Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám, szerda

1991. FEBRUÁR 20. I ÚJ SZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK NEMZETISÉGI KÉREKASZTAL PRÁGÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) vákia magýarországi nagykövete szerint minden történelmi merlegelés ártana a kisebbségi politikának, hiszen „a történészek a múltba, a politikusok a jövőbe tekintenek". Egyébként ő volt az, aki kimerítően elemezte a mai magyar belpolitikát az egyes magyarországi politikai mozgalmak tevékenységét, beleértve a kisebbségekről és a határokon túli magyarságról való gondoskodást. Ez az összejövetel csak első a sorban. A következő a hazai lengyel és a lengyelországi cseh és szlovák kisebbséggel fog foglalkozni. Hazai magyar mozgalmainkat Batta István, Gémesi Károly, Gyurovszky László, Miklós István, A. Nagy László és Végh László képviselte. (-ász) AZ EGYÜTTÉLÉS CSEHORSZÁGI KÖZGYŰLÉSE Az Együttélés Politikai Mozgalom hét végi kassai országos közgyűlésének előkészületeként Trinecben került sor a múlt hét végén a mozgalom csehországi csoportjai képvise' lőinek értékelő közgyűlésére. A Csehországban élő nemzeti kisebbségek: magyarok, lengyelek, németek és ruténok képviselőit Duray Miklós elnök tájékoztatta a mozgalom előtt álló időszerű feladatokról, tervekről. A tanácskozás mintegy 100 résztvevője megvitatta a helyhatósági választások után kialakult helyzetet és az ebből eredő mozgalmi tennivalókat, valamint az új alapszabály- és programtervezetet. Ezt követően megválasztották az országos közgyűlés küldötteit, és létre hozták a mozgalom regionális tanácsát, amelynek elnöke Stanislav Gawlik lett. (gtg) VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. február 20-án Pénznem Eladási árf. 1 egységre, koronában Angol font 54,81 Francia frank 5,53 Német márka 18,85 Olasz líra (1000) 25,11 Osztrák schilling 2,68 Svájci frank 21,98 USA-dollár 28,13 ÉRDEKEGYEZTETŐK EGYETÉRTÉSE A gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács tegnapi ülésén Petr Miller szövetségi munka- ós szociálisügyi miniszter megindokolta az útiköltség megtérítésére vonatkozó törvénytervezetet, majd azt a törvénytervezetet, mely a dolgozók szervezeti változások esetén való segélyezésről rendelkezik. A kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók képviselői egyetértettek a törvénytervezetekkel. A SZLOVÁK KORMÁNY ÁLLÁSFOGLALÁSA: MÁS A VÉLEMÉNYÜNK (Munkatársunktól) - A szlovák kormány tegnapi ülésén többek között foglalkozott a nem bírósági rehabilitálásról szóló törvénnyel, pontosabban azokkal a módosító javaslatokkal, amelyeket a Szövetségi Gyűlés képviselői terjesztettek elő a tervezettel kapcsolatban. A kormány arra hivatkozva, hogy a kártalanítás kérdése komoly politikai, gazdasági és erkölcsi problémákat okoz, nem ért egyet a módosított tervezet elfogadásával sem. Nem támogatja, hogy a kártalanítás az 1948. február 25-e előtti időszakra is vonatkozóan. Ami a vagyoni kártalanítást illeti, a kormány azt javasolja, hogy a természetbeni és pénzügyi kártalanítás helyett kuponokat vezessenek be, amelyek a privatizálás folyamatában is felhasználhatók lennének. Mivel Szlovákiában a kártalanításnak történelmi okokra visszavezethető sajátosságai lennének, a kormány követeli; a vonatkozó törvény hatalmazza fel az SZNT-t, hogy ezeket a sajátosságokat külön törvény által szabályozza. Az ülés szünetében ezzel kapcsolatban Vladimír Mečiar kormányfő kifejtette, hogy ha a törvényt a módosító javaslatokkal együtt elfogadnák, a kormány nem tudná megvalósítani programját. Azt a követelést, hogy az SZNT külön törvénnyel szabályozza a kártalanítás szlovákiai megvalósítását, azzal indokolta, hogy 1950-ig Csehországban az osztrák, Szlovákiában pedig a magyar jogrend volt érvényes, így eltérően szabályozták a tulajdonviszonyokat. Ezen kívül Szlovákiában árjásítás is volt, és elképzelhetetlen, hogy a kártalanítás keretében valaki az annak idején kapott zsidó tulajdont viszszakapja. Szlovákiai sajátosságként említette, hogy 1948-ban a Demokrata Párt győzött a választásokon, és ezért több intézkedés született a kispolgárok megbüntetésére, vagyonuk minden jogi szabályozás nélküli elkobzására. -Nem érthetek egyet azzal, hogy a kártalanítás az 1948 előtti időszakra is kiterjedjen - mondotta -, mert a második világháború eredményeként Szlovákiából kitelepítették a magyar lakosság egy részét, és ezzel a kérdéssel kapcsolatban sok minden kétségbe vonható lenne. Arra a kérdésre, vajon nem vádolják-e majd meg a szlovákokat, hogy ismét őt akarnak egy intézkedést meghiúsítani, azt válaszolta, hogy nem meghiúsításról, hanem a helyzet megmentéséről van szó. A kártalanítás eredetileg feltételezett összegének most már 30-40-szereséről van szó. - Honnan teremtsünk elő ennyi pénzt? - kérdezte. - Helyre akarjuk hozni a hibákat, de csak olyan mértékben, amilyenre lehetőségünk van, s amennyiben ez nincs ellentétben a lakosság érdekeivel. Kitért hétfői prágai tárgyalásaira is, főleg azzal összefüggésben, hogy Petr Pithart szerint Vladimír Mečiar a konföderáció felé hajlik. - Nem kértem fel Pithart urat, hogy a szóvivőm legyen - hangsúlyozta. Morvaország és Szilézia saját belátása szerint döntsön jövőjéről - mondta egy további kérdésre válaszolva -, de jogait Csehországtól kell kiharcolnia. A helyzet világos, amennyiben hármas föderáció jön létre, nekünk saját koncepciónk lesz a csúcsszerveket illetően, de erről egyelőre még nem beszélünk. - esi (Munkatársunktól) - Ritka alkalom adódott tegnap a szlovák kormány ülésével kapcsolatos sajtótájékoztató résztvevői számára, mert három miniszternek is kérdéseket tehettek fel a napirenden szereplő témákról. Az ülésen 24 pontot vitattak meg, amelyből azonban idó hiányában néhányat el kellett napolni, és a délutáni órákig így is csak 11 probléma került napirendre. Közöttük soron kívül a kárpótlási törvénynek az a javaslata is, amely formájában az elmúlt időszak vitái és kompromisszumai nyomán eljutott. Erről és a szlovák kormány álláspontjáról Ladislav Koét'a igazságügy-miniszter tájékoztatott. Michal Kováč pénzügyminiszter a községek vagyonával kapcsolatos törvényjavaslatról tájékoztatott, és elmondta: azért jutott olyan nagy jogkör az államigazgatási szerveknek, mert a választások előtt az akkori helyi nemzeti bizottságok képviselői csak nagyon kevés dologért vállalták a felelősséget. Stanislav Novák munka- és szociálisügyi miniszter pedig az új szociális biztosítási rendszerről és a minimális bérről beszélt. Elmondta, hogy a 2000 koronás minimálbér biztosítása mintegy 900 milliójába kerül až országnak, és a minimálbér lassanként emelkedni fog, pár hónap múlva akár 2400-2500 koronára is. Ezzel arányban természetesen emelkedik majd a magasabb bérek összege is, de minél feljebb, annál kisebb mértékben. A 2000 koronás minimum most a dolgozók 7,5 százalékát érinti, de a következő minimumlépcsővel már a keresők 22 százaléka kerül egy csoportba. A munkanélküliség várható mértékéről kijelentette, hogy az megjósolhatatlan, de nem lenne jó, ha 10 százalék fölé emelkedne. -szénKOMPROMISSZUM - BIZOTTSÁGI TÁMOGATÁS NÉLKÜL (Folytatás az 1. oldalról) fa a továbbiakban kitért az árliberalizáció következményeire, bírálta azokat a kereskedelmi vállalatokat, amelyek önkényesen növelték az árakat. Felhívta a figyelmet életünk olyan új kísérőjelenségeire, amelyekkel a jövőben is számolnunk kell, mint pl. a munkanélküliség. Hangoztatta, hogy a gazdasági reform és a jogállam alapja a tulajdonviszonyok torzulásainak helyrehozása, a tulajdonjogok felújítása. A benyújtott törvénytervezetek a kormányt és a parlamentet rendkívüli feladat elé állítják. Ezeket a törvényeket nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő szempontjából is nagy felelősséggel kell megközelíteni. Rendkívül fontos a napirenden szereplő, a bíróságon kívül rehabilitálásról szóló törvényjavaslat, amellyel szorosan összefügg majd a földről szóló törvény is. A kormány átdolgozott javaslata a fizikai személyek sérelmeinek orvoslására ingó és ingatlan vagyonára vonatkozik. Elsődlegesnek tekinti a természetbeni restitúciót, s az emigránsok közül azokra vonatkozna csupán, akik visszatértek Csehszlovákiába, és felvették az állampolgárságot. A szövetségi kormány nem tekinti elfogadhatónak azt a javaslatot, hogy a törvény vonatkozzon az 1948. február 25-e előtti időszakra is, de egyetért azzal, hogy vonatkozzon azokra az 1948. február 25-e előtti jogi normákra, amelyek megvalósítására 1948. februárja után kerül sor. Az előterjesztett tervezet kompromiszszum eredménye, ám a Szövetségi Gyűlésben eddig még nem tapasztalt helyzet állt elő. A plénum elé olyan kormányjavaslat került, amely nem élvezi az állandó bizottságok támogatását - állapította meg Marián Calfa. Ezután Pavel Rychetský szövetségi miniszterelnök-helyettes lépett a mikrofonhoz, s ismertette a szlovák és a cseh kormánynak a tervezettel kapcsolatos állásfoglalását. (A Szlovák Köztársaság kormányának állásfoglalását külön anyagban közöljük) A Cseh Köztársaság kormánya tudomásul vette a szövetségi kormánynak az eredeti javaslathoz benyújtott képviselői módosító javaslatokkal kapcsolatos állásfoglalását. A Népi Kamara bizottságainak álláspontját Václav Benda, a Nemzetek Kamarájának bizottságaiét Klára Samková és Rostislav Senjuk ismertette. A törvényjavaslat fölötti vitában számos újabb módosító és kiegészítő javaslat hangzott el. Többen rámutattak a restitúciós törvény és a radikális gazdasági reform közti összefüggésekre. Néhány képviselő a restitúcióra jogosult személyek körének szűkítését, illetve bővítését szorgalmazta. Egy honatya szerint a jogosultak köréből ki kellene venni a kommunista párt tagjait. Ján Mlynárik (NYEE) felszólalásában síkraszállt az 1945 és 1948 között a csehszlovákiai németek és magyarok elleni, a kollektív felelősség jegyében okozott vagyonjogi sérelmek következetes orvoslása mellett. Sándor Eleonóra (FMK) azzal pontosította képviselőtársa javaslatát, hogy a kártalanítás azokra vonatkozzon , akik ma is a CSSZSZK állampolgárai. Magyar Ferenc (MKDM) arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy kötelességük reagálni a lakosság részéről a törvényjavaslat kapcsán hozzájuk intézett kérdésekre. A tanácskozás este fél hétkor ért véget. A törvényjavaslat fölötti vita ma folytatódik. SOMOGYI MÁTYÁS Ml LESZ AZ ÚJABB LÉPÉS? (Folytatás az 1. oldalról) tegnapi találkozója után. Közölte: áttanulmányozta a javaslatot ós álláspontjáról már tájékoztatta a Szovjetunió elnökét. „Nyíltan beszéltem vele" - mondotta Bush. A Gorbacsov-terv Moszkvai jól tájékozott forrásokra hivatkozva a Bild című német napilap tegnap közzétette a szovjet javaslat négy fő pontját, melyek a következők: 1. Iraknak előzetes feltételek nélkül ki kell vonulnia Kuvaitból, hogy utat nyisson a „mielőbbi béke" számára; 2. A Szovjetunió gondoskodik Irak állami struktúrájának és határainak garantálásáról; 3. A Szovjetunió elutasítja a szankciókat Irakkal szemben, ugyanúgy Szaddam Husszein személyes megbüntetését; 4. Valamennyi kérdést, így a palesztin problémát is meg kell vitatni. A Bild részleteket nem közölt. Közben a bonni kormány szóvivője arról tájékoztatott, Kohl kancellár beszámolt Bush elnöknek a konfliktus körüli fejleményekről. Kohl előzőleg telefonon beszélt Gorbacsowal a szovjet béketervről. Útban Moszkvából hazafelé Tarik Aziz megállt Teheránban, ahol Hasimi Rafszandzsani elnökkel találkozott. Közölte, Bagdad nagyon komolyan gondolja javaslatát, hogy kezdjenek tárgyalásokat a kivonulásról Kuvaitból. Rafszandzsani pedig közölte vendégével, hogy Irán is folytatja erőfeszítéseit a konfliktus megoldására. E kérdésről tárgyal jelenleg Bonnban Velajati külügyminiszter. Az iráni diplomácia vezetője ma Párizsba érkezik. Roland Dumas francia külügyminiszter hétfő este telefonbeszélgetést folytatott Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszterrel. Azt nem közölték Párizsban, hogy melyik fél kezdeményezte a konzultációt. Ugyancsak hétfő este Francois Mitterrand John Major brit kormányfővel folytatott telefonbeszélgetést az öböl-válságról. Holnap jön a válasz? Vitalij Ignatyenko, Gorbacsov elnök szóvivője az Interfax független hírügynökséggel közölte tegnap, Gorbacsov két napon belül választ vár béketervére Szaddam Husszeintől. Ignatyenko munkatársa Karen Karagezjan, az UPI amerikai hírügynökségnek ezután azt mondta: véleménye szerint a 48 órát akkor kezdték számolni, amikor Aziz hétfőn délben befejezte tárgyalásait Moszkvában. Nyikolaj Sislin, Gorbacsov külpolitikai tanácsadója a BBC-nek azt mondta, kéthárom napon belül várják Bagdad válaszát. Bagdadi diplomáciai források tegnap azt jelentették, hogy a reggeli órákban érkezett meg a külügyminiszter a teheráni megálló után az iraki fővárosba, és nem kizárt, hogy órákon belül visszautazik Moszkvába. Luxemburgban tegnap az Európai Közösségek 12 tagországának külügyminiszterei ültek össze rendkívüli tanácskozásra, amelyen az öböl-válsággal kapcsolatos politikai együttműködést vitatják meg. Ezt a problémát akarja megvitatni március 4-én és 5-én II. János Pál pápa is az Irak elleni koalícióban részt vevő országok püspökeivel. Folytatódnak az offenzíva előkészületei Minden rendezési törekvés ellenére változatlan ütemben folynak a katonai hadműveletek a szárazföldi támadás elindítására. A frontvonalhoz közelebb csoportosítják át a harckocsikat, a páncélozott csapatszállítókat és más járműveket. A légierő intenzív támadásaihoz több helyen csatlakozott a szövetségesek tüzérsége is. Folytatódik a partraszállási hadművelet előkészítése. Keddre virradó éjszaka a szövetséges légierő az eddigi legsúlyosabb támadást hajtotta végre Bagdad központja ellen. Hétfőn elsó ízben a brit tüzérség is részt vett a harcokban. A brit katonai szóvivő szerint megsemmisítettek három iraki harckocsit, három ágyút és három harcállást. McAufee dandártábornok szerint a szövetségeseknek „kissé legyengült és demoralizált ellenséggel" van dolguk. íjad Khalifa altábornagy, az iraki elitalakulat, a Köztársasági Gárda parancsnoka viszont az INA hírügynökségnek úgy nyilatkozott, _ hogy az állandó bombázások ellenére a gárda ereje nem rendült meg, veszteségei elhanyagolhatók és a szövetségesek támadását a lehető leghatározottabban fogják visszaverni. Az 54. számú iraki katonai közlemény szerint - amelyet tegnap adtak ki -, az utóbbi 24 órában a szövetségesek további 65 légitámadást hajtottak végre polgári célpontok ellen. A komuniké egy malmot, mezőgazdasági településeket és gyárakat említ. A jelentés szerint az értékelt 24 órában 244 szövetséges légitámadás irányult Irak ellen, ebből 179 a „déli hadműveleti szektor" - ez a bagdadi kifejezés a megszállt Kuvait és Dél-Irak számára - katonai célontjaira. JELCIN KEMÉNY BÍRÁLATA Borisz Jelcin, az orosz parlament elnöke tegnap a szovjet televízióban példátlanul élesen bírálta Mihail Gorbacsov államfőt. Kijelentette: távol tartja magát az elnök politikájától és követeli lemondását. Egyben figyelmeztetett rá, hogy a hatalmat az országban át kell adni a kollektív szervnek, a Föderációs Tanácsnak. Hangsúlyozta továbbá, Oroszország jobban élne, ha saját törvényei szerint cselekedhetne, ha a köztársasági szerveket nem fékezné a központ. Gorbacsov - íülyíatta Jelcin - 1985-ben reményt ébresztett az emberekben, ígéreteket tett, ám azzal már nem foglalkozott, hogy ezek az ígéretek valóra is váljanak. Más törvények szerint járt el, s ez különösképpen az utóbbi időben mutatkozott meg. Megnyilvánult népellenes politikája, - mondotta az orosz vezető - s ezzel összefüggésben példaként hozta fel a „pénzügyi machinációkat", „a példa nélküli pavlovi" áremelést, a hadsereg bevetését a polgári lakosság ellen és az emberek alacsony életszínvonalát. A FÜGGETLEN MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS ÁLLÁSFOGLALÁSA A KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNYRŐL A kommunista hatalom a marxizmus egyik alaptételéből kiindulva nem tekintetr te egyenrangúnak az egyes tulajdonformákat. A magántulajdon az önkényesen kialakított rangsor utolsó helyén szerepelt. Ezért a kommunista hatalomátvételt követő években számtalan, a korabeli jogrenddel is ellentétes sérelem érte a magántulajdonnal rendelkező állampolgárokat. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a pártállam időszakában a legmagasabb pártnómenklatúra kivételével mindenki szenvedett el sérelmeket, mindenkit gátoltak szabadságjogai gyakorlásában. Az önkény 42 évét a legjobb kárpótlási törvény sem tudja semmissé tenni. A leginkább megkárosított rétegek részleges kárpótlását kivihetőnek és kiviendönek tartjuk. Ám nem lehet szó az elmúlt évtizedekben kialakult valamennyi jogviszony felrúgásáról. A jelenlegi legitim, demokratikusan választott kormány nem vállalhat felelősséget az elmúlt rendszer alkotmányos jogokat sértő politikájáért. Teljes felelősséget kell viszont vállalnia saját programja megvalósításáért. Ennek a programnak legfontosabb eleme a mélyreható és következetes gazdasági reform, amelynek célja nem a 43 évvel ezelőtti tulajdonviszonyok restaurálása, hanem a mai ós a jövó generációk esélyegyenlőségére a gazdasági versenyben. Ezt a célt a teljes restitúció reformot fékező, az államháztartást veszélybe sodró hatásaival alapjaiban kérdőjelezné meg. A kormányzat politikai és gazdasági megfontolások alapján a kárpótlás kiindulási dátumaként 1948 február 25-ét, a kommunista hatalomátvétel időpontját jelölte meg. Az FMK szerint ez azt jelenti, hogy nem mer szembenézni az 1945 és 1948 közötti időszakban a nemzetiségeket sújtó jogfosztottság problémájával, nem mer szembenézni azzal a ténnyel, hogy a háború után kibocsátott elnöki dekrétumok és törvények szinte minden pontja ellentétes az emberi jogokról, az állampolgári szabadságról vallott mai elveinkkel. Ha a kormány meg sem próbálja megkeresni ezen probléma megoldásának lehetőségeit, vállalnia kell a politikai felelősséget a kollektív bűnösség elvének alapján kialakult jogviszonyok továbbéltetéséért. Ebben az esetben az FMK parlamenti képviselői akkor sem tudják támogatni a kárpótlási törvényt, ha annak egyéb paragrafusaival egyetértenének is. 1991. február 15. Az FMK Politikai Testülete