Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-05 / 54. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1991. MÁRCIUS 5. MILAN KŇAŽKO ÉS A KISEBBRENDŰSÉGI KOMPLEXUS Milan Kňažko, a szlovák kormány nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó minisztere arról tájékoztatta Pozsonyban az újságírókat: a minisztérium ragaszkodik ahhoz, hogy munkatársaik a csehszlovákiai diplomáciai kar összetételében és a nagyköveti tisztségek betöltése során paritásos (tehát 50 százalékos) képviseletre tegyenek szert, mert „jogalanyiságon alapuló érdekképviseletről van szó". Nem tudom milyen képzettséggel rendelkezik Kňažko úr a diplomácia és a nemzetközi jog területén, de hát végül is ez a Slovák kormány gondja. Ugyanakkor világos, újabb arra irányuló kísérletnek-vagyunk tanúi, hogy lehetetlenné váljon a képességek alapján történő kinevezés, s a tisztségek ellátása során a képzettség helyébe a nemzetiségi hovatartozás lépjen. Nyilvánvaló, miféle indítékok húzódnak meg e kísérlet mögött; abból a meggyőződésből fakadnak, hogy a művi úton megszabott keretszám „mankója" nélkül a szlovák diplomaták nem lennének képesek helytállni cseh versenytársaikkal szemben. Más szóval, jelentkezik a kisebbrendűségi komplexus. Csakhogy nem tudom, vajon Kňažko úr kisebbségi érzete-e, avagy a szlovák nemzeté. Ha az előbbi eset áll fenn, akkor, tekintettel a személyi képzettség teljes hiányára, még érteném is, de mit gondoljak az utóbbiról? Miért kellene Szlovákiában valakinek azt hinnie, a szlovákok nem elég jóravalók, hogy a diplomáciai és nagyköveti rangot érdemeik, képességeik és szakmai felkészültségük alapján nyerjék el. Pályázatra kell bízni a döntést, s akkor teljesen közömbös, hogy a nyertesek között öt, vagy 95 százaléknyi lesz a szlovákok aránya. Szlováknak lenni nemzetiségi hovatartozás és nem képezettség kérdése. Mindennemű művi korlát, amely gátolja a képességek szerinti rangsorolódást, káros és oda vezet, hogy az illető helyre vagy bárhová szerényebb adottságú emberek kerülnek, mint azok, akik nyitott és bárki számára adott verseny alapján jutnak a helyek birtokába. Eléggé valószínű, hogy Kňažko úr pályázat útján soha sem lett volna miniszter, s ha igen, akkor nem épp a nemzetközi kapcsolatok minisztere. Senki sem ruházta őt fel azonban azzal a joggal, hogy saját elégtelenségéből fakadó személyes érzéseit átvigye polgártársaira, akik - s ez szilárd meggyőződésem - más nemzetekkel szemben a tisztségek adminisztratív úton történő juttatásának megalázó „mankója" nélkül is képesek helytállni. DUŠAN MRŇA Reportér 1991. 8. szám ROMÁNIA MEGERŐSÖDÖTT A VATRA SZÉLSŐSÉGES SZÁRNYA Nem vitás, hogy a szélsőségesen nacionalista és erősen jobboldali körök kerültek ki végül is győztesen abból a belviszályból, mely a Vatra Romaneasca-és annak politikai szervezete, a Románok Nemzeti Egységpártja vezetőségeiben robbant ki mintegy 10 nappal ezelőtt. A „mérsékelt" és a keményen szélsőséges nacionalista szárny azon kapott össze, hogy együtt lehet-e, szabad-e működni a Nemzeti Megmentési Fronttal és támogatni annak politikáját, amely pártatlan megfigyelők szerint már maga is erősen nacionalista színezetű. A szélsőségeseknek azonban ez sern elég, s csak akkor hajlandók teljes méretékben támogatni a frontot, ha az is feltételek nélkül összességében magáévá teszi a Vattának és politikai pártjának programját. Az említett „mérsékeltek" és afront képviselői közt titkos tárgyalások is lezajlottak, de aztán a kemény vonal főnöke, a Vatra elnöke, Radu Ceontea szenátor, az egykori rajztanár, nyilván megelégelte a dolgot és kijelentette: vagy ők mennek, vagy én. Le is mondott azután, de most kiderült, hogy talán csak színházi gesztusról volt szó, s hogy mégis marad, sőt, helyzetét a politikai sakktáblán meg is erősítette. A Vatra Romaneasca rendkívüli országos közgyűlése egyértelműen elutasította a front néhány vezető emberének azon törekvéseit, .hogy „megkaparintsák" a Vatrát és kihasználják népszerűségét a front pozíciójának megerősítésére. Ugyanakkor a Vatra vezetőségéből felmentették mindazokat, akik titkos tárgyalásokat folytattak a fronttal, s egyben nem fogadták el Radu Ceontea lemondását, hanem megerősítették őt tisztségében. A szenátor úr, aki a múlt hét elején nyilvánosan bejelentette, hogy már nem akar többé a Vatra élére állni, sajnos nem állta szavát. Sót pozíciói minden vonalon erősödtek, mert a románok nemzeti egységpártja is, melynek vezetőségéből szintén menesztették a „frontpártiakat", elnökévé választotta őt. A romániai ellenzék helyzetértékelése szerint ez a szélsőségesen nacionalista körök térnyerését jelenti az ország politikai életében. Az ellenzék szerint a Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja ma már vitathatatlanul jelentős befolyással bíró hatalmi tényező az országban, s minden valószínűség szerint, tekintettel a romló gazdasági helyzetre, ereje tovább fog növekedni. Nicolae Manolescu egyetemi tanár, az Ellenzéki Polgári Szövetség vezetőségi tagjának nézete szerint a Front és a Vatra szorosabb együttműködését elsősorban a kormányzó mozgalom liberális szárnya, a Petre Roman által vezetett szárny szorgalmazta. Ez a liberális reformszárny számol azzal, hogy a Front politikai párttá alakul előbb vagy utóbb és így tagsága megoszlik. Ezért bizonyára jól jönne a Vatra tömegbázisa, melynek nacionalizmusa általában is segíthetne megmenteni a kormány és a kormánypárt csökkenő tekintélyét, népszerűségét az egyre romló gazdasági helyzetben, a sokasodó szoiális problémák közepette. A Front immár háromszor elhalasztott országos értekezletére a tervek szerint március 16-án és 17-én kerül sor Bukarestben. A nemzeti kisebbségek számára sem érdektelen, hogy milyen hatással tesz a kormányzó mozgalom értekezletére a mostani Vatra-affér, megszilárdul-e az eddig követett nacionalista vonal, vagy egy demokratikusabb kerül előtérbe. A jövő szempontjából azonban a szélsőséges nacionalista erők teljes térnyerése a Vatra Romaneasca szervezetén és pártján belül a kisebbségek számára semmiképpen sem bíztató. KOKES JÁNOS, Bukarest Még néhány nappal ezelőtt harckocsi őrizte Tirana központjában az Enver Hodzsa múzeumot (ČSTK/AP - telefoto) VAN AMIBEN EGYETÉRT AZ ALBÁN KORMÁNYZÓ PÁRT ÉS AZ ELLENZÉK Az ATA hírügynökség tegnapi tájékoztatása szerint a kormányzó Albán Munkapárt és az ellenzéki politikai erők képviselői egyetértettek abban, hogy a volt sztálinista vezető, Enver Hodzsa szerepének átértékelésére az új parlament lesz hivatott, amely a március 31-i választások után alakul majd meg. Az új törvényhozás feladata lesz dönteni Hodzsa szobrainak és más jelképeinek sorsáról is. Az sem kizárt, hogy az 1985-ben elhunyt sztálinista diktátor hagyatékának sorsáról közvetlenül a nép fog dönteni referendum útján. Mint ismeretes, az elmúlt napokban éppen a Hodzsa-szobrok körül robbantak ki a zavargások. Több városban ledöntötték azokat, ami a kommunista pártban, a hadseregben, a legfelsőbb állami szervekben még mindig jelentős erőnek számító konzervatívok ellenállását váltotta ki, s a kommunistaellenes akciók közel 80 résztvevőjét bíróság elé állították. Az albán televízió beszámolója szerint a fő politikai pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az ország gazdasági és szociális helyzetének stabilizálására kell törekedni. Ezért csal; olyan tömeggyűléseket fognak szervezni, amelyek a választásokkal kapcsolatosak, vagyis bemutatják a jelölteket és ismertetik a pártok programjait. ÉSZTORSZÁG ÉS LETTORSZÁG A FÜGGETLENSÉGRE SZAVAZOTT A SZOVJET-NÉMET ALAPSZERZŐDÉS RATIFIKÁLÁSÁRÓL TÁRGYALNAK A vasárnapi népszavazás első eredményeiből egyértelműen kitűnik, Észtország és Lettország lakosságának túlnyomó többsége a függetlenség híve. Lettországban a szavazók 73,58 százaléka támogatta a teljes szuverenitást. Észtországban a vidéki lakosság 90 százaléka támogatta a függetlenséget, a városokban pedig 78 százalék. Ez azért is figyelemre méltó, mert a nem észt nemzetiségűek, tehát az orosz ajkúak döntő többsége városokban él. Az észt fővárosban, Tallinnban 66 százalék felelt igennel arra a kérdésre, hogy kívánja-e az Észt Köztársaság állami függetlenségét és autonómiáját. Egyébként a választásra jogosultak 79 százaléka járult az urnákhoz. Itt a legnagyobb a betelepültek aránya, a lakosságnak a fele nem észt nemzetiségű. A lett fővárosban, Rigában 75 százalék mondott igent a köztársaság függetlenségére, s a szavazásra jogosultak 85 százaléka ment el voksolni. Mihail Gorbacsov államfő egyelőre nem mondott közvetlen véleményt a két balti köztársaságban megtartott referendumról, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy március 17-én megrendezzék az összszövetségi népszavazást a Szovjetunió egységének megőrzéséről. Törvénytelennek nevezte Litvánia (itt már február 9-én megtartották a tegnapihoz hasonló referendumot) és más köztársaságok azon döntését, hogy nem járulnak hozzá az országos népszavazas rricyicnuazéséhez. Tegnap terjesztették a szovjet parlament elé ratifikálásra a Németországgal tavaly szeptemberben aláírt szerződést a kapcsolatok végleges rendezéséről, más kétoldalú megállapodásokkal együtt. Julij Kvicinszkij külügyminiszter-helyettes beszédében a szovjet-német alapszerződést történelmi jelentőségű dokumentumnak nevezte, amelyet a németek önként fogadtak el. Szerinte ez megbízható garanciát ad arra, hogy a szerződés életképes lesz. A kormány most elöször határozza meg egyértelműen az egyesült Németország jelenlegi határainak véglegességét, mert tartalmazza azt a kötelezettségvállalást, hogy Németország a jövőben senkivel szemben sem támaszt területi követeléseket. Alekszandr Dzsaszohov, a parlament külügyi bizottságának elnöke az előterjesztett okmányok ratifikálására szólította fel a képviselőket. Vita után az alapszerződést jóváhagyták. J

ó ideig, akár hónapokig is elhúzódhat az egy hete tartó Zsivkov-per, hiszen a vád hozzávetőleg 12 ezer oldalnyi anyagot gyűjtött össze ellene, másrészt pedig csak tegnap kezdődött meg a tanúk első, vagy 250 fős csoportjának a kihallgatása. Köztük vannak az ország egykori vezetői és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) - a volt KP - jelenlegi karmesterei: Andrej Lilov elnök és Andrej Lukanov, a párt alelnöke, exkormányfő. Megoszlanak a vélemények arról, hogy per lesz-e ez vagy csak bírósági paródia. Az első csoportba azok a százezrek-milliók tartoznak, akik a legsúlyosabb ítéletet követelik, akik így akarnak bosszút állni azért, mert őket érinti a leginkább a bolgár gazdaság csődje, ők azok, akik már-már éheznek. A másik csoportba azok tartoznak, akik világosan látják: a jelenleg is érvényben levő törvények szerint ítélkezni Zsivkov felett kész röhej. Hiszen csak azzal lehet őt vádolni, hogy visszaélt beosztásával, s így több mint 26 millió levával károsította meg az országot. Nem részletezem a személygépkocsik, a lakáskiutalások, a szerzői honoráriumok körüli botrányokat, hiszen ezeket a napi híradások már taglalták. Tehát most csak gazdasági visszaélésekért vonják Zsivkovot felelősségre, mert a jogszabályok szerint politikai visszaélésekért nem lehet. Nevethet a markába az agg, de - amint szereplésével is tanúsította - még korántsem szenilis vezér. Azt mondja, államfő volt, nem foglalkozott piti kis pénzügyekkel, kiutalásokkal, az ilyen ügyletek lebonyolításához egyrészt nem is értett, másrészt ezeket kollektív döntések előzték meg. És azt, hogy ez nem így volt, a vád csak nehezen tudja majd bizonyítani. Tehát a lényeg: nem kell felelnie az igazán nagy bűnökért. A politikai visszaélésekért, a konZSIVKOV-CIRKUSZ cepciós perekért, az értelmiségellenes politikáért, a mai katasztrofális helyzethez vezető rossz gazdasági döntésekért, a kifejezetten környezetellenes politikáért. És nem kell felelnie a hatvannyolcas megszállásban való részvételért, bár kiderült: nem igaz, hogy csak Brezsnyevnek fogadott szót, mert ö volt az első, aki követelte a Prágai tavasz katonai elfojtását. Nem fog kiderülni, hogy a háború alatt a nácik besúgója volt-e vagy sem. Ezért engedhette meg magának, hogy a gazdasági visszaélések vádját elutasítva határtalan cinizmussal kijelentse: hajlandó politikai felelősséget vállalni. Nem kis arcátlanság kellett legutóbbi politikai nyilatkozataihoz, például azt állította, hogy Bulgária ma egy második Japán lenne, ha nem kellett volna engedelmeskednie a moszkvai diktátumnak. Hiszen mindenki tudja, ő még a pápánál is pápább volt: még azt is szívesen látta volna, ha Bulgária a Szovjetunió egyik tagköztársaságává válik. Helyénvaló feltenni a kérdést, kinek az érdeke," hogy ilyen szabályok szerint játsszák le ezt a meccset? A tavalyi parlamenti választásokat a posztkommunista BSZP nyerte. Az idén megint urnákhoz szólítják a lakosságot, hiszen a parlamentben még mindig ennek a pártnak a képviselői vannak többségben, bár a kormány irányítása már kicsúszott a kezéből. N

em kétséges, a BSZP nagyon sok mai vezetőjének álmatlan éjszakái lennének, ha Zsivkov úgy istenigazából kinyitná a száját. És még egy adalék: a párt főtanácsának legutóbbi ülését közvetlenül a Zsivkov-per előestéjén tartották. E tanácskozáson nyilatkozatot kellett volna elfogadni arról, hogy önkritikát gyakorolva a BSZP és vezetői személyre szólóan is vállalják a felelősséget az elmúlt évtizedekért, a mai válságos helyzetért. Ezt a nyilatkozatot azonban nem fogadták el. Az igazsághoz tartozik, hogy ez kiélezte a párton belüli ellentéteket. Főleg a fiatalabb nemzedékhez tartozók követelték, hogy a BSZP nézzen szembe a múltjával. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN V

ilniusban, Litvánia fővárosában, szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy házi gyártmányú pokolgép robbant a kommunista párt székházánál. A TASZSZ hírügynökség szerint az épület megrongálódott, de áldozatok nem voltak. Grigorij Belousz ezredes, a város katonai parancsnoka az akció végrehajtásával a militáris csoportokat vádolta, amelyek állítólag megfélemlítéssel próbálják megakadályozni a március 17-re tervezett népszavazást a Szovjetunió egységéről. A

Basta című bécsi folyóirat közzétette a Gallup-intézet helyi fiókirodája által készített népszerűségi közvélemény-kutatás eredményeit. Ezek szerint az osztrákok körében Franz Vranitzky kancellár a legkedveltebb politikus. A második helyre Helmuth Kohl német kancellár került, a harmadikra pedig Václav Havel köztársasági elnök. Ot követi Mihail Gorbacsov, Francois Mitterand és George Bush. A legkevésbé kedvelt politikai személyiség Szaddam Husszein. N

égy személy vesztette életét és többen megsebesültek,'amikor vasárnap este a Belfast közelében levő Cappaghban ismeretlen szélsőségesek megtámadták az egyik helyi vendéglőt, ahova általában katolikusok járnak. A merényletért eddig egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, ám feltételezhető, hogy valamelyik nem katolikus terrorista csoport követte el a mészárlást. J

ohannesburg elővárosában, Soweto- / ban vasárnap este újabb összecsa-' pások voltak a zulu és a khosza törzsek tagjai között. A tűzpárbajban 18 ember vesztette életét és heten megsebesültek. Ugyancsak Sowetoban ismeretlen tettesek felgyújtottak egy személyvonatot is, ám a hírügynökség jelentése szerint e két eset között nincs összefüggés. Natal tartományban, az Afrikai Nemzeti Kongreszszus és a Inkatha mozgalom hívei közötti összecsapások további színhelyén pedig megtámadták az ANC egyik vezetőjét. A dél-afrikai rendőrség szerint az új etnikai összecsapások további harcokhoz vezethetnek, amelyek elmélyítik a hagyományos törzsi ellenségeskedést, az ideológiai és politikai ellentéteket. I

ncidensre került sor a tyumenyi büntetőtáborban, amikor megpróbálták kiszabadítani a túszul ejtett őröket. A TASZSZ-hirügynökség jelentése szerint a fegyencek megkínozták a túszokat, s azzal tenyegeföztek, hogy meggynuoiják őket. Szabad utat, fegyvert és vodkát követeltek. A rendőrség elit alakulatának közbelépése során három rab azonnal életét vesztette, a negyedik pedig a korházban halt bele sérüléseibe. További ötöt megsebesítettek. C

olorado Springsben szombaton közvetlenül a leszállás előtt lezuhant az United Airlines Boeing 737-es gépe, 25 személlyel a fedélzetén. A katasztrófát senki sem élte túl. A földi irányítók szerint az erős széllökések miatt már a korábbi gépnek -is problémái voltak a leszállásnál. T

eheránból érkezett a jelentés, hogy az az iráni alap, amely 1 millió dollárt ígért Salmoan Rushdie brit író nem iráni nemzetiségi gyilkosának, megkétszerezte a vérdíjat. Az ítélet esetleges iráni végrehajtója pedig 200 millió riált, vagyis több mipt 3 millió dollárt kapna. Rushdiet az időközben elhúnyt Khomeini ajatollah ítélte halálra azért, hogy az író Sátáni verseiben megsértette az iszlámot. S

vájcban országos népszavazáson döntöttek arról, hogy húsz évről 18ra csökkentik a választójogi korhatárt. A szavazók 72 százaléka voksolt az új módosítás mellett. A legtöbb svájci kantonban eddig is az urnák elé járulhattak a 18 évesek, ám országos ügyekben nem dönthettek. M

ünchenben a rendőrség letartóztatta azt a 44 éves cseh állampolgárt, aki megpróbált eladni az egyik prágai múzeumból ellopott értékes hegedűt-tájékoztatott a Süddeutsche Zeitung című napilap. A letartóztatott 50 ezer márkát kért a 315 éves hegedűért, de a hangszerüzlet tulajdonosa gyanút fogott, mert szerinte a hangszer értéke ennek duplája volt. Q emélyvonat siklott ki vasárnap, O/l nem messze a mozambiki Nacala kikötővárostól. A súlyos balesetnek eddig 78 halálos áldozata és 103 sebesültje van.