Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám, hétfő

1991. FEBRUÁR 11. .ÚJ SZÓM SZOCIÁLPOLITIKA ÁRAK HATALMA Tapintatos kopogtatás után egy hetvenegynéhány esztendős férfi lépett be kassai fiókszerkesztőségünk ajtaján. Sapkáját , leemelte kopaszodó fejéről, majd a télikabátjához szorította, s néhány óvatos, kis lépést tett előre. Köszönt is közben, és bemutatkozott. - Eddig még nem jártam itt... most vagyok először... pedig a kenyerem javát már megettem. Kezdettől fogva előfizetője, rendszeres olvasója vagyok... voltam az Új Szónak.. . - kezdte kissé szaggatottan, fátyolos hangon mondanivalóját. Hellyel kínáltam, de nem ült le. - Nem akarok én zavarkodni, megyek én azonnal, hiszen tudom, hogy munkájuk van, csak.!. Hangja ismét elakadt egy pillanatra. Láttam rajta, valami bántja, gyötri. - ... csak azért tértem be most, hogy közöljem; lerendelem a kedvenc újságomat... Újabb lélegzetvételnyi szünetet tartott. ... - Egyúttal elnézésüket kérem ezért... - folytatta majdnem szégyenkezve. - Sajnos, bárhogy is számolok az utóbbi időben, ilyen árak mellett nem telik rá a nyugdíjamból... Nehéz lemondani róla, de higgyék el, nem tehetek, mást... Ugye, megértenek... Nem pörölt, nem lázadozott. Sőt! Leplezni igyekezett fájdalmát. - Nem akarok teljesen hűtlen lenni hozzá... Néha-néha szeretném megvenni, elolvasni egy-egy számát... Ugye, megértenek... - nézett rám tiszta tekintettel, reménykedve. Éreztem, nem vár tőlem, tőlünk anyagi segítséget, „csupán" megértést. És talán azt sem várta, amit felajánlottam: hogy az irodánkban ott talál minket - bármikor szívesen látjuk, s elolvashatja az Új Szót. Talán nem várta, de a szeme elárulta, jólesett neki. (gazdag) -„Tv-i! • •. «v: A NYUGDÍJAK EMELÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése až alábbi törvényt hagyta jóvá: 1-8 Ez a törvény a nyugdíjbiztosítás szerinti nyugdíjak emelését szabályozza. Vonatkozik az öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági, a szolgálati évekért járó és az özvegyi nyugdíjakra, illetve az árvajáradékokra. ELSÓ RÉSZ A NYUGDÍJAK EMELÉSE 2-§ (1) Az 1991. december 31 -ig odaítélt nyugdíjak 8 százalékkal emelkednek az 1991. február 28-a után esedékes nyugdfjrészlet kifizetésétől. (2) Az 1. bekezdésben említett nyugdíjemelés mellett további 3 százalékot számítanak hozzá az 1978. december 31-ig odaítélt nyugdijakhoz, további 2 százalékot az 1979. január 1-től 1985. december 31-ig odaítélt nyugdíjakhoz és további 1 százalékot az 1986. január 1-től 1988. szeptember 31-ig odaítélt nyugdíjakhoz. (3) Az 1. és 2. bekezdésben említett nyugdíjemelés alapja az a havi nyugdíj, amelyre a polgárnak igénye van azon a napon, amelytől nyugdiját emelik. (4) Az öregségi, rokkantsági, részleges rokkantsági és a szolgálati évekért járó nyugdíj odaítélésének éve alatt az az év értendő, amelybe beleesik az a nap, amelytől a nyugdíjat megítélték, ha a nyugdíjra való igény szakadatlanul fennállt az esedékes nyugdíjemelés napjáig. Az özvegyi nyugdíj; és az árvajáradék odaítélésének éve alatt azon nyugdíj megítélésének éve értendő, amelyből az említett nyugdíjakat megállapították, vagy a polgár elhalálozásának éve, aniennyiben nem folyósítottak számára nyugdíjat. (5) Az 1988. szeptember 30-ig odaítélt nyugdíjaknak minősülnek a későbbi keltezéstől folyósított nyugdíjak is, ha áz igény rájuk 1988. október 1-je előtt keletkezett s a társadalombiztosításról szóló 121 /1975 Tt, sz. törvény szerint számították ki őket, arrjennyiben szó van: a) olyan polgárok öregségi nyugdíjáról, akik az ilyen nyugdíjra való igényük keletkezése után nem voltak szakadatlanul foglakoztatottak; b) olyan polgárok öregségi, rokkant: sági, illetve részleges rokkantsági nyugdijáról, akik még 1988. szeptember 30-a után táppénzt kaptak; (6) A nyugdíjemelés havonta legalább a) 190 korona az öregségi rokkantsági vagy a szolgálati évekért járó nyugdíjnál; b) 114 korona az özvegyi nyugdíjnál; c) 95 korona a mindkét szülőjét elvesztett gyermek árvajáradékánál vagy a részleges nyugdíjnál; d) 57 korona a félárvák árvajáradékánál; e) az a-d pontokban feltüntetett összegnek a fele, ha több nyugdíj egyidejű folyósításáról van szó. (7) A 6. bekezdés a-b pontjának rendelkezései nem vonatkoznak azokra az öregségi

1' a szolgálati évekért járó, valamint az özvegyi nyugdijakra, amelyeket a kereseti tevékenységből származó párhuzamos jövedelem miatt csökkentettek. (8) Az özvegyi nyugdíj és az árvajáradék nem emelkedik, ha az 1. bekezdés szerint megemelt nyugdíjakból számították kí őket. 3§ Az egyetlen jövedelmi forrást képező nyugdíjak emelése (1) Az egyetlen jövedelmi forrásnak minősülő nyugdíjak minimális összege a 110/1990. Tt. sz. törvény és a 180/1990. Tt. sz. törvény által módosított 100/1988. Tt. sz. társadalombiztosítási törvény (a továbbiakban társadalombiztosítási törvény) 54. §-ának 1, bekezdése szerint és 68. §-ának 1. bekezdése szerint havi 1440 korona, és a társadalombiztosítási törvény 54. §-ának 2. bekezdése, valamint 68. §-ának 2. bekezdése szerint pedig havonta 2400 korona. (2) Az e törvény hatályba lépésének napjáig az egyetlen jövedelmi forrásként megemelt és folyósított nyugdíjakat az 1991. február 28-a utáni nyugdíjrészlet esedékességétől kezdve emelik. (3) Az egyetlen jövedelmi forrásként még nem módosított, s az 1. bekezdésben meghatározott összeget el nem érő öregségi, rokkantsági ós özvegyi nyugdíjakat, illetve a teljesen árvák árvajáradékait kérvényezés • alapján leghamarabb az 1991. február 28-a után esedékes nyugdíjrészlettól kezdve módosítják. 4.8 A SZOCIÁLIS NYUGDÍJAK EMELÉSE • (1) A társadalombiztosítási törvény 52. §-ának 2. bekezdése szerint a szociális nyugdíj legfeljebb havi 1440 korona, és ha erre a nyugdíjra megélhetésével a nyugdíjas családtagja is ráutalt, a szociális nyugdíj legfeljebb havi 2400 korona. (2) A társadalombiztosítási törvény 52. §-ának 2. bekezdése szerint a szociális nyugdíj kérésre odaítélhető vagy az 1. bekezedésben említett összeg emelhető, leghamarabb az 1991. február 28-a után esedékes nyugdíjrészlettól kezdve. 5,8 KÖZÖS RENDELKEZÉSEK (1) Több nyugdíjra való párhuzamos igénynél mindegyik nyugdíjnál külön ítélik meg az emelésükre vonatkozó igényt. (2) A nyugdíjemelés megilleti a nyugdíjast a nyugdíj, illetve a nyugdíjhalmazat, valamint az össznyugdij és a magatehetetlenségi nyugdíj felső határa fölött is; a nyugdíj, illetve a többi nyugdíj összege azonban, a magatehetetlenségi pótlékkal együtt is, e törvény szerint nem haladhatja meg a havi 3800 koronát. (3) Az emelést összevonják azzal a nyugdíjjal, amelyhez tartozik és ezzel a továbbiakban egyetlen összeget képez. (4) A nyugdíjemelés azt a napot követően esedékes nyugdíjrészlettól jár, amelytől a nyugdíjat emelik. > a. 6. § (1) A folyósított nyugdíj havi összegéből számítják ki az emelést, ha a nyugdíjat más nyugdíjjal vagy a kereseti tevékenységből származó jövedelemmel való egybeesése miatt csökkentették. Ha a nyugdíjcsökkentés okaival összefüggésben első ízben módosítják a folyósított nyugdíj összegét, akkor a megemelt nyugdíj e változás napjától jár. (2) Ha a nyugdíjat nem folyósítják abban a hónapban, amelybe beleesik a nyugdíjak emelésének napja, az emelés összegét az e törvény hatályba lépésének napja után folyósított első nyugdíjrészlet összege szerint állapítják meg. 7-8 (1) Ha a társadalombiztosítási törvény 54. és 68. S-ai szerint egyetlen jövedelmi forrásként emélt nyugdíjról van szó, a nyugdíjemelés egyetlen jövedelmi forráskénti emelés előtti nyugdíjösszeghez jár, (2) A nemzetközi szerződés alapján odaítélt részleges nyugdíjaknál az emelés összegét a belföldi kifizető által folyósított nyugdíj összege szerint állapítják meg. 8-8 Ha a törvénynek ez a része nem rendelkezik másképp, a nyugdíjak emelésére hasonlóan vonatkoznak a társadalombiztosítási törvény rendelkezései. MÁSODIK RÉSZ A NYUGDÍJAK RENDSZERES EMELÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS MÓDJA 9.8 Az 1.§-ban említett nyugdíjakat ismételten ós haladéktalanul emelik, leghamarabb azonban a legutóbbi nyugdíjemeléstől számított három hónap elteltével, ha ettől az emeléstől a létfenntartási költségek legalább 10 százalékkal emelkedtek, vagy legalább 5 százalékkal emelkedett a bérátlag. , 10.8 (1)A konkrét összegű nyugdíjemeléseket a létfenntartási költségek növekedése alapján határozzák meg, a nyugdíjak százalékos emelését pedig az átlagbér növekedésének figyelembe vételével. (2) A létfenntartási költségek és az átlagbér növekedését a Szövetségi Statisztikai Hivatal statisztikai adatai szerint, illetve az 1. bekezdésben említett célra a következő hat hónapra feltételezett növekedésük alapján állapítják meg. (3) A nyugdíjemelés konkrét összegét, illetve százalékos összegét külön törvény határozza meg, amely tekintetbe veszi a különbséget a létfenntartási költségek és az átlagbér tényleges növekedése, illetve a korábbi nyugdíjemeléskor feltételezett növekedésük között. 11-§ A nyugdíjak 9. és 10 S-ok szerinti emelésére vonatkoznak a 2. § 3. bekezdésének, valamint az 5-8. 8ok rendelkezései. 12,8 Hatályát veszíti a 110/1990 Tt. sz. törvény által módosított a 100/1988 Tt. sz. társadalombiztosítási törvény. 160 S-a. HARMADIK RÉSZ ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 13. 8 Ez a törvény 1991. március 1-jén lép hatályba. 1) A CSSZSZK kormánya 118/1988 Tt. sz., az öregségi nyugdíjak rendkívüli folyósításáról szóló rendeletének 3. S-a. SEGÍTENI A RÁSZORULÓKON KASSÁN MEGALAKULT A JÓAKARATÚ EMBEREK TÁRSASÁGA Karitatív tevékenység végzésére a múlt év novemberében Kassán megalakították a Jóakaratú Emberek Társaságát. Jótékonysági elképzeléseikről, megalakulásuk körülményeiről, munkájukról beszélgetünk elnöknőjükkel, Marta Hrabovská asszonnyal. - Mi ösztönözte önöket a társaság létrehozására? - Mindenekelőtt az a szomorú realitás, hogy Kassán is jelentős azoknak az embereknek a száma, akik valamilyen oknál fogva egy életre szóló bélyeget viselnek magukon, s ennek következtében a társadalom perifériájára kerültek. Mi valahogy segíteni szeretnénk rajtuk. Kezdetben csak öten voltunk, aztán napról napra bővültek soraink. Úgy gondoltuk, csatlakozunk az Olga Havlová kezdeményezésére Prágában megalakított Jóakaratú Emberek Társaságához. A társaság kassai központját akarjuk létrehozni. A jelentkezésünket örömmel vették, de a statútumuk értelmében hozzájuk csak a csehországi területekről csatlakozhatnak. Nos, ezért döntöttünk úgy, hogy a Jóakaratú Emberek Társaságát Szlovákiában is megalakítjuk. Szervezetünket 1990. november 29-én regisztrálták a belügyminisztériumban. - Mit tartanak a legfontosabb feladatuknak? - Elsősorban a testi- és a mentálisan sérült gyerekek és felnőttek megsegítését. Később, ha anyagi lehetőségeink megengedik, segíteni szeretnénk a toxikománíában, alko^ hólizmusban szenvedőkön is. Olyan kommunákat szeretnénk kiépíteni számukra, mint amilyenek a nyugati országokban jó eredményeket felmutatva már évek óta működnek e káros szenvedélyek fokozatos mérséklésére és megszüntetésére. - Hány tagja van jelenleg a társaságuknak? -Pillanatnyilag 130-an vagyunk, s azt is elmondhatom, hogy tevékenységünk már egész Kelet-Szlovákiára kiterjed, sőt három emberünk Nyugat-Szlovákiában is végez szervező munkát. A kérvényünk ott van a belügyminisztériumban, feltehetőleg napokon belül megkapjuk az engedélyt arra, hogy egész Szlovákia területén végezhessük munkánkat. - Az önök tevékenysége a humánumból táplálkozik, de a munkájukhoz pénz is kell... - Saját bevételi forrásainknak csak azokat a jótékonysági koncerteket és más hasonló rendezvényeket tekinthetjük, amelyeket mi szervezünk. Persze ez kevés, és mivel termelési és üzleti tevékenységet alapszabályzatunk értelmében nem fejthetünk ki, a különböző alapítványok, vállalatok, üzemek, kollektívák, illetve magánszemélyek anyagi támogatásával is számolunk. A vállalatokkal és intézményekkel hatékony kapcsolat kiépítésére törekszünk. Itt Kassán már azt is elértük, hogy például a mozgássérült fiatalokat korszerű német és japán kötőgépeken tanítják dolgozni. A szakképzettség megszerzése után számukra azt is lehetővé teszik, hogy ezeket a gépeket hazavigyék, bedolgozói munkára vállalkozzanak. A mozgássérültek számára Kassán a Tóparti lakótelepen és a Déli városnegyedben rövidesen olyan lakásokat adnak át, amelyekben tolókocsival is kísérő nélkül tudnak majd közlekedni. Elmondhatom, hogy a nehezen beszerezhető gyógyszerek, egészségügyi és kompenzációs segédeszközök előteremtését is magunkra vállaltuk, s aránylag eredményesen végezzük. -Mit tart a legnagyobb eredménynek eddigi munkájukban? - Talán azt, hogy sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy Kassán a mozgássérült gyerekek Opátka ut,cai intézetében milyen körülmények vannak. A múlt év végén Marian Čalfa kormányfő is ellátogatott ide, s azóta már megkezdődött a műszaki ellátottság felújítása és bővítése. Ebben az intézetben a mozgássérült gyerekeknek óvodájuk, alapiskolájuk, két szakmunkásképzőjük van, valamint egy közgazdasági szakközépiskolájuk. Az iskola olyan padokat is kapott már, melyek a tanulók szükségletei szerint állíthatóak, tehát elérhető, hogy a gyerekek kényelmesen ülve, zavarmentesen összpontosítsanak a tanulásra. Az iskola megsegítésére a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. is műszaki és anyagi támogatást ajánlott fel. Olga Havlová pedig a minap jelentette be a televízióban, hogy két IBM gyártmányú számítógépet kaptak, s az egyiket ebbe az iskolába küldik. - Nem szóltunk még arról, hogy kik lehetnek a Jóakaratú Emberek Társaságának tagjai? - Politikai nézetre, vallási meggyőződésre, nemzetiségi hovatartozásra, nemre való tekintet nélkül minden jóakaratú egyén jelentkezését szívesen várjuk, amennyiben hajlandó részt vállalni humanitárius tevékenységünkből, örülnénk, ha a magyarlakta vidékekről is társulnának hozzánk, ugyanis a regionális tennivalókra azok tudják a legjobban felhívni figyelmünket, akik az adott környezetben élnek. - Végezetül már csak egy kérdés: hol jelentkezhetnek az érdeklődők? - A Jóakaratú Emberek Társaságának irodája Kassán a Fő utca 27 szám alatt, a megyeházán van. A telefonszámunk: 646 68. Kassa hívószáma: 095. Mindehhez azt tenném még hozzá, hogy nagyon jó kapcsolatot építettünk ki a Független Magyar Kezdeményezéssel. A magyarlakta vidékekről a jelentkezők névsorát rajtuk keresztül is eljuttathatják hozzánk. Szeretném még felhívni a figyelmet arra is, hogy Társaságunkban tagsági díjat nem kell fizetni, s az alapszabályzatunk szerint háromféle tagságot különböztetünk meg: egyénit, kollektívet és tiszteletbelit. SZASZÁK GYÖRGY