Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-25 / 71. szám, hétfő

1991. MÁRCIUS 25. fÚJSZÓi DOKUMENTUM A CSEH ÉS SZLOVÁK SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK TERVEZETE A Csehszlovák Sajtóiroda ezekben a napokban kiadta a CSSZSZK új Alkotmányának tervezetét, amelyet Václav Havel köztársasági elnök terjeszt a nyilvánosság elé. A mintegy hetven gépelt oldalnyi szöveget teljes egészében nem áll módunkban közölni, ezért csak lényegi kivonatát ismertetjük. A bevezető nyilatkozat így hangzik: Mi, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság népe, amelyet a cseh nemzet, a szlovák nemzet valamint az államunk területén élő nemzetiségek alkotnak, szabadon megválasztott képviselőink közvetítésével elfogadjuk a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság alábbi Alkotmányát. ALAPRENDELKEZÉSEK Az első fejezet az alaprendelkezéseket foglalja magába. Ezek szerint a CSSZSZK demokratikus jogállam, amelynek szolgálnia kell minden polgárát. Az állam minden* hatalmának forrása a nép. A szuverén néphatalom gyakorlásának alapeszközeit, a képviselő-testületeket általános és közvetlen választásokban, titkos szavazással választják. A CSSZSZK két szuverén nemzetnek, a cseh és a szlovák nemzetnek, valamint a területén élő nemzetiségeknek az együttélésről szóló, 1991. évi Nyilatkozatban rögzített önkéntességre és a polgárok szabad akaratára épülő közös föderatív állama, amelyet a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovák Köztársaság alkot. A két köztársaság egyenjogú. A szövetségi szerveket az Alkotmányban meghatározott jogkör illeti meg. Minden más jog a tagköztársaságok szerveit, vagy közvetlenül a polgárokat illeti meg. A nemzetek elidegeníthetetlen önrendelkezési jogával összhangban a két köztársaság az Alkotmányban meghatározott módon dönthet megmaradásáról a szövetségi állam kötelékében. A nyelvről szóló cikkely szerint a cseh és a szlovák nyelv egyenjogú, miközben a nemzetiségek tagjai a törvény által megszabott feltételekkel összhangban a hivatalos kapcsolatokban használhatják saját nyelvüket. Egyébként a két köztársaság állampolgárai egyidejűleg a CSSZSZK állampolgárai is. Jogaik és kötelességeik azonosak és állampolgárságuktól akaratukkal ellentétben senki sem foszthatja meg őket. Államunk más nemzetek elnyomása eszközeként elveti a háborút. Az általa ratifikált és kihirdetett nemzetközi megállapodásokat az emberi jogokról és szabadságjogokról területén általánosan kötelezőeknek ismeri el. Az állam gazdasága egységes belpiacra, főleg egységes pénznemre s a munkaerő, az árú és a pénzeszközök szabad mozgására épül. ALAPVETŐ JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK A második fejezet tüzetesen foglalkozik az alapvető jogokkal és a szabadságjogokkal. Rögzíti, hogy az emberek méltóságukban és jogaikban szabadok és egyenlőek. Az említett jogok el nem vehetőek, elidegeníthetetlenek és nem helyezhetőek hatályon kívül. Államunk demokratikus értékekre épül, nem kötődik kizárólagos ideológiához vagy hitvalláshoz. Az államhatalom csak a törvényes keretek között gyakorolható, a törvény meghatározta módon. Mindenki teheti azt, amit a törvény nem tilt és senkit sem szabad kényszeríteni arra, amiről törvény nen rendelkezik. Az alapvető jogok és szabadságjogok szavatoltak mindenki számára, függetlenül nemétől, fajától, arcszínétől, nyelvétől, hitvallásától, pőlitikai vagy egyéb meggyőződésétől. nemzetiségétől, társadalmi származásától, nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozásától, vagyonától, családi származásától vagy más helyzetétől. Nemzetiségéről mindenki szabadon dönthet. Tilos ebben bármiképp befolyásolni s bármiféle elnemzettelenítő nyomást gyakorolni rá. A kötelességeket csak törvénnyel s annak keretében szabhatják meg, megőrizve az alapvető jogokat és szabadságjogokat. Az ezt követő második rész fogalmazza meg konkrétan és nagyon részletesen az egyes garantált alapvető emberi jogokat és szabadságjogokat. Elöljáróban mindenki jogképességét, majd nevezetesen: az élethez, a személye és magánélete sérthetetlenségéhez, a személyi szabadsághoz, az emberi méltósághoz, a személyi becsülethez, a jőhírnevéhez és a neve védelméhez való jogot. Továbbá mindenki jogát vagyon birtoklására, s - eltekintve a törvény általi korlátozásoktól - lakása sérthetetlenségére, szabad mozgására, tartózkodására, gondolkodására. Szavatolt a lelkiismereti és a vallásszabadság, beleértve azt, hogy mindenki változtathat vallásán, illetve hitvalláson kívül maradhat s az is, hogy senkit sem lehet katonai szolgálatra kényszeríteni, ha az ellenkezik a lelkiismeretével vagy a hitvallásával. Az alkotmánytervezet, ismét a törvényszabta korlátozó rendelkezésektől eltekintve, biztosítja a szabad véleménynyilvánításnak, a cenzúra kizárásával a tájékoztatásnak, a petíciók előterjesztésének, a békés gyülekezésnek, a szabad egyesülésnek jogát. A polgároknak megadja azt a jogot, hogy részt vegyenek a közügyek gyakorlásában, mégpedig közvetlenül vagy szabadon megválasztott képviselőik közvetítésével. Tiltja viszont a levéltitok vagy más okmányok titkának megsértését és egyidejűleg szavatolja a telefon, távíró vagy más hasonló távközlő berendezés által továbbított közlések titkát. A 31. cikkely szerint a politikai jogoknak és a szabadságjogoknak törvény általi szabályozása és értelmezése, illetve alkalmazása kell hogy lehetővé tegye és védje a demokratikus társadalom politikai erőinek szabad versenyét. Ugyanakkor a polgárok joga ellenállást tanúsítani bárkivel szemben, aki az Alkotmányban rögzített emberi jogok és alapvető szabadságjogok felszámolására törekedne, ha lehetetlenné válik az alkotmányos szervek tevékenysége és a törvényes eszközök hatékony alkalmazása. A KISEBBSÉGEK JOGAI A második fejezet harmadik része a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogait így fogalmazza meg: 33. cikkely Senkinek sem származhat kára bármely nemzetiségi vagy etnikai kisebbséghez való tartozásából. 34. cikkely 1 / Szavatolt a nemzetiségi vagy etnikai kisebbségeket alkotó polgárok sokoldalú fejlődése, főleg joguk a kisebbség más tagjaival együtt fejleszteni kultúrájukat, anyanyelvükön terjeszteni és befogadni az információkat és nemzetiségi egyesülésekben tömörülni. A részleteket törvény szabályozza. 2/ A nemzetiségi és az etnikai kisebbségekhez tartozó polgároknak a törvény szabta feltételek között egyben szavatolt joguk a) a nyelvükön való művelődés; b) nyelvük használata a hivatalos kapcsolatban; c) részt venni a nemzetiségi és az etnikai kisebbségeket érintő megoldásokban. GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS JOGOK A fejezet negyedik része a gazdasági, szociális és kulturális jogokat taglalja Elsősorban megállapítja, hogy mindenkinek joga szabadon megválasztani hivatását és az arra való felkészülés módját, továbbá vállalkozni vagy egyéb gazdasági tevékenységet kifejteni. A törvény ebben az esetben is szűkítheti ezt a kört. Mindenki szabadon egyesülhet másokkal gazdasági és szociális érdekei védelmére. Az egyik idetartozó pont értelmében a szakszervezetek az államtól függetlenül jönnek létre. Számuk nem korlátozható s a vállalatoknál, illetve az ágazatokban kőzüfük egy sem részesíthető előnyben. A szakszervezeti tevékenység törvénnyel is csak akkor korlátozható, ha a demokratikus társadalom kénytelen ilyen lépéshez folyamodni, mert ezt feltétlenül megkívánj az állam biztonsága, a közrend vagy mások jogainak és szabadságjogainak védelme. A sztrájkjogot törvény szabályozza. Ez a jog nem illeti meg a bírókat, az ügyészeket, a fegyveres erők és a biztonsági testületek tagjait. Az alkalmazottaknak munkájukért joguk van igazságos javadalmazásra s megfelelő munkafeltételekre. A nőknek, a fiatalkorúaknak és az egészségkárosodott személyeknek pedig fokozott munkavédelemre és külön munkafeltételekre. A polgároknak idős korukban, munkaképtelenség, illetve az eltartó elvesztése esetében joguk van a megfelelő anyagi ellátásra. Az egészségvédelem mindenkit megillet. A törvény védi a szülőt és a családot s kiváltképp a gyerekeket és a fiatalkorúakat. A tervezet értelmében mindenkinek joga van a művelődéshez. Az alapés a középiskolákban és a polgár képességei valamint a társadalom lehetőségei szerint a főiskolákon is az oktatás ingyenes. Nem állami iskolákat csak a törvényben rögzített feltételeknek megfelelően lehet alapítani. Törvény védi a szellemi alkotómunka eredményeit s mindenkinek joga van a kedvező környezeti viszonyokra, az ezzel kapcsolatos időszerű és teljes információkra. Jogai gyakorlásával a törvény kereteit meghaladó mértékben senkinek sem szabad veszélyeztetnie vagy megkárosítani a a környezetet, a természetet, a fajok gazdagságát és á műemlékeket. BÍRÓSÁGI ÉS EGYÉB JOGVÉDELEM A tervezet ötödik részében a bírósági s az egyéb jogvédelemről szólva, egyebek között leszögezi, hogy a méghatározott eljárással mindenki érvényesítheti jogait a független és pártatlan bíróságnál vagy egyesek megjelölt esetekben más szervnél. A bíróságtól igényelhető, ha a törvény nem rendelkezik másképp, a 'közigazgatási szerv olyan határozatának felülvizsgálása, amely az érintett fél szerint sérti jogait. Mindenkinek joga van a bíróság, az állami és a közigazgatási szerv törvénytelen döntésével vagy a helytelen hatósági eljárással okozott kára megtérítésére. A bűnösségről és a bűncselekményekért a büntetésről csak bíróság dönthet. Mindenki ártatlannak tekintendő addig, amíg jogerősen el nem ítélik. A bírósági, az állami és a közigazgatási szervek által vezetett eljárásnál, annak kezdetétől, mindenkinek joga van jogsegélyre. Tolmácsot igényelhet az, aki kijelenti, hogy nem bírja a tárgyalási nyelvet. A FÖDERÁCIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁGOK ILLETÉKESSÉGE Az alkotmánytervezet harmadik fejezetének első része névlegesen és bő terjedelemben, pontosan meghatározza a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság hatáskörét, illetékességét a törvényhozásban, a törvények alkalmazásában, továbbá az államigazgatásban és a pénzügyekben. Ez utóbbiról szólva egyebek között leszögezi, hogy a föderáció és a tagköztársaságok állami költségvetési eszközökkel való gazdálkodása a pénzügyi és a költségvetési politika három kormány által jóváhagyott egységes alapelveihez igazodik. Valamint azt is, hogy a CSSZSZK, illetve a Cseh Köztársaság valamint a Szlovák Köztársaság pénzgazdálkodása önálló. S az alkotmánytervezet e részéből azt is kiolvashatjuk, hogy az adók és az illetékek csak törvénnyel vethetőek ki. Ugyanakkor a tervezett 59. cikkelye megállapítja, az egyes köztársaságok illetékesek azokban az ügyekben, amelyekben ez az Alkotmány nem rögzíti a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság illetékességét. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS A negyedik fejezet első része a Szövetségi Gyűlés kérdéskomplexumát tárgyalja. Ebből a részből megtudjuk, hogy legfelsőbb törvényhozó szervünk kétszáz képviselőjét az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazással választják meg négy éves megbízatási időszakra a CSSZSZK 18. életévüket betöltő, a választási törvénynek megfelelő állampolgárai. Megválasztható minden állampolgárunk, aki a törvényes feltételeknek megfelel és huszonegyedik életévét betöltötte. A Szövetségi Gyűlésnek nem lehet képviselője a köztársasági elnök, a két tagköztársaság törvényhozó testületének tagja, továbbá az ügyészek, a hivatásos katonák s a rendőri testületek tagjai. Az SZGY törvényével ebből a tisztségből mások is kizárhatók. A képviselő bármikor lemondhat mandátumáról, illetve azt ideiglenesen elveszíti, ha kinevezik a három kormány valamelyikének tagjává. Egyébként a tervezet értelmében a Szövetségi Gyűlést a köztársasági elnök oszlathatja fel a rögzített alkotmányos feltételekkel összhangban. A köztársaság elnöke ezzel a jogával nem élhet megbízatási időszaka utolsó hat hónapjában. A Szövetségi Gyűlés akkor határozatképes, ha jelen van a Cseh Köztársaságban, illetve a Szlovák Köztársaságban megválasztott képviselőinek több mint a fele. Határozata akkor érvényes, ha külön-külön megszavazza a két tagköztársaságban megválasztott képviselők felén túli többsége. Alkotmánytörvény elfogadásához a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaságban megválasztott képviselők háromötödös többsége szükséges. A Szövetségi Gyűlés a saját köréből húsztagú elnökséget választ, a két tagköztársaságban megválasztott képviselők arányában. Az SZGY bármikor visszahívhatja elnökségének tagjait. Az alkotmánytervezetben új intézményként szerepel az úgynevezett Szövetségi Tanács, amelynek harminc tagja összetevődne a két tagköztársaság törvényhozó szerveinek elnökeiből, valamint parlamentjeik elnökségeinek e képviselőtestületek által delegált 14-14 tagjából. Ennek a szervnek a hatáskörébe tartozna többek között, bizonyos meghatározott feltételek esetében, az észrevételezett törvények visszaadása a Szövetségi Gyűlésnek újratárgyalásra, a köztársasági elnöknek az alkotmánybíróság tagjaira vonatkozó javaslatai előterjesztése, a bíróság tárgyalási rendjének és a köztársasági elnök egyes dekrétumainak jóváhagyása, az állam veszélyeztetettségéről szóló döntés megerősítése, a Szövetségi Gyűléssel együtt és az alkotmánytervezetben külön rögzített esetekben egymagában is a köztársasági elnök megválasztása valamint a hadüzenet megerősítése stb. REFERENDUM A népszavazásról szól a fejezet harmadik része. Az országos referendumban a polgárok szavazással döntenek a belés a külpolitika, az államjogi rendezés alapvető kérdéseiről, esetleg az országhatárok megváltoztatásáról, területünkön idegen csapatok vagy csapataink külföldi állomásoztatásáról. Bizonyos, az alkotmányban rögzített feltételek fennállása esetében a köztársaság elnökének megválasztásáról is. Továbbá népszavazással dönthető el valamely tagköztársaság kiválása a szövetségi állam kötelékéből. Ebben az esetben referendum csak a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaságban hirdethető ki. A tagköztársaság kiválásáról csak népszavazással lehet dönteni. Mindenki szavazhat, aki a Szövetségi Gyűlés választására jogosult. A köztársasági elnök minden esetben elrendeli a referendumot, ha ezt javasolja neki a Szövetségi Gyűlés. Elrendelheti azt a Cseh Köztársaság, illetve a Szlovák Köztársaság kormányának javaslatára és saját elhatározásából is. Viszont ez utóbbit nem teheti meg, ha a szövetségi kormány valamennyi tagjának legalább háromötödös többségével ellenzi ezt a lépést. S akkor sem tehet igy, h^a az SZGY még nem szavazta meg a bizalmat a CSSZSZK kinevezett kormányának, illetve elutasította a bizalom megszavazását vagy a kormánynak bizonyos, az alkotmányban ugyancsak megjelölt feltételek között bizalmatlanságot szavazott. Egyébként a köztársaság elnöke köteles elrendelni a népszavazást a különválásról akkor is, ha erre felkéri a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság törvényhozó szerve, illetve az említett törvényhozó szervek választására jogosult polgároknak legalább húsz százaléka. A népszavazásra előterjesztett javaslat elfogadottnak minősül, ha a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban is jóváhagyja a választópolgárok többsége. Ha csak az egyik tagköztársaságban tartanak referendumot, akkor az adott javaslat elfogadásához elegendő a részt vevő választópolgárok több mint a felének szavazata. A népszavazás eredménye alkotmánytörvényként kőtelező. Ugyanarról a kérdésről esak öt év elteltével lehet népszavazást tartani. AZ ÁLLAMFŐ A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság államfője a köztársaság elnöke, akit együttes ülésén választja meg a Szövetségi Gyűlés és a Szövetségi Tanács, mégpedig ötéves megbízatási időszakra - egyebek között ezt tudjuk meg az alkotmánytervezet ötödik fejezetéből. Erre a tisztségre az SZGY és a Szövetségi Tanács képviselői javasolnak jelölteket. A jelöltnek a Szövetségi Gyűlésbe választható, legalább harmincöt éves csehszlovák állampolgárnak kell lennie. Megválasztottnak akkor tekinthető, ha különkülön ráadja szavazatát a két tagköztársaságban a Szövetségi Gyűlésbe, illetve a Szövetségi Tanácsba megválasztott képviselőknek legalább a három ötöde. Senki sem választható erre a posztra egymásután több mint kétszer. Ez a fejezet természetesen részletezi a köztársaság elnökének hatáskörét és zárórendelkezéseiben kifejezésre juttatja, hogy a köztársasági elnök tisztje gyakorlásáért nem tartozik felelősséggel, hanem ezért a felelősséget a szövetségi kormány viseli. Büntetőjogilag csak hazaárulásért vonható felelősségre a Szövetségi Gyűlés indítványára s a CSSZSZK Alkotmánybírósága ítélkezik felette. VÉGREHAJTÓ HATALOM ÉS TERÜLETI IGAZGATÁS Az alkotmánytervezet hatodik fejezete a szövetségi kormány összetételéről, jogköréről, felelősségéről, határozathozataláról és természetesen lemondásának vagy lemondatásának feltételeiről is szól. Az ezt követő hetedik fejezetben megismerkedhetünk a területi önigazgatás tudnivalóival. Ezek szerint alapja a község vagyis a polgárok önigazgatási közössége, amely saját vagyonnal rendelkező s vele önállóan gazdálkodó jogi személy. A helyi önigazgatás ügyeiben a polgárok döntenek községi gyűléseken vagy népszavazással, illetve a községi képviselőtestület közvetítésével. Ez utóbbi tagjait általános, egyenlő és közvetlen választásokban titkos szavazással választják meg. A község a helyi önigazgatás ügyeiben általánosan kötelező hirdetményeket ad ki. Egyébként a területi önigazgatás ügyeiben a törvényhozás a Cseh Köztársaságot és a Szlovák Köztársaságot illeti meg. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A nyolcadik fejezet első része a CSSZSZK Alkotmánybíróságával foglalkozik. Ennek az alkotmánybíróságnak feladata az alkotmányosság bírósági védelme. Bírái döntéseikben függetlenek, csak az Alkotmányhoz s az SZGY további alkotmánytörvényeihez kötelesek igazodni. A bíróság székhelye Brünn. Az alkotmánybíróság dönt a törvények összhangjáról. Amennyiben megállapítja, hogy valamely jogszabály vagy azoknak része nem áll összhangban a 138. cikkelyben említett törvényekkel, akkor az hatályát veszti. Ez a bíróság határoz továbbá a köztársasági szervek közötti illetékességi ügyekben. Vitás esetekben értelmezi a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényeit. Dönt az olyan alkotmányossági panaszok ügyében is, amelyeknek előterjesztői azt állítják, hogy a hatalmi szervek intézkedései vagy jogerős határozatai sértik alapvető jogaikat és szabadságjogaikat. Ennek a bíróságnak megítélésétől függ annak eldöntése is, hogy vajon az egész szövetségi állam területén működő valamely politikai párt vagy mozgalom feloszlatása, illetve tevékenységének korlátozása megfelel-e a Szövetségi Gyűlés alkotmány- s egyéb törvényeinek. Az alkotmánybíróság határozata ellen nincs jogorvoslat. Ami összetételét illeti - tagja tizenkét bíró, akiket tizenkét évre a köztársasági elnök nevez ki a Szövetségi Tanács javaslatára, mégpedig hat-hatot a két tagköztársaság olyan polgárai közül, akik a Szövetségi Gyűlésbe választhatóak, legalább harmincöt évesek, főiskolai jogi képesítésük van s legalább tíz éves joggyakorlattal rendelkeznek. Ha az alkotmánybíróság elnökévé a Cseh Köztársaság polgárát nevezik ki, akkor helyettesévé a Szlovák Köztársaság polgárát kell kinevezni és megfordítva. A testületnek hozzájárulása nélkül bíráját nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni vagy letartóztatni, sem üldözni szabálysértésért vagy más hasonló jogellenes cselekedetért. A fejezet második része rögzíti bíróságainak rendszerét, hangsúlyozva függetlenségüket. Többek között megállapítja, hogy a bíróságok tanácsokban vagy egyes bírók közvetítésével ítélkeznek és törvény szabályozza, hogy a tanácsok munkájában mikor vesznek részt polgári ülnökök. A hivatásos bírákat meghatározatlan időre nevezik ki. Tisztségük gyakorlásában függetlenek és csak a jogrendhez igazodnak. Az alkotmánytervezet magától értetődően hasonlóképpen rögzíti a különböző fokozatú ügyészségek felépítésének és munkásságának alapvető ismérveit is. VESZÉLYEZTETETTSÉGI ÁLLAPOT Az állam veszélyeztetettségi állapotáról szólva a tervezet kilencedik fejezete elsősorban azt szögezi le, hogy mikor hirdethető ki ez az állapot. Nevezetesen: háború idején vagy a honvédelmi készenlét más eseteiben, ha az ország alkotmányos rendjét bévülről nyilvánvalóan és erőszakosan megbontják, ha rendkívüli veszély fenyegeti az emberek életét és egészségét vagy nagy mértékben megbénul a gazdasági élet. A veszélyeztetettség állapotát a köztársasági elnök hirdeti ki és szünteti meg, de csak a szövetségi kormány javaslatára vagy hozzájárulásával. A tagköztársaságok területén az ilyen állapot kihiedetése megköveteli az adott kormány hozzájárulását is, amennyiben ennek a köztársaságnak alkotmányos szervei képesek betölteni az Alkotmányból következő szerepüket. A veszélyeztetettség állapotát, kihirdetésétől negyvennyolc órán belül meg kell erősítenie a Szövetségi Gyűlésnek és a Szövetségi Tanácsnak, mert különben hatályát veszti. Az állam veszélyeztetettségi állapotának kihirdetését követően a köztársasági elnök feladatául adhatja a szövetségi köztársaság és a két tagköztársaság belügyminisztereinek az ahhoz szükséges lépések megtételét, hogy az általuk irányított • fegyveres testületekkel védjék az állam alkotmányos rendjét és más, az Alkotmány 170. cikkelyének 1. bekezdésében emiitett értékeit. A köztársasági elnök parancsot adhat a fegyveres testületek közreműködésére a távközlési, közlekedési, energetikai és egészségügyi rendszerek és az ellátás működésének biztosítása érdekében. A szövetségi kormány rendkívüli intézkedéseket hirdethet ki, amelyekkel meghatározza a szövetségi és a tagköztársasági államigazgatási szervek valamint a területi önigazgatási szervek feladatait, a természetes és a jogi személyek kötelességeit, a hatályos előírásoktól eltérően is. Ezekkel a rendkívüli intézkedésekkel korlátozhatóak a jogok és a szabadságjogok, kivéve azokat, amelyeket az alkotmánytervezet e része cikkelyek szerint megnevez. A köztársasági elnök és a szövetségi kormány intézkedéseivel nem szabad megzavarni vagy korlátozni a törvényhozó szervek tevékenységét s ezeket csak a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben szabad kihirdetni. Egyébként a Szövetségi Gyűlés és a Szövetségi Tanács bármikor visszavonhatja az állam veszélyeztetettségének állapotát. A rendkívüli intézkedéseket pedig azonnal vissza kell vonni, mihelyt megszűnnek a kihirdetésüket^ indokló körülmények.