Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-29 / 100. szám, hétfő

MÉG IZZADNI IS FOGUNK... Az áremelés hallatán előtérbe kerül a takarékosság gondolata. Jelenleg azonban az akarat kevés, a lakóknak egyáltalán nincs beleszólásuk abba, mennyi hőt, meleg vizet kívánnak fogyasztani. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Hétfő, 1991. április 29. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 100. szám LÉLEKÜDÍTÉS ÉS LÉLEKERŐSÍTÉS Pesten már felléptünk néhányszor, István ugyanis • többször vendégszerepel ott, mint én Kassán. Őt is jól ismeri és szereti a magyar főváros operakedvelő közönségei (5. oldal) MEGTARTOTTA XVI. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉT A CSEMADOK NEHÉZ SZÜLÉS ELNÖK: BAUER GYŐZŐ, FŐTITKÁR: SIDÓ ZOLTÁN (Munkatársunktól) - A főcím mindenekelőtt arra utal, hogy a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének tegnap befejeződött XVI. országos közgyűlésén hosszú, gyakran heves viták után született meg a szövetség új alapszabálya. Megfelelő előkészítő munka hiányában - hasonló körülmények között zajlott le a vezetőválasztás. Mindez azonban, valamint a csehszlovákiai magyarság kultúrájának gyarapítására irányuló számos jó ötletet, konstruktív gondola-, tot, elképzelést, javaslatot tartalmazó felszólalás egyúttal jelezte, hogy a megváltozott körülmények között is van lehetőség a Csemadok megújulására, elsősorban az alapszervezetek és a szakmai társaságok révén. A 369 küldött részvételével Galántán megrendezett kétnapos tanácskozáson megjelent A. Nagy László, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Varga György, a Magyar Köztársaság csehszlovákiai nagykövete, Boros Jenő, az MK pozsonyi főkonzulja, ott voltak továbbá több hazai szlovák és magyar, valamint külhoni intézménynek, szervnek, szervezetnek, köztük a Magyarok Világszövetségének, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségének, a Lembergi Magyarok Szövetségének, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének képviselői. Sidó Zoltán beszámolójában részletesen szólt a tavalyi rendkívüli közgyűlés óta végzett munkáról, a szövetségen belül eddig végrehajtott szervezeti-szerkezeti változásokról, a gazdasági kezdeményezésekről, a közel három és fél százalékos taglétszámcsökkenésről, illetve okairól, a szakmai társaságokról, melyekkel kapcsolatban megállapította: a Csemadok úgy válik az alapszervezetek és a társaságok hatékonyan működő szövetségévé, ha egymás segítségére lesznek, és nem egymás ellenére dolgoznak. A szövetség múltbeli és mai érdekvédelmi szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy „a Csemadok mindig konszenzusra és nem konfrontációra törekedett". Az elmúlt időszakban megpróbálták felvenni a kapcsolatot a Matica slovenskával és a NépműSZABÓ REZSŐ FELSZÓLALÁSA velési Intézettel, de a kezdeményezés nem járt sikerrel. A szövetség gazdálkodásáról szóló jelentésben Mihály Géza kiemelte: szükséges növelni a tagdíjak összegét, melynek egyébiránt ezután 60 százaléka marad az alapszervezetek kasszájában. A tagságnak kell eldöntenie, mi legyen, mi lehet a Csemadok - mondotta A. Nagy László, aki szót kért a vitában. Azon kell munkálkodni, hogy mindenki szabad polgár lehessen, mindenki szabadon társulhasBAUER GYŐZŐ POLGÁRI ÉRTÉKREND ÉS LIBERALIZMUS A PM alakuló közgyűlése • Elnök: Jirí Dienstbier, alelnökök: Pavel Rychetský és Petr Pithart (Munkatársunktól) - Szombaton Prágában megtartotta alakuló közgyűlését a Polgári Fórum további utódszervezete, a Polgári Mozgalom. A Szláv ház Páltermében mintegy 280 küldött részvételével tartott alakuló közgyűlés ünnepélyességét növelte hét külföldi liberális párt képviselőinek jelenléte is. A közgyűlést levélben üdvözölte Václav Havel köztársasági elnök, kifejezve reményét, hogy a Polgári Mozgalom a jövőben is azoknak a humanista eszméknek a letéteményese lesz, amelyekért az ellenzék küzdött a totalitarista rendszer ellen, s amelyek a PF születésétől kezdve végig kísérték forradalmunkat, és általános elismerést vívtak ki világszerte. A Polgár Mozgalom céljait és politikai orientációját Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettes vázolta fel. Megállapította: a PM november 17-e és a Polgári Fórum örökösének, s célkitűzései folytatójának tekinti magát. A PF osztódását fájdalmas folyamatnak nevezte, s hangsúlyozta, most a PM kötelessége, hogy valóra váltsa a Polgári Fórum eredeti célkitűzéseit. A PM a politikai színtér közepén álló, egyéni és kollektív tagsággal rendelkező, az állam szerepének csökkentésére és a társadalom radikális demokratizálására törekvő szervezet. A politikusoktól elvárja, hogy megbízatásukért teljes mértékben vállalják a személyes felelősséget. A PM, (Méry Gábor felvételei) son. Persze, ezt nem lesz könnyű elérni, törékeny demokráciánkat sok veszély fenyegeti. Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom vezetője a Csemadok múltját idéző-értékelő beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy a helyi politikában, politizálásban együtt tudjanak működni az adott településen működő szervezetek. Akik politizálnak, ne egymás ellen tevékenykedjenek, mert azzal nem egyik vagy másik párt gyengül, hanem a csehszovákiai magyarság. ,,A Csemadok lehetne békítő" - mondotta. E témakörben különben többen is felszólaltak, a szövetség decentralizálásának igénye mellett árnyalt megfogalmazásban hangzott el például, hogy „a Csemadok depolitizálása nem jelent egyúttal apolitikusságot is". A vitában emelett - szerencsére - zömében olyan kérdések kerültek terítékre, melyek a hogyan továbbra keresték a választ, azaz a munkára, a holnapra összpontosítottak. A legtöbb felszólalásból, hozzászólásból vagy például az alapszabály módosítására tett mintegy 170 javaslatból, valamint a körülöttük kialakult, fentebb már említett többórás vitából azt is kiérezhette az ember, hogy a küldötteknek, s feltehetően a tagság zömének korántsem mindegy a Csemadok sorsa. (Folytatás a 2. oldalon) ellentétben a baloldallal, ellenzi a gazdasági reformfolyamat ütemének lassítását. A jobboldaltól viszont elsősorban az különbözteti meg, hogy nagy hangsúlyt helyez a szociális igazságosságra. A PM a múlt bűneiért való személyes felelősség meghatározása, a bűncselekmények elkövetőinek megbüntetése mellett száll síkra, de elveti a kollektív bűnösség elvének alkalmazását. A föderációval kapcsolatban Pavel Rychetský rámutatott: a nemzeti alapokra épülő kétrészes föderáció a legkevésbé szerencsés államjogi megoldás, ám a PM vezetőnek véleménye szerint a tartományi rendszer sem jelentene elfogadható megoldást. Ugyanakkor az országos népszavazásról szóló alkotmánytörvény-javaslat jóváhagyása fontos szerepet tölthetne be egyes kérdések demokratikus eldöntésében. A PM a politikai gyakorlatban nem a tapsot kiváltó nyílt viták, hanem (Folytatás a 3. oldalon) RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST TARTOTT A NYILVÁNOSSÁG AZ ERŐSZAK ELLEN KIMONDTÁK A VÁLÁST - DE Ml LESZ TOVÁBB? (Munkatársainktól) - Immár végérvényesen kettévált a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom. Erről döntött a kassai rendkívüli országos közgyűlésen 349 küldött. A hétvégén megrendezett tanácskozáson a két irányzat képviselői nem tudtak politikai megállapodást kötni, így ezentúl önálló szubjektumként szerepelnek a szlovákiai politikai porondon. Feszült várakozás előzte meg a rendkívüli országos közgyűlést. Az utóbbi hetek, napok eseményei kapcsán immár mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az elszakadás szükséges. Az azonban sokáig kérdéses volt, hogy mennyire lesz a válás kulturált, eljön-e a találkozóra az exminiszterelnök, illetve sikerül-e a Fedor Gál, illetve Vladimír Mečiar vezette szárnynak megegyeznie abban, hogy a legközelebbi parlamenti választásokig bizonyos kérdéseket illetően közösen lépnek fel. Vladimír Mečiar kissé megkésve - civil ruhás testőrök kíséretében - végül is eljött a közgyűlésre. Azt azonban elutasította, hogy az elnökségi asztalnál foglaljon helyet, ahol mint a NYEE Szlovákiai Tanácsa tagjának ülnie kellett volna. Külföldi tanácskozása miatt nem vett részt a közgyűlésen Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki levélben arra kérte a közgyűlést, hogy ha sor kerül a kettéválásra, mentsék fel őt a szlovákiai tanácsbeli tagság alól. A mozgalmon belüli válság okait Fedor Gál, a szlovákiai tanács elnöke ecsetelte. A Demokratikus Szlovákiáért nevében Michal Kováč szólalt fel; egyebek között leszögezte: platformjuk konstruktív ellenzékként kíván működni, s programjuknak az Esély Szlovákiának című dokumentumot tartják. A két irányzat képviselőjének beszámolóját követően a NYEE liberális szárnya felvetette a politikai együttműködés kérdését. A másik szárny kategorikusan elhatárolta magát egy olyan megállapodás aláírásától, melyben kötelezte volna magát, hogy nem kezdeményezi a parlamenti választások előrehozatalát, a politikai pártharc keretében csak parlamentáris eszközökhöz folyamodik, nem szervez politikai nagygyűléseket, s nem bujtogat sztrájkokra. A többórás meddő .vita után a NYEE és a DSZ platform képviselői külön tárgyaltak a kettéválás módjáról, feltételeiről. Az eredményeket egyeztetve a DSZ képviselői szinte pillanatok alatt elfogadták a javaslatot, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Demokratikus Szlovákiáért ezentúl önálló szervezetek legyenek. Megegyeztek abban is, hogy a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevet és a V szimbólumot továbbra is a Fedor Gál-féle irányzat fogja viselni, illetve használni, a DSZ platformot pedig be kell jegyeztetni az SZK Belügyminisztériumában. A vagyonnal kapcsolatban megállapodtak, hogy egyenlő arányban osztják el, s hogy felértékelését, nyilvántartását és elosztását egy erre a célra felállított hattagú gazdasági közös bizottság végzi, illetve felügyeli majd. Ezt kö(Folytatás a 2. oldalon) IRAKBÓL MÉG MINDIG NAPONTA EZREK MENEKÜLNEK AKTIVIZÁLÓDIK AZ Már közel 1,8 millió iraki menekült el - közölte az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésében. Többségük kurd, ill. síita muzulmán. Közülük több mint egymillió Iránban keres menedéket. Körülbeiül 416 ezren Törökországban vannak, a határ közelében. A menekülthullám azonban még nem szűnt meg, 200-400 ezer kurd van jelenleg úton. Javier Pérez de Cuellar sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a tagországok egyelőre csak nagyon szerény összegekkel járultak hozzá az öböl-háború áldozatainak megsegítéséhez. George Bush amerikai elnök megígérte, hogy a kurd menekülteket Észak-Irakban nem hagyják sorsukra, az amerikai egységek felépítik számukra a táborokat. Bagdad hozzájárulása nélkül is. A katonák addig maradnak a térségben, amíg arra szükség lesz a menekültekről való gondoskodás és biztonságuk garantalása érdekében. Az amerikai-iráni diplomáciai kapcsolatok 1979-ben történt megszakítása óta szombaton először szállt le amerikai repülőgép Teheránban. Fedélzetén 60 tonna segélyszállítmány volt az iraki menekültek számára. Washington így válaszolt az iráni panaszokra, hogy az oda menekült irakiakat nem támoIRANI DIPLOMÁCIA gatják úgy, mint a Törökországban menedéket keresőket. Bár az utóbbi időben csökkent a menekülők száma, naponta átlagosan még így is 12 ezren érkeznek Iránba. Számuk azonban várhatóan növekedni fog, mivel a legutóbbi hírek szerint DélIrakban kiújultak és folytatódtak a harcok Szaddam Husszein rezsimjének síita ellenzői és a Köztársasági Gárda között. Franciaország szombaton kérte a Biztonsági Tanács állandó tagjai ülésének összehívását, hogy megvitassák az iraki helyzetet. A párizsi elképzelések szerint az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak, NagyBritanniának, Franciaországnak és Kínának abból a szempontból kellene megvitatniuk a legutóbbi eseményeket, hogy folytatódnak és némi eredményt már hoztak is a bagdadi kormány és a kurd mozgalmak képviselőinek eddigi tárgyalásai. Mint ismeretes, mindkét fél megerősítette, elvi megállapodás született a kurd autonómia helyreállításáról. Feltételezhetően az iraki menekültek okozta problémák kényszerítik aktivitásra az iráni diplomáciát. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter a hétvégén Szaúd-Arábiában járt és tárgyalt Fahd királlyal is. Mindkét fél elégedetten szólt a meg(Folytatás a 2. oldalon)