Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám, csütörtök

1991. FEBRUÁR 21. HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM VÉGE A JELCIN-MÍTOSZNAK? SÜKETEK PÁRBESZÉDE MOSZKVA ÉS A KÖZTÁRSASÁGOK KÖZÖTT ULTIMÁTUM GRÚZIÁNAK • VÁLASZ A FINNEKNEK LJUBLJANA AZ ELSZAKADÁSRÓL DÖNT NÉHÁNY SORBAN Ljubljanában tegnap összeült a szlovén parlament, hogy ünnepi tanácskozáson döntsön az elszakadásról Jugoszláviától. A szlovén vezetők szerint ez az alkotmányos aktus elkerülhetetlen abból a szempontból, hogy később a jugoszláv köztársaságok megállapodhassanak kölcsönös viszonyukról egy lazább szövetség keretében. A parlament lényegében kiegészíti a köztársasági alkotmányt, a függetlenségről közelmúltban megtartott népszavazás eredményei alapján. Az alkotmány kiegészítése közül a legfontosabb, hogy Szlovénia „Jugoszlávia egyik jogutódjaként" összhangban a szövetségi köztársaság által korábban aláírt nemzetközi megállapodásokkal önállóan alakítja nemzetközi kapcsolatait Ante Markovics jugoszláv kormányfő kedden Belgrádban találkozott az ország legfontosabb ipari vezetőivel. A találkozón hangsúlyozta: a gazdasági reform csak akkor folytatódhat, ha nem a politika fog dominálni, hanem a gazdaság. Markovics szerint a jelenlegi politikai konfliktusok nemcsak a gazdaság működését, hanem az egész rendszert fenyegetik. A találkozón a gyárigazgatók és a vállalkozók keményen bírálták a kormány gazdasági, főleg pénzügyi politikáját. Mindenekelőtt a Szerbia és a Vajdaság képviselői rótták fel a kormánynak a gazdaságban megnyilvánuló negatív jelenségeket, a termeléscsökkenést és a vállalatok általános fizetésképtelenségét. AMERIKAI SZAKÉRTŐ KELET-EURÓPA HELYZETÉRŐL ' Borisz Jelcinnek, az oroszországi parlament elnökének keddi televíziós nyilatkozata gyakorlatilag felhívás a polgárháborúra - jelentette ki tegnap a Legfelsőbb Tanács ülésén Anatolij Csehojev, a befolyásos Szojuz képviselőcsoport nevében. Hasonló szellemben nyilatkozott egy sor további képviselő is a témávgl foglalkozó több mint egyórás vitában. A parlament végül úgy döntött, szerkesztőbizottságot hoz létre, amely még a nap folyamán elkészíti a Legfelsőbb Tanács álláspontjának tervezetét a Jelcinbeszéddel kapcsolatban. Ororszország elnöke beszédében többek között népellenesnek nevezte Gorbacsov politikáját és lemondásra szólította fel őt. A már idézett Csehojev szerint Jelcin kijelentései kritikus helyzetet jelentenek. Most, amikor a Szovjetunió széthullóban van, fel kell vetni a rendkívüli állapot bevezetésének kérdését az egész országban. Anatolij Gyenyiszov képviselő szerint Jelcin gyakorlatilag a szovjet hatalmi rendszer megváltoztatására szólított fel. Genrih Igityan örmény képviselő szerint a Legfelsőbb Tanácsnak Gorbacsovot és Jelcint is meg kellene hallgatnia, és a vitát olyan módon lezárni, hogy egyiküket visszahívja tisztségéből. A moszkvai Pravda, a kommunista párt lapja is élesen bírálta Jelcint, a konfrontáció élezésével, saját ambíciói előtérbe helyezésével vádolta őt. A lap állítása szerint a negyven perces tévébeszéd végérvényesen véget vetett a mítosznak, hogy Jelcin lehet az ország megmentője. A Pravdában tegnap jelent meg Borisz Pugo szövetségi belügyminiszter nyilatkozata is. Pugo leszögezte: állandóan növekszik az országban a bűnözés, tavaly 2 millió 786 ezer bűntényt követtek el, amely a korábbi évhez viszonyítva 13,4 százalékos növekedést jelent. A miniszter szerint ez azzal magyarázható, hogy az ország politikai, gazdasági és erkölcsi válságon megy keresztül. A központ és a köztársaságok között zajló „törvények háborúja" csak tovább rontja a helyzetet. Pugo hangsúlyozta, a szövetségi és a köztársasági biztonsági erőknek egységes rendszert kell alkotniuk, s ezt rögzíteni kell az új szövetségi szerződésnek is. Grúzia képviselői tegnap már nem vettek részt a Legfelsőbb Tanács ülésén. Tizenhármán írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben megindokolják döntésüket. Ennek oka, hogy a központi szovjet vezetés a „az ún. dél-oszét autonóm körzetben belügyi egységekkel és szovjet katonákkal védelmezi az oszét szélsőségeseket, akik terrorizálják, gyilkolják és elűzik a grúzokat szülőföldjükről". Dél-Oszétiában ősz óta .tart a feszültség, ekkor hirdették kí a terület képviselői a Grúziától független DélOszét Szovjet Demokratikus Köztársaságot, amire decemberben a grúz parlament azzal reagált, hogy megszűntette Dél-Oszétia autonóm státusát, és közvetlenül Grúzia alá rendelte. Gorbacsov januárban rendeletben nyilvánította hatálytalannak a grúz parlamenti döntést. A szovjet parlament tegnap határozatot fogadott el Dél-Oszétiával kapcsolatban. Ez egyértelműen ultimátum jellegű: három napot ad Grúziának Moszkva feltételei teljesítésére, ellenkező esetben az egykori autonóm területen elrendelik a rendkívüli állapotot. Nemcsak Moszkva és Tbiliszi, hanem Moszkva és Vilnius között is folytatódik a süketek párbeszéde. A litván parlament kedden nyilatkozatban fordult a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához, hogy a Kreml nevezzen ki hivatalos delegációt a tárgyalásokra a Litván Köztársasággal. A litván fél szerint a tárgyalások célja a köztársaság függetlenségének elismerése és államközi szerződés megkötése. A dokumentum ezenkívül követeli a januári fegyveres incidens hivatalos értékelését és a Litvániában megszállt épületek visszaadását a köztársasági szerveknek. A Szovjetunió Föderációs Tanácsa válaszolt a finn diplomáciai jegyzékre, amely tiltakozott a szovjet hadsereg baltikumi beavatkozása ellen. A válasz szerint a szovjet hatóságok bíróság elé állítják és megbüntetik azokat a személyeket, akik felelősek a litvániai vérontásért. A Föderációs Tanács véleménye: megengedhetetlen az erő alkalmazása a politikái problémák megoldása során. A szovjet-moldáv kapcsolatok kiéleződése is várható, hiszen a moldáv parlament kedden úgy döntött, hogy a köztársaság nem vesz részt a március 17-re kiírt össz-szövetségi népszavazáson az unió megőrzésének szükségességéről. John Mroz a Kelet-Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetének (IEWSS) igazgatója a külföldi újságírókkal New Yorkban megtartott találkozóján kijelentette: erősen kétli, hogy még egy év múlva is Mihail Gorbacsov fog állni a Szovjetunió élén. Már ma sem ellenőrzi a helyzetet az országban, a tényleges hatalmat a hadsereg köré tömörülő megtorló erők veszik át, s gyakorlatilag már az összes radikális reformközgazdászt félreállították. Gorbacsov valószínűleg rövidesen elveszíti vezető pozícióját a pártban, s ezután nyilván az elnöki funkciót is. Mroz szerint a Nyugat, s különösen az Egyesült Államok hibát követ el, amikor állandóan Gorbacsov személyére összpontosít. A jövőt illetően nem is az á fontos, hogy hatalmon marad-e, s ha igen, meddig, hanem az, milyen tendenciák lesznek uralkodóak a Szovjetunióban, hogyan alakul a jövőbeni vezetés viszonya a Nyugattal, megtartják-e a vállalt kötelezettségeket stb. Mroz valószínűnek tartja, hogy ha nem is a közeljövőben, de úgy három-öt év múlva kitör a polgárháború az országban. A Nyugat sajnos nincs felkészülve egy ilyen helyzetre; például a menekültek fogadására. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szovjet fejlemények miatt leállnak a leszerelési tárgyalások. Azonban jelentős mértékben a Nyugattól fog függni, visszatér-e a világ a hidegháború korszakába. A nyugati világnak most az a feladata, hogy a lehető legszélesebb körű kapcsolatokat építse ki a szovjet demokratikus erőkkel. Ugyanis a jelenlegi negatív fordulat ellenére a régi totalitárius rendszert nem lehet helyreállítani, hosszú távon folytatódni fog a demokratizálás. Közép-Európában Mroz véleménye szerint egyértelműen Lengyelországban jutottak el legtovább a reformok útján, míg Csehszlovákia ós Magyarország még mindig valahol a két társadalmi rendszer között jár. Ha Lengyelországnak sikerül megszabadulnia az adóterhektől, a reform bizonyára sikeres lesz. A Nyugatnak a saját érdekében hosszú távú beruházásokat kell eszközölnie Közép- ós Kelet-Európában. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának nyilatkozva Mroz azt mondta, nagyon elégedett, mivel a vártnál is jobban indult be a Prága mellett Štiŕínben az IEWSS novemberben létesített közép-európai fiókjának tevékenysége. Az intézet közép-európai munkatársai, a csehek, szlovákok, lengyelek és magyarok nagy érdeklődéssel és energiával vetették bele magukat a munkába. Nemcsak politikusok és politológusok, hanem a legkülönfélébb szakágak és irányzatok képviselői, ami lehetővé teszi, hogy a fiókintézet nagyon komoly kutatótevékenységet folytasson, egyengesse a kelet-nyugati együtt* működés útját. M

a az Európa Parlament újra folyósítani kezdi azt az élelmiszersegélyt a Szovjetuniónak, amelyet a hadsereg januári baltikumi beavatkozása után állítottak le. Hétfőn este döntött úgy az EP költségvetési bizottsága, hogy 350 millió dollárt engedélyez élelmiszer- és orvosi segélyre. Ezenkívül Romániának és Bulgáriának is folyósítanak élelmiszersegélyt 150 millió dollár értékben. H

elmut Kohl német kancellár közölte, február 28-án találkozik a 16 tartományi kormány vezetőivel, és tájékoztatja őket a különböző adókatagóriák emeléséről. A kancellár szerint gyorsan kell cselekedni, ezt az ügyet nem lehet hetekig halogatni. R

aul Manglaus, a Fülöp-szigetek külügyminisztere közölte: az Egyesült Államok azután is használhatja a Clark Field légitámaszpontot, hogy szeptemberben átveszi igazgatását a manilai kormány. Az amerikai katonák számát azonban korlátozni kell. A Clark Field, az USA területén kívüli legnagyobb amerikai légitámaszpont polgári repülőtér lesz, a Subic Bay haditengerészeti támaszpontot az Egyesült Államok még hót évig használhatja. Ez a támaszpont biztosítja a csendes-óceáni amerikai flotta ellátását és a szükséges javításokat. Washington és Manila között az erre vonatkozó megállapodások lényegében már elkészültek, csak néhány részletkérdést kell megoldani. F

olytatódnak Albániában a diákok tiltakozó akciói. Február 6-a óta a tiranai egyetem kb. 10 ezer diákja sztrájkol, követelve Enver Hodzsa nevének törlését az egyetem elnevezéséből, továbbá a külügy- és védelmi miniszter lemondását, mivel véleményük szerint fékezik a demokratizálási folyamatot Albániában. 700 diák és tanár éhségsztrájkot folytat. Az Albán Kommunista Párt vezetése a tiltakozó akciók beszüntetésére szólított fel, mondván, ezek elfogadhatatlan politikai követelések és jogtalan módszerek. B

attambang, a második legnagyobb kambodzsai város térségében egy hónapon át folytak a harcok a kormánycsapatok és a vörös khmerek egységei között. Kormányforrások szerint az északnyugati tartományban a vörös khmerek 629 katonát vesztettek. Közülük 239 elesett, 248 megsebesült, 55 fogságba esett, 87 pedig megadta magát. I

ndonéziában az amerikai Caltex társaság egyik legnagyobb olajmezőjén szerdára virradó éjszaka dinamit robbant. Kb. ötven ember megsebesült. Mivel Indonéziát túlnyomórészt muzulmánok lakják, feltételezték, hogy az Öböl-háborúval kapcsolatos merényletről volt szó. Bebizonyosodott azonban, hogy az egyik lelőhely dinamitraktára robbant fel. A jelek szerint baleset történt, bár a Caltex képviselője azt mondta, hogy a terrortrámadást sem lehet kizárni. A

balti katonai körzetben befejeződött a hadgyakorlat, mégpedig - a körzet katonai parancsnoka szerint - egészében véve sikeresen. A tíznapos hadgyakorlat során állítólag nem történtek incidensek, az egységeket és a technikát viszszarendelték a laktanyákba. M

ára halasztották a tárgyalásokat az etióp kormány és az Eritreai Népi Felszabadítás'! Front képviselői között. A delegációknak kedden kellett volna összeülniük Washingtonban, ám az eritreaiak halasztást kértek. P

ortugáliában radikálisan csökkentették a tényleges katonai szolgálat időtartamát. A parlament keddi döntése értelmében az idei évtől • kezdődően a fiatal férfiak 12 hónap helyett már csak 8 hónapot, 1993-tól kezdődően pedig mindöszsze négy hónapot fognak szolgálni. P

avlov már második hete mondja a magáét pénzügyi háborúról, külföldi bankok összeesküvéséről, az elkerülhetetlenül szükséges áremelésekről ós állítólagos jelentős kompenzálásukról - csak a legérintettebb, a rubel „hallgat", mivel alig tekinthető pénznek. Amellett, hogy szédületes gyorsasággal inflálódik, a belső piacon is mind jobban veszít jelentőségéből, ellentétben az élelmiszerjegyekkel, vásárlási utalványokkal, no meg persze a cserekereskedelem fellendülése folytán. Az embereket már anynyiszor becsapták, annyiszor félrevezették, hogy a végsőkig bizalmatlanok, nehezen fogadnak el bármi újat, legyen az sokkal jobb az ismertnél, beváltnál. így aztán furcsa helyzetek alakulnak ki. Például mindenki dollárra,,utazik", a konvertibilis valuták közül csak ennek hisznek, bár mostanság a dollár árfolyama éppenhogy csökken. A Marlborót fizetőeszköznek használják, a Marlboro forgóeszköz és státusszimbólum, s meg nem győzi őket senki, hogy vannak ennél jobb és drágább amerikai cigaretták, sőt nem amarikaiak is. Csakhogy ebben az országban mindig azzal etették az embereket, hogy egyszer majd megelőzik Amerikát, így aztán csak azt tartják jónak, ami amerikai, nekik ne beszéljen senki a japán csodáról, a „japcsikat" a szovjetek még a háborúban is legyőzték... Mindenki tudja ebben az országban, hogy a rossznál is rosszabb a gazdasági helyzet. Van, aki a peresztrojkát okolja ezért, mondván, ide vezetett az a fene nagy demokrácia és liberalizmus, az emberek sztrájkolnak, követelőznek ahelyett, hogy szerényen élnének és keményen dolgoznának. Nagyon sokan viszont pontosan tudják, hogy a mai bajok igenis a múltban gyökereznek, de mostanság tetézték őket azzal, hogy visszafogták a peresztrojkát. Megijedtek azok, akik a gyeplőt tartják, hogy ha borul a szekér, ők onnan fentről alulra kerülnek, s ezért a meghirdetett piacgazdaságot már csíráiban elkezdték megrendszabályozni. Ók alkotják a mostani kormányt, a legyengült Gorbacsov-csapatot, vagdalkoznak jobbra és balra, bírálják a „bezzegistákat" és a liberális piacpártiakat. Tavaly nyáron a Rizskov-kormány már tervezte az élelmiszerek árának jelentős emelését, de a parlament meghátrálásra kényszerítette. Ekkor kezdett Rizskov a magukat centristáknak is nevező konzervatívok körében kegyvesztett lenni, ami nyilván nagymértékben hozzájárult majdnem végzetes infarktusához és a végrehajtó szervek átszervezése címén történt eltávolításához a hatalom csúcsáról. Az elnök által irányított új kabinet gazdasági csapata reménytelenül szürke, csak Valentyin Pavlov kormányfő tündököl gyaPAVLOV BESZÉL... núsan élénk színekben, mintegy feledtetni kívánván pénzügyminiszteri közelmúltját. Ö aligha fog belebukni a drasztikus áremelésekbe, melyek -elrendelése nyilván csak napok kérdése, hiszen Gorbacsov pártfogoitja. Amikor az elnök őt javasolta erre a posztra, elárulta, komoly meggyőző munkát kellett folytatnia, hiszen Pavlov, a kiváló szakember fél évvel korábban már le akart mondani miniszteri tisztségéről, mivel elégedetlen volt önmagával, amiért az állami költségvetés 100 milliárd rubeles hiányát egy év alatt csak 40 milliárddal tudta csökkenteni... Hát nem megható? Nem. Mivel arról az elnök már nem szólt, mi volt ennek az ára. Pedig csak az egyre több munkanélkülit, az egyre alacsonyabb szinten élő milliókat, a csőd szélén álló üzemeket, meg persze a hadiipari lobbyt kellett volna megkérdeznie. Pavlov kormányfő elképesztő akcióinak sora az ötven és száz rubel címletű bankjegyek bevonásával kezdődött, a háromnapos országos őrü- • lettel, amikor mindenki menteni próbálta kevéske pénzét. Mert akiknek sok volt és kétes forrásból, azok ezúttal is megtalálták a kiskapukat. Ugyanúgy, mint a másik felvonásban, amelyben befagyasztották a betéteket és korlátozták az összegek kivételét> Az óriási felháborodást Pavlov sajátosan szovjet módon próbálta lecsillapítani, azt állította, csak így lehetett megakadályozni a gazdaság összeomlását, mivel a külföldi bankok pénzügyi háborút szerveztek a Szovjetunió ellen, 7-8 milliárd rubelt akartak bedobni az országba. Ki hiszi ezt el? Egyes politikusokkal ellentétben a nagy bankok mindig is szigorúan őrködnek tekintélyük és tisztességük felett, sosem keverednek kétes ügyletekbe. Azonkívül ilyen összeggel aligha lehet aláásni a szovjet gazdaságot. A Pavlov-féle állításokkal viszont nagyon könnyen el lehet érni, hogy a külföldi tőke az eddigieknél is óvatosabb legyen a szovjet beruházások ügyében, nem is beszélve a hitelezők bizalmáról. Mindezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy az emberek nem hiszik el a Kormányfőnek azt sem, olyan kompenzálást kapnak, hogy az áremelések mértéke „csak" 60 százalékos lesz. Miből? Ki fogja állni ezt az összeget? Mert arról Pavlov hallgat, hogy a vállalatokat és a szövetkezeteket utasította, csak akkor emelhetik a fogyasztási alapokat a tavalyi 1. negyedév szintje fölé, ha a termelés volumene is eléri az akkori szintet. Márpedig nem érheti el, mivel emelkedtek a nyersanyagárak, az import nyersanyagok teljes hiánya miatt pedig több nagyüzem, köztük a Volgai Traktorgyár leállt. Ki fog itt kompenzálni, ha ez a rendelet teljes bérstopot jelent, lehetetlenné tesz minden segélyezést, leállítja a vállalatok összes szociális programját? P

avlov beszél, de arról hallgat, hová tűnt az a 170 milliárd dollár, amit a hetvenesnyolcvanas években az olajár emelkedése révén szerzett az ország. Arról meg pláne egy szót sem szól, hol van az a 3 milliárd dolláros hitel, amit a nyugati bankok 1987-ben adtak Moszkvának a peresztrojka fellendítésére - pedig akkor ő volt a pénzügyminiszter. KGB-s adatokkal bizonygatja a tévénézőknek, igenis készült itt bankóháború. Az érintett, a rubel hallgat - merthogy már nem pénz... GÖRFÖL ZSUZSA