Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-22 / 45. szám, péntek

KENYÉRMORZSA A MÉZBEN A nácik feltárták, hogy az ember mennyire sebezhető, és ezt az ország magára maradása, majd • a német megszállás idején , közvetlenül érezték. Noha Csehszlovákia győztes országként került ki a háborúból, vezető garnitúrája 1938 óta nem acélosodott, hanem erkölcsileg és szellemileg inkább hanyatlott. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Péntek, 1991. február 22. Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 45. szám PARLAMENTI ADOM-VESZEM Sokrétűek mindennapi gondjaink. Ez tükröződött az általános vitában s az interpellációkban. Szeretnénk már megszabadulni egyszer s mindenkorra a kollektív bűnösség vádjától. Szeretnénk az iskolákban új magyar osztályokat nyitni. Tűrhetetlen a Szlovák TV magyar adásának indokolatlan lerövidítése. (5. oldal) Jirí Dienstbier és Catherine La!

u miére (Telefoto: ČSTK-EPA) HAZÁNK TELJES JOGÚ TAGJA AZ EURÓPA TANÁCSNAK RENDKÍVÜLI JELENTŐSÉGŰ LÉPÉS NEMCSAK AZ ÁLLAM, HANEM AZ ÁLLAMPOLGÁROK SZÁMÁRA IS A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot tegnap hivatalosan és ünnepélyesen felvették az Európa Tanács 25. rendes és teljes jogú tagjává. Erre Madridban került sor a szervezet miniszteri bizottságának rendkívüli ülésén. Az Európa Tanács a kontinens leguniverzálisabb és legtekintélyesebb kormányközi szervezete. 1949-ben jött létre azzal a céllal, hogy egyesítse Európát a szabadság, a demokrácia, az emberi méltóság és a szociális haladás eszméi köré. A madridi Kongresszusi Palotában Csehszlovákiát az ünnepi szertartáson a Jiri Dienstbier szövetségi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter vezette delegáció képviselte. Jirí Dienstbier egyben a miniszteri bizottság rendes tagja lett. Catherine Lalumiére-rel, az Európa Tanács főtitkárával együtt aláírta a dokumentumokat Csehszlovákia csatlakozásáról, valamint a megállapodást az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról ugyanúgy, mint a tanács valamennyi tagállama. A tegnapi hivatalos belépéssel zárult le a felvételi procedúra Csehszlovákia számára. Ez 1990 májusában kezdődött, amikor az ET különleges vendégi státust ítélt meg Csehszlovákiának. A szabad választások megtartásával, a pluralista politikai rendszer bevezetésével, az emberi jogokról szóló alapvető dokumentumok aláírásával és a piacgazdaságra való áttérés megkezdésével hazánk teljesítette azokat az alapvető követelményeket, amelyek a teljes jogú tagsághoz szükségesek. (gy aztán az ET parlamenti közgyűlése az idén január 30-án egyhangúlag javasolta a tagfelvételi kérelem jóváhagyását, egy nappal később pedig Strasbourgban az állandó képviselők szintjén összeülő miniszteri bizottság is a rendes tagság mellett szavazott. Ez a folyamat zárult le tagnap a felvételi aktussal. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében hazánknak nyolc képviselője lesz, először április végén vesznek részt Strasbourgban a tanácskozáson. Az ET finanszírozásához az idén kb. 1,6 millió dollárral kell hozzájárulnunk, ami a szer(Folytatás a 3. oldalon) t ii TISZTUL A KEP AZ ONKORMANYZATI JOGOKBAN TÖRVÉNYTERVEZET A KÖZSÉGEK VAGYONÁRÓL A Szlovák Pénzügyminisztérium szakcsoportja befejezte a községek vagyonáról szóló törvényjavaslat kidolgozását, amely rövidesen a Szlovák Nemzeti Tanács elé kerül. Mivel olyan törvényről van szó, amelynek hiánya eddig jelentősen akadályozza az újonnan választott helyi önkormányzati szervek munkáját, s amelyet a polgármesterek és az elöljáróságok már nagyon várnak, tervezetéről néhány alapvető információt kértünk Helena Štrbikovátóí, a pénzügyminisztérium osztályvezetőjétől. - Hogy egyszerűsítsük a választ, mi az, ami nem tartozik majd az új törvényjavaslat szerint a községek vagyonába abból, amit eddig igazgattak. - Először is az nem kerülhet községi tulajdonba, ami az alkotmánytörvény értelmében kizárólag csak állami tulajdon lehet. Ilyen például a földalap, a természeti kincsek. Továbbá nem kerülhet a községi vagyonba az állami vagyonnak az eddig nemzeti bizottsági igazgatás alatt álló azon része, amelyre külön előírások vonatkoznak. Például azok az ingatlanok, amelyeket a privatizációs törvények alapján eladásra kínálunk fel. Meg kell mondanom, a szakértők között ekörül volt a legnagyobb vita. Szerettek volna valamilyen korlátozásokat megszabni, de ez ellentétbe került volna a Szövetségi Gyűlés által jóváhagyott privatizációs törvénnyel. Végül is olyan kompromisszum született, hogy ezek az ingatlanok is községi tulajdonba mehetnek át, ha a privatizálás során sem az első, sem a második körben nem találnak vevőre. - Vegyünk egy példát. Ha a faluban volt egy fűrésztelep, amit államosítottak, és azóta felépítettek egy másikat is, akkor milyen az eljárás? - A régi fűrésztelep, ha megvan még, a kárpótlási törvény alapján az eredeti tulajdonosokhoz, vagy az örökösökhöz kerül vissza, az új (Folytatás a 3. oldalon) A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS JÓVÁHAGYTA A RESTITÚCIÓS TÖRVÉNYT MEGKEZDŐDÖTT A NAGYPRIVATIZÁCIÓS TÖRVÉNYJAVASLAT VITÁJA (Munkatársunktól) - A bíróságon kivüli rehabilitálásról szóló törvényjavaslat kedd esti vitája drámai fordulatokat hozott. A képviselők által beterjesztett, közel 100 módosító javaslat közül csupán hetet hagytak jóvá. Karol Storne (PF), Ján Mlynárik (NYEE) és Batta István (Együttélés) egybehangzó módosító javaslata, hogy a törvény hatálya ne álljon meg 1948. február 25-nél, illetve az elnöki dekrétumok alapján a német és a magyar nemzetiséghez tartozóktól elkobozott vagyon rendezését külön törvény szabályozza, ugyancsak nem kapta meg a többség támogatását. Meglepetést váltott ki Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter nyilatkozata, hogy restitúcióra szükség van, kerüljön bármennyibe is. Hozzávetőlegesen 280-300 milliárd koronában jelölte meg a restitúcióra kerülő vagyon, tulajdonértékét. Ebből az államnak- pénzben kb. 20 milliárd koronát kellene kifizetnie. Este 11 óra körül befejeződött a módosító javaslatok vitája. Ekkor szólalt fel Marián Öalfa, és előterjesztette módosító javaslatát, hogy az egyházak és egyházi közösségek vagyonjogi kérdéseit önálló, külön törvény rendezze, ötlete újabb módosító javaslatok özönét indította el. Néhány perccel éjfél előtt került sor a törvényjavaslatról mint egészről való döntésre. A törvényjavaslat a Nemzetek Kamarája szlovák részétől nem kapta meg a kellő számú szavazatot, tehát nem emelkedhetett hatályos jogszabállyá. Ezért a parlament elnöksége úgy döntött, hogy másnap, azaz csütörtök délelőtt a kialakult helyzetet megtárgyalják a képviselői klubok, majd önálló ülést tart a Nemzetek Kamarája, s utána a délutáni órákban ismét összeül a két kamara együttes ülése. A Nemzetek Kamarája csütörtö(Folytatás a 2. oldalon) SZADDAM NEM ADTA JELÉT ÁLLÁSPONTJA MÓDOSULÁSÁNAK AZIZ KÜLÜGYMINISZTER ELINDULT MOSZKVÁBA Tarik Aziz iraki külügyminiszter tegnap Bagdadból az iráni fővárosba, Teheránba utazott - közölte az AFP hírügynökség arab diplomáciai forrásokra hivatkozva. A legfrissebb jelentések szerint Azizt tegnap estére várták Moszkvába a bagdadi válasszal Mihail Gorbacsov béketervére. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter párizsi sajtóértekezletén szintén megerősítette, hogy Aziz Teheránon keresztül megy Moszkvába. Hangsúlyozta, Irán még mindig reméli, hogy Irak „világos és pozitív" választ ad a moszkvai javaslatokra, amelyek követelik az ira(Folytatás a 2. oldalon) TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN A magyar oktatási és művelődési kormányzat meghívására - felmerülő problémáink megoldásának, de elsősorban a szlovákiai magyar pedagógushiány enyhítésének érdekében - a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Magyar Diákszövetség és a Csemadok képviselői több ízben látogatást tettek a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályán. Az utolsó, zárótalálkozó 1991. február 20-án zajlott le. A megbeszéléseken - melyeknek fő céljuk a lehetőségek konkretizálása volt - a már említett pedagógusképzésen kívül szóba kerültek a részképzés, a posztgraduális képzés kérdései, valamint a tantervi és tankönyvi egyeztetések lehetőségei is. Javaslatainkkal, tanácsainkkal a szlovák és a magyyar tárca készülőben levő kölcsönös együttműködési szerződés tervezetéhez járultunk hozzá. Az SZMPSZ, eddigi gyakorlatához híven, oktatáspolitikai kérdésekben kikéri a hazai magyar politikai mozgalmak, az érintett egyetemek és főiskolák véleményét, tanácsait. A felsoroltak és az első bekezdésben megnevezettek alkotják az oktatási tanácsot, melyet a legfontosabb oktatáspolitikai kérdések megoldásának érdekében működtetünk és amelynek a nevében most az alábbiakat hozzuk a közvélemény tudomására: 1. A magyarországi fél - a szlovákiai magyar pedagógushiány enyhítésének érdekében - vállalja az ELTE Tanárképző Karán 30 csehszlovákiai magyar hallgató képzését a következő szakokon: angol nyelv-történelem - 10 hallgató; német nyelv-történelem - 10 hallgató; matematika-fizika - 7 hallgató. A Gyógypedagógiai Főiskola 3 logopédust képez számunkra. A jelentkezőlapokat (Prihláška na vysokoškolské štúdium) rendesen kitöltve, orvosi véleményezéssel, az iskola ajánlásával és életrajzzal együtt 1991. március 8-ig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének címére kell elküldeni. Azokat a szövetség összegyűjti és átadja a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozata dékánhelyettesének. A felvételi vizsga közös felvételi bizottság előtt történik, amelynek tagjai a Nyitrai Pedagógiai Kar és az ELTE Tanárképző Karának oktatói, illetve a Nyitrai Pedagógiai Kar és a Gyógypedagógiai Főiskola tanárai. Bizonyos szakmai és jogi kérdések tisztázása folyamatban van. a két kar között. 2. A magyartél vállalja továbbá 30 csehszlovákiai magyar érdek(Fölytatás a 4. oldalon) ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜSZÖBÉN A MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK KÜLDÖTTSÉGE AZ SZNT-BEN (Munkatársainktól) - A Magyarországi Szlovákok Szövetségének küldöttségét, amely a prágai Magyar Kulturális Központ meghívására kétnapos látogatást tett Prágában, tegnap Pozsonyban fogadta František Mikloško, az SZNT elnöke, valamint A. Nagy László és Ján Klepáč, az SZNT alelnökei. A fogadáson részt vett Boros Jenő, Magyarország pozsonyi főkonzulja, illetve a szlovákiai egyházi élet képviselői is. A. Nagy László elsősorban a szlovák parlamenti és kormányküldöttség budapesti látogatása során létrejött megállapodásokról tájékoztatta a Mária Jakabová által vezetett küldöttséget, és szólt a csehszlovák külpolitika azon új koncepciójáról is, arnely nagyobb szerepet szán mind a szlovákiai magyarságnak, mind a magyarországi szlovákoknak is. A találkozó befejezése után A. Nagy. László munkatársunknak nyilatkozva elmondta, a fogadásnak elsősorban diplomáciai jelentősége volt. A találkozó sikeréhez véleménye szerint nagymértékben hozzájárult az a körülmény, hogy részt vett rajta a szlovákiai evangélikus egyház püspök-elnöke és a baptista egyház képviselője. A magyarországi szlovákok túlnyomó többsége ugyanis evangélikus, illetve baptista. A találkozón így megállapodás született arról, hogy az említett egyházak milyen jellegű könyveket küldenek majd a magyarországi szlovákoknak. A szlovákiai politikai élet képviselőitől a magyarországi szlovákság elsősorban azt várja el, hogy a budapesti találkozóra jellemző hangnem és politikai akarat továbbra is érvényben marad, s hogy mindez egy újfajta együttműködés kezdetét jelenti. Remélem, ez a találkozó is segíti majd a két ország, illetve a magyar és a szlovák nemzet közti ellentétek megszüntetését nyilatkozta a pozsonyi megbeszélést követően Mária Jakabová az Új Szó munkatársának. Elmondta: Nagyra értékeli, hogy kétnapos látogatása során alkalma volt találkozni a szlovákiai politikai élet kiemelkedő képviselőivel. Rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy a két ország vallási és felekezeti képviselői megvitatták, milyen konkrét segítséget tudnak nyújtani a magyarországi szlovákoknak. (fm, ga) OTTHON 500 MENEKÜLT RÉSZÉRE Vladimír Mečiar, az SZK kormányának elnöke tegnap miniszterek kíséretében látogatást tett a Lešt közelében leyő menekülttáborban. Pavel Rácz ezredes, a tábor parancsnoka arról tájékoztatta a vendégeket, hogy 500 ember számára van itt elszállásolási lehetőség s a tábor fő része ezer személyt fogadhat be. A kormány tagjai érdeklődtek affelöl, milyenek a lehetőségek a menekülttábor rövid időn belüli bővítésére. Az ezredes elmondotta, hogy lehet az objektumot bővíteni, viszont a tábor működését biztosító pénzjuttatást jelentősen emelni kellene. Vladimír Mečiar minden objektumot megtekintett: a lakószobákat, az orvosi rendelőt, a konyhát, a raktárhelyiségeket és fűtőházat is.