Új Szó, 1991. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-15 / 63. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1991. MÁRCIUS 15. NÉHÁNY SORBAN A VONAL VÉGÉN: Erdei-Grünwald Mihály, Jeruzsálem SAMIR DERÜLÁTÓ, ARENSZ ÓVATOSABB Már megjelentek az izraeli sajtóban az első átfogó értékelések az amerikai külügyminiszter látogatásáról, s magáról a Baker-csomagról. Tegnap délelőtt ezekről kértünk telefonon összefoglaló tájékoztatást Erdei-Grünwald Mihálytől, az izraeli rádió magyar adásának vezetőjétől. SIKERES WIESENTHAL-AKCIÓ Megtalálták a novákyi koncentrációs tábor egykori parancsnokát Innsbruckban bukkantak rá a novákyi koncentrációs tábor egykori parancsno­kára, a ma 78 éves Mikuláš Polhorára - tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda bécsi tudósítóját Simon Wiesenthal, a zsidó dokumentációs központ vezetője. Ez a bécsi központ már évek óta foglalko­zik Polhora esetével. A szlovák állam, amely átvette a nácik zsidóellenes törvé­nyeit, 1942-ben kezdte meg a koncentrá­ciós és munkatáborok létesítését, vala­mint a deportálásokat. A Novákyban levő tábor négyezer férőhelyes volt, innen hur­colták el az embereket Lublinba, Majda­nekbe és Treblinkába. Wiesenthal szerint Mikuláš Polhora szervezte a szállításokat, egyszerre általában ezer embert hurcol­tak el, akiket a Hlinka-gárdisták kísértek egészen a lengyel határig, ahol átadták őket az SS-egységeknek. A deportáltak közül csak néhányan élték túl a háborút. Polhorát 1943-ban gárdista barátai fel­jelentették amiatt, hogy megtartotta ma­gának a zsidóktól elkobozott értéktárgya­kat. Ezután a tábor parancsnokát letartóz­tatták, de hogy meddig volt börtönben, és egyáltalán bíróság elé állították-e, nem tudni - közölte Wiesenthal. 1946-ban letartóztatási parancsot ad­tak ki a csehszlovák hatóságok Polhora ellen, aki azonban a visszavonuló néme­tekkel Ausztriába, majd Németországba menekült, innen pedig ismét visszatért Ausztriába. A dokumentációs központnak eddig csak két tanút sikerült szereznie - egyet Pozsonyból és egyet Vancou­verből. Simon Wiesenthal három héttel ezelőtt Pozsonyban tárgyalt Polhora esetéről La­dislav Košťa szlovák igazságügy-mi­niszterrel, aki átadta Polhora iratait. JUGOSZLÁVIA ES HAZAMENTEK A DIÁKOK • Van-e olyan pozitívum, amellyel mindenki egyetért? - El tudom mondani, hogy tegnap ké­ső este nyilatkozott Samir miniszterelnök, ma kora reggel pedig Arensz hadügymi­niszter. A két nyilatkozat egy kissé ellent­mondó. Amiben mindkettő megegyezik, az, hogy az 1989-es négypontos izraeli béketervből két pont látszik megvalósít­hatónak. Az első: az arabokkal folytatan­dó közvetlen tárgyalások, ezekre van, legalább is részleges remény. Hiszen a nyolc arab ország külügyminiszterei közül - akikkel Baker tanácskozott - leg­alább négyen hajlandóak a közvetlen tár­gyalásra Izraellel. Samir hangsúlyozta, azért nevezné nagy előrehaladásnak a nyolcak nyilatkozatát, mert most először történt meg: azok az arab országok, ame­lyeknek nemhogy kapcsolatuk nem volt Izraellel, de korábban csak arról beszél­tek, hogy el kell pusztítani, a tengerbe kell szorítani a zsidó államot, most ezeket a jelszavakat ki sem mondták. A másik azonos pont pedig a megszállt területek palesztinjaival való tárgyalás, amennyi­ben azok egy megfelelő küldöttséget összeállítanak. Tehát ez az a két dolog, amiben Arensz és Samir egyetértett. Amiben eltér a véleményük: az opti­mizmus és a pesszimizmus. Samir elég derűlátóan ítélte meg a helyzetet, és kö­zelinek látja a béketárgyalások megkez­dését. • Arensz szó szerint ezt mondta: „Látok kibontakozást, közeledést, viszont ez a Közel-Kelet, itt semmi sem megy egyszerűen. Hosszú idő kell még ahhoz, hogy lezáruljanak ezek a tárgyalások." Ezt lényegében Bushnak is szánta, aki azt mondta, hogy száz óra a szárazföldön és száz nap a tárgyalásokon - a Közel­Kelet békéje ilyen gyorsasággal megte­remthető. Izraelben egyébként mások is úgy vélték, hogy ha 300 nap lesz belőle, akkor is nagyon elégedettek lehetnek. És még valamit: az izraeli négypontos javas­lathoz Arensz kifejezett kérésére felvettek még egy ötödiket: mielőtt bármiről tár­gyalnának, a térség leszereléséhez kell hozzálátni, ez a legfontosabb. • Vannak bizonyos jelzések, hogy Izrael esetleg hajlandó lenne a terüle­tekről tárgyalni... -Samir azt mondta tegnap, amint a palesztinok elfogadják a közvetlen tár­gyalások lehetőségét, és amennyiben megfelelő képviselőt találnak, olyat, aki azt is garantálni tudja, hogy nem lesznek terrortámadások Izrael területén, akkor elképzelhető első lépésként egy autonó­mia a palesztin területek számára. Ha ez az autonómia beválik, akkor ,,a természe­tes követeléseknek is eleget lehet tenni". • Ez alatt az önálló államot lehet érteni? - Azt, hogy önálló állam, Samir sze­mély szerint sosem fogja kimondani. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkapárt koncepciójában mindig szerepelt az önál­ló állam gondolata. Izraelben jövőre vá­lasztások lesznek, Samir ezért minden­képpen tartani akarja magát nézetéhez a tőle is jobboldalibb erők miatt. De nála már az is nagy haladásnak számít, hogy hajlandó volt kijelenteni: a jövőben készek lesznek a természetes követeléseknek eleget tenni. • Baker a Munkapárt vezérkarával, konkrétan Simon Peresszel is tárgyalt. A munkapárti álláspont alapvetően el­tér a kormányétól? - Az ő álláspontjuk az, létre kell hozni egy palesztin-jordán konföderációt és en­nek keretén belül megalakítani az önál­ló palesztin államot. A Munkapárt mindig is hajlamos volt arra, hogy lemondjon a területekről. Amiről sem a Munkapárt, sem a mostani kormányzat nem mond le, az Jeruzsálem státusa, és hasonlóan ke­mény diónak tűnik a Golan-fennsík, amely stratégiailag rendkívül fontos sze­repet tölt be Szíria határán. A Golanról ezért sem az izraeli jobb-, sem a baloldal nem fog tárgyalni. Valószínű tehát, Szíriá­val nagyon nehéz lesz a párbeszéd. Ami Jeruzsálemet illeti, földrajzilag és beépí­tettség szempontjából is teljesen irreális elképzelés, hogy megmásítsák a mostani státusát. • A személyes véleményére va­gyok kíváncsi: nem történhet-e meg, hogy a tárgyalások folyamán valami­lyen módon mégiscsak bekapcsolódik a PFSZ is? - E pillanatban úgy tűnik, még az arab országok közül sem mindenki hajlandó leülni a PFSZ-szel tárgyalni, így például Egyiptom és Szaúd-Arábia. Ez mondható el lényegében a koalícióban részt vevő arab országok feléről. Talán Szíria az, amely még nem szakította meg teljesen a kapcsolatokat a PFSZ-szel. Ki tudja, mi lenne, ha a PFSZ vezérkara Arafattal együtt lecserélődne, de azt hiszem, erről még korai beszélni. • Ismét nem az izraeli álláspontról, az ön személyes véleményéről kérde­zem: Baker teljesen lemondott a terület békéért elvről? - Egyáltalán nem mondott le, azért jött Izraelbe, mert meg akarta és meg is hallgatta az összes izraeli politikai cso­portosulás véleményét. Ez a kérdés a tár­gyalásokon lényegében végig napirenden szerepelt. Van arra kilátás, és ezt senki sem tagadta, ha megkezdődnek a közvet­len tárgyalások az arabokkal - mégpedig előfeltételek nélkül, tehát nem úgy leülni az asztalhoz, hogy feltételül szabják Izra­elnek, először vonuljon ki a területekről - akkor nem vetik el ennek az elvnek a lehetőségét sem. Csak éppen nem mondták ezt ki. (malinák) Belgrádban tegnap reggel befejeződ­tek a vasárnap kezdődött diákdemonstrá­ciók. Éjszaka azonban még több ezer ember tüntetett a városközpontban, an­nak ellenére, hogy a kormányzó párt gyakorlatilag az összes követelésüket tel­jesítette. Egy improvizált emelvényen szí­nészek, professzorok, ellenzéki képvise­lők váltották egymást, énekeltek, imád­koztak Szerbia szabadságáért. Szerdán a hatóságok szabadon en­gedték a szombati véres zavargások so­rán letartóztatott személyek túlnyomó többségét, csak azokat tartják őrizetben, Nem teljesítik Borisz Jelcinnek, az orosz parlament elnökének kérését, hogy a Szovjetunió jövőjéről szóló vasárnapi népszavazás előtt nyilatkozhasson a tele­víziónak. Erről tegnap tájékoztatott a Komszomolszkaja Pravda című napilap, amely egyben részleteket közölt Jelcin és a lap olvasói közötti telefonbeszélgeté­sekből. Idézte Leonyid Kravcsankót, a szovjet televízió vezetőjét is, aki azzal indokolta döntését, hogy a lakosság „kedvezőtlenül reagált" az orosz elnök szombati beszédére. Jelcin a telefonbeszélgetések során hangsúlyozta, nem változott a népszava­zással kapcsolatos álláspontja: ő is a szö­vetség megőrzését támogatja, de csak abban az esetben, ha olyan köztársasá­gok alkotják majd, amelyek szabadon eldönthetik, hogy jogköreikből melyeket ruházzák át a szövetségi központra. A Szovjetunió mostani formájának fenn­tartása egyenlő lenne az „öngyilkosság­gal" - mondotta Jelcin. A lap olvasói aggodalmukat fejezték ki a Szovjetunió­ban, ám Oroszország területén kívül élő oroszok üldözése miatt. Ezzel összefüg­gésben Jelcin hangsúlyozta: „Az embe­reket nem lehet tankokkal őrizni." Az akiknél fegyvert találtak. Néhány tüntető arról tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját, hogy a fiatalok nem bíznak a rezsim őszinteségében és követelik: valaki a hi­vatalos személyiségek közül előttük erő­sítse meg a szerb belügyminiszter le­mondását. Közben szerdán kettészakadt a diákok tábora, miután a sztrájkbizottság elismerte, hogy követeléseiket lényegé­ben teljesítették, és felszólított a tünteté­sek beszüntetésére. A „radikális megol­dás" hívei azonban folytatták a tiltako­zást. orosz lakosság érdekeit jogi úton kell biztosítani. Jelcin egyébként az orosz parlament elnökségének szerdai ülésén megerősí­tette: március 16-ától kezdve az orosz ügyészség nagyobb nyomást fog gyako­rolni azokra a személyekre, akik párhuza­mosan töltenek be párttitkári és tanácsel­nöki tisztséget. Moldova 15 kerületi központjában . szerdán páncélozott járművekkel és auto­mata fegyverekkel felszerelt egységeket helyeztek el. Erről tegnap tájékoztatott a független Postfactum hírügynökség. A szóvivő elmondta, a köztársaság veze­tősége ezt a lépést Moldova megszállá­sára irányuló szándékként értékeli, s óva intett a katonák és a polgári lakosság közötti konfrontációtól. A Romania Libera című független bu­karesti napilap szerdán felszólította Ro­mánia politikai erőit, valamint a nyilvános­ságot, hogy a vasárnapi népszavazáson támogassa Moldovát és követelje a ro­mán nép újraegyesítését. A Ne mondjunk le moldován testvéreinkről című vezércik­kében a lap azt írja, hogy a referendum a nemzeti ellenállás döntő vizsgája lesz Moldovában és a balti köztársaságokban. M ivel bizonytalan a Szovjetunió gazdasági helyzete, a kelet-eu­rópai országok az Európai Közössé­gekben látják az egyedüli biztos me­nedéket - írta tegnap a The Guardi­an brit napilap. Megállapítása sze­rint a középeurópai országok és a Szovjetunió gazdasága erősen összefonódik, s ezzel kapcsolatban érdekes következtetésre jutott: nem zárható ki, a szovjet kormánynak az a rendelete, hogy a volt csatlós álla­maiból származó importért konverti­bilis valutában fizet, amivel hatásta­lanítani akarja az Európába való integrálódást célzó igyekezetüket. A lap tájékoztat arról, hogy Magyar­ország már 1996-ban az EK teljes jogú tagja szeretne lenni, s vélemé­nye szerint ezt egyesek a visegrádi hármas megállapodás megsértésé­nek is tekinthetik. Úgyszintén felhív­ta a figyelmet Csehszlovákia széte­sésének a veszélyére. L othar de Maiziére volt keletné­met kormányfő, az össznémet CDU jelenlegi alelnöke hamarosan a német parlament elnöke lehet. Egyre több szó esik erről Berlinben, párhuzamosan azzal, ahogyan ter­jed a parlament jelenlegi elnöke, Rita Süssmuth asszony körüli affér. Azért robbant ki a botrány, mert a hölgy megengedte a férjének, hogy a parlament szolgálati gépko­csiját használja. A Der Morgen napi­lap beszámolója szerint erről Kohl kancellár egy órán keresztül tárgyait Süssmuth asszonnyal, akinek talán távoznia kell tisztségéből. 0_erdán leszerelték az utolsó wfc Európában lévő Pershing 2 amerikai rakétákat is, mégpedig a németországi Neu Ulmban lévő bázison. Ezeket az eszközöket az­tán Galaxy típusú amerikai szállító­gépek az Egyesült Államokba vitték. Az Egyesült Államok így maradékta­lanul teljesítette a közepes és rövi­debb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról 1987-ben aláírt szovjet -amerikai szerződést. E tiópia váratlanul leállította az eti­óp zsidók kivándorlását Izrael­be. A hírt tegnap közölték a Jeruzsá­lemben élő etióp közösség tagjai. Feltételezhető, hogy e lépéssel Ad­disz Abeba katonai segítséget akar kicsikarni Izraeltől. Az etióp rezsim­nek az északi területeken harcoló felkelők ellen lenne igen nagy szük­sége az izraeli támogatásra. Men­gisztu Haile Mariam szénája a már másfél évtizede tartó háborúban egyre rosszabbul áll, Eritrea és Godzsa tartományban az utóbbi he­tekben a kormánycsapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. Ezért most százezres hadsereget szeret­ne ellenük bevetni. C orazon Aquino asszony, a Fü­löp-szigetek elnöke tegnap be­jelentette, a volt diktátor, Ferdinand Marcos özvegye hazatérhet a szám­űzetésből. Erre várhatóan április folyamán kerül sor. Emlékeztetőül: Marcos és a felesége 1986-ban me­nekült Hawaira, s a diktátor 1989­ben hunyt el Honoluluban. A család­jának eddig biztonsági okokból nem engedték meg a visszatérést a Fü­löp-szigetekre. Egyébként Imelda Marcosnak Manilában bíróság elé kell állnia, az a vád ellene, hogy az utóbbi öt évben több Aquino-ellenes puccskísérletet is finanszírozott. L ondonban a parlament elutasí­totta az ellenzéki Munkapártnak azt a javaslatát, hogy töröljék el a „fejadónak" becézett jelenlegi he­lyi adókat. Mint emlékezetes, Mar­garet Thatcher bukásának is ez volt az egyik fő oka. A parlamenti döntés ellenére senki sem kételkedik ab­ban, hogy az adónak ez a formája, amely a tehetőseknek kedvez és a szegényebb rétegeket sújtja, ha­lálra van ítélve. A szigetország la­kosságának döntő többsége határo­zottan ellenzi az adózásnak ezt a módját, s a kormányzó konzervatí­vok azzal követték el a legnagyobb hibát, hogy sokáig nem voltak haj­landók elismerni tévedésüket. A mó­dosítás mindenképpen be fog követ­kezni, hiszen az adó kérdése a so­ron következő választások eredmé­nyeit is eldöntheti. AMÍG VÉGRE FELÉPÜL... INTERJÚ HONTI LÁSZLÓVAL, A POZSONYI MAGYAR KULTURÁLIS KÖZPONT TITKÁRÁVAL Ma délelőtt Pozsonyban, a Somolicky utca 1/a szám alatt adják át a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ ideiglenes épületét. Ebből az alkalomból kérdeztük Honti Lászlót, az intézmény igazgatóját: - Miért most vált szükségessé, hogy a megter­vezett székház építésének megkezdése előtt ideiglenesen ugyan, de helyet találjanak? - Amikor Pozsonyba jöttem, felmértem a hely­zetet. Úgy véltem, ilyen körülmények között nem dolgozhat tovább a kulturális központ. A Magyar Köztársaság főkonzulátusán volt egyetlen szo­bánk, ezért a művelődési és közoktatási minisz­térium beleegyezésével olyan épületet kerestem, amelyben ideiglenesen otthonra találhatunk. Szerencsénk volt, mert januárban a kubai főkon­zulátus anyagi okok miatt kiköltözött a Somolicky utcai gyönyörű épületből, így sikerült kibérelnünk. - Mire lesz itt hely? - Nem a legideálisabbak a feltételek, de van egy viszonylag nagy termünk, ahol ötven-hatvan embert kulturált körülmények között le tudunk ültetni. Akár előadásokra, akár videóvetítésre, de beszélgetésekre is alkalmas. Kiállításokat vagy kamarakoncerteket tudunk rendezni, emellett to­vábbra is számítunk szlovákiai partnereink együttműködésére. Egyrészt a befogadás miatt, másrészt a rendezvényeink propagálásához. - Kis időre talán fellélegezhetnek. Mi jön ezután? - Megpróbálunk tovább harcolni a Duna-parti épület engedélyezéséért. A terveink készek, a te­lek megvan, csupán az építési engedély hiányzik. Most kemény időszak jön, mivel bizonyítani kell: méltóak vagyunk arra, hogy Szlovákiában a ma­gyar kultúra értékeit bemutassuk. A magyar kul­túra fogalompár alatt én mindent értek, nemcsak a filmet, a színházat, hanem irodalmat, tudo­mányt, politikát, életmódot. Szeretnénk az infor­máláson túl aktív részvételre is ösztönözni a kö­zönséget. Szeretnénk bemutatni a magyarorszá­gi parlamenti pártokat. Elsőként a Fidesz-szel találkozhattak az érdeklődők. A nemrég itt járt SZDSZ küldöttség tagjai örömmel vállalnák a párt bemutatkozását és megmérettetését. Aztán jön­nének a több pártok is. Pozsony idén ünnepli városi rangra emelésének 700. évfordulóját, eh­hez szeretnénk hozzájárulni. Tervezzük egy Lechner ödön-kiállítást, akinek Pozsonyban na­gyon sok szecessziós épülete áll. Erre valószínű­leg májusban és júniusban kerül sor. - Nem érzi úgy, hogy fennáll a veszélye an­nak, hogy az intézmény mindenekelőtt szűken vett magyar ,,üggyé" válik, holott éppen a szlo­vákság felé kellene megtalálni a magyar kultúra közvetítő-csatornáit? - Nagyon köszönöm, hogy ezt megkérdezte. Gyakran találkozunk azzal a nézettel, milyen jó a mi létezésünk, mivel a szlovákiai magyarság felé közvetíthetjük az egyetemes magyar kultú­rát. Többször elmondtam, s ezúttal is hangsú­lyozni szeretném: a mi intézetünknek egész Szlo­vákia területére érvényes a működési engedélye. Ezért Szlovákia minden polgárához szeretnénk közelférkőzni. Ez lesz a legnagyobb feladatunk, hiszen az elmúlt időszakban - nyilván a nyelvi könnyebbségek miatt is - inkább a magyarok lakta területre korlátozódott az intézmény műkö­dése. Szeretnénk offenzívát indítani. - Van-e ehhez stratégiájuk? - Két dolog határozottan körvonalazódott. Fel­keressük a szlovák galériák vezetőit, s felajánljuk együttműködésünket. Reméljük, sikerül nagyon erős kapcsolatokat kiépíteni a szlovákiai filme­sekkel. A filmklubok sokkal fejlettebbek, mint Magyarországon, ezen az alapon rengeteg hely­re tudnánk eljuttatni a magyar filmművészet érté­keit. Lehetőségünk van arra, hogy díjmentesen kölcsönözzünk filmeket. Az épület berendezései­vel együtt megérkezett hetven videókazetta, ma­gyar játékfilmekkel. Igény esetén ezeket is köl­csönadjuk. - Ebben a stratégiában nyilván helyet kap a két nemzet közötti vitás kérdések megbeszélé­se is... - Kétségtelen, hiszen a mi házunk nyitott ház lesz. Alapvető elképzelésünk közé tartozik, hogy a hosszú történelmi együttélésünk, az egymásra utaltságunk evidensen igényli azt, hogy szom­szédokként a lehető legjobban megismerjük egy­mást. Ha itt olyan előadás hangzik el, amely' a magyar valósággal foglalkozik, talán tanul belő­le a szlovák közvélemény. A szellemi konszen­zus kialakításához mi a kultúra eszközeivel sze­retnénk hozzájárulni, a többi a politikusok dol­ga. (d-n) JELCIN NEM BESZÉLHET A TELEVÍZIÓBAN SZOVJET CSAPATOKAT KÜLDTEK MOLDÁVIÁBA

Next

/
Oldalképek
Tartalom