Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-04 / 53. szám, hétfő

A MEGFELELŐ FOGLALKOZÁS TÖRVÉNY ADTA JOGUNK Az állampolgár számára a megfelelő munkaalkalom az, amely összhangban áll egészségi állapotával, életkorával, képesítésével és képességeivel, előző foglalkoztatásának időtartamával és az elszállásolási lehetőségekkel. (4. oldal) FÜGG ETLEN NAPILAP Hétfő, 1991. március 4. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 53. szám AZ UNOKA IS ZSELLÉR LESZ? Senkinek sem kötelező párhektáros kisgazdaságból megélnie, de fontos, hogy mindenki maga dönthesse el, miként akarja hasznosítani vagyonát. (5. oldal) FORDULÓPONT AZ FMK-BAN MOZGALOM MARAD (Munkatársunktól) - Politikai nagyüzem van az országban. Majdnem minden mozgalom és párt mérlegel, belső problémáival küszködik, új feladatokat tűz maga elé. Nem csoda - érnek a tavalyi választások utáni tevékenység első leszűrhető tapasztalatai. Ebben a légkörben jöttek össze az FMK 7. közgyűlésének küldöttei. A közgyűlés Tóth Károly elnöki beszámolójával indult. Részletesen értékelte az első közgyűlés óta meg­tett utat, ós foglalkozott az FMK helyzetével a belpolitikai események tükrében. Mint azt beszédében hall­hattuk, többször felvetődött a párttá alakulás kérdése. Ennek ellenére a mozgalom marad, viszont munká­ját pártszerűsíteni kell. Ezzel teremti meg az FMK a feltételeket ahhoz, hogy erős polgári centrumpárttá ala­kulhasson. Bizonyára aktuális az új szervezeti felépítés kérdése is. Hi­szen a mozgalom éppen ezzel fog­lalkozott a legkevésbé. A helyi cso­portok megerősítése, a járási meg­bízottak tisztségének bevezetése remélhetőleg erősíteni fogja a moz­galmat. A gyűlés elején az eddigi ügyvivői és politikai testületek tagjai lemondtak tisztségükről. Az új struk­túrában a mozgalom szétválasztja a döntéshozatalt, a végrehajtás és az ellenőrzés területét. Az ülés lé­nyeges pontja volt a mozgalom munkatervének tárgyalása. Eköz­ben hangzott el a politikai és társa­dalmi szervezetekkel való együttmű­ködé.s új modelljének javaslata. Az FMK felvázolta a lehetséges együtt­működés alapelveit, és mint meg­tudtuk, a kis lépések taktikáját óhajt­ja követni, tehát egyes problémák tárgyalásáról és nem elvi vagy prog­ramkérdések kezeléséről vari szó. Erről az együttműködésről szólt a vendégként jelenlévő Duray Mik­lós is. Míg az FMK koalíciós partnerei­nél differenciálódás figyelhető meg, addig ez a mozgalom eléggé egysé­ges. Mint azt A. Nagy László el­mondta: „Azok az emberek, akik alapvető elvi hozzáállásunkkal prog­ramnyilatozatunkkal nem értettek egyet, már régen elhagytak minket, és más szervezetekben politizál­nak." Mint látható, a szakadás vagy a frákciózás veszélye nem áll fenn. Világi Oszkár kiemelte, hogy ellen­tétben más politikai szubjektumok­kal, az FMK 1989 novemberi elvi nyilatkozata még mindig alapokmá­riya a mozgalomnak. A vitában a munkaterven és az új struktúrán kívül elsősorban a készü­lő törvénytervezeteket, s köztük is a földtörvény kapcsán felvetődött kérdéseket tárgyalták. A zárt ajtók mögötti szavazáson a közgyűlés elfogadta a tárgyalt do­kumentumokat, megválasztotta a harminc tagú országos választ­(Folytatás a 2. oldalon) HÁNYAN VAGYUNK? ELŐZETES EREDMÉNYEK NÉGY HÓNAP MÚLVA Hazánk területén 1869. decem­ber 31-én végezték statisztikai ak­cióként az első népszámlálást. Ak­kor, 122 esztendővel ezelőtt 10 099 041 személy élt Csehszlová­kia mai területén. Következtetések­kel azonban, persze különböző pon­tossággal, az is megállapítható, hogy hányan éltek itt sok-sok évszá­zaddal korábban. Államunk terüle­tén a 4-6. században kb. félmillió személy élt. A fehérhegyi csata előtt a cseh országrészek lakosainak száma 3 millió körül mozgott, 1650­ben azonban már csak 2 millió sze­mély élt Csehországban. Az 1754­es összeíráskor a cseh országré­szekben 3 360 000, Szlovákia terü­letén pedig 1 460 000 személyt vet­tek nyilvántartásba. Csehszlovákiá­ban így alakult a lakosság lélekszá­ma: 1921 - 13 003 446; 1930 - 13 998 497; 1950 - 12 338 450; 1961 - 13 745 577; 1970 - 14 344 987; 1980 - 15 238 095. Az utolsó, 1980-as népszámlálás napján a Cseh Köztársaság lakosai­nak száma 10 291 927, a Szlovák Köztársaság lakosainak száma pe­dig 4 991 168 volt. Nemzetiségi megoszlás: cseh - 64,3 százalék; szlovák 30,5 százalék; magyar - 3,8 százalék; lengyel - 0,4 százalék; német - 0,4 százalék; ukrán - 0,3 százalék: orosz 0,1 százalék. A népszámlálási utasítások úgy szólnak, hogy azok az állam­polgárok, akik március 10-éig nem kapják kézhez a számlálóíve­ket, illetve akiktől a számlálóbiz­tos nem veszi át a kitöltött szám­lálóívet, azok március 11-én vagy 12-én kötelesek a lakóhelyük sze­rint illetékes községi vagy városi hivatalban jelentkezni. A nép­számlálás előzetes eredményeit négy hónap múlva, végleges eredményeit pedig 1992. közepéig teszik közzé. A POLGÁRMESTEREK ELÉGEDETLENEK KOMÁROMI TANÁCSKOZÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOK HATÁSKÖRÉRŐL (Munkatársunktól) - Két hót lefor­gása alatt immár másodszor jöttek össze Komáromban a csallóközi és a mátyusföldi községek és városok polgármesterei, hogy megvitassák az új önkormányzatokkal kapcsola­tos kérdéseket. A szombati tanács­kozásra meghívást kaptak a Szövet­ségi Gyűlés, a Szlovák Nemzeti Ta­nács magyar képviselői is, azonban a meghivott 15 képviselő közül csak négyen - Bauer Edit, Rózsa Ernő, Szabó Rezső (Együttélés) és Varjú János (Demokratikus Baloldal Párt­ja) - tettek eleget a polgármesterek invitálásának. Akik viszont eljöttek, aprólékos tájékoztatást kaptak a Galántai, a Dunaszerdahelyi, az Érsekújvári és Komáromi járások lakóit foglal­koztató legégetőbb kérdésekről, problémákról, melyekkel az új ön­kormányzati szervek igyekeznek megbirkózni. Sok szó esett a köz­ségek vagyonáról, illetve üres kasz­szájukról, a helyi illetékekről, a föld­törvény-tervezetekről és a rendezet­len földviszonyokról Dél-Szlovákiá­ban, valamint az ún. általános és speciális államigazgatásról, amely közvetve-közvetlenül próbálja le­szűkíteni az önkormányzatok hatás­körét. Ezzel kapcsolatban a képvi­selők elmondták: ugyan a jelenlegi körülmények között Szlovákiában a végrehajtó hatalom olyan jogokat próbál kikényszeríteni magának, ' (Folytatás a 2. oldalon) Szafvan iraki városban, közvetle­nül a kuvaiti határ mellett, a repülő­téren felállított katonai sátorban tar­tották meg a szövetséges és az iraki tábornokok a tűzszüneti tárgyalások első fordulóját. Harckocsikkal vették körül a sátrat, amelyet amerikai ka­tonák őriztek, s amelyben két meg nem nevezett iraki tábornok ült le a tárgyalóasztalhoz Norman Schwarzkopf amerikai tábornokkal és Khaled bin Szultán szaúdi her­ceggel, altábornaggyal szemben. Schwarzkopf tábornok helikopte­ren érkezett a helyszínre, az iraki tábornokok páncélozott járműveken. Az amerikai főparancsnok újságírók előtt kijelentette, nem akarják meg­alázni az irakiakat, de nem is áll szándékukban valamit ajándékba adni nekik. A déli órákban fejeződtek be a tárgya­lások, melyek az amerikai tábornokok szerint őszinték és konstruktívak voltak, „örömmel közlöm, hogy minden pontban megállapodásra jutottunk" - jelentette be Schwarzkopf. A tárgyalások eredményeit úgy értékelte, mint nagy előrelépést a tar­tós tűzszünet garantálása felé. Többek (Folytatás a 2. oldalon) NINCSENEK BIZTOS HELYEK Beszélgetés az idei magyarországi továbbtanulási lehetőségekről Valószínűleg valamennyien emlékszünk még, mekkora vihart kavart a múlt nyáron diákjaink magyarországi továbbtanulásának az ügye. Az idén újra lehetőséget kaptunk rá, hogy legjobbjaink az anyaország költségére annak felsőoktatási intézményein tanulhassanak tovább - a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Oktatási Tanácsa és a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériuma között a múlt év decembere óta folyó tárgyalássorozat eredményeit lapunk február 22-i számában ismertettük olvasóinkkal - és talán valamennyien egyetértünk abban, hogy ezúttal jó lenne botrány nélkül megúszni a dolgot. Elsősorban a találgatásokat, a megalapozatlan híreszteléseket megelőzendő kértük fel Pukkai Lászlót, az SZMPSZ elnökét, Neszméri Sándort, a Csemadok OV főtitkárát és Berényi Józsefet, a Magyar Diákszövetség ügyvivőjét, azaz azt a három sze­mélyt, akik „színeinket" a már említett tárgyalássorozaton képviselték, hogy válaszoljanak az idei magyarországi továbbtanulási lehetőségek­kel kapcsolatos kérdéseinkre. -Uraim, azt hiszem, az első kérdés szinte önmagától kínálko­zik, tekintve, hogy a múlt évi bot­rány egyik alapkérdése is ez volt: miért pont önök hárman, azaz­hogy miért pont az SZMPSZ, a Csemadok és az MDSZ képvise­lői tárgyaltak a magyar oktatási kormányzattal diákjaink tovább­tanulásának ügyében? Pukkai László: A válasz nagyon egyszerű: a múlt év decemberének elején, az oktatásügyünk időszerű kérdéseivel foglalkozó dunaszerda­helyi kerekasztal-tárgyaláson Beke Kata államtitkár asszonytól kaptam egy meghívót, melynek lényegét az­zal fogalmazhatnám meg, hogy a magyar fél - első ízben egyébként - a véleményünket kérte ki arra vonatkozóan, milyen segítséget (Folytatás a 3. oldalon) MORVAORSZÁG HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE? Olomoufc egyik főterén kb. 4000­en jöttek össze, hogy tiltakozzanak Morvaország és Szilézia hátrányos megkülönböztetése ellen. A tünteté­sen kilenc politikai párt és mozgalom képviseltette magát; ezúttal a Ke­reszténydemokrata Párt és a Polgári Fórum reprezentánsai is hallatták hangjukat. Bereza képviselő felszólalásában azzal vádolta a Morva-Sziléziai Tár­saság vezetőit, hogy a morva nem­zeti gondolatot egyéni célokra kí­vánják kisajátítani. Beszéde közben tettlegességre is sor került, és mind­ennek a televíziósok látták kárát; fizikailag is bántalmazták őket. Egy kisebb csoport is rosszul járt; ironi­kusan szóltak a konföderációt szor­galmazók elképzeléseiről, így ők sem úszták meg zúzódások nélkül. SZERVEZŐDIK A DEMOKRATIKUS BALOLDAL Brünnben tartott szombati ülésé­ről nyilatkozatot adott ki a CSSZSZK Demokratikus Baloldalának orszá­gos koordinációs bizottsága. A dokumentum rámutat, hogy a privatizációval kapitalista típusú társadalom jön létre, és a folyamat a földtörvény elfogadásával fejező­dik majd be. Attól kell tartani, hogy a földtörvénnyel veszélybe kerül az ország élelmiszer-önellátása, és utat nyitnak az ország kiárusításá­hoz. A Demokratikus Baloldal a Me­zőgazdasági Párt javaslatait támo­gatja, és követeli, vegyék a törvény­hozók figyelembe azok érdekeit is, akik a földet megművelik. Szorgal­mazza, hogy a községek és a váro­sok is kapják vissza vagyonukat, az adórendszer pedig legyen össz­hangban a társadalom igényeivel. ÁRVERÉSEK GÖMÖRBEN SOK NÉZŐ, KEVÉS VEVŐ (Munkatársunktól) - Szombaton Rimaszombatban, vasárnap pedig Tornaiján zajlottak az első árverések Gömörben. A két városban össze­sen 15 üzlet, illetve szolgáltatói egy­ség várt gazdára. Utólag elmondhat­juk, nagyobb volt a kíváncsiság - mindkét helyen szép számú néző­közönség jött össze - mint a vásárlói kedv. Ezt az is bizonyítja, hogy a já­rási székhelyen nyolcból négy, Tornaiján pedig hétből csak két ob­jektum talált új tulajdonosra. A járási privatizációs bizottság mindkét helyszíneri a Szlovák Állami Takarékpénztár dolgozóinak a jelen­létét is biztosította, így a 10 százalé­kos árverési biztosítékot a helyszí­nen az árverés kezdete előtt is letét­be helyezhették. Ezzel a lehetőség­gel egy esetben éltek is, mégpedig a járás első licitálója, Anderkó László, aki így egymaga két üzlet­helyiséget is megvásárolt. A legna­gyobb érdeklődés a tamásfalai élel­miszerüzlet kiárusítását kísérte, amiért hárman versengtek. A 451 000 koronáért kikiáltott épület ára lassan kúszott felfelé, mígnem 760 000-nél koppant a kalapács. A második árverésre a járásban két hetet kell várni, amikor<is Rima­szombatban hét, Hnúšťán pedig nyolc egység kerül kalapács alá. (polgári) IMÁDKOZHAT-E MÁSÉRT, MINT BÉKÉÉRT EZ A KUVAITI MUNKÁS A MENEKÜLŐ IRAKIAK ÁLTAL FELGYÚJTOTT OLAJKUTAK KÖZELÉBEN? (Telefoto: ČSTK) EREDMÉNYES TÁRGYALÁSOK A TŰZSZÜNET FELTÉTELEIRŐL MARAD A KERESKEDELMI EMBARGÓ IRAK ELLEN • A SZÖVETSÉGESEK NEM KERESIK SZADDAMOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom