Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK ,ÚJ SZÓ. HAZÁNK TELJES JOGÚ TAGJA AZ EURÓPA TANÁCSNAK (Folytatás az 1. oldalról) vezet költségvetésének megközelí­tőleg 1,7 százaléka. Ez azonban sokszorosan megtérül annak a tá­mogatásnak a keretében, amelyet különböző programok finanszírozá­sára fogunk kapni. Főleg szakem­berképzésről van szó, de az ET szakértőkkel fogja segíteni az új al­kotmány kidolgozását is. A volt szovjet tömb országai közül Magyarország után Csehszlovákia a második, amely tagja lett az ET­nek. Magyarországot tavaly novem­berben vették fel rendes taggá. Ebben a félévben Spanyolország elnököl az ET-ben, így Francisco Fernandez Ordonez külügyminisz­ter üdvözölte Csehszlovákiát a szer­vezet tagjai között, majd pedig Lalu­miére asszony és Anders Björck, a parlamenti közgyűlés elnöke. Válaszbeszédében Jifí Dienstbier •kiemelte, a teljes jogú tagság szá­munkra rendkívüli jelentőségű, még­pedig nemcsak az állam, hanem az egyes állampolgárok szempontjából is. Az állampolgároknak ezentúl ugyanis lehetőségük nyílik arra, hogy ha úgy érzik, sérelmek érték őket, akkor pártatlan intézmények­hez fordulhatnak - az Emberi Jogok Európai Bizottságához és az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Jifí Dienstbier a ceremónia után nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiro­da tudósítójának. Azt mondta, ami a demokráciát illeti, talán nem is az első elemibe, hanem még csak az óvodába járunk. Tudatosítanunk kell, hogy elsősorban ennek a köz­társaságnak az állampolgárai va­gyunk, az egyéni és a csoportérde­keket alá kell rendelni a köztársaság érdekeinek. Azokkal a hipotézisek­kel kapcsolatban, hogyan alakulna az ET-tagság kérdése, ha a nemze­tiségi viszályok miatt Csehszlovákia széthullana, a külügyminiszter hangsúlyozta: az Európa Tanács a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaságot vette fel tagjai sorába. N É M ETO RSZÁG ADÓEMELÉS KÉSZÜL Helmut Kohl kancellár kormánya jóváhagyta az egységes német költ­ségvetés tervezetét. Feltételezhető azonban, hogy a tervezett adóeme­lés után a költségvetés módosul. A dokumentum szerint a kiadások ebben az évben elérik a 400 milliárd márkát, a hiány a 70 milliárdot. A ka­binet számol vele, hogy a kiadások növekedni fognak, mivel további összegeket fordítanak a keleti ál­lamrészben piacgazdaság beveze­tésére, az öbölben harcoló szövet­ségesek támogatására, a kelet-eu­rópai gazdasági problémák áthidalá­sára. Pontosan 12,64 márkát kellene fizetnie az NSZK összes lakosának, hogy az állami bevétel egymilliárd­dal növekedjen - áll a szövetségi statisztikai hivatal jelentésében. Azt tanulmányozta a hivatal, hogy a ter­vezett adóemeléssel miként lehetne feltölteni az államkasszát. Egyéb­ként a lakosság újabb megadóztatá­sáról már március 8-án dönteni kí­ván a szövetségi kormány, az intéz­kedésnek pedig az év második felé­ben kellene érvénybe lépnie. Németország keleti részében szerdán több mint 75 ezer ember vonult az utcákra, tiltakozva a mun­kanélküliség és az egyes vállalatok tervezett bezáratása ellen. A legna­gyobb tüntetések Metlenburg-Elő­Pomerániában voltak, ahol a kelet­német hajógyárak mintegy 40 ezer alkalmazottja követelte az üzemek számára a további termelési prog­ram biztosítását. LEDÖNTÖTTÉK ENVER HODZSA SZOBRÁT ALIA MAGA VESZI ÁT AZ ÁLLAM IRÁNYÍTÁSÁT Tiranában a szerdai zavargások után tegnap ismét nyugalom volt. Az utcákon azonban tovább járőrözött a hadsereg és a rendőrség - közölte az AFP hírügynökség az albán új­ságíró telefoninterjújára hivatkozva. Mintegy százezer ember szállta meg szerdán este Tirana főterét, s ledöntötte Enver Hodzsa egykori diktátor 10 méteres szobrát. A rend­őrök riasztólövéseket adtak le, de nem léptek közbe az emlékmű meg­védése érdekében. Később víz­ágyúkkal és könnygázzal oszlatták fel a tömeget. A megmozdulás a ti­ranai egyetemen kezdődött, ahol tíz­ezrek tüntettek, együttérzésükről biztosítva az Enver Hodzsa Egye­tem harmadik hete éhségsztrájkot folytató diákjait, s követelve az or­szág kommunista vezetésének le­mondását. Ramiz Alia, az ország legfelsőbb vezetője tévényilatkozatban közölte, a válságos helyzet megoldása érde­kében létrehozzák az elnöki taná­csot és megalakítják az új kormányt. Alia óva intette a lakosságot az erő­szakos cselekedetektől, elítélte a szerda esti eseményeket. Kijelen­tette továbbá, az adott helyzetben maga veszi át az állami ügyek irá­nyítását. Egyben felszólította az összes politikai pártot és társadalmi szervezetet, hogy járuljanak hozzá a válság rendezéséhez. Nyilatkoza­tát megelőzően közölte az albán televízió: a kormány eleget tett a di­ákok követelésének, törlik Enver Hodzsa nevét a tiranai egyetem el­nevezéséből. FRONTÁLIS TÁMADÁS JELCIN ELLEN SEVARDNADZE POLGÁRHÁBORÚTÓL TART • RIZSKOV MÁR JOBBAN VAN Borisz Jelcin nyilatkozata alkotmány­ellenes és rendkívüli helyzetet idéz elö az országban - állapította meg szerdai határozatában a szovjet parlament az orosz elnök keddi tévényilatkozatára vá­laszolva. A szovjet Legfelsőbb Tanács a 292 szavazat, 29 ellenszavazattal és 27 tartózkodás mellett jóváhagyott határo­zatban felszólította az oroszországi parla­mentet, a szovjet elnököt, a Föderációs Tanácsot, hogy foglaljon állást a Jelcin­nyilatkozat ügyében. Figyelembe véve az első reagálásokat, az orosz parlamentben sem lesz könnyű a döntés - több képvise­lő kitérően nyilatkozott az újságíróknak, mások úgy vélték, Jelcin túlságosan messze ment. Az elfogadott határozat a továbbiakban felszólítja a Szovjetunió népeit, a köztársasági parlamenteket és a tanácsokat, valamint a pártokat és moz­galmakat, hogy „határozottabban töre­kedjenek a politikai és a társadalmi hely­zet stabilizálására" és „támogassák a törvényesen megválasztott központi szerveket, valamint az államfőt". Hivata­losan ajánlották az orosz parlamentnek, azonnal h Ívja össze az OSZSZSZK népi képviselőinek-rendkívüli kongresszusát, melyen döntenének Borisz Jelcin sorsá­ról. Az orosz parlament tegnap lényegé­ben jóváhagyta a kommunista ellenzék követelését. Érdekes, hogy a javaslatot az oroszországi parlament mindkét ka­marájának elnöke, Vlagyimir Iszakov és Ramazan Abdulatipov is aláírta, csak­úgy, mint Jelcin helyettesei, Szvetlana Gorjacseva és Borisz Iszajev. Mindez bizonyítja, erős Jelcin-ellenes front jött létre, amely megdönthetné, eltávolíthatná a köztársasági elnököt. Moszkvában szerdán ünnepélyesen megalapították a Külpolitikai Társaságot, amely az első ilyennemű független tudo­mányos és tanácsadó szervezet a Szov­jetunióban. Az alakuló ülés jóváhagyta az alapszabályt és a testület elnökévé Edu­ard Sevardnadze egykori külügyminisz­tert választotta meg. Az ideiglenes veze­tőség tagja lett a moszkvai és a leningrádi polgármester, Gavriil Popov és Anatolij Szobcsak. Az ünnepélyes tanácskozás után Edu­ard Sevardnadze röviden nyilatkozott az újságíróknak. Lemondása óta ez volt az első sajtóértekezlete. Kijelentette: amennyiben a destabilizálási folyamatok­nak nem sikerül véget vetni, ha nem normalizálódik a helyzet, akkor fennáll a diktatúra vagy - a lényegét tekintve ezzel azonos - polgárháború veszélye. „Nem akarok találgatni, hogy egy bizo­nyos személy vagy egy szervezet kerül-e az élre. A polgárháborús helyzetben telje­sen új arcok jelenhetnek meg" - mondot­ta a volt miniszter. Úgy vélte, mindenáron meg kell őrizni a stabilitást a Szovjetuni­óban. Mircea Snegur moldovai elnök tegnap benyújtotta lemondását - közölte a buka­resti rádió. Snegurt állítólag a Moldovai Kommunista Párt és a szovjet hírközlő eszközök kényszerítették erre a lépésre. Mint ismeretes, támadások érték őt Ro­mániában tett látogatása miatt. Szerdán este több mint egy hónapos távollét után visszatért Vilniusba Kazi­miera Prunskiene volt litván kormányfő. Sajtóértekezletén határozottan elutasítot­ta azokat az állításokat, amelyek szökés­sel, sót árulással vádolták ót. Nyikolaj Rizskovot, a miniszterta­nács volt elnökét, aki tavaly decemberben kapott szívinfarktust, tegnap elengedték a szanatóriumból. Ezt a TASZSZ hírügy­nökség közölte, amely röviden idézett a Rizskovval készített telefoninterjúból: „Jól érzem magam". SZLOVÉNIA DÖNTÖTT AZ ELSZAKADÁSRÓL Ä szlovén parlament szerdán es­te szavazattöbbséggel jóváhagyta a határozatot a köztársaság Ju­goszláviától való „elszakadásáról". A képviselők ugyancsak szerdán szavaztak a köztársasági alkotmány függelékéről, amely megfosztja a szövetségi szerveket a Szlovénia felett gyakorolt végrehajtó jogaitól. Ezzel alkotmányosan is rögzítették a Szlovénia függetlenségéről meg­tartott népszavazás eredményeit. Milan Kucsan szlovén államfő a parlamenti ülésen hangsúlyozta, a mostani JSZSZK-t megállapodás alapján kellene felosztani független országokra. Erre fokozatosan, tár­gyalások útján kerülne sor, miköz­ben tiszteletben tartanák a nemzet­közi jogi normákat. Mint mondotta, Szlovénia parlamentje elküldi az összes köztársasági szkupstinának az elszakadásról szóló dokumen­tumtervezetet, a szövetségi parla­mentet csak tájékoztatják. Janez Drnovsek, a Jugoszláv Allamelnök­sóg tagja is felszólalt az ülésen. Elmondta, az említett javaslatról megbeszélést folytatott a hadsereg képviselőivel, s a tábornoki kar állí­tólag nem tiltakozott. MAGYAR PARLAMENTI BIZOTTSÁG JAVASLATA KEZDŐDJENEK TÁRGYALÁSOK A VÍZMŰRŐL A magyar alkotmányügyi, tör­vényelőkészítő és igazságügyi bi­zottság szerdán Budapesten olyan határozati javaslatot tárgyalt meg, amely elfogadása esetén esélyt ad arra, hogy cselekvésre kényszerítse a kormányt. A bizottság javasolta, hogy a magyar és a csehszlovák kormány haladéktalanul kezdjen tár­gyalásokat az 1977. évi, a vízlép­csőről szóló államközi szerződés megszüntetéséről. Egyúttal kösse­nek egyezményt az építkezések el­maradásából eredő környezetvédel­mi, hajózási és árvízvédelmi követ­kezmények megoldásáról, az érin­tett területek rekonstrukciójáról. Az osztrák, a csehszlovák és a ju­goszláv kormánnyal tárgyalást kez­deményeztek a három Duna-szaka­szon nemzeti parkok létrehozásáról. (n) TISZTUL A KÉP AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOKBAN (Folytatás az 1. oldalról) fűrésztelepet pedig a privatizáció so­rán vételre fel kell ajánlani. Ha nem találnak rá vevőt, a község tulajdo­nában maradhat, de mindenképpen előnyben kell lennie a privatizáci­ónak. - Ezenkívül még mi nem kerülhet a községek tulajdonába? - Nem mehet át községi tulajdon­ba az a vagyon, amelyet tartósan a kommunista párt használt, vagy amely a párt tulajdonában volt, mert ez, az alkotmánytörvény értelmé­ben, az államra száll át. Ugyanígy nem lesz községi tulajdon az az ingatlan, telek, amely vagy az egyes állampolgárok, vagy valamilyen más szervezet tartós használatában van. Például az a terület, amelyre szövet­kezeti lakásokat építettek, a szövet­kezet tulajdonába megy át. Még egy fontos tétel tartozik ide, mégpedig az iskolák vagyona és a szociális gon­doskodást szolgáló ingatlanok. Ezeknek igazgatási joga átszáll az államigazgatási szervekre. Végül nem kerülnek a község tulajdonába az olyan rendeltetésű objektumok sem, amelyeket a komplex lakásépí­tés keretében építettek fel, és ame­lyek speciális célokra szolgálnak. Konkrétan az oktatási, egészség­ügyi vagy szociális célból épített já­rulékos épületek, továbbá a műszaki jellegű beruházások, pl. a víz- és gázvezeték vagy a villamos hálózat Ezeket az ilyen jellegű gazdasági szervezetek hatáskörébe kell átadni. Minden egyéb olyan ingó és ingatlan vagyon, amely eddig a nemzeti bi­zottság igazgatása alatt állt, a köz­ségek tulajdonába megy át. - Szó volt arról is, hogy műemlé­kek mehetnek át községi tulajdonba. - Igen, noha a művelődésügyi mi­nisztériumnak voltak kifogásai, vé­gül is úgy döntöttünk, hogy a műem­lékeknek számító épületek községi tulajdonba mehetnek át, 'és használ­hatják is őket irodaházként, vagy akár kereskedelmi célzattal például szállodaként is, de javításuknál, áta­lakításuknál és egyáltalán a haszná­lat során a műemlékre vonatkozó előírásokat be kell tartaniuk. - S ha egy ilyen műemléképület­ben, mondjuk kastélyban nyugdíjas­otthon, vagy más ilyen jellegű in­tézmény van? -Akkor érvényes, amit fentebb mondtam, hogy a szociális gondos­kodást szolgáló létesítmények nem kerülnek a község tulajdonába, csak abban az esetben, ha annak alapító­ja maga a község volt. Itt jegyzem meg viszont, hogy a nyugdíjasklu­bok községi tulajdonba kerülnek. - Hogyan rendelkezhet a község vagyonával? - Erről külön is szól a törvény. Jogi személyként bérbeadhatja, ela­jándékozhatja, el is adhatja, és ugyanígy bérelhet, vásárolhat és ajándékba is kaphat ingatlant. Arról, hogy mit, mennyit és kinek a dönté­se alapján, arról, a választott képvi­selőtestülenek kell döntenie, úgy hogy elejét vehessék az esetleges visszaéléseknek. Ha a község úgy dönt, hogy vállalkozik és részvé­nyesként ingatlant visz be a vállalko­zásba, vagy ha bérbe ad valamit, akkor a befolyó haszon, vagy bérleti díj községi bevételként könyvelendő el. - Szól a törvény az előbb egyesi­tett, majd most szétváló községek vagyonáról? - Ezeket a kérdéseket megegye­zéssel kell eldönteni, s ha nem sike­rült megegyezni, akkor bíróság dönt a dologról. A törvény annyit könnyít, hogyha például a községek határát egyszerűsíteni akarják, mert az egyik félhez közelebb van a másik község tulajdona és viszont (ez le­het földterület, vagy objektum), eze­ket illetékmentesen elcserélhetik. Ugyanígy a bizonyíthatóan egyházi vagyont, templomot, paplakot, ko­lostort szintén illetékmentesen ad­hatják vissza az egyháznak, (szgy) 1991. FEBRUÁR 22. NÉHÁNY SORBAN ien Csi-csen kínai kül­VO ügyminiszter tegnap európai körútra indult, melynek keretében látogatást tesz Portugáliában, Spa­nyolországban, Lengyelországban, Bulgáriában, Magyarországon, Gö­rögországban és Máltán. Február 27-én, útban Madridból Varsóba megáll Prágában is, ahol szeretne találkozni a csehszlovák külügymi­nisztérium vezető képviselőivel. Fi­gyelembe véve a kínai diplomáciai tevékenységet, Csien Csi-csen rö­vid megállóját a Ruzynéi repülőtéren a kínai-csehszlovák kapcsolatok felélénkítésére tett kísérletként lehet értékelni. V arsóban tegnap kezdődött meg a szejm háromnapos ülése, melynek napirendjén az idei állami költségvetés tervezete szerepel. A költségvetési javaslatot még Ta­deusz Mazowiecki kormánya készí­tette el. A parlamenti bizottságok javasolták, hogy fordítsanak na­gyobb összegeket az egyes reszor­tokra. Az összes követelés jóváha­gyása azonban azt jelentené, hogy 30 billió zlotyval kellene növelni a ki­adásokat, ami irreális, mivel a költ­ségvetés már amúgy is számol a hi­ánnyal. I ran a jövőben évente kb. 4-tr millió tonna olajat szállít Románi­ának. Erről a román-iráni gazdasági együttműködési vegyes bizottság döntött bukaresti ülésén, amely teg­nap fejeződött be. így Irán lesz Ro­mánia legnagyobb olajszállítója. H ans-Dietrich Genscher német külügyminiszter a szövetségi kormány nevében sokoldalú támo­gatást ígért Nicaraguának, melynek elnökasszonya, Violeta Chamorro hivatalos látogatáson tartózkodik Bonnban. Genscher ezzel összefüg­gésben rámutatott az Európai Kö­zösségek és a közép-amerikai or­szágok március 18-19-re Managuá­ban tervezett találkozójának nagy jelentőségére. P etre Roman román miniszter­elnök a kormány szerdai ülé­sén törvényellenesnek nevezte a vasutasok sztrájkját és hangsú­lyozta, nincs semmi ok arra, hogy folytatódjon a munkabeszüntetés, mivel a bukaresti kabinet teljesítette a sztrájkolok alapvető követeléseit. Roman szerint a sztrájk folytatása nemcsak a kormány, hanem egész Románia stabilitását veszélyezteti. Közben a temesvári vasutasok beje­lentették, hogy felújítják a munkát, ám lasiban folytatódik a február 8-án megkezdett általános sztrájk. . R amaszvami Venkataraman in­diai elnök tegnap elfogadta a külügyminiszter és négy további miniszter lemondását. Az öt reszort­vezetőtől és Csandra Sekhar kor­mányfő Néppártjának további három tagjától tavaly decemberben vonták meg a parlamenti mandátumot, mi­vel megsértették a törvényt, amely tiltja a más pártba való belépést. B rüsszelben, az Európai Közös­ségek székházában fogja tar­tani a jövő héttől rendszeres heti vitáit az öböl-háborúról a stras­bourgi székhelyű Európa Parlament - közölte a parlament szóvivője. A testület végrehajtó bizottságának döntése valószínűleg újabb vitákat vált ki, mivel Franciaország ellenzi az intézkedést, félti Strasbourg pozí­cióját. A képviselők többsége azon­ban szorgalmazza, hogy a tanács­kozásokat „az EK miniszteri taná­csa és az EK-bizottság székhelyé­nek közelében", vagyis Brüsszelben tartsák meg, mert fárasztó számukra a két város közti ingázás. T öbb mint 2500 tonna mérges anyagra bukkant az olasz rend­őrség a nápolyi főpályaudvar köze­lében levő raktárban. Valószínű, hogy a hordókban tárolt mérgező vegyi anyagok Közép- vagy Észak­Olaszországból származnak. Az ökológiai „bombára" az a teher­autósoför hívta fel a figyelmet, aki a hét elején további 300 hordót ho­zott a raktárba. I zrael 400 millió dolláros hitelt kap az Egyesült Államoktól. A nagyon előnyös kamatfeltételekkel folyósí­tott egyszeri összeget lakásépítésre fordítják a Szovjetunióból bevándor­ló zsidók számára. Ezzel lezárult a hitel körüli hosszadalmas vita.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom