Új Szó, 1991. április (44. évfolyam, 77-101. szám)

1991-04-19 / 92. szám, péntek

851 HÍREK - VÉLEMÉNYEK *V*<p-kA * 1991. ÁPRILIS 18. MITTERRAND BUKARESTBEN Francois Mitterrand francia elnök tegnap a kora esti órákban kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. A repülőtéren Ion Iliescu román elnök fogadta a magas rangú vendéget. A nyugati államfők közül Mitterrand az első, aki az 1989 decemberében Romániában bekövetkezett fordulat után bukaresti útra szánta el magát. Mint ismeretes a Nyugat hosszú ideig bojkottálta az új román rendszert, mert az megsértette az emberi jogokat. A hivatalos bukaresti körök ezért most rendkívüli jelentőséget tulajcfonítanak ennek a látogatásnak. Úgy vélik, fordulatot jelent Románia és Nyugat-Európa kapcsolataiban. A román ellenzék azonban részben nyíltan bírálta, idő előttinek nevezte, míg a többség tartózkodó álláspontra helyezkedett. Ugyanakkor az ellenzék kifejtette óhaját, hogy a látogatás ne legyen csupán az Iliescu-rendszer elismerésének szolgálatába állítva, de Mitterrand járuljon hozzá az ország demokratikus erőinek megszilárdításához is. Az ellenzék szerint Mitterrand-nak ez ügybenn szót kellene emelnie. Röviddel a megérkezés után Iliescu és Mitterrand a Cotroceni-palotában egyórás hivatalos tárgyalást folytatott a román-francia kapcsolatok mai állásáról, valamint a jövőbeni lehetőségekről. Ezután Mitterrand találkozott a román értelmiségiekkel, majd mindkét elnök beszédet mondott a díszvacsorán. KOKES JÁNOS, Bukarest Bukaresti útja előtt Francois Mitterrand nyilatkozott a Romania Libera és az Adevarul című román napilapnak. Kijelentette: látogatásának célja, hogy a helyszínen szerezzen konkrét ismereteket a román vezetés erőfeszítéseiről, a diktatúra következményeinek felszámolására. Egyben támogatásáról akarja biztosítani Bukarestet arra vonatkozóan, hogy ismét elfoglalja helyét Európában. Kifejtette, Franciaország a hagyományos kapcsolatok szellemében sokoldalú segítséget akar nyújtani Romániának gazdasága, főleg a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a kohászat és a gépgyártás korszerűsítéséhez. Párizs már javasolta, hogy Bukarestben hozzák létre a szakemberek képzésének francia központját. Most a tervek konkretizálása a fontos és az, hogy megkössék a szükséges megállapodásokat. A kooperációs egyezmények az autógyártásra, az informatikára, a távközlésre és az idegenforgalomra terjednének ki. Arra a kérdésre azonban, hogy Párizsnak szándékában áll-e megszüntetni a vízumkényszert a román állampolgárok számára, Mitterrand nem adott konkrét választ. Csak annyit mondott, hogy ezeket a kérdéseket komplex módon, összeurópai szinten kellene megoldani. JELCIN ÜRES TARSOLLYAL TÁVOZOTT FRANCIAORSZÁGBÓL Nagyon gyenge eredményekkel a tarsolyában, csalódottan és rosszkedvűen távozott az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának elnöke háromnapos franciaországi látogatásáról, amelyre a Nemzetközi Politikai Fórum hívta meg. Borisz Jelcin, aki mellett a közelmúltban százezrek tüntettek Moszkvában, s akit június 12-én minden bizonnyal megválasztanak a 150 milliós köztársaság első elnökévé, Franciaországban meg nerr. értéssel és bizalmatlansággal találta magát szemben. Sem az Európa Parlamentben, sem az Európa Tanácsban nem fogadták lelkesen elképzelését, hogy önálló szubjektumként vezesse be a független Oroszországot Európába. Mindkét fórumon tudtára adták Jelcinnek, számukra a fő partner továbbra is Szovjetunió és Mihail Gorbacsov. Enrique Baron Crespo, az Európa Parlament elnöke hangsúlyozta: a szeparatizmus, a meglévő állami egységek feldarabolása és gyengítése ellentétben áll azzal, amire Nyugat-Európa törekszik. Az EP szocialista képviselőivel megtartott találkozón is keserű pirulákat kellett Jelcinnek lenyelnie. Jean-Pierre Cot, francia szocialista, a csoport elnöke olyan kijelentésekkel traktálta őt, amelyek mindenképpen túllépik az illem határát („demagóg, felelőtlen politikus, Gorbacsovval nagyobb biztonságban érezzük magunkat, ha nem tetszik, amit mondok, elmehet" stb.). A hivatalos francia vezetők közül csak Laurent Fabius, a parlament elnöke találkozott vele, s bár sikerült bejutnia az Elysée-palotába, de azt is csak a „kiskapun", nem tudott tárgyalni Francois Mitterrand elnökkel. Jean-Louis Bianco, az elnöki hivatal főtitkára fogadta őt, Mitterrand-nak csak annyira futotta idejéből, hogy kezet rázzon vele és elejtsen néhány udvarias mondatot. Előtte ugyanis éppen Anatolij Lukjanovot, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökét fogadta. Mindezeket figyelembe véve nem volt éppen meggyőző Jelcin állítása szerdai sajtóértekezletén, hogy a látogatás eredményeivel elégedett, mivel módja volt kifejteni, mire törekszik Oroszország. AMERIKAI EGYSÉGEK ÉSZAK-IRAKBAN MAJOR: A MENEKÜLTTÁBOROK NEM LESZNEK KATONAI BÁZISOK AKNASZEDŐK KUVAIT PARTJAINÁL • SCHWARZKOPF HAZATÉR Irak és az ENSZ Bagdadban tegnap megállapodást írt alá a kurd menekültek megsegítéséről - közölték hivatalos iraki források. A megállapodást Ahmed Husszein Khudajir iraki külügyminiszter és Szadruddin Aga Khán herceg, az Irak, Kuvait, a török-iraki és az irán—iraki határvidék ügyeivel foglalkozó különleges ENSZ-megbízott írta alá. A Pentagon képviselője bejelentette, Bush elnök keddi utasításának értelmében csütörtökön megkezdődött az amerikai szárazföldi erők tagjainak elhelyezése ÉszakIrakban. Feladatuk, hogy megkeressék a legmegfelelőbb helyeket a kurd menekülttábor felállítására. Nagy-Britannia és Franciaország is küld katonákat a térségbe, összesen kb. 13 ezret, hogy hat-hét menekülttábort építsenek fel. A kurdokat mielőbb le kell hozni a hegyekből, mivel ott ezrével pusztulnak. A Pentagon szóvivője szerint a táborok két héten belül fogadóképesek lehetnek. Ezzel az üggyel kapcsolatban John Major brit miniszterelnök kijelentette: a szövetséges egységek nem fogják megengedni, hogy a kurd felkelők bázisként használják ezeket a táborokat az iraki kormánycsapatok elleni támadásokhoz. Négy belga és két francia aknaszedő hajó tisztítja a kuvaiti partok menti vizeket. Már 444 aknát szedtek fel, ezeket Irak telepítette, hogy elzárja az utat a kuvaiti kikötőkbe. A csoporthoz a napokban négy holland aknaszedő is csatlakozik. Az ENSZ-főtitkár kérésére Kína húsz katonát küld a világszervezet megfigyelői missziójába a kuvaitiiraki határra - közölte Pekingben a külügyminisztérium szóvivője. Azt is bejelentette, hogy a kurd menekültek iránti mélységes szolidaritás jeleként a kínai Vöröskereszt azt tervezi, humanitárius segítségben részesíti őket. Kína egyébként már február végén közel 200 ezer dolláros élelmiszersególyt küldött Irakba. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter közölte, Németország növeli a kurdoknak nyújtott támogatást, ennek összege eléri a 415 millió márkát. Egyben felszólította a Biztonsági Tanácsot, támogassa a kurdok amerikai katonai védelmét. xxx Norman Schwarzkopf tábornok, az öbölbeli szövetséges erők parancsnoka és néhány magas rangú amerikai katonatiszt vasárnap Szaúd-Arábiából visszatér az Egyesült Államokba - jelentette be a Pentagon. Schwarzkopf ezentúl a floridai Tampe bázisáról fogja irányítani az öbölben maradó amerikai egységeket. xxx Két külföldi újságíró, akik Irakból Jordániába érkeztek, közölték, hogy március 29-én a Kirkuk elleni támadás idején az iraki katonák lelőtték Gad Gross német fényképészt, a Newsweek című amerikai hetilap munkatársát. Egy óvóhelyen találták őt a kurd ellenállás tagjaival együtt. Az erről beszámoló amerikai és francia újságírót is letartóztatták és csak most hétfőn engedték szabadon. Ammani sajtóértekezletükön elmondták, nem voltak kollégájuk meggyilkolásának szemtanúi, de az óvóhely közelében hallották kiáltozását, majd néhány lövést. LESZERELÉS ÚJABB BÉCSI FORDULÓ A hagyományos fegyveres erőkről folytatott bécsi tárgyalások új szakasza harmadik fordulójának tegnapi nyitóülésén döntés született arról, milyen formában folytatják a megbeszéléseket ebben a fázisban. A Varsói Szerződés és a NATO 22 tagországának delegációi elfogadták a német javaslatot, amely nem határozza meg sem az újabb plenáris ülés időpontját, sem a forduló befejezésének dátumát. A tárgyalások kétoldalú konzultációk formájában fognak folytatódni. Ha szükséges, operatív módon összehívják a plenáris ülést. A korábbi „blokkolt" fordulóval szemben Günter Joetz német küldöttségvezetőnek ez a kompromisszumos javaslata bizonyos haladást jelent. Az előrelépés a bécsi tárgyalásokon most főleg attól függ, mire jut a Szovjetunió és az Egyesült Államok a megoldatlan problémákat érintő véleménycseréjük során. E

lmarad az évszázad üzlete. Kiderült, a korábban becsültnél jóval kisebbek a kuvaiti háborús károk, a helyreállítás nem 100, hanem csak 30-35 milliárd dollárba fog kerülni. Ami még biztos: ennek nagy részét az amerikai cégek fogják zsebre vágni. Még érvényben van a 90 napra meghirdetett rendkívüli állapot, így egyelőre a kormány dönt arról, kinek ad megbízatást a rekonstrukcióra. Adott is,- mégpedig az US Corps of Ingineers cégnek, ez dolgozza ki és valósítja meg a létfontosságú szolgáltatások ismételt beindításának programját. A program költsége: 600 millió dollár - s amolyan köszönetnyilvánításnak tekinthető, amiért az Egyesült Államok oroszlánrészt vállalt a háborúból. Jó esélyeik vannak a kuvaiti piacon a brit vállalatoknak is, hiszen már évtizedekkel ezelőtt jól megvetették a lábukat. De csak a helyreállítás második szakaszában rúghatnak komolyan labdába, amikor már nem lesz érvényben a rendkívüli állapot, s ismét a szokásos piaci törvények fognak érvényesülni. Helyzetüket nehezíti, hogy a kuvaiti törvények értelmében a külföldi cégek csak úgy működhetnek az országban, ha van honi társuk. Most a britek lázasan keresik korábbi partnereiket, de ez nem egyszerű dolog, hiszen a háború előtti közel két millióról a negyedére csökkent az emírség lakossága. S bár naponta ezrek térnek vissza, sokan úgy döntöttek, egyelőre - de lehet, hogy tartósan - külföldön maradnak. Sokkal rosszabb a francia cégek helyzete, amelyek sosem voltak itt erősek, de most úgy vélik, a koalícióban való részvétel jogán nekik is jár valami ebből az üzletből. Kilátásaikat javítja, hogy a németek nem is nagyon próbálkoznak, hiszen tisztában vannak azzal, a háború előtti iraki vállalkozásaik miatt nem szívesen látják őket Kuvaitban. Mindezt azért tartottam fontosnak ismertetni, TORONYMAGAS mert a külügyminiszterünk e heti egyesült államokbeli látogatásáról érkező hírekben megakadt a szemem egy különös részleten: Jirí Dienstbier kérte tárgyalópartnereit, segítsenek nekünk üzlethez jutni Kuvaitban. Ez igen! A nyugati cégek toronymagasan vernek minket, de mi nem adjuk fel, reménykedünk, hogy ahol ők nagyokat harapnak a cipóból, ott nekünk is jut néhány morzsa. Bizonyítani is tudjuk, hogy képesek vagyunk erre, hiszen a kuvaiti főváros sajátos szimbólumává vált hatalmas, de szép víztornyokat mi építettük. Arról viszont - okulva a németek helyzetéből - jobb lesz hallgatnunk, hogy Irakban is ott hagyták kezük nyomát a csehszlovák szakemberek. Hivatkozhatunk ellenben, mondjuk, Szíriára, még akkor is, ha komoly követeléseink vannak Damaszkusszal szemben. Szíriánál maradva, Dienstbier külügyminiszternek volt még egy ügyes húzása, felkérte Baker külügyminisztert, ha már úgy is arra jár, szóljon Asszadnak, nagyon kellene az a pénz amivel tartoznak nekünk. És Baker megígérte! Sőt nemcsak ezt, hanem azt is, Szaúd-Arábiában ugyancsak megpróbál nekünk tető alá hozni valami boltot, ha már katonáink olyan jól bemutatkoztak ott. S ha egy bolt beindul... Igazán jól jönne, ha kiderülne, nekünk is terem fű a sivatagban. Mert idehaza most éppen azt kellene bizonyítanunk, hogy a jég hátán is megélünk. K

uvaitban tudják, toronyban jók vagyunk, s a klíma, a közeg sem idegen szakembereink számára, már komoly tapasztalatokat szereztek a térségben. Külügyminiszterünk pedig azt bizonyította, üzletkötőnek sem utolsó. Hiába, változnak az idők, változnak a miniszterek. Meg szerencsére, Csehszlovákia megítélése a világban. Erre építhetünk, ha már homokra magas tornyot is tudunk. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN W

ashingtonban a Világbank 10 milliárd dolláros hitelprogramot tervez Közép-Kelet-Európa számára. Az összeget 1991 és 1994 között bocsátanék az említett térség államainak rendelkezésére - mondotta Ernest Stern, a Világbank képviselője a Süddeutsche Zeitung című müncheni napilapnak adott nyilatkozatában. A pénzt a környezetvédelemre és az infrastruktúra fejlesztésére fordítanák. V

áclav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter szerdán este azosztrák újságírói, vállalkozói és pénzügyi körök képviselőinek ünnepélyes bécsi gyűlésén mondott beszédet. A miniszter szólt a piacgazdaságra való áttéréssel kapcsolatos problémákról, s megállapította: bár az átállást számos tényező bonyolítja, a radikális reform sikeresen folytatódik. Beszélt a privatizáció menetéről és az infláció elleni harcról. A gyűlés egyébként a Wochenpresse című osztrák és a Wirtschaftswoche című német gazdasági napilap közötti együttműködés megkezdése alkalmából rendezték. G

iulio Andreotti olasz miniszterelnök szerdán a parlamentben olvasta fel programnyilatkozatát. Mint mondotta, a választásokig terjedő időszakban az új kabinet az intézményesített reformok feltételének megteremtésére fog törekedni. Csökkenteni akarja az állami költségvetés hiányát, és szándékában áll intézkedéseket foganatosítani a szervezett bűnözés elleni harcra. Ö

tórás tanácskozás után az albán ellenzék szerdán befejezte parlamenti bojkottját. A Demokrata Párt 75 képviselője részt vett a teljes összetételű parlament első ülésén. A kormány a Zeri i Populit című napilapban elismerte, hogy a biztonsági erők' néhány tagja felelős a shkodrai halálesetekért, de nem fedte fel a vétkes személyek kilétét. Az albán törvényhozás szerdán elsősorban procedurális kérdésekkel foglalkozott. N

ew Yorkban a Helsinki Watch szervezet székházában szerdán sajtóértekezletet tartott Jan Kavan, a Csehországban működő Helsinki Polgári Gyülekezet elnöke. Az újságírók kérdéseire válaszolva megerősítette: megalapozatlanok a parlamenti bizottság személye ellen irányuló vádjai, és helytelennek tartja a képviselők neveinek közzétételét anélkül, hogy erre vonatkozó törvény létezne. A sajtókonferencia résztvevői között szétosztották a Václav Havelnek és Alexander Dubčeknek címzett levelek másolatát. Az első dokumentum szerzője Paul Simon szenátor a lusztrálással összefüggésben megkérdőjelezte az eljárás igazságosságát. „Remélem, hogy ebben az esetben nyíltan síkraszáll az igazságosság és a törvényesség tiszteletben tartásáért" - írta Simon Václav Havelnak. T

odor Zsivkovnak nincs szándékában a Szovjetunióban kezeltetni magát. Ezt az Otecsesztven Front című napilap közölte, amely reagált a témával kapcsolatban elterjedt híresztelésekre. Beszámolt róla, hogy Bulgária egykori legfelsőbb vezetőjének egészségi állapota a feltételezettnél rosszabb, ezért kellett felfüggeszteni bírósági perét. Csupán a bíróság adhatna engedélyt arra, hogy Zsivkov a Szovjetunióban kezeltesse magát, de ilyen kérvényt nem kapott. K

oalícióba egyesült a három lengyel parasztpárt - számoltak be a varsói napilapok. Vidéken él a lengyel választópolgárok mintegy 40 százaléka, így az egységes Parasztfrontnak teoretikus esélye van a parlamenti mandátumok többségének megszerzésére. A választásokat ez év őszén tartják meg. G

eorge Bush amerikai elnök szerdán fogadta Violeta Chamorro nicaraguai elnököt, aki megválasztása óta először jár az Egyesült Államokban. Chamorro a Kongresszusban mondott beszédében amerikai hiteleket kért és támogatást a nemzetközi együttműködéshez. B

efejeződnek a hagyományos hétfői lipcsei tüntetések, az utolsót a jövő héten rendezik meg - tájékoztatott a Der Morgen című napilap a demonstrációkat szervező koordinációs bizottságra hivatkozva. A bizottság az alacsony részvételi aránnyal, a magas költségekkel és az erősödő bírálatokkal indokolta döntését.