Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-11 / 59. szám, hétfő

1991. MÁRCIUS 11. SZLOVÁK-OSZTRÁK GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK INTERJÚK - VÉLEMÉNYEK SZENZÁCIÓ NINCS, MUNKA VAN •ÚJ szó, BÔS-MAGYMAROS NEM VÁLTOZOTT A MAGYAR KORMÁNY ÁLLÁSPONTJA Lapunknak nyilatkozik Sámsondi Kiss György kormánybiztos A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer a magyar fél részére kizárólag politikai indokoltságú kérdés - ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatoknak adtak hangot az utóbbi napokban vezető szlovák politikusok. A múlt héten például Ivan Čarnogurský, az SZNT alelnöke mondta a február 8-9-i budapesti látogatásra hivatkozva a szlovák parlamentben, hogy Antall József magyar kormányfő semmilyen környezetvédelmi kifogásokat nem támaszt a vízierőmű építése ellen. Mivel ezek a vélemények ellentétben állnak Sámsondi Kiss György magyar kormánybiz­tos decemberben lapunknak adott nyilatkozatával, felkerestük Budapesten az illetékes kormánybiztost, akitől azt kérdeztük: december óta változott-e a magyar fél álláspontja Bős-Nagy­maros ügyében? - A magyar kormány álláspontja nem változott. Mi azt mondtuk és mondjuk: az ökológiai és egyéb ve­szélyek nagyobbak, mint az ígért haszon. A vízieröművet ezért nem lehet - legalábbis az eredeti tervek szerint - üzembe helyezni. A ma­gyar kormány határozatot hozott ar­ról, hogy meg kíván egyezni a cseh­szlovák féllel a régi államközi szer­ződés megszüntetéséről, amely gúzsbakötöttséget jelent. Helyette új szerződés megkötését indítványoz­zuk a helyzet rendezéséről. • Mivel magyarázza akkor azt,, hogy vezető szlovák politikusok - magyarországi látogatásukra, illet­ve Antall Józsefre hivatkozva - azt mondják: a vízi erőmű építése ellep nincsenek semmilyen környezetvé­delmi kifogások, pontosabban a ma­gyar fél részéről ez kizárólag politi­kai kérdés. - A Bős-Nagymaros kérdése eredetileg nem szerepelt az említett budapesti tanácskozás napirendjén. De mivel Vladimir Mečiar szlovák miniszterelnök felvetette azt, Antall József nem zárkózott el a kérdés elől. A magyar miniszterelnök való­ban nem fejtette ki a megbeszélésen ökológiai szempontjainkat, de ter­mészetesnek vette, hogy ezeket a csehszlovák fél ismeri, mert eze­ket átadtuk. Antall József nem értett egyet Vladimír Mečiar ökológiai eredményekről adott értékelésével, de mivel a tanácskozáson nem vol­tak jelen a szakértők, a kérdésről tovább nem vitatkoztak. A magyar miniszterelnök Bös-Nagymarossal kapcsolatban még elmondta, a víz­lépcső ügye nálunk is nagyon bo­nyolult kérdés, s Magyarország is hasonló energiagondokkal küzd, mint Szlovákia. Tehát az energia­mennyiség elmaradása nekünk is ugyanolyan gondot jelent, mint a másik félnek. Bős-Nagymaros ná­lunk a szakmai szempontokon kívül annyiban politikai kérdés, hogy a parlament döntését igényli. CZUCZOR GERGELY ÉS BALASSI BÁLINT NAPOK '' (Folytatás az 1. oldalról) forgalmazási díj, tudomásom szerint ez önmagában negyven százalék. Konstruktív választ kaptam arra vo­natkozóan, hogy a csehszlovák fél megnézi, miként lehetne ezt a negy­ven százalékot csökkenteni. Tehát ez ig egy példa a konkrét előrelé­pésre. Nagyjából egyetértésre jutottunk abban is, hogy a kollektív bűnösség elvének alkalmazása következtében a kárvallottakat valamilyen módon er­kölcsi rehabilitálásban kell részesí­teni. • Pesten szó volt egy törté­nészbizottság felállításáról. Ez a dolog már beindult? - Ami a bizottságot illeti: nagyjá­ból körvonalazódik, hogy kik lenné­nek benne, és az is, milyen módon foglalkoznának é problémakörrel. Mi úgy .gondoljuk, amellett, hogy ezt a maga konkrétságában vizsgálja egy parlamentközi bizottság, na­gyon fontos lenne, ha a parlamentek általános jellegű dokumentumban is kinyilvánítanák azt, hogy antidemok­ratikusnak, antihumánusnak tartják a kollektív bűnösség elvét és elítélik az alkalmazását. Ha ön arra gondolt, aláírtunk-e most valamilyen papírt e bizottság létesítéséről, hát ilyesmi nem tör­tént. De megjegyezném: Mikloško és Meciar úr egy hónapja járt Buda­pesten Azóta eddig jutottunk. Tudja milyen gyorsnak számít ez a diplo­máciában? Mert már tudjuk, milyen formákat fogunk alkalmazni, milyen dokumentumban rögzítjük a dolgo­kat és tudjuk azt is, hogy a magyar parlament elnökének itteni látogatá­sa alkalmával fogjuk azt véglegesí­teni. Ezt, persze, elő kell készíteni. Vállaltam, amint visszatérek Buda­pestre, elkészítjük a szövegterveze­tet, s e hét végéig megküldjük a szlovák félnek véleményezésre. • On eljuttatta Marián Čal­fának Antall József levelét, amely tájékoztatást ad arról, " hogy Magyarországon Mádl Ferenc tárca nélküli minisztert nevezték ki a vízlépcső ügyei­vel foglalkozó kormánybiztos­nak. Jelent-e ez valami újat, történt-e haladás Bős-Nagy­maros ügyében? - önmagában véve is fontosnak tartom, hogy miután itt Pozsonyban átadtam Mečiar úrnak Mádl Ferenc levelét, amelyben a magyar fél konkrét javaslatot tesz arra, hogy ök ketten kormánybiztosokként Buda­pesten találkozzanak, Mečiar úr azt mondta, jó lenne, ha minél előbb sort kerítenének erre a találkozóra. • Régóta beszélnek nem­zetközi szakértők bevonásáról is... - Nézze, nekem nem volt felada­tom, hogy Bős-Nagymarosról részle­tesen tárgyaljak. Természetesen szó­ba került, hogy a nemzetközi szak­értők, intézmények bevonását ho­gyan oldhatnánk meg. Mi fontosnak tartjuk, hogy ez összehangoltan tör­ténjen. Összegzésül azt emelném ki, szerintem nagyon fontos előrelépés­nek számít: mindkét fél úgy gondol­ja, hogy kétoldalú keretek között kell megoldást találni. Általános jellegű, de nagyon fontos elvi tétel ez. • Államtitkár-helyettes úr, két kérdésem lenne a kulturá­lis központokról. Először: vég­legesen rendeződött-e a po­zsonyi magyar kulturális köz­pont ügye? Másodszor: egy hónappal ezelőtt még vita volt arról, hogy Békéscsabán vagy Szegeden legyen-e a szlovák kulturális központ. Született-e már döntés? - Az első kérdéséhez: Mečiar úr Budapesten határozott Ígéretet tett, hogy hazatérésük után kiadják az építési engedélyt. Most azt a ma­gyarázatot kaptuk, hogy a belső tör­vénykezési nehézségek miatt nem tudják azonnal megadni. Mi ezt megértjük. Mégis azt kértem, szeret­nénk, ha az ideiglenes magyar kul­turális központ március 15-i megnyi­tásáig megkapnánk a végleges épí­tési engedélyt is. Azt a választ kap­tam, hogy mindent megtesznek en­nek érdekében. Egyébként az ideig­lenes központ a volt pozsonyi kubai konzulátus épületében lesz, ezt két évre vettük bérbe. Ami a második kérdést illeti: ne­künk teljesen mindegy, hogy Békés­csaba vagy Szeged, a szlovák fél­nek kell döntenie. Mindkét város mellett szólnak érvek, ezeket el­mondtam Mečiar úrnak, aki komo­lyan fontolóra vette azokat. Szerin­tem Szeged talán annyival lenne kedvezőbb, hogy ott van már egy szlovák tanszék, és ennek a meg­erősítésével is egy nagyon erős ki­sugárzást kaphatna az új intézmény a magyarországi szlovákságra. (Méry Gábor felvétele) • A békéscsabaiak azzal ér­velnek, hogy a városban és környékén több szlovák él. - Ez is igaz. Viszont a magyar városok között nyilvánvalóan van egyfajta vetélkedés. Én azt gondo­lom, racionális érvek alapján kellene dönteni. Szeged már most egy erő­teljes regionális központ, gazdasági­lag is, például olasz gazdasági ka­mara működik ott. Továbbá kulturá­lis központ, egyetemi város. Tehát jelentősebb a pozíciója, mint Békés­csabának. Az európai főútvonal is Szeged közelében vezet majd, meg­közelíteni is könnyebb lesz. Békés­csaba és Szeged között is vannak szlovákok lakta települések, s az ottaniaknak teljesen mindegy, me­lyik városba mennek például tanulni. És ismétlem: Szegeden jól működő szlovák tanszék van, ámelyet tovább lehet fejleszteni. De mind­ezzel együtt, amit most elmondtam, a szlovák félen múlik, hogy mely városra esik a választása. • Ha már ismét tanszékről, pedagógusképzőről beszé­lünk, korábban szó volt arról, hogy magyarországi szlovák lelkészek képzését is vállalná a pozsonyi kormányzat. Ezt most nem érintették? - Mi ezt is természetesnek tartjuk', de látni kell bizonyos problémákat. Készülőben van egy magyar­-csehszlovák kulturális és oktatási munkaterv, amely például az iskola­ügyben rögzítené az ösztöndíjasok számát, és hogy azok milyen egye­temekre mennének tanulni. Hátrál­tatja az előrelépést, hogy nem kap­tunk meg adatokat a csehszlovák féltől. Ennek oka - Prágában lega­lábbis ezt mondták nekem -, hogy nem tudják pontosan értelmezni a kompetenciatörvényt, illetve azt, hogyan működjön a gyakorlatban. Tehát az említett munkaterv kereté­ben is megvalósulhat az oktatók, diákok cseréje. Ugyanakkor Nyugat­Európában bevett forma, hogy bizo­nyos alapítványok bekapcsolásával finanszírozzák az ösztöndíjasok cseréjét. Ezt a lehetőséget is vizs­gálni kell. • Milyen benyomásokkal tér haza? ' - Például Mečiar úrral a megbe­szélések nagyon barátságosak, ^közvetlenek voltak. Semmilyen szenzációt nem tudok most bejelen­teni. S mint már utaltam rá, sok munka vár ránk az elkövetkező he­tekben. • Köszönöm a beszélgetést. MALINÁK ISTVÁN Esztendőkön át voltam beharan­gozója az érsekújvári Czuczor Ger­gely Irodalmi és Kulturális Napok­nak, a szerkesztőségünk címére küldött tájékoztató alapján, öröm­mel közölhetem, a műsorlap most is megérkezett, ami azt is jelenti egy­ben, hogy a szervezők, a Csemadok érsekújvári alapszervezetével az élen, valamint többek között a buda­pesti Rákóczi Szövetség támogatá­sával, a nehéz, a kultúrának egyál­talán nem kedvező gazdasági körül­mények ellenére találtak lehetősé­get, módot arra, hogy huszonketted­szer is megrendezzék a Napokat. Méghozzá rangos programmal. Néhány cím a ma kezdődő és április közepéig tartó rendezvényso­rozat műsorlapjából: Requiem Es­terházy Jánosért - engesztelő szentmise a ferencrendiek templo­mában; Érsekújvár régi képeslapo­kon - kiállítás: Esterházy János emlékezete; ünnepi est Czuczor Gergelyről; A csehszlovák kisebbsé­gi politika története a nemzetközi egyezségokmányok tükrében - elő­adás; Csemadok a gyermekekaň - gyermekek a Csemadokért; Kajla Fülöp kalandjai - vidám vetélkedő az író, Keszeli Ferenc részvételével; Mesés-zenés délelőtt gyermekek­nek - Dinnyés József közreműködé­sével. Lesz ezenkívül nyelvi vetélke­dő, irodalmi fórum, nemzetközi tár­sastánc-verseny. • A Csemadok párkányi alapszer­vezetének rendezésében holnap kezdődnek a VI. Balassi Bálint Kul­turális Napok, a Boldog békeidők cimü kiállítás megnyitásával képes­lapok, metszetek, dokumentumok a városról és környékéről. Ünnepi estet rendeznek Kik érted haltak szent világszabadság cimmel; már­cius 15-e alkalmából emléktúrát is szerveznek Nagysallóra és Lévára, ahol megkoszorúzzák a honvédem­lékmüveket. Egy est keretében jeles személyiségek beszélgetnek a ma­gyar-szlovák kapcsolatokról, egy másik estén pedig az erdélyi ma­gyarság önszerveződéséről hangzik el előadás, melyet irodalmi műsor követ. -bor ÚJABB LÉPÉSSEL ELŐBBRE... Pénteken osztrák gazdasá­gi küldöttség tárgyalt Po­zsonyban. A megbeszélések napirendjén Szlovákia és Ausztria gazdasági együttmű­ködésének konkrét kérdései szerepeltek. Történetesen a pozsonyi Slovnaft és az ös­terreichische Mineralölver­waltung, valamint a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű és a linzi Voest Alpine remény­teljesen alakuló kapcsolata. Jozef Belcák szlovák gazda­sági miniszter, akárcsak tár­gyalópartnerei, Rudolf Strei­cher osztrák államgazdasági és közlekedési miniszter és Hugo Michel Sekyra, az Aust­ria Industries társaság vezéri­gazgatója közvetlenül a meg­beszélések után merített ta­pasztalataiból. RUDOLF STREiCHER: Az oszt­rák fél igencsak érdekelt a nagyon jó kétoldalú gazdasági együttműkö­désben; építhetünk a hagyomá­nyokra, folytatódását kedvezően be­folyásolja sok kérdés azonos megí­télése. Néhány óra alatt újabb lé­péssel jutottunk előbbre. Két terve­zet már konkrét formát öltött. A po­zsonyi és a schwechati kóolajfinomí­^tó közelsége (alig 50 kilométerre fekszenek egymástól) és szinte azo­nos termelési orientáltsága már ele­ve kínálja az együttműködést. A kassaiak és a linziek kapcsolata már a szerződés-előkészítésnél tart. HUGO MICHEL SEKYRA: Törek­véseinket szélesebb összefüggé­sekbe ágyaznám. Mindkét ország­nak kicsi a hazai piaca, ugyanakkor nagy kiterjedésű államokkal (Né­metország, Olaszország, a Szovjet­unió) határosak. Mind a kőolaj-fel­dolgozásban, mind az acélgyártás­ban hatalmas német és francia kon­szernek uralják az európai piacot. Hogyan lehetne közéjük beékelőd­ni? Csakis összefogással. Közös el­képzelésünk, hogy összekapcsoljuk Szlovákia és Ausztria köolajfeldol­gozó iparát és acélgyártását. Mit jelent ez a gyakorlatban? Pozsony­nak például nemcsak a Szovjetunió­ból lenne kőolaja, hanem Nyugatról is, mégpedig Schwechat felől. Ellen­kező irányban meg termékvezetéket építünk. Egymást kiegészítő beru­házásokba kezdünk, de számolunk a létező kapacitások kihasználásá­val is. Együtt próbálkoznánk a kő­olajvásárlással a harmadik piacokon: Észak-Afrikában, az Északi-tenger térségében vagy Kanadában. Áruér­tékesítésünk is közös alapra kerül­ne. Európa szívében erős stratégiai szerepet szeretnénk felvállalni. Szintén reményteljes az acélgyártá­si együttműködés. Fél éven át ná­lunk ismerkedtek a termeléssel a kassai szakemberek. Közvetlen, baráti a kapcsolat köztünk, kétoldalú tárgyalásaink kedvezően alakulnak. JOZEF BELCÁK: Kormányszintű megállapodás van kilátásban. Amíg az osztrákok egy átfogó egyezmény kidolgozását szeretnék elérni, addig mi a fokozatos kapcsolatépítés mel­lé hajlunk. Szerintünk először a kő­olaj- és a termékvezeték kérdéseit, utána a komponensgyártási együtt­működést, majd a közös beruházá­sok esetleg vállalatok létrehozását lehetne szerződésbe foglalni. Min­denesetre legközelebb március vé­gén találkozunk, amikor a Kelet­szlovákiai Vasmű és a Voest Alpine közti alapegyezmény megtárgyalá­sa lesz napirenden, s ekkor dőlhet el, osztrák tőkerészesedésű cég vagy közös vállalat születik-e. Jelez­tük az osztrák félnek: más területe­ken is kínálkozik alkalom az együtt­működésre. Főként az alumínium­kohászatra és a szövetségi irányí­tásból szlovákiai hatáskörbe került ágazatokra gondoltunk. Lejegyezte: J. MÉSZÁROS KAROLY • Még ma is gyakran elhangzik, hogy igazi szakértői vélemények átadására a magyar fél részéről nem került sor, illetve amit átadott, az nem volt kellőképpen tudományo­san alátámasztva. Mi erről a véle­ménye? - A csehszlovák és a magyar fél még 1989-ben megvitatta a szakér­tői vélemények nagy részét. A rend­szerváltást követően partnereink ar­ra kértek bennünket, hogy foglaljuk össze a szakértői Véleményeket, melyek egy nagyon vastag doku­mentációt tesznek ki, s egyben ad­juk azoknak a dokumentumoknak a jegyzékét, melyek alapján meg­hoztuk a döntést. • Akkor On szerint miért vannak még ma is olyan érvek, hogy az ökológiai veszélyekkel kapcsolatos dokumentáció csak feltételezéseken alapszik? - A környezeti, ökológiai és egyéb veszélyek nem fogalmazha­tók meg olyan tudományosan, mint egy pozitív álláspont. A vízi erőmű megvalósíthatóságáról részletes tervek, számítások állnak rendelke­zésre. Az aggályokat, a jogos aggá­lyokat 1 természetesen nem lehet ilyen egzaktul megfogalmazni. Mi azonban meggyőződtünk arról, hogy bizonyos aggályok - mint például a talajvíz elszennyeződése - a leg­nagyobb valószínűséggel jogosak. A környezeti és az ökológiai veszé­lyeket csak akkor lehetne száz szá­zalékra bizonyítani, ha azok bekö­vetkeznének. Minthogy egy épület is csak akkor dől össze biztosan, ha már összedőlt. • Hol tartanak most a tárgya­lások? - Kezdeményeztük, hogy április­ban kerüljön sor kormányszintű tár­gyalásokra. A csehszlovák fél min­den bizonnyal elfogadja kérésünket, elvégre egyik félnek sem áll érdeké­ben az időhúzás. • Köszönöm a beszélgetést. GÁGYOR ALÍZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom