavel Rychetský az időszaki sajtó 22 százalé­kos adójával kapcsolatban is nyilatkozott. Az állami költségvetés évente egymilliárd korona bevétellel számít ebből az adóból, persze a jelenlegi példányszámra átszá­mítva. Ha megmarad a 22 százalékos adó és az időszaki sajtó csökken, érthető, hogy az állami költségvetés bevétele nem lesz egymilliárd korona. Megoldásként Pavel Rychetský azt látja, hogy a sajtó képviselői találkozzanak mindhárom kor­mány tagjaival, és egyezzenek meg olyan megoldásban, hogy az állami költségve­tés se csökkenjen egymilliárd koronával, és a sajtótermékek is fennmaradjanak. adódik a nagyobb munkanélküliség, és a termékek eladásával kapcsolatos prob­. lémakör. De! A gazdasági reformnak nem ezzel kell foglalkozni^. Ha megnézem, milyen lehetőségei varinak egy elörege­dett vagy eladhatatlan termékeket gyártó vállalatnak a recesszió idején, látható hogy lehúzhá'tják a rolót, és szélnek ereszthetik az alkalmazottakat. Egy fejlő­dő, növekedést mutató gazdaságban még a csőd szélén álló vállalat számára is több tucat lehetőség kínálkozik. Ezért el­sősorban aktívumot felmutató gazdaság­ra van szükségünk, mert lesz miből ter­mékszerkezeteket váltani, lesz miből va­lorizálni a nyugdíjakat, és folytathatnám. • On tehát a szociáldemokraták számára egy gazdasági programot alkot. - Nem egyedül tenném, de kijavítom: a program nem a pártnak készül, hanem az országnak. A megoldás viszont a vá­lasztások utáni törvényhozástól és a vég­rehajtó szervektől függ. • Képviselő úr, ön szerint a házsza­bályoknak és a jogi normáknak nem mond ellent az átlépés? - Nem. LOVÁSZ ATTILA NEM VÁLTOZIK AZ FMK IRÁNYZATA (Munkatársunktól) - A galántai köz­gyűlés óta első alkalommal ült össze a Független Magyar Kezdeményezés Or­szágos Választmánya. A tanácskozás résztvevői megvitatták a politikai testület és a képviselők elmúlt hónapban hozott legfontosabb döntéseit. Ezek közül is el­sősorban a NYEE kettészakadásával, Vladimír Mečiar visszahívásának támo­gatásával, a földtörvénytervezetekkel, va­lamint az MKDM-el való együttműködés lehetőségeivel kapcsolatos döntéseket. Az OV tagjai a vitában kifejtették azon véleményüket, hogy az FMK egyértelmű politizálása ebben az időszakban növelte a mozgalom népszerűségét és tekintélyét a demokratikusan gondolkodó szlovákok körében is. A jelenlegi politikai helyzetet elemző felszólalók leszögezték: az FMK­nak a továbbiakban is azt az irányzatot kell képviselnie, melyet eddig, s nem szabad ellenségként kezelnie egyetlen politikai pártot vagy mozgalmat sem. Tö­rekednie kell a párbeszédre mindazokkal a politikai erőkkel, amelyek elismerik a demokratikus elveket és azok szerint tevékenykednek. Az alkotmánytörvények előkészítésével kapcsolatban az OV tag­jai hangsúlyozták az alkotmányok legisz­latív úton való megalkotásának és a szö­vetségi elvnek a szükségességét. Az al­kotmányoknak tartalmazniuk kell az ál­lampolgári elveket, és garantálniuk kell a nemzetiségi jogokat - hangsúlyozták az OV tagjai. Az Országos Választmány tegnapi Ülésén napirendre kerültek az FMK belső szervezeti felépítésének kérdései is. A ta­nácskozás lapzártakor még nem ért vé­get. -gyor­REFORMCSÚCS - KÉT KULCSEMBER NÉLKÜL ÚTKERESZTEZŐDÉSBEN? (Munkatársunktól) - Nyolc és fél órás szemináriumot tartottak tegnap Pozsonyban a gazdasági reform ed­digi tapasztalatairól és további lépé­seiről. Részt vett rajta mindhárom kormány több minisztere, csak ép­pen két kulcsember, Válcav Klaus és Vladimír Dlouhý hiányzott. Őket a Szövetségi Gyűlés vitája tartotta Prágában. A hallgatóság körében az SZNT-ben jelenlevő pártok és moz­galmak, a szakszervezetek, a vállal­kozói szövetségek, a főiskolák és a kutatási szféra képviselői foglaltak helyet. Vitaindítót Jozef Kučerák, a szlo­vák kormány elnökhelyettese mon­dott. Illúziónak nevezte azt a néze­tet, hogy a reformot állandó gazda­sági növekedésnek kellene kísérnie. A visszaesés elkerülhetetlen, mert az eddigi fejlődés a jövő rovására történt. Mindezt és a jelentkező szo­ciális feszültségeket természetes je­lenségnek minősítette. Tagadta, hogy a gazdasági reform nélkülözi a szociális elemeket. A továbbiak­ban az utóbbi hónapok tapasztalata­it értékelte. Kijelentette: több vállalat nem azért megy majd tönkre, mert vezetői képtelenek jól irányítani, ha­nem azért, mert nagymértékben az előző értelmetlen gazdasági rend­szer s a hiányzó piac áldozatai lesz­nek. Szerinte Szlovákia gazdaságá­nak sajátosságai bonyolultabbá te­szik a reform végrehajtását, de vala­mennyi környező ország tapasztala­tai igazolják: nincs más választá­sunk, mint a radikális út folytatása. Egyébként a vita során is szinte mindegyik felszólaló a radikális re­form mellett állt ki, ám konkrét meg­valósításáról a vélemények sokszor homlokegyenest eltérő skáláját hal­lottuk. Egyikük meg is jegyezte, ha valamennyi észrevételt figyelembe vennék, aligha maradna valami a kormányporogramra épülő reform­törekvésekből. Abban viszont nem­igen akadt különbség: útkeresztező­déshez ért a reform folyamata, s in­nen több irányba folytatódhat, vagy akár le is állhat. Zárszavában Jozef Kučerák határozottan közölte: a koa­líciós kormány a választások ered­ményeire támaszkodik. Továbbra is programnyilatkozatából indul ki és a radikális reformot kívánja folytatni. Nem zárkózik el a modell tökéletesí­tésétől, akárcsak a bárkivel folytatott párbeszédtől. De csak a reform for­gatókönyvének keretei között. (jmk) LESZ ELNÖKVÁLASZTÁS OROSZORSZÁGBAN (Folytatás az 1. oldalról) mány tagjai ellátogattak több nagyü­zembe és a sztrájk ellen agitáltak. Moszkvában folytatódott az oroszországi népi küldöttek harma­dik, rendkívüli kongresszusa. A dél­előtti ülésen megszületett a döntés: május 21 -én kezdődik meg a negye­dik, rendes küldöttkongresszus, majd pedig június 12-én megejtik a köztársasági elnök választását. Ugyancsak a délelőtti ülésen hagyták jóvá 607 szavazattal, 228 ellenében és 100 tartózkodás mel­lett azokat a rendkívüli jogköröket, melyeket csütörtökön kért Borisz Jelcin politikai nyilatkozatában az Oroszországi Föderáció mély válsá­gának áthidalásához. Jelcin gyakor­latilag ugyanolyan jogkörhöz jutott, mint amilyet a közelmúltban kapott a szovjet parlamenttől Mihail Gor­bacsov. Megfigyelők szerint ez min­denképpen az orosz parlament el­nökének és a Demokratikus Orosz­ország Mozgalomba tömörült híve­inek. A küldöttkongresszus gyakorlati­lag lemondott jogai egy részéről az orosz parlament, annak elnöksége és elnöke javára. A parlament elnö­ke és a kormányfő jogot kapott a köztársasági törvények keretében olyan törvényerejű rendeletek kiadá­sára, amelyek kötelező érvényűek az egész köztársaság területén. A parlament olyan törvényeket is hozhat, amelyek eddig a kongresz­szus hatáskörébe tartoztak, kivételt az alkotmánymódosítás képez. A küldöttkongresszus azonban fenntartotta magának a jogot arra, hogy hatályon kívül helyezze a köz­társasági parlament, annak elnöksé­ge vagy elnöke, illetve a köztársasá­gi kormány és elnöke bármely dön­tését. VALTR KOMÁREK: A PROGRAM NEM A PÁRTNAK KÉSZÜL Az elmúlt hét folyamán a Polgári Fórum baloldali szárnyának hat képviselője belépett a Csehszlovák Szociáldemokrata Pártba. Köztük volt a novemberi forradalom egyik kulcsegyénisége, Valtr Komárek prognoszta is. Ez a lépés vegyes fogadtatást eredményezett a parlamentben és a csehországi sajtóban egyaránt, ezért megkértem öt, mondja el mi késztette erre a lépésre. - Újra csak a saját nevemben szólha­tok. így volt ez a választási kampány során is, amikor találkozhattam potenciá­lis választóimmal. Nem a Polgári Fórum - akkor még csak általánosságokban megfogalmazott - gazdasági reformját hirdettem, így tehát a szavazatok sem jogosítanak föl arra, hogy a radikális gaz­dasági reformot támogassam. Egyszerű­en arról van szó, hogy a reform lefolyása nem jó! Ez viszont a rendszerváltás kulcs­kérdése. Érdekes módon hetekig vitat­koztunk arról, hogy gyors lefolyású refor­mot akarunk-e, vagy valamilyen mérsé­keltebb forma mellett döntünk. Az alap­kérdés eleve rossz volt. Nem a reform idejéről, hanem a minőségéről kellett vol­na vitatkozni. Ami most folyik, már a hosz­szú távú recesszió első jeleit hordozza. Ezzel nem érthetek egyet. A reformfolya­mat, amelynek híve lennék, leginkább a szociáldemokrácia hagyományaira, megoldási formáira épülhet. Felelőssé­gem teljes tudatáEan hagytam el a PF-et. • On volt a november utáni időszak legoptimistább politikusa. Vajon opti­mista-e ma is? - Ha a csehszlovák gazdság helyzeté­ből az emberismeretemből és a lehetsé­ges megoldásokból indulok ki, még min­dig optimista lehetek. Minden embernek, aki közgazdász és megfelelő tudással és képességekkel rendelkezik, a lehető leg­nagyobb" felelősséggel azon kell dolgoz­nia, hogy megszülessen a gazdasági re­form opponens változata. • A jelenlegi gazdasági reformnak Szlovákiában több ellensége van, mint a cseh országrészekben. Feltételezem, ön elhiszi, hogy jogosan. Ha igen, gon­dolni fog az új programban Szlovákia jellegzetes problémáira? - Meg kell érteni, hogy a szlovák la­kosság türelmetlenebb. A szlovákiai ipari struktúra olyan, amilyen; jobban sújtják a változások, mint a cseh ipart. Gondolok itt az elöregedett nehéziparra, a nikkel­vagy az alumíniumgyártásra stb. Ebből RYCHETSKÝ: KIÚT A SZÖVETSÉGI ÁLLAM

Next

/
Oldalképek
Tartalom