Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-05 / 30. szám, kedd

HIREK - VELEMENYEK iÚJSZÓM 1991. FEBRUÁR 5. A moszkvai szovjet és az orosz parlament tiltakozása ellenére a fővárosban megjelentek a milícia (rendőrség) és a hadsereg közös őrjáratai. A ČSTK/AP telefoto az egyik ruhabolt előtt készült. BOJKOTTÁLNI FOGJÁK A JUGOSZLÁV CSÚCSOT? Franjo Tudjman horvát elnök vasárnap azzal fenyegétőzött, bojkottálni fogják a február 8-ra tervezett jugoszláv csúcsot, ha a hadsereg továbbra is beavatkozik Horvátország politikájába. „Nem folytatjuk a tárgyalásokat, amíg nem tisztázódik a hadsereg szerepe a politikai életben" - jelentette ki zágrábi sajtóértekezletén, amelyet azután tartott, hogy megérkezett a davosi Világgazdasági Fórumról. Mint mondotta, tisztázni kell, hogy „a hadsereget depolitizálják-e, megfosztják-e a politikai döntőbíró szerepétől, vagy engedélyezik a katasztrofális következményekkel járó kalandorságot". A Hon/át Köztársaság és Szerbia, illetve a jugoszláv hadsereg közötti viszony a horvát tartalékos rendőrök felfegyverzése körüli botrány után ismét kiéleződött. NÖVEKSZIK A FÖLDRENGÉS ÁLDOZATAINAK SZÁMA A FALVAKBA NEHEZEN JUTNAK EL A MENTŐALAKULATOK Legkevesebb 1700 emberáldozatot követelt az a földrengés, amely pénteken reggel sújtotta Észak-Pakisztánt, Afganisztánt és a szovjet Közép-Ázsiát. A legújabb jelentések arról is beszámoltak, még mindig nem lehet tudni, hogy a félreeső településeken hány személyt temetett maga alá a kőomladék és a lavina. Az afgán külügyi szóvivő az UPI hírügynökséget tájékoztatta arról is, „nincsenek olyan eszközök, amelyekkel a mentőalakulatok eljutnának a legnagyobb károkat szenvedett falvakba, ahol több mint ezer személy vesztette életét". A pakisztáni hatóságok megerősítették, hogy legkevesebb 500 áldozata van a földmozgásnak. A szovjet hírügynökségek csak anyagi károkról számoltak be. NEGYVENÖT ÉV: 105 HÁBORÚ Csak négynek volt nemzetközi jellege A második világháború befejezése óta földünkön 105 háború volt, melyek során mintegy 20 millió ember vesztette életét. Ezeket az adatokat az Uppsalai Egyetem kutatócsoportja tette közzé. Az információ szerint 1988-1989-es években 36 háborús kó'nfliktus robbant ki, ezekben az áldozatok 80 százaléka polgári személy volt, 1989-ben ezekben a háborúkban 50 ezer ember halt meg. A nyolcvanas évek háborús konfliktusai másak voltak, mint a korábbiak, az említett kétéves időszak alatt csak négynek volt nemzetközi jellege, a többi 32 polgárháború volt. ROMÁNIA AZ IGAZSÁG IS KÉTARCÚ? Mig egyesek szerint a pluralizmus, addig mások szerint a fel nem oldott ellentétek bizonyítéka az a tény, hogy a tavalyi júniusi bukaresti zavargásokat kivizsgáló román parlamenti bizottság a kért egy jelentés helyeff mindjárt kettőt is letett az asztalra. Az egyik változat a kormányzó Nemzeti Megmentési Front, a másik az ellenzék álláspontját tükrözi. A tények azonban tények maradnak, s ez esetben azok különböző értelmezéséről van szó. S hogy az egyik fél sem volt hajlandó engedni, annak is megvan a maga oka: nagy a tét, túlságosan nagy, s aki felülkerekedik, komoly politikai tőkéhez jut, nem csoda tehát Ion Iliescu államelnök nyíltan kifejezte nemtetszését afelett, hogy a bizottság tagjainak nem sikerült közös álláspontra jutniuk. Neki, akit Romániában sokan az események fő felelősének tartanak, különösen kellemetlen ez a helyzet, s Emlékeztetőül: tavaly június 13án kora reggel a román rendőrség felszámolta a két hónapja tartó kommunista- és Frontellenes tüntetést a bukaresti egyetem téren. Az indokolatlanul brutális beavatkozást követően a városban zavargások törtek ki, s ezt egyes elemek gyújtogatásokra használták fel. Felgyújtották például abelügyminisztérium, arendőrség, a televízió épületeit. A rendőrség és a katonaság ezt érthetetlen tétlenséggel szemlélte, s csak késő este avatkozott közbe. Másnap reggel Iliescu elnök felhívására megérkeztek Bukarestbe a Zsil-völgyi bányászok, akik terrorizálták Bukarest lakosságát, s keményen elbántak az ellenzékiekkel.;, Iliescu elnök aztán szépen köszönetet mondott nekik. Most azt állítja, azért, mert állítólag ez volt az egyetlen módja, hogy rávegye őket, hagyják el Bukarestet. A zavargásoknak hat halálos áldozata, több száz sebesültje volt és hatalmas anyagi károk keletkeztek. Sokkal nagyobb azonban a politikai kár, a társadalomban azóta állandósult a vádaskodás, a gyűlölet és a bizalmatlanság az egyes rétegek között. A Nemzeti Megmentési Front nézete szerint nem az általa is elismert feleslegesen durva rendőri akció volt a zavargások kiváltó oka, hanem az, hogy az ellenzék minden eszközzel a hatalom megszerzésére törekedett és nem volt hajlandó elismerni a Front és Iliescu választási győzelmét. Áttanulmányozva a dokumentumokat, mint az események szemtanúja, elmondhatom, hogy az ellenzék nézetét tartom a megalapozottabbnak, mivel hűen tükrözi a valóságot. A helyzet elfajulásáért - dokumentumok alapján bizonyítja ezt az ellenzék változata - az akkori, vagyis a mai román vezetés hibáztatható, amely továbbra is központi, kommunista módszerekkel szerette volna kormányozni az országot. Az ellenzék bebizonyította például, hogy az Egyetem téri akciót már két nappal korábban tervezték, s nem csak az utolsó pillanatban döntöttek róla, ahogy azt Roman kormányfő állította. Az is kiderült, hogy az akcióban 5000 civil részvételével is számoltak. Iliescuék tévedése volt, hogy a bukaresti munkásság sem támogatta őket. A bányászok pedig nem véletlenül, hanem nagyon jól megszervezve érkeztek Bukarestbe, s nem egy csoportjukat volt Securitate tagok irányították. Elszállításukról, eltartásukról a hadsereg és a bukaresti városi vezetés gondoskodott. Most már nyilvánvaló, hogy az események rendkívüli mértékben ártottak Románia tekintélyének a világban, s Iliescu rendszerének elszigetelődéséhez vezettek a nemzetközi életben. Ebből az elszigeteltségből Iliescuék csak most lábalnak ki nagy nehezen. A nemzetközi közvélemény továbbra is úgy véli, hogy mindez az emberi jogok durva megsértése volt az új román hatalom részéről. Azt is el kell mondani, hogy Európának nem érdeke a román rendszer elszigetelése. A jelentés két változata azonnal belpolitikai vihart kavart a közvéleményben és a sajtóban egyaránt. A parlamenti vita e héten kezdődik, s akárcsak a marosvásárhelyi jelentéssel kapcsolatban, itt is bizonyára fellángolnak a szenvedélyek. A hatalom az utóbbi hónapokban kemény bírálatoknak van kitéve a közvélemény és az ellenzék részéről. Sok jele van annak is, hogy maga a Front vezetősége szintén megosztott. A mozgalom első országos konferenicáját már kétszer elhalasztották, s nyílt vita robbant ki a liberális szárnyat képviselő Petre Roman miniszterelnök és a konzervatív, inkább reformkommunista vonalat követő régi gárda képviselője, Alexandru Birladeanu szenátusi elnök közt. Jól értesült körök tudni vélik, hogy bár Iliescu nyíltan támogatja a Roman-szárnyat, s szíve inkább a másik oldal felé húz, s igyekszik a kulisszák mögött a konzervatívokat is támogatni. A politikai harc ŕnellett éleződik a gazdasági válság, és újabb sztrájkhullámra, tüntetésekre lehet számítani. KOKES JÁNOS, Bukarest M

ég kerek egy hónapja sincs annak, hogy Lech Walesának, az új lengyel államfőnek hosszas huzavona után sikerült kiválasztania és elfogadtatnia a kormányfői posztra a neki megfelelő embert Jan Krzysztof Bielecki személyében, máris kormányválság réme fenyeget Varsóban. Ezúttal a Centrum Megegyezés, vagyis a Szolidaritásnak Walesát támogató szárnya, amely több minisztert is adott az új kormánynak és tagjai töltik be a legfontosabb posztokat a politikát ténylegesen irányító elnöki hivatalban, tehát ez a szárny próbálja rákényszeríteni az államfőt, hogy teljesítse az elnökválasztási kampányban hangoztatott ígéreteit. Walesa azért, hogy államfő lehessen, feláldozta a Szolidaritás egységét és a Mazowieckikormányt. Ez utóbbit azzal vádolta, hogy csak lassan hajtja végre a politikai reformokat, nem távolította el a régi kommunista struktúrát, a gazdasági reformot illető koncepciója, a „sokkterápia" pedig hibás. Nos, miután Walesa elnök lett, lényegében ő állította össze a kormánylistát, a kulcspozíciókban meghagyva a régi Mazowiecki-kabinet embereit. Skubiszewski külügyminiszter mellette a legmarkánsabb példa erre, hogy a „sokkterápia" atyja, Leszek Balcerowicz pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes is maradt az, ami volt. Most már a posztkommunistákat is csak óvatosan, megfontoltan akarja eltávolítani. Korábban hevesen bírálta, hogy a jelenlegi parlament tagjainak csak a 35 százalékát választották demokratikus úton, a képviselők 65 százaléka régi kommunista, ezért. mielőbb új parlamenti választásokat is kell tartani. Most pedig már arról beszél az államfő, jobb lenne a választásokat őszre halasztani. Ezért a Centrum Megegyezés politikai tanácsa a múlt héten nyilatkozatban szólította fel az államfőt: a parlamenti választásokat legkésőbb májusban meg kell tartani, el kell számoltatni a régi nómenklatúrát, megszüntetve minden együttműködést a posztkommunistákkal és követelni kell a szovjet csapatok távozását. Ha ez nem így történik, s nem lesz elég gyors és radikális a rendszerváltás, a Centrum Megegyezés nem vállalja tovább a politikai felelősséget és visszahívja tagjait a végrehajtó hatalomból. Tehát a legkitartóbb hívei intéztek ultimátumot Walesához. El leh'et képzelni, mi mindennel vádolják azok, akik mindvégig ellenezték államfői ambícióit. A legenyhébb bírálatok szerint is diktátor, aki túlzott hatalmat akar összpontosítani a saját kezében. Jacek Tarkowski varsói politolóKORMÁNYVÁLSÁG FENYEGET? WALESA KERESZTTŰZBEN gus a Gazeta Wyborczában nemrégiben azt írta, ami most van alakulófélben, azt leginkább alkotmányon kívüli elnöki rendszernek lehetne nevezni. Lényegében három fő pontban lehet össze-foglalni ennek a tábornak az aggályait. Először: Walesa egy úgynevezett elnöki politikai tanács felállítását szorgalmazza, e 200 fős testületet a parlamenten kívüli politikai erők, társadalmi szervezetek képviselői alkotnák, tehát valamilyen parlamenten kívüli parlament lenne. Aggodalmakat az kelt, hogy tisztázatlanok a jogkörei, netán ellensúlyozná a parlamentet (a majdanit is?). Walesa szerint ez a testület a demokráciát erősítené, mások szerint nem a széles rétegeket reprezentálná, hanem a törvényhozáson kívül rekedt, tehát komoly társadalmi bázisra, tömegekre nem is támaszkodó erőket. Másodszor: Az államfő akarja irányítani a kormányt, Bielecki csak báb lesz Walesa kezében. Ráadásul az elnöki hivatal összetétele úgy kezd hasonlítani a kormány struktúrájára, mint egyik tojás a másikra, amiből arra következtethetnek, hogy át akarja venni a kabinet szerepkörét. Ezt támasztja alá, hogy például az elnöki hivatal vezetője azt javasolta: vezessék be a kormányfői döntések kettős aláírásának elvét. Vagyis Bielecki rendelkezéseit előbb Walesa is láttamozza, s ez, a kormányülések összehívásának és irányításának ugyancsak kettős elvével együtt, alaposan leszűkítené a kabinet autonómiáját. így a kormányt teljesen ellenőrzése alatt tartó lengyel államfő olyan hatalommal bírna, mint az amerikai elnök, csakhogy ezt a gyenge lengyel parlament nem tudná úgy ellensúlyozni, mint Amerikában az erős Kongresszus. Harmadszor: Miért akarja Walesa későbbre halasztani a választásokat? Szétesett a bipoláris rendszer, a kommunista és az antikommunista blokk is felbomlott. Az újonnan alakult pártok, politikai csoportosulások a közeljövőben képtelenek egy stabil politikai színtér kialakítására, az elnökválasztáson a „jöttment" Tyminski sikere is bizonyította, milyen politikai vákuum jött létre a LEMP megszűnése és a Szolidaritás felbomlása után. Ha az új kis pártok mindegyike bekerülne a törvényhozásba, az irányíthatatlanná tenné a parlamenti munkát, kormányozhatatlanná az országot. A halasztás mellett szól még az is hogy nem készült el a választási törvény. Ellene viszont az, a szabadon választott parlament az egyik feltétele annak, hogy Lengyelországot is felvegyék az Európa Tanácsba. Talán azoknak van igazuk, akik szerint végül is a közhangulat dönti majd el, mikor legyen a vokscsata. Figyelembe kell venni, hogy egy újabb választási kampány kiválthatja a szociális elégedetlenség újabb hullámát is, hiszen az élelmiszerárak emelkednek, a bányászok szüntelenül sztrájkkal fenyegetőznek. Másrészt az is biztos, hogy Walesa igyekszik majd úgy befolyásolni a közhangulatot, ahogyan neki megfelel. Kérdés, hogy ki lenne az újabb áldozat... MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L

itvániának mintegy 36 millió rubeles kárt okoztak a januári tragikus események Vilniusban. Ezt az előzetes ióatot tegnap tette közzé a fegyveres erők bűntetteit vizsgáló litván bizottság. A litván televízió és rádió épületén 14 millió rubeles kár keletkézett, a televíziós torony pedig 3,6 millió rubel értékben károsodott meg. E

rősen bírálta a tegnapi magyar sajtó a budapesti kormányt a Horvátországnak szállított fegyverekkel kapcsolatos álláspontja miatt. A sajtó elsősorban azt kifogásolja, hogy a kormány először cáfolta a jugoszláv fél állítását, ám később elismerte a fegyverszállítás tényét. A Magyar Nemzetnek nem tetszik, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter „bagatellizálni" próbálta az ügyet". Az, hogy az amerikai nagykövetet is bevonták a kellemetlen ügybe, is bizonyítja, hogy mégsem volt szó jelentéktelen kérdésről. H

etven év után vasárnap megszűnt létezni az Olasz Kommunista Párt. Huszadik kongresszusának küldöttei szavazattöbbséggel döntöttek egy új szervezet, a Baloldal Demokratikus Pártjának megalapítása mellett. V

asárnap hét ember vesztette életét, amikor az amerikai Wisconsin állambeli Osceolban, a repülőtér közelében a levegőben összeütközött két kisebb repülőgép. Közben a Los Angeles-i rendőrség arról tájékoztatott, hogy a pénteki légiszerencsétlenség során 33 személy halt meg és 27-en megsebesültek. N

agy mértékben növekedett az elmúlt hetekben azoknak a személyeknek a száma, akik az Odera-Neisse határ mentén próbáltak illegálisan átlépni Németország területére. Ez derült ki az Oderafrankfurti határőrség parancsnoksága által közzétett adatokból. A határsértők főként Albániából, Bulgáriából, Lengyelországból, Romániából és egyes afrikai államokból érkeznek. A

lítván ügyészség eljárást indított Juozas Jarmalavicius, a Moszkva-barát Litván Kommunista Párt főideológusa ellen - tájékoztatott róla a köztársasági parlament szóvivője. Az 51 éves Jarmalavicius, aki magát a nemzeti megmentési bizottság szóvivőjének nevezte, január 13-án felszólította a hadsereget, hogy foglalja el a vilniusi televízió közvetítőközpontját. Mint ismeretes, a katonák akciója során 14 személyt öltek meg. J

anusz Okrzesik, a lengyel parlament képviselője a Zycie Warszawy című napilapnak adott nyilatkozatában kijelentette, a KGB tagjai minden bizonnyal részt vettek a volt keleti tömb titkosszolgálatai iratainak megsemmisítésében. Véleménye szerint ezt a KGB kezdeményezte. K

ínai nyomás alatt a nepáli kormány nem engedélyezte a dalai lámának, a buddhisták legfelsőbb vallási vezetőjének, hogy Nepálba látogasson - közölte az indiai PTI hírügynökség. A dalai lámát ugyanis a nepáli buddhista szövetség hívta meg egy előadásra. Február 28-án tervezték a látogatást, ám Krisna Kraszad Bhattarai nepáli kormányfő közölte: „Eldöntötték, hogy nem engedélyezik a dalai láma útját". E

bben az évben Nicaragua 202 millió dollárt kap az Egyesült Államoktól - közölte vasárnap Antonio Lacayo, Violeta Chamorro nicaraguai elnöki irodájának vezetője. Mint mondotta, ezt az Egyesült Államok Managuai nagykövete közölte hivatalosan a nicaraguai kormánynyal. M

eg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva tegnap azt közölte a Citizen című dél-afrikai napilap, hogy június 1-ig végleg megszüntetik az apartheid törvényeit. Frederik De Klerk államfő a parlament pénteki ülésén jelentette be, a kormány „rövid időn belül" javaslatot terjeszt elő a még érvényben levő faji törvények megszüntetéséről.