Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám, csütörtök

ULTIMATUM VAGY FENYEGETÉS ... szerénytelennek tartjuk azt az állítást, hogy lapunk fennmaradása valamely mozgalom közgyűlésén elfogadott állásfoglalástól vagy felhívástól függne. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP Csütörtök, 1991. február 21. * Ára 2,80 korona XLIV. évfolyam, 44. szám VÁLTOZATOK A HIT NYELVÉRE A borsi templomban tartandó misék nyelvéről folytatott vitát már nem a borsiak, nem a bodrogszerdahelyiek - szlovákok és magyarok -, hanem a szenzációéhes szlovák bulvársajtó (Zmena) és a nemzeti beállítottságú lapok (Sloboda, Národné noviny) irányítják - manipulálják. (9. oldal) A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS MAGYAR KÉPVISELŐI AZ 1945-1948 KÖZTI SÉRELMEK ORVOSLÁSÁT SZORGALMAZZÁK • BATTA ISTVÁN, SÁNDOR ELEONÓRA ÉS BUGÁR BÉLA FELSZÓLALÁSA (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 13. együttes ülése szerdán a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló kormányjavaslat fölötti vitával folytatta munkáját. A tanácskozást, amelyen Marián Calfa miniszterlenökkel az élen ismét jelen voltak a szövetségi kormány tagjai, Rudolf Batték, a Szövetségi Gyűlés alelnöke vezette. Az ülés elején néhány képviselő bírálta a televízió előző esti parla­menti tudósítását, mert állítólag nem volt tárgyszerű, sőt, egyes felszóla­lásokat a szerkesztők úgy vágtak össze, hogy a képviselők mondani­valója teljesen ellenkező értelmet kapott. A törvényjavaslat egyes cikkelyei­ről és bekezdéseiről alkotott véle­mények sokrétűségét és ellentmon­dásosságát tükrözte, hogy a szerdai tanácskozás elején a vitába jelent­kezők száma megközelítette a 30­at. Amint várható volt, a felszólalók többsége módosító és kiegészítő ja­vaslatokat tejresztett elő, amelyek megvitatása természetesen kihat a parlament tanácskozásának idő­tartamára. Ám, amint a vita tanúsít­ja, a képviselőknek valóban nyomós okaik voltak módosító javaslataik előterjesztésére. Karol Stome (PF) képviselő egyértelműen igazságtalannak mi­nősítette az 1945-ben hozott elnöki rendeleteket, s azt javasolta, a kár­talanítás vonatkozzon az 1948. "feb­ruár 25-e előtti időszakra is. Mindjárt utána Bohumil Doležal (LDP) kép­viselő kifejtette, ha a törvény megáll 1948. február 25-énél akkor sérelem éri azokat a magyar és német pol­gártársainkat, akik mindmáig ebben az országban élnek. Ladislav Žá­ček (MSZT) képviselő viszont szinte lehetetlennek tartja, hogy a reštitú­ció 1948 februárja előtti időszakra is vonatkozzon, mert - amint mondotta - akkor még a Habsburgok is előáll­hatnának követeléseikkel. Azzal is érvelt, hogy sem Lengyelország, sem Magyarország nem hajtott vég­re ilyen méretű kártalanítást, amilyet a csehszlovák kormány tervez. Erich Kríž (PF) ugyancsak az 1945. évi elnöki dekrétumok antihumánus jellegéről szólt. E dekrétumok a né­met és a magyar nemzetiségű cseh­szlovák állampolgárokat - még az állampolgárságuk megszüntetéséről szóló 33-as számú dekrétum előtt - megfosztotta vagyonuktól. Utalt arra, hogy a két nemzetiség vagyon­jogi sérelmeinek rendezése olyan gesztus lenne, amely megszabadí­taná polgártársainkat attól az érzés­től, hogy másodrendű állampolgárai országunknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Csehszlovákiában ma­radt németek a háború után még (Folytatás a 2. oldalon) ÚJRA A REHABILITÁCIÓRÓL PRÁGÁBAN a törvény 1948-as időpontját lejjebb szorítani, ellentmond a törvény filo­zófiájának, mely a kommunista ha­talomátvétel utáni sérelmeket kíván­ja orvosolni. Rychetský a megoldást abban látta, hogy az SZNT-t kellene feljogosítani arra, hogy a magyar kisebbség sérelmeit a törvény elfo­gadása után orvosolja. A. nagy László kifejtette az FMK álláspontját ezzel kapcsolatban. A. Nagy László és Gyurovszky László a továbbiak­ban találkoztak az FMK parlamenti csoportjával, elemezték a kialakult helyzetet, és megállapodtak abban, hogy a képviselők az FMK Politikai testületének múlt pénteki határoza­ta szerint fognak szavazni a parla­mentben. (FS) Független Magyar Kezdemé­nyezés politikai vezetésének tagjai, A. Nagy László, az FMK alelnöke, Gyurovszky László, az FMK politi­kai titkára és Világi Oszkár parla­menti képviselő kedden Prágában megbeszéléseket folytattak a kár­pótlási törvénnyel kapcsolatos ma­gyar sérelmekről. Látogatásuk során találkoztak a NYEE parlamenti frak­ciójának tagjaival és Pavel Rychetskývel, a szövetségi kor­mány alelnökével. A kormányalel­nök újra megerősítette, hogy ismeri a problémát, teljesen jogosnak tartja a Független Magyar Kezdeménye­zés aggodalmait és javaslatait, elítéli a kollektív bűnösséget, de minden olyan javaslat, amely megpróbálja AZ AMERIKAI EGYSÉGEK BUSH PARANCSÁRA VÁRNAK LONDONNAK SEM TETSZIK A SZOVJET BÉKETERV • KUVAITI NYILATKOZAT Szerdára virradóra egymás után már második éjszaka a szövetséges légierők keményen bombázták Bag­dadot. A légitámadás több mint 4 órán át tartott, a robbanásokat ötpercenként lehetett hallani. Az INA iraki hírügynökség idézte a hivatalos katonai közleményt, amely szerint az iraki erők súlyos veszteségeket okoztak a szövetsé­ges egységeknek, melyek a kuvaiti határon át intéztek támadást. Schwarzkopf tábornok, az ame­rikai erők főparancsnoka egy ameri­kai lapnak adott interjújában úgy vélekedett, az iraki hadsereg a szét­hullás határán van. Tájékoztatása szerint Irak naponta 100 harckocsit veszít, és ekkora veszteségeket egyetlen hadsereg sem képes túlél­ni. Ugyanakkor leszögezte, nem be­csüli le az ellenfelet. A legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint az USA állam­polgárainak több mint 80 százaléka helyesli a szárazföldi támadás meg­indítását Irak ellen. A Pentagon köz­ben bejelentette: az amerikai egysé­gek készek bármely pillanatban megindítani az offenzívát. Szaúdi jelentések szerint több mint 500 ezer amerikai katona, pilóta és tengerész áll teljes harckészültségben, Geor­ge Bush parancsára várva. Képvi­selőházi források szerint az elnök még nem döntött a parancs kiadásá­nak időpontjáról. Az offenzíva azon­ban minden bizonnyal megkezdődik, ha Irak nem lát hozzá csapatai kivo­násához Kuvaitból. Richard Cheney védelmi minisz­ter a képviselőház katonai költség­vetési albizottságában kedden azt mondta, hogy a szövetségesek szá­mára nagyon veszélyes lenne, ha szüneteltetnék a hadműveletet. Bár­minemű tűzszünet ugyanis lehető­séget adna az irakiaknak a tartalé­kok feltöltésére, ami jelentősen nö­velné a valószínű áldozatok számát a szövetségesek oldalán-, ha mégis folytatódnának a harcok. Bagdadban közben összeült a legfelsőbb vezetés, hogy megvi­tassa a szovjet béketervet, és utasí­tásokat adjon Aziz külügyminiszter­nek, aki valószínűleg ma tér vissza Moszkvába. így vélekedett a Bonn­ban tárgyaló Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter is. Tájékoztatás a BT-ben Julij Voroncov szovjet ENSZ-nagy­követ, a kedd délutáni konzultációk során tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Taná­csát a szovjet kormány álláspontjáról az öböl-háborúval kapcsolatban. A konzul­tációk után a nagykövet az újságíróknak elmondta, Moszkva rendkívül veszélyes­nek tartja a konfliktus további eszkaláció­ját az emberéletek ezrei az egész térség (Folytatás a 2. oldalon) Meddig didergek(günk) még? (Könözsi István felvétele) A NEMZETISÉGET FEL KELL TÜNTETNI! EGYÉNI TÚLKAPÁS, VAGY...? A Közép-szlovákiai kerületben a járási hivataloka napokban 1/91 - FL BB 91 számmal módszertani utasítást kaptak a Szlovák Sta­tisztikai Hivatal Besztercebányai Kerületi Igazgatóságától a nép­számlálás előkészítésével kap­csolatban. Eddig az ügy szóra sem lenne érdemes, csakhogy az általános útmutatáshoz egy ki­egészítést is csatoltak, amely sze­rint a polgárok nem kötelesek ki­tölteni a számlálóíveken a nemze­tiséget és a vallást firtató rovatot. Ez az utasítás merőben ellent­mond minden hivatalos tájékozta­tásnak, amit eddig a népszámlá­lásról kaptunk. A Szlovák Statisz­tikai Hivatal és a Belügyminiszté­rium illetékesei minden alkalom­mal hangsúlyozták, hogy az összeírás célja átfogó képet nyer­ni a lakosságról, a korösszetétel­től kezdve a munkalehetőségeken keresztül a lakáskörülményekig. Külön kiemelték, hogy a nép­számlálás fontos célja a nemzeti­ségek számának és területi elhe­lyezkedésének megállapítása, sőt ezúttal még az anyanyelvre is rá­kérdeznek a kérdőívekkel, hogy fel tudják térképezni a nemzetisé­geken belüli mozgást. A Közép­Szlovákiában szétküldött mód­szertani utasítás eleve meghiúsít­ja, hogy a népszámlálás eredmé­nyei hitelesek legyenek, sőt azt is, hogy az egész összeírás elérje célját. Mi a véleménye erről Milan Ole­xának, a Szlovák Statisztikai Hivatal osztályvezetőjének? - Kerületi igazgatóságunk veze­tője, Ján Husarček mérnök arra hi­vatkozott, hogy nem hivatalos utasí­tást, hanem csak belső rendeletet adtak ki. Bárhogyan is minősítjük azonban, hiba történt és a kerületen belül már intézkedtek. Megállapítot­tam, hogy csak a biztosokhoz jutott el a téves információ, de ők is, ugyanúgy, mint az ellenőrök, tudják, hogy az összeírt személyeknek, sa­ját lelkiismeretük és belátásuk sze­rint minden esetben fel kell tüntetni­ük nemzetiségüket. Csak egy eset­ben maradhat üres a kérdőív rovata, tekintettel egyesek érzékenységére, esetleg eltekintünk a felekezeti ho­vatartozás beírásától. Utasítást ad­tam, hogy azokat, akikét félrevezet­tek a hibás tájékoztatással, ismétel­ten világosítsák fel: a nemzetiségi rovatot mindenképpen ki kell töl­teni. A kerületi igazgatóság belső rendelete ellentétben áll minden központi utasítással, azzal, amit a népszámlálásban résztvevő 19 ezer személynek tartott tanfolyama­inkon elmondtunk. Beszéltem több járási hivatal illetékesével, elmond­ták, ők tudják, mi a helyes eljárás. Ennek ellenére javasoltam, hogy a közép-szlovákiai napilapban ma­gyarázzák meg, miben követtek el hibát. Nincs sok hozzátenni \/alóm. Ki-ki levonhatja a tanulságot. Csak egy kérdés motoszkál a fe­jemben, vajon hogyan honorálják a statisztikai hivatal kerületi igaz­gatósága munkatársának buzgó­ságát?! -esi­ESZMÉNYÜNK AZ EGYSÉGES EURÓPA Prágában tegnap megkezdte tevékenységét az Európai Bizton ­sági és Együttműködési Értekez­let Titkársága. Václav Havel köz­társasági elnök nyitotta meg ün­nepélyesen. Az állandó titkárság jelképes kulcsát Nils Eliassonnak, az intézmény igazgatójának Jirí Dienstbier szövetségi miniszterel­nök-helyettes, külügyminiszter adta át. A titkárság prágai székhelyéről az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet részt vevő országainak államfői döntöttek 1990. novemberében Párizsban tartott találkozójukon. A titkárság ünnepélyes meg­nyitóján Václav Havel rámutatott, hogy a szovjet tömb országaiban a demokratikus mozgalmaknak a helsinki folyamat 1975-ös első konferenciája nagy segítséget je­lentett. Csehszlovákia számára nagy megtiszteltetés, hogy az Eu ­rópai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet Titkársága Prágá­ban fog székelni. Mi ebben jelké­pet látunk, hiszen Prága földrajzi helyzeténél fogva a múltban való­ban fontos európai „útkereszte­ződés" volt. - Mély meggyőződé­sem - mondta az elnök -, hogy a titkárság munkája hozzájárul eszményünknek, az egységes, demokratikus Európának a meg­valósulásához, melyet nem oszta­nak fel paktumok, egy békés, az emberi jogok tiszteletben tartásán nyugvó Európa létrehozásához. MÁTÓL CSEHSZLOVÁKIA AZ ET ÁLLANDÓ TAGJA (Munkatársunktól) - A külügymi­nisztérium tegnapi sajtótájékozta­tóján Egon Lánský szóvivő min­denekelőtt a külügyminiszter gaz­dag programját ismertette. Ked­den éjjel érkezett meg igen eredmé­nyes törökországi tárgyalásairól, és már tegnap Madridba repült. Ma ke­rül sor arra az ünnepélyes aktusra, amellyel Csehszlovákiát az Európa Tanács rendes tagjává veszik föl. Madrid után a jövő héten a külügy­miniszter Budapestre utazik, ahol a Varsói Szerződés katonai szerve­zetének megszüntetéséről és az ez­zel kapcsolatos további lépésekről tárgyalnak. Jifí Dienstbier kétnapos törökor­szági tartózkodása igen tartalmas volt. Megegyeztek, hogy megszűnik a vízumkötelezettség a diplomata és szolgálati útlevéllel utazók részére. A törökök nagy érdeklődést tanúsí­tanak a csehszlovák energetikai és vegyipari beruházási egységek iránt. Közös Ijgnk alapításával a ke­reskedelmi kapcsolatokat akarják fellendíteni. A jelenlegi égető külpo­litikai kérdéseket, mint például a Szovjetunióban uralkodó helyzet további alakulása, az öböl-háború kilátásai természetesen szintén megvitatták. KIS ÉVA BUDAPEST AVSZPTT RENDKÍVÜLI ÜLÉSE Az előzetes egyezménynek meg­felelően február 25-én Búdapesten a külügy- és védelmi miniszterek részvételével rendkívüli ülést tart a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom