Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-04 / 53. szám, hétfő

GAZDASÁG iÚJSZÓM 1991. MÁRCIUS 4. AKÁR SZOBADÍSZ IS LEHET Falszárító készülékek ' - Nagykaposról Ma sem ritkaság, hogy tervezési hiányosságok miatt egy-egy új épületen nedvesedni kezdenek a falak, még később pedig kicsapódnak rajtuk a sókristályok, és a vakolat is lepereg. Sajnos, több értékes műemléképületünk is szenved hasonló bajban. Ezen a súlyos gondon eddig leginkább úgy próbáltak segíteni, hogy körülásták a szóban forgó épületet, igyekeztek megerősíteni a szigetelést, fúrták, faragták az alapokat, vas-, illetve műanyaglemezeket helyeztek el a falban, és különböző injekciózásokkal próbálkoztak. Mindezek nagyon költségesek voltak, és nem hozták meg a várt eredményt, öt évvel ezelőtt az osztrák Aquapol cégnek egy elmés készülék segítségével sikerült elérnie, hogy mechanikus beavatkozás nélkül szavatolják a falak nedvesedésének megszüntetését. A falszárító szerkezet működési elvéről Kozsár Miklós mérnöktől, a nagykaposi EKOUNG Kft. igazgatójánál érdeklődöm, ugyanis Szlovákiában ők az egyedüli forgalmazói ennek a hasznos készüléknek. - Mindenekelőtt azt szögezném le - mondja Kozsár Miklós -, hogy a készülik működtetéséhez sem hálózati feszültségre, sem elemre nincs szükség, ugyanis ezek a műszerek a föld mégneses erejéből nyerik a működésükhöz szükséges energiát. Ennek az energiának a felhasználásával egy antennarendszeren keresztül elektromágneses sugarakat bocsátanak ki, vagyis az adott épületen belül egy szuper gyenge elektormágneses teret hoznak létre, aminek hatására a vízmolekulák tapadóereje meggyengül, s a kapillárisokon keresztül visszajutnak oda, ahonnan felszívódtak. Ahol felszereljük a készüléket, 20 éves garanciát vállalunk. A felszerelés után optimális esetben fél éven belül, problematikusabb esetekben egy éven belül kiszáradnak az épületek. Ez természetesen az épület építési anyagától, a fal vastagságától, a vizesedés magasságától és egyéb környezeti tényezőtől is függ. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy készülékeink elhelyezésétől számítva 10-14 napon belül a lakásból eltűnik a dohos szag, megáll a cipőnk, a ruhánk nedvesedése, azaz visszaáll a levegő normális nedvességtartalma. -Mondotta, hogy ez a készülék mágneses teret hoz létre. Ez nem hat károsan az emberi szervezetre? - Szupergyenge mágneses térről van szó, és ennek semmilyen negatív hatása nincs a szervezetünkre, sőt, inkább jó hatásairól beszélhetünk. A megrendelőink közül ugyanis többen is elújságolták, hogy mig korábban álmatlanságban szenvedtek, fejfájással küszködtek, ingerlékenyek voltak, s az akár szobadíszként is jól érvényesülő készülék felszerelése után ezek a panaszaik fokozatosan megszűntek. - Elárulná, hogy miként került kapcsolatba az Aquapol céggel? -Természetesen. A kft. megalakítására tulajdonképpen maga az élet kényszerített rá. Gépészmérnök vagyok, Prágában végeztem az egyetemet. Az a királyhelmeci üzem, ahol eddig dolgoztam, egy családos fiatalember számára nem garantált megbízható jövőt. Jobbnak láttam, ha a saját erőmre támaszkodom. Nagyon sokáig kutattam, kerestem azt a témát, amivel érdemes lenne foglalkozni. Gyakorlatilag zöldségmagimportra kerestem a kapcsolatokat, amikor Budapesten tárgyalva felhívták a figyelmemet az Aquapol osztrák cég vezetőjére. Találkozásunk lényegében a szerencsés véletlenen múlott. Jó időpontban jelentkeztem, mert ők éppen akkor kerestek csehszlovákiai partnert, aki vállalná készülékeik itteni forgalmazását. Nos, mivel ebben a készülékben sok fantáziát láttam, s tudtam, hogy ennek elterjesztése közhasznú tevékenység lehet, szerződést kötöttem velük. - Vagyis a zöldségmagból falszárító készülék lett, amitazönökEKOUNG Kftje forgalmaz. Árulja el azt is, mit takar ez az elnevezés! - Az EKO azt kívánja sugallani, hogy tevékenységünknek köze van a környezetvédelemhez. Az E-betű után következő KO egyben a vezetéknevem első két betűjét is rejti. Mivel pedig a központunk Nagykaposon van, vagyis az Ung-vidéken, az utólag lényegében lokálpatriotizmusból került bele az elnevezésünkbe. SZASZÁK GYÖRGY AZ UNOKA IS ZSELLER LESZ? VAGYONNEVESÍTÉS BONYODALMAKKAL „Tisztelt Főszerkesztő úr! Kérjük állásfoglalásunk közlését, lehetőleg szó szerint. Köszönjük!" - áll a levélben, amelynek írói viszont eltitkolják kilétüket. A senkit és egyben sokakat jelentő aláírás: A földnélküliek és vagyontalanok képviselete egyenrangú a névtelenséggel, a bélyegző pedig csak annyit árul el, hogy a levelet Dunaszerdahelyen adták postára. így az állásfoglalást akár el is süllyeszthettük volna, s hogy mégsem tettük, annak a felvetett probléma az oka. A föld- és a mezőgazdasági vagyon tulajdonjogának közelgő rendezése sokakat foglalkoztat. A kárpótlást rendező földtörvény-tervezetek közül kik ezt, kik azt tartják igazságosnak, attól függően, hogy földtulajdonosként a földműves-szövetkezetben, illetve másutt dolgoznak, vagy földnélküli szövetkezeti tagok. Az. anonim állásfoglalás egyértelműen a földművesszövetkezetekben dolgozó földnélküliek védelmére kel, s elutasítja az Új Szó 1991. február 7-i számában megjelent FMK állásfoglalást a készülő földtörvényről. Meglehetősen erős, majdhogynem kötekedő hangnemben számos politikai és mezőgazdasági jellegű problémát vet fel. Ezek közül kiválasztottuk az utóbbiakat, és megkértük Könözsi László mérnököt (az FMK mezőgazdasági programjának kidolgozóját, az ügyvivő testület tagját, a Muzslai Efsz főagronómusát), hogy válaszoljon kérdéseinkre, amelyeket részben az állásfoglalásban megfogalmazottakra alapoztunk. Elismerésre méltó, hogy a megkérdezett az állásfoglalás anonimitása ellenére vállalta a véleménynyilvánítást. Egyrészt, mert ezzel a sokakat foglalkoztató kérdésben számos félreértés tisztázódik (a félremagyarázott dolgok más megvilágításba kerülnek), másrészt előfordulhat, hogy ezek után az állásfoglalók is felfedik kilétüket és nyíltan kiállnak (amint Írják) az őket támogató ezrek oldalán. • Miért illeti a szövetkezet vagyona a földtulajdonosokat, s mi lesz a földnélküli szövetkezeti tagokkal? Az egykori zsellérek gyerekei, unokái ismét zsellérek lesznek? - A szövetkezetek vagyona a kollektivizált paraszti vagyonból jött létre. Ez a vagyon azóta változott, átalakult, gyarapodott. A földterület megműveléséhez szükséges eszközállomány 30-40 éve is rendelkezésre állt, és most is rendelkezésre áll. Funkciója, használati értéke ugyanaz. Ez a földterület nagyságával arányos vagyonfelosztás filozófiája. A mezőgazdasági üzemben dolgozó földtulajdonos és földnélküli munkájáért fizetést és természetbeni juttatást kapott. A vállalatok vagyonát sehol a világon nem osztják fel egy bizonyos ledolgozott idő után az alkalmazottak között. A nevesítés egységes elvek szerint kell hogy történjen valamennyi ágazatban. Ha

v a többi ágazatban sem az alkalmazottaknak nevesítik (privatizálják) a vagyont, akkor ezt a mezőgazdaságban is el kell kerülni. Az alkalmazotti tulajdonosság ugyanis egy sor vállalatirányítási problémát vet fel, így egyértelműen gazdaságellenes forma. A kompromisszumos (kevert) megoldások ugyanígy. A földdel nem rendelkező szövetkezeti dolgozók munkahelyét semmi veszély nem fenyegeti. Éppen ellenkezőleg. A tulajdonosi ellenőrzés alatt működő szövetkezetnek érdeke lesz, hogy minden jól dolgozó munkaerőt megtartson és jobban megfizessen. A zsellérsors s egyéb, régi rossz emlékeket idéző szavak emlegetése csúnya szociális demagógia, hajdanvolt kommunista agitátorok retorikájának kedvelt szóhasználata. Mezőgazdasági programunkat legjobb szakmai és erkölcsi meggyőződésünk szerint dolgoztuk ki. Meghirdettük a parasztság anyagi és erkölcsi rehabilitációját. A restitúció (kárpótlás, visszaszármaztatás) nem osztogatás, nem ajándékozás. Társadalmi funkciója az, hogy vagyon ellen elkövetett jogsérelmeket orvosoljon. • Gondolnak arra, hogy az egykori 10-20 holdas gazdaságok az örökösödés során felaprózódtak és nem biztosítják a megélhetést? - A tulajdonjog sérthetetlenségének az elvét valljuk. A kárpótlás mindenkinek jár, akit vagyonjogi sérelem ért, annak nagyságától függetlenül. A becslések szerint a szlovákiai magyar családok 70-80 százalékának valamelyik tagja vagy földtulajdonos, vagy örökös. Senkinek sem kötelező párhektáros kisgazdaságból megélnie, de fontos, hogy mindenki maga dönthesse el, miként akarja hasznosítani vagyonát. Ideális megoldás lenne, ha a kis- közép- és nagygazdák örökösei szövetkezeti résztulajdonosokká válnának. Itt mondom el, hogy mivel nem szociális és különböző érdekcsoportok, hanem a kisebbség érdekeit vállaltuk fel, nézetünk szerint a restitúcióban 1948 elé kell menni. A magyar nemzetiségű lakosságot ért tulajdonjogi sérelmek csak így rendezhetők. A 48 elé menést csak a kisebbségi problémakörben gondoljuk, aminek különböző jogi technikái lehetnek. • Min alapul a vélemény, hogy önök a „földműves elitet" kéfJViselik, a tömegnek pedig cselédsorsot szánnak? - Mezőgazdasági programunkhoz a szövetkezeti vagyon nevesítését illetően a Tyl-féle tervezet áll a legközelebb. Ez, mint tudjuk, a földműves-szövetkezet vagyonát és a földet elválaszthatatlan egységként kezeli. Negyven évig azt mondták, hogy a tagoké a szövetkezet, a sajátjukon dolgoznak, és most a közösnek mondott vagyont a föld szerint akarják nevesíteni. A földnélküliek, akik elhitték, hogy övéké a vagyon, kisemmizettnek érzik magukat. • És nem így igaz? - Nem, mert a szövetkezet vagyona jelenleg sem az övéké. A földműves-szövetkezet tagjai bérért dolgoznak, s mivel csökken a termelés és munkaerő felesleg jött létre, éppúgy elbocsáthatók, mint a gyári munkások. • A tervezetek közül melyik a szövetkezetpártibb? - Egyértelműen a Tyl-féle. A Dlouhý-tervezet szerint a földtulajdonos visszakapja a földjét és az elvett vagyonát, vagy bérleti díjat kérhet. A gazdálkodás eredményétől függetlenül. Tyl a bérleti díj helyett a földhöz kapcsolódó vagyonrészt, és ennek megfelelően részesedést ad a nyereségből. Ha nincs nyereség, nincs részesedés. • És mit kap a földnélküli? - Fizetést, prémiumot. S mivel a földtulajdonos anyagi érdeke, hogy a szövetkezet(e) jól gazdálkodjon, a kiváló dolgozókat nagyon is meg fogja becsülni. Elképzelhető, hogy a legjobbaknak még osztalékot is ad. • A földtulajdonos kilép a szövetkezetből és viszi a földdel arányos vagyont. - Vagyis az állóeszköz-állomány arányos részét, amitől a földterület csökkenésével amúgy is szabadulni kellene. De az is elképzelhető, hogy viszi a földet és hagyja a vagyont, illetve annak egy részét, aminek ellenében szolgáltatást (kombájnt, gabonaszárítást stb.) kér. A leendő szövetkezet saját ügye, hogy a vagyon egy részét, mondjuk a harminc százalékát kitevő takarmányszárítót, műhelyt, istállót stb. oszthatatlan vagyonnak nyilvánítsa. • Tételezzük fel, egy 1500 hektáros szövetkezetben néhányan összefognak, és egy 150 hektáros kisszövetkezetet alakítnaka. Mi lesz az eredeti szövetkezetben maradó földnélküliekkel? - Átmennek a 150 hektáros családi farmra, kisszövetkezetbe. Bérért, prémiumért dolgozó traktorosra, fejőre, szakemberre ott is szükség lesz. Ha létrejönnének az egymással versenyben álló termelési formák, és a munkaerő válogathatna a munkahelyek között, abból csak haszna származna. • Hogyan festene egy földműves-szövetkezet a törvény elfogadása után? - Lehetőleg valamennyi földtulajdonost rá kell venni, hogy vállalja a tagságot. Ha mégse, földjét, vagyonát adja bérbe a szövetkezetnek. A legnagyobb vagyonrésszel rendelkező és hozzáértő földtulajdonosok közül vezetőséget választanának, ezek pedig a saját körükből elnököt. A földtulajdonosok közgyűlései közötti időszakban azok érdekeit a vezetőség képviselné, és felügyelne a gazdálkodás menetére. A menedzseri képességekkel rendelkező termelési igazgatót a vezetőség nevezné ki, az igazgató pedig a gazdasági vezetőket. Káder- és bérügyekben a termelés menetéért az egyszemélyben felelős igazgató döntene, aki munkájáért egyedül a földtulajdonosok közül választott vezetőségnek tartana felelősséggel. Az igazgató venne fel és bocsátana el dolgozókat. Ha nemtörődöm és hanyag, akkor akár a szövetkezeti földtulajdonos tagját is, akinek az elbocsátást követően megszűnne a munkabérrel ellensúlyozott munkaviszonya, de megmaradna a tulajdonrészen alapuló tagsága, ami után részt kap a nyereségből. A szövetkezetben dolgozó földnélküliek munkabért és prémiumot kapnának, a legjobbak pedig, amint már emiitettem, vállalati részvényt. • Egy ilyen rendszerben mi lenne a földnélküli főagronómussal? - Teljesjogú felelősséggel például egy növénytermesztési egységet vezetne. Ha sikerrel, az igazgató minden bizonnyal megbecsülné, akárcsak ő a rendesen dolgozó földnélküli beosztottjait. Ha a részleg a rossz munka, irányítás miatt ráfizetéses lenne, akkor az igazgató menesztené a részlegvezetőt. Különben őt hívnák vissza a földtulajdonosok, akiknek szövetkezete, akárcsak a magángazda családi farmja, nem lehet veszteséges. EGRI FERENC PRIVATIZÁLNI AKARNAK EREDMÉNYEK ÉS ELKÉPZELÉSEK A CSENKEI SZÖVETKEZETBEN A mezőgazdasági üzemekben a zárszámadások napjait, heteit élik. Készülnek a mérlegek, melyek hűen tükrözik: a gazdasági szabályozók szorításában egy-egy szövetkezet miképp élte meg az elmúlt esztendőt. A zárszámadásra készülődés napjaiban jártam a csenkei Béke Földműves-szövetkezetben, ahol tavalyi eredményeikről Tóth Gyula mérnökkel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk. - Kitartó, kemény munkával eltöltött, jó közepes eredményekkel teli évet zártunk - summáz bevezetőként az elnök. - A mezei növénytermesztésben például a nagy szárazság ellenére, az intenzív öntözésnek köszönhetően, a sűrűn vetett gabonafélékből hoztuk a tervezett hozamokat. De kukoricából sem hiányzott sok, hogy elérjük a tervezett 6,75 tonnás hektárhozamot. Még a lencse is csak 0,4 tonnával volt kisebb a tervezettnél. A speciális növénytermesztési ágazatban a gyümölcskertészet dolgozói terven felüli jövedelmet hoztak a konyhára. Igaz, menynyiségileg itt is kevesebb termett, de annál jobb volt a minőség, így jól értékesítve 2 helyett 6 millió korona tiszta hasznot eredményezett. Ez viszont nem mondható el az állattenyésztési ágazatról, amelyben a már jól ismert külső tényezők begyűrűzése folytán mintegy 1 millió korona nyereségkiesést könyvelhetnek el. összesítve tehát, a szövetkezet 70 millió korona teljesítményt produkálva 3,5 millió korona nyereséget mondhat magáénak, 5 százalékra csökkent jövedelmezőség mellett. - És máris itt vagyunk a lényegnél, a hogyan továbbnál. Csökkenhet még 5 százalék alá is a jövedelmezőség? - Ez bizony nagyon nehéz kérdés, amolyan sokismeretlenü egyenlet - mondja az elnök. - Már az indulás sem kecsegtet sok jóval. Valakinek a jóvoltából óriási időzavarba kerültek a szövetkezetek. Ismeretlenek a belépő költségek, nem világos a terményforgalmazás helyzete, az árképzésben káosz uralkodik, rendetlenség van a szállítói-megrendelői kapcsolatban, nincs egyértelmű, világos bérezési rendszer, hol van még a földtörvény, bérszint- vagy bértömegszabályozás lesz-e, mert a kettő nem ugyanaz. így érthető, hogy nem lehet biztos alapokra tervezni, főként akkor nem, ha olyan viszonyok bonyolítják a helyzetüket, mint most januárban, amikor is tejtermelésük 80 százalékára van csak szerződésük. Az, hogy költségvetés nélkül indítják az évet, azt is jelenti, az első félévre leállítanak minden szociális célú kiadást, nem terveznek új beruházásokat, a termelőeszközök felújítására is későbbi időszakban kerítenek módot. Egyszóval: gyenge pénzügyi helyzetüket amolyan „sokkterápiával" próbálják kezelni és mederben tartani. Mindezek ellenére és mellett a szövetkezet elnökének vannak elképzelései a tulajdonviszonyok megreformálásáról, így eltökélt szándéka a privatizáció véghezvitele. Ennek lényegét pedig Tóth Gyula így foglalta össze: - Az első szakaszban a műszaki-szolgáltatási részleget, a takarmányszárítót, a melléküzemágat, az építő-beruházásokat kivitelező csoportot privatizáljuk. Vagyis e részlegek dolgozói a szövetkezeti tagságukat meghagva, önálló gazdasági tevékenységet folytatnak majd. Munkájukat, vállalkozásukat a szövetkezet menedzseli, és segít az anyagbeszerzésben is. Fizetségül bevételeik 10 százalékát adják a szövetkezetnek. így került haszonbérbe már a villanyszerelő műhely, amelyet hárman vettek ki a villanymotorok tekercselésére, s az utánpótlás nevelése érdekében 3 tanulót is alkalmaznak. Lényegesen igényesebb, összetettebb feladat az ágazatok bérbeadása. Itt a vállalkozóknak az ágazatok eddigi jövedelmezősége alapján határozzák meg a központi alapokba való befizetés összegét. Abban az esetben, ha az ágazatok nyeresége nagyobb lesz a tervezettnél, akkor a tervezett feletti összeg 50 százalékát a központi alapba utalják át. Ha viszont nem érik el a tervezett nyereségszintet, akkor a kiesett mennyiség felét a központi alapból visszatérítik az ágazatoknak. - Ezek mind szép, hasznos tervek, önök szerint meg is valósíthatók? - Hát itt bizony még sok a tennivaló, az embereket győzködni kell, hogy más kiút nincs, és hiányzik az új iránti fogékonyság, mert a mai bonyolult viszonyok mellett félnek vállalkozni, főképp az állattenyésztésben. A másik két ágazatnál ez a téma nem merül fel olyan élesen. Talán a meglévő bizonytalansági tényezőkön, a vállalkozói kedven sokat segíthetne, ha mielőbb piacorientált, teljesítménycentrikus, világos, közérthető gazdasági szabályozó rendszer látna napvilágot, amelyben a tulajdonviszonyok rendezésével párhuzamosan jó gazdatípus is kialakulhatna. Persze, azt is tudják Csenkén, ez nem megy egyik napról a másikra. Ezért is gondolkodik a szövetkezet elnöke úgy, hogy gazdálkodásuk vertikumába a megtermelt alaptermékeik - gabona, tej, hús, gyümölcs - feldolgozása és forgalmazása is beleférhet, kiikiatva a közbülső kereskedelmi láncszemeket. Az így olcsóbbá tett termékeik pedig bizonyára könynyebben találnak majd piacot. MÉRI ISTVÁN t