Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-01 / 51. szám, péntek

3 HIREK - VELEMENYEK A JÖVŐ ÉV JANUÁRJÁBAN VÁRHATÓ CSATLAKOZÁSUNK AZ EK-HOZ Jirí Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter tegnap befejezte belgiumi munkalátogatását és hazautazott. Brüsszel­ben találkozott Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával, Franz Andries­sennel, az Európai Közösségek bizottságának alelnökével, Mark Eyskens belga külügyminiszterrel, s beszédet mondott az Európa Parlamentben. mmÚJSZQ ROMÁNIA ÚJRA ELADÓSODIK CSÖKKEN A TERMELÉS, NŐNEK AZ ÁRAK Dienstbier és Andriessen szerdai tár­gyalásain annak a megállapodásnak az előkészítését érintették, melynek alapján Csehszlovákia társul az Európai Közös­ségekhez. Megvitatták az európai gazda­sági-politikai és jogi térség kiépítésének átfogó koncepcióját. Andriessen meg­erősítette, az EK-nak érdeke, hogy mie­lőbb megkösse a megállapodást Cseh­szlovákiával a csatlakozásról, s nemcsak gazdasági téren, hanem kiterjesztve azt a politikai együttműködésre is, ami a tár­sulási megállapodásnak egy egészen új formája lesz. A tárgyalások után megtartott sajtóér­tekezletén Jifí Dienstbier kijelentette, a szerződés valószínűleg 1992. január 1 -jén lép hatályba. Ami a teljes jogú tagsá­got illeti, az a közösség globális koncepci­ójának kérdése és emlékeztetett rá, az EK több ilyen kérelmet kapott. A kelet- és közép-európai változások­kal, konkrétan a menedzserképzéssel és a piacgazdálkodás bevezetésével foglal­kozik.az a konferencia is, amely szerdán kezdődött meg Washingtonban. A konfe­Bonnban tegnap összeültek a ..régi" és az „új" szövetségi tartományok mi­niszterelnökei, hogy megvitassák a keleti országrész rossz pénzügyi helyzetét és megpróbáljanak ebből kiutat találni. Délu­tán Helmut Kohl kancellár is részt vett a tanácskozáson. A legégetőbb probléma a tervezett adóemelés július 1 -tői. A szo­ciáldemokrata vezetésű tanmányok nyo­matékosan követelik a kancellártól ennek a döntésnek a visszavonását és azt, hogy maradjon meg a vagyonadó, amelyből tavaly 6 milliárd márka folyt be a tartomá­nyi kasszákba. Németország keleti részében január­ban gyors ütemben növekedett a munka­nélküliek száma, ami tovább mélyíti a szociális különbségeket a két ország­rész között. A volt NDK-ban 757 ezer ember vaň munka nélkül, vagyis az aktív lakosság 8.6 százaléka. Egyetlen hónap alatt több mint százezerrel emelkedett a munkanélküliek száma. Ami a részleges A New York-i börzén közel fél dollárral, 18,86 dollárra emelkedett az áprilisra le­kötött olaj ára. A mérsékelt áremelkedés hétfőn kezdődött, amikor Szaddam Husszein bejelentette a kivonulást Kuva­itból. Szakértők ugyanis úgy vélik, a há­ború után az OPEC tagországai esetleg csökkentik a kitermelést, s az sem való­színű, hogy Kuvaitban és Irakban azonnal beindul a termelés. renciát Lawrence Eagleburger, az USA első külügyminiszter-helyettese, John Robson, pénzügyminiszter-helyettes és Michael Boskin, Bush elnök gazdasági tanácsadói testületének elnöke nyitotta meg. 240 vezető amerikai ipari, pénzügyi, kereskedelmi és oktatási szakember van jelen, a csehszlovák küldöttséget Zdenko Pírek, szövetségi külügyminiszter-helyet­tes vezeti. Szerdán egy rövid időre Bush elnök is megjelent a konferencián, néhány szóval üdvözölte a tanácskozást és közölte: elő­ző este hosszas telefonbeszélgetést foly­tatott Václav Havel csehszlovák államfő­vel. Elmondta neki, bár most érthetően az Öböl-háború dominál az újsághírekben és a konfliktus tőle sok időt rabol el, de sem ő, sem más kormánytagok nem ve­szítették el érdeklődésüket a kelet-euró­pai események iránt. Szakértőkre hivat­kozva azt mondta, a kelet-európai gazda­sági reformok eredményei reménykeltö­ek, a reformok jó úton haladnak, annak ellenére, hogy számos nagy akadályba ütköznek. munkanélküliséget illeti, még ennél is rosszabb a helyzet. A keleti tartományok­ban január végén 1,86 millió munkás dolgozott részleges munkaidőben. Ezzel magyarázható, hogy egyre több a sztrájk. A bonni tanácskozás előtt, szer­dán Erfurtban kb. 50 ezren követelték a tartományi parlament épülete előtt a munkahelyek megőrzését és a keletné­met vállalatok szanálását privatizálásuk megkezdése előtt. Halléban több ezer tüntető a főutak blokádjával támogatta a fémipari dolgozók követeléseit és ha­sonló akciók voltak Schwerinben is. Kohl kancellár tegnap délutáni bonni sajtóértekezletén közölte: az idén 100 milliárd márkát fordítanak a keleti tarto­mányok gazdasági helyzetének javításá­ra. Ebből 15 milliárdot a közigazgatás fejlesztésére és a pénzügyi válság felszá­molására költenek. A kancellár azt is bejelentette, hogy a jövő hónapban Moszkvát és Washingtont is leikeresi. Az OPEC nagy egységről tett tanúbi­zonyságot, amikor Kuvait megszállása után a kieső kitermelés pótlásáról volt szó. Ez az egység oda vezethet, hogy a márciusra tervezett ülésükön a tagor­szágok olyan árban állapodnak meg, amely hordónként megközelíti a 21 dol­lárt. Nem festett rózsás képet Románia gazdasági helyzetéről Petre Roman kor­mányfő, a parlamentben elmondott majdnem háromórás beszédében, amely­ben vázolta a gazdasági reform jelenlegi állapotát. Kijelentette, hogy Románia tör­ténelmének legsúlyosabb válságán megy keresztül. Persze nem is tehetett mást, mert a valóság közismert: egyre csökken a gazdaság teljesítőképessége, s az idei januári eredmény az 1989-es havi átlag­nak még a hatvan százalékát sem érte el. A súlyos nyersanyag- és energiahiány miatt sok üzemet ideiglenesen bezártak, mások csökkentették termelésüket. Drasztikusan visszaesett a külkereskede­lem, s Románia újra eladósodott. Joggal jegyezte meg tehát Roman, hogy a gaz­daság szerkezeti válsága minden valószí­nűség szerint sokkal mélyebb, mint a töb­bi kelet-európai országban. Megjegyzen­dő, hogy a nyugati szakembereknek is ez a véleményük. A gazdasági reform, a szerkezetváltás még csak a kezdeteknél tart. Az első ilyen irányú fontos lépés, az árfelszabadítás, hatalmas drágulási hullámot eredménye­zett, s egyelőre nem hozott javulást az ellátásban. Az átlagfizetés Romániában ma kb. 3 ezer lej körül mozog, tehát többé-kevésbé hasonló mint nálunk, de az árak általában háromszor-négyszer magasabbak, mint Csehszlovákiában. A minőséget és a választékot most ne is említsük. Az emberek örülnek, havaiami­hez hozzájutnak és azt meg tudják fizetni. Országszerte nő az elégedetlenség, napi­renden vannak a sztrájkok, a bérkövetelé­sek, ami természetesen újabb vesztesé­geket okoz. Roman szerint kormányának legsúlyo­sabb tavalyi hibája, hogy megengedte a „nemdolgozást", s ugyanakkor nőttek a lakosság pénzbevételei. A tavalyi év Viktor Dubinyin tábornokot, a Lengyelországban állomásozó északi szovjet hadseregcsoport pa­rancsnokát Varsóban akár nemkívá­natos személynek is nyilváníthatják - írta tegnapi számában a Gazeta Wyborcza. Dubinyin tábornok a szovjet sajtóban megjelent nyilat­kozataival háborította fel a lengyel közvéleményt. Elutasította azokat a varsói feltételeket, amelyek a szovjet csapatok kivonására, és az NDK-ból hazatérő szovjet alakulatok átutazására vonatkoznak, s azzal fenyegetőzött, hogy csapatai,, tömör sorokban és kibontott zászlók alatt fognak menetelni". Szinte sokkolta az embereket azzal a kijelentésével is, amely szerint Lengyelországban a szovjet egységek volt német terü­leteken és német épületekben van­nak elhelyezve. A napilap idézte Krzysztof Szku­bisewski külügyminisztert, aki szer­dán a szejm külügyi bizottságában erősítette meg a tábornok kiutasítá­sának a lehetőségét. ,,Dubinyin tá­végén a lakosság kezén levő minden száz lejre csupán tíz lej értékű áru jutott. Ez az adat, azt hiszem, mindent elmond az ellátásról. Az említett, főleg a májusi választásokig sikerrel alkalmazott popu­lista politika természetesen újabb követe­léseket váltott ki a lakosság körében, és most, bizony, már nehéz a rendteremtés, s ezért a felelősséget a kormány nem háríthatja át senki másra. Megbosszulta magát az is, hogy a kormányzó Nemzeti Megmentési Front tavaly nem nagyon beszélt a várható súlyos nehézségekről, ezért a lakosság nagy része felkészület­len, szembehelyezkedik a reformlépések­kel. A szociális problémák rendkívül gyor­san éleződnek. Február végén már több mint 400 ezer ember volt hivatalosan is munka nélkül, növekszik az infláció. Az árfelszabadítás második szakaszának beindításakor - április elején -, amely az alapvető élelmiszereket is érinti, újabb komoly árrobbanással kell számolni. Súlyos probléma a burjánzó feketepi­ac és a gazdaság „dollárizációja". Buka­rest tele van dollárért árusító boltokkal, ahol vitathatatlanul több az áru és jobb a választék is. Na de kinek van elegendő dollárja? Bizonyára nem az egyszerű em­bereknek, akik súlyos megélhetési gon­dokkal küszködnek. Roman a súlyos problémák gyökereit a szocialista örök­ségben és a reformfolyamat objektív el­lentmondásaiban látta. Az ellenzék azon­ban más véleményen van, s a szakem­berek egy része is azt mondja, hogy Roman megfeledkezett az általa vezetett kormány felelősségéről a kialakult helyze­tért. Mert nem lehet mindent a letűnt rezsim nyakába varrni. Romániában ezért követelik, hogy alakuljon át a kormány vagy jöjjön létre egy teljesen új kabinet, mely bizalmat kapna az ország összes politikai erejétől. KOKES JÁNOS, Bukarest bornok nem érezheti magát gyarma­tokon körutat tevő főkormányzónak" - mondotta a külügyminiszter, hoz­zátéve, e témáról hétfőn Budapes­ten Besszmertnih külügy- és Jazov honvédelmi miniszterrel is tárgyalt. A lengyel diplomácia vezetője a szovjet csapatok mielőbbi távozá­sa érdekében kifejtett eddigi nyo­mást eredménytelennek nevezte. A vonatkozó szerződés szövege már elkészült, de az egész művelet lebonyolításának időpontjára tett szovjet javaslatok Varsó számára elfogadhatatlanok. Elutasította azo­kat a moszkvai vádakat, amelyek szerint Lengyelország keresni akar a Németországból hazatérő katonák átengedésével. Mint mondotta, a 11 ezer vasúti és 3000 közúti transzport nagymértékben károsítani fogja ezeket a lengyel útvonalakat. A mi­niszter elmondta azt is, hogy lassan halad az új lengyel-szovjet szerző­dés kimunkálása, s különösen a ka­tonai együttműködés kérdéseit ille­tően kell még nagyon sok dolgot pontosítani. 1991. MÁRCIUS 1. NÉHÁNY SORBAN M oszkva és az észak-európai orszá­. gok közti ellentétekhez vezetett a három balti köztársaság képviselőinek részvétele az Északi Tanács koppenhá­gai ülésén. Stockholmban bejelentették, a szovjet vezetés nagykövetségei közve­títésével az Északi Tanács valamennyi tagországának hivatalos levelet adott át, melyben figyelmeztet, hogy ,,a Szovjet­unióban növekvő szeparatizmus" veszé­lyezteti a kapcsolatokat az északi orszá­gokkal, vagyis Dániával, Svédországgal, Norvégiával, Finnországgal és Izlanddal. Az öt állam vezető politikusai első kom­mentárjaikban határozottan visszautasí­tották a szovjet vezetés levelét. Nem kizárt, hogy Moszkva részéről hasonló reagálásokat fog kiváltani az a négymillió dolláros gyógyszersegély, amelyet teg­napra virradó éjszaka juttatott el az Egye­sült Államok Ukrajnába és a balti köztár­saságokba. Moszkvát teljesen kihagyták az akcióból, a segélyt közvetlenül az ukránok, litvánok, lettek és észtek kapták meg. ehszlovákia és Bajorország wd megállapodott a szorosabb együttműködésről a bűnözés elleni harc­ban. A megállapodás kiterjed a szervezett bűnözésre, a gazdasági bűncselekmé­nyekre, a terrorizmusra és az illegális embercsempészetre a határokon át. O trájkkal fenyegetőznek a Don­Öfc basz bányászai. Százötven szá­zalékos béremelést követelnek az ukrán kormánytól és tiltakozásukat akarják kife­jezni amiatt, hogy ígéreteivel ellentében a szovjet kormány nem tesz semmit a bá­nyászok nyugdíjazásával kapcsolatos kérdések megoldásáért. Vitold Fokin, az ukrán kormány alelnöke szerda este a te­levízióban nyomatékosan felszólította a bányászokat, álljanak el a péntekre meghirdetett sztrájktól, mivel a kormány­nak egyszerűen nincs pénze fizetéseik emelésére. A Kuzbasz bányászai viszont egynapos politikai sztrájkra szólítottak fel. Követeléseik közt szerepel mindenekelőtt Gorbacsov lemondása, a hatalom átadá­sa a Föderációs Tanácsnak, a cenzúra megszüntetése a tömegtájékoztató esz­közökben, valamint a KGB, a belügymi­nisztérium, a hádsereg és az oktatás depolitizálása. B angladesben a szerdai parlamenti választásokon a Bangladesi Nép­párt győzött. Második helyen végzett leg­nagyobb ellenfele, a Népi Liga, s harma­dik lett a volt államfő, Mohammed Ersad Nemzeti Pártja. A szavazatok 90 százalé­kának összeszámlálása alapján azonban úgy tűnik, a BNP nem szerezte meg az abszolút többséget a parlamentben, a kormányalakításhoz koalíciós partnert kell keresnie. A ddlsz Abebában megtartotta soros ülését az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsa. A menekültproblémá­ról volt szó. Hangsúlyozták, Afrikában hatmillió a menekültek és 12 millió az áttelepültek száma, ami sokkal több, mint más kontinenseken. Ezt az áldatlan álla­potot a libériai és a szomáliai polgárhábo­rú okozta. A miniszterek megállapodtak abban, az AESZ titkárságának ezentúl sokkal nagyobb szerepet kell játszania az államközi fegyveres konfliktusok és a pol­gárháborúk megoldása során. T örökországon keresztül fog Irán földgázt szállítani Európába. Az erre vonatkozó megállapodást szerdán írták alá Ankarában a két ország illetékes'mi­niszterei. Ezáltál a kölcsönös kereskede­lem volumene Törökország és Irán között a tavalyi 848 millió dollárról az idén két­milliárdra emelkedik. F innországnak egyre nagyobb prob­lémát okoznak a szovjet csempé­szek, akik alkoholt, kábítószereket, hor­monális készítményeket és lopott árut szállítanak a szomszédos országba. Rá­adásul egyre több szovjet állampolgár követ el különböző bűncselekményeket Finnország területén. A helsinki sajtó sze­rint a szovjet alvilág szervezetten műkö­dik Finnországban. A rendőrség már fi­gyelmeztette a finn kereskedelmi köröket, hogy a szovjet bűnözők esetleg beépül­hetnek a közös vállalatokba is. A berlini ügyészség 180 olyan esetet vizsgál ki, amikor a belnémet hatá­ron a keletnémet katonák tüzet nyitottak a menekülőkre. Ebből 100 eset a berlini falnál történt, így 1961 és 1989 között 81 ember halt meg, az utolsó 1989 februárjá­ban. Jutta Limbách. Berlin igazságügyi szenátora a városi parlamentben felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgált esetek száma állandóan változik, újabb és újabb, eddig ismeretlen határincidensekről sze­reznek bizonyítékokat. (Folytatás az 1. oldalról) Sürget az idö. Tegnap még csak a fegyver­nyugvást rendelték el, a végleges tűzszünet feltételeit azonban már úgy kell kidolgozni, hogy magában hordozza a régió hosszú távú biztonságának meghatározó elemeit. Veszé­lyes lenne egy magalázó tűzszünetet rákény­szeríteni Irakra, mert az - tartok tőle - az arab világot a Nyugat ellen fordítaná. Egyáltalán nem biztos, hogy az irakiak „hősiességét", pontosabban Szaddam „bátorságát" eddig ünneplő és támogató arab tömegeket kijóza­nította a magukat tömegesen megadó iraki katonák egyáltalán nem lélekemelő látványa. Az arab mentalitástól nem lenne idegen, ha ez éppen ellenkezőleg, dühöt váltana ki belőlük. Még a szövetséges katonákat is meglepte, mennyire demoralizálódtak az iraki katonák. De ki tudná magát beleélni az ö helyzetükbe? Ott ültek hat hónapon át a sivatagi lövészár­kokban, hat héten át zuhogtak a nyakukba a bombák, s közben tudták, mögöttük ott van a családjuk, s az sincs biztonságban. Sokan voltak köztük olyanok, akik már az Irán elleni háborúban is harcoltak. Egyszerűen elegük lett az egészből - és kész. De megérthetik-e őket azok, akik elhitték Szaddam, a nagyszájú vagány hősködő és hőzöngő kijelentéseit? Megnyugtató, hogy Washingtonban máris bejelentették: James Baker külügyminiszter a jövő héten a térségbe utazik és tárgyal a rendezésről. A koalíció arab tagjai, elsősor­ban Egyiptom és Szíria azt szeretnék, ha egy arab biztonsági rendszer születne, ebből nemcsak Iránt és Törökországot akarják ki­zárni, hanem a nagyhatalmakat is. Bár teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy ha más nem is, de az amerikai katonák egy ideig VEGE még Szaúd-Arábiában maradnak. Maga a se­gélykérő Rijád szintén tart attól, hogy az amerikaiak majd nem fognak nagyon sietni a távozással, ami rányomná bélyegét viszo­nyára szomszédaival. Hasonlóan gondolkod­nak az Obölmenti Együttműködési Tanács többi tagországában is. Ugyanakkor még ko­moly aggodalmaik vannak, hiszen Irak nem vérzett el végérvényesen ebben a háborúban, légierejének színe-java Iránban talált menedé­ket, s legfejlettebb fegyverei egy jelentős részét be se vetette. Ezek hollétéről a szövet­séges hadvezetés sem tud semmit, s komoly hiba lenne abban bizni, hogy ezek az ágyúk, harckocsik, rakéták, repülőgépek elpusztul­tak a bombázások során. Nyitott kérdés az is, hogyan alakul a továb­biakban az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonya éppen a konfliktus kapcsán, milyen szerepet akar majd játszani Moszkva a rende­zésben és hosszú távon a térségben. Mit akar és - mit enged meg neki Washington. Ez attól is függ, hogyan ítélik meg maguk az arabok a Szovjetunió szerepét a háború előtt és alatt, úgy értékelik-e, hogy valóban a vérontást akarta elkerülni, vagy úgy, hogy menteni akarta Szaddamot. izaelről sem szabad megfeledkezni, amely vétlen szenvedő alanya volt a háborúnak. Vétlen olyan szempontból, hogy Iraknak sem­mi oka sem volt az ellene indított, emberáldo­zatokat követelő, anyagi veszteségeket okozó rakétatámadásokra. Ahhoz már viszont na­gyon is sok köze van Tel Avivnak, hogy milyen lesz a térség jövője. Az Irak elleni háborút akár komoly leckeként is értékelhet­nénk. Mármint Izrael számára. Figyelmezte­tésként, hogy elutasító magatartását, ami a palesztinok helyzetének megoldását illeti, nem lehet a végtelenségig tűrni. Merthogy a koalíció arab tagjai ezt így értelmezik, az biztos. Csak nagy vonalakban soroltam fel néhá­nyat azok közül a problémák közül, melyeket a háború szült, melyek a háborút szülték és melyek már korábban is megvoltak. A háború­nak vége. Kezdődhet a diplomáciai offenzíva a békéért. GÖRFÖL ZSUZSA NÉMETORSZÁG SZÁZMILLIÁRD MÁRKÁT FORDÍTANAK A KELETI TARTOMÁNYOK FEJLESZTÉSÉRE FELFELÉ KÚSZIK AZ OLAJÁR KIUTASÍTHATJÁK LENGYELORSZÁGBÓL A SZOVJET PARANCSNOKOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom