Új Szó, 1991. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓM 1991. FEBRUÁR 2. VANNAK RÉGEBBI ÉS ÚJKELETÜ PROBLÉMÁINK A BOLGÁR ÁLLAMFŐ NYILATKOZATA CSEHSZLOVÁKIAI ÚTJA ELŐTT Václav Havel elnök meghívására február 4-én és 5-én hivatalos látogatást tesz hazánkban Zseljo Zselev bolgár államfő, aki ebből az alkalomból interjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának. Bulgária meg akarja őrizni mindazt a pozitívumot, ami az egykori szocialista tömb oeszágainak kapcsolataiban fellelhető volt - mondotta Zselev, hozzátéve: természetes, hogy a piacgazdaságra való áttérés problémákat okoz a valutaelszámolások terén. Ami kétoldalú kereskedelmünkben a 150 millió rubeles bolgár passzívumot (ennyivel tartozik nekünk Bulgária) illeti, e kérdés rendezése a két országon múlik. A megoldás nem lesz könnyű, de az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával lehetséges. Ami a két ország fejlődésében közös: a szocializmus csődje. Mindkettő jelentős lépéseket tett a demokratikus jogállam és a többpártrendszer kiépítésének útján, s ugyancsak mindkettőnek radikális gazdasági reformokat kell végrehajtania. Vannak különbségek is, ezeket a politikai erőviszonyok sajátosságai határozzák meg. Igaz ugyan, hogy Bulgáriában a választásokat az egykori kommunista párt nyerte, de a politikai szférában már valósággá váltak a demokratikus rendszer alapelemei. A bolgár parlament jelenleg azon törvények kidolgozásán munkálkodik, amelyek beindítják a tényleges gazdasági reformot. Az ország gazdasági helyzete, sajnos, katasztrofális, sokkal súiyosabb, mint Csehszlovákiában, s ezért a bolgár népnek is sokkal nagyobb megpróbáltatásokat kell kiállnia - szögezte le. Szólt arról, Szófiában számítanak a Csehszlovákiából és más kelet európai országból érkező turisták számának csökkenésére a konvertibilis valutában történő elszámolás után. Bulgária Varsói Szerződés-beli tagságát eltérően Ítéli meg az ország két legnagyobb politikai ereje. A Demokratikus Erők Szövetsége javasolni akarja a parlamentben a kilépést, ezzel szemben a Bolgár Szocialista Párt (a volt KP) úgy ítéli meg, hogy előbb ki kell dolgozni az új nemzetbiztonsági koncepciót. Zselevnek az a meggyőződése, hogy a Varsói Szerződés már amúgy is elavult és a szétesés előtt áll. Ezért Bulgária a többi kelet-európai országgal közösen hagyja ott a VSZ-t. A bolgár külpolitika két legfontosabb feladata: az ország integrálódása az összeurópai politikai és gazdasági struktúrákba és a nemzetbiztonság szavatolása az új feltételek között. A JUGOSZLÁV ÁLLAMELNÖKSÉG EGYETLEN DÖNTÉSE ISMÉT LESZ ÜLÉS Ülést tartott csütörtökön a jugoszláv államelnökség. Ezen a tanácskozáson a központi kormány és a parlament elnöke, valamint az egyes tagköztársaságok elnökei vettek részt. Az egyedüli eredmény az volt, hogy elhatározták: február 8-án ismét összeülnek. A pár napon belül immár második jugoszláv csúcson még egy apró elmozdulás sem történt. Ezt támasztja alá, hogy Horvátország vezetői: Franjo Tudjman elnök és Stipe Mesic (ő képviseli Horvátországot az államelnökségben) kivonultak a tanácskozásról. Állítólag azért, mert az államelnökség egyes tagjai bírálták a horvát vezetés politikáját. Más források szerint viszont az volt a távozás oka, hogy súlyos nézeteltéréseik támadtak a jugoszláv hadsereg vezetőivél, akik szintén részt vettek a tanácskozáson. Horvátországnak a hatalmi monopóliumát megőrizni kívánó Szerbiával van a legtöbb baja. Ez utóbbi a jelenlegi föderáció megőrzésének a híve, míg a horvátok az önállóságot szorgalmazzák, legfeljebb egy nagyon laza konföderációba egyeznének bele. Ilyen szempontból kell tekinteni az egykori kommunista, jelenleg pedig szocialista párti vezető, s egyben szerb elnök, Sziobodan Milosevics legutóbbi nyilatkozatára. A belgrádi Politika című napilap tegnapi számában azt fejtegette, hogy véget kell vetni a jugoszláv állam agóniájának. „A szerbek meg akarják őrizni a jugoszláv

1 föderációt, az ezzel járó szervekkel és funkciókkal egyetemben: tehát egységes hadsereggel, külpolitikával és piaccal. Nem léteznek olyan feltételek és körülmények, amelyek között Szerbia a saját akarata ellenére hajlandó lenne elfogadni a szerb nemzet felosztását több szuverén államalakulatba" - hangsúlyozta Milosevics. Ez nyílt beszéd, amelyhez nem kell további kommentárt fűzni. A FÖDERÁCIÓS TANÁCS 3. ÜLÉSE ELKERÜLHETETLEN AZ ÁREMELÉS GORBACSOV KINEVEZTE A DELEGÁCIÓKAT A BALTIKUMI TÁRGYALÁSOKRA Moszkvában tegnap Mihail Gorbacsov elnökletével megkezdődött a Föderációs Tanács idei harmadik ülése, amelyen a legfelsőbb vezetés és a szövetségi köztársaságok kormányfői vesznek részt. Litvánia vezetőjét a balti köztársaság állandó moszkvai képviselője helyettesíti. Gorbacsov bevezető beszédében nem zárta ki, hogy a tanácskozás, tekintettel a sűrű programra, elhúzódhat. A napirenden szerepel a szöveteségi szerződés előkészítése, a központ és a tagköztársaságok közötti jogkörök meghatározása, valamint a Baltikumban kialakult helyzet. Az SZKP KB csütörtöki ülésén nyilatkozatot hagyott jóvá a Szovjetunió helyzetéről. Ebben a dokumentumban többek között szorgalmazta ,,az alkotmányos rend azonnali felújítását az országban", síkraszállt ,,a rendért, a biztonságért és békességért". Ezt Alekszandr Dzaszo hov, az SZKP KB titkára, a PB tagja közölte az újságírókkal. Elkerülhetetlen a Szovjetunióban az áremelés - állapították meg a tanácskozás résztvevői. A jóváhagyott politikai nyilatkozat pedig megállapítja, hogy a Szovjetunióban kedvezőek a feltételek a radikális reformok megvalósítására és a piacgazdaságra való mielőbbi áttérésre. Napirendre került Sztanyiszlav Satalin ügye is: a plenáris ülés elítélte az akadémikust a közelmúltban tett kijelentéseiért, amelyek a sajtóban is megjelentek. Satalin nézetei „összeegyeztethetetlenek párt- és mindenekelőtt KBtagságával" - hangzott el az ülésen. A központi revíziós bizottság kapta feladatul Satalin tevékenységének kivizsgálását, az eredményekről a következő ülésen kell beszámolnia. Állítólag olyan utasítást kaptak a moszkvai bankok, mely szerint tegnap reggeltől „be kellett fagyasztani a háromezer rubelt túlhaladó bankbetéteket". Eddig meg nem erősített források szerint azt tervezik, hogy a már említett összegen felüli betétek kétharmadát elkobozzák. Csaknem kéthetes heves vita után az Oroszországi Föderáció parlamentje tegnap jóváhagyta a Szovjetunió helyzetéről szóló határozatot. Ebben elítélte a fegyveres alakulatok beavatkozását a balti politikai konfliktusokba. Az államfőnek és a szovjet parlamentnek javasolta a nem alkotmányos struktúrák feloszlatását. Egyébként az orosz parlament 82 képviselője csütörtök este nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben követelik Mihail Gorbacsov és Valentyin Pavlov kormányfő lemondását. Az észt parlament úgy döntött, hogy már március 3-án megrendezi a népszavazást arról, felújitsák-e a köztársaság függetlenségét vagy sem. (gy tehát további köztársaságokkal együtt Észtország sem csatlakozik az össz-szövetségi referendumhoz, amelyet Moszkva március 17-re hirdetett meg. A tallinni parlament állást foglalt a katonák és a rendőrök közös járőrözéséről szóló elnöki rendelettel kapcsolatban is. Megállapította, hogy ez az intézkedés „megsérti az Észt Köztársaság szuverenitását és kiélezi a feszültséget". Az örmény parlament szintén elutasította a Szovjetunió megőrzéséről szóló népszavazás megrendezését, s közölte, Örményország ezen nem vesz részt. A moldáviai parlament pedig saját területén érvénytelenítette a katonák és milicisták együttműködéséről szóló elnöki rendeletet. Tegnap a szovjet államfő sajtóirodája határozottan cáfolta, hogy létezik egy olyan titkos megállapodás a Szovjetunió és Japán között, mely szerint Gorbacsov a Kurill-szigetcsoportból négy szigetet 200 milliárd dollárért eladott a tokiói kormánynak. * * * Erős földrengést észleltek tegnapra virradó éjszaka Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban. A TASZSZ hírügynökség szerint a földmozgás néhány tádzsik városban elérte a Richter-skála szerinti 6oš erősséget. Üzbegisztánban gyengébb volt a földmozgás. Az első jelentések szerint Tádzsikisztánban több épület megrongálódott, áldozatokról eddig nem érkezett hfr. * * * Kora esti TASZSZ-jelentés szerint Gorbacsov kinevezte azokat a delegációkat, amelyek a három balti köztársasággal fognak tárgyalni a „politikai, gazdasági és szociális kérdések komplexumáról". Három nyolctagú küldöttségről van szó, s tagjaik között természetesen a védelmi és a belügyminisztérium képviselői is helyet kaptak. A FELELEM FEGYVERE Amióta kitört a háború, félünk. Féjünk attól, hogy beláthatatlan károkat okozhat az olajfegyver bevetése az Öbölben. S nemcsak a parti országoknak azzal, hogy elpusztítja a tenger élővilágát, beszennyezi a partokat, hanem az egész bolygónak, ha a bagdadi elvakult diktátor meggyújtja az olaj barelljeinek millióit. A füst és koromfelhö beboríthatná az egész északi féltekét, nem is szólva arról, milyen gazdasági követkézményekkel járna ennyi drága energiahordozó elvesztése. De még ennél is jobban rettegünk Szaddam már bevetett titkos fegyverétől, a terrorizmustól. Szaddam egyértelműen bejelentette, ha a szövetségesek támadást indítanak Irak ellen, az egész világot hadszíntérnek fogja tekinteni. Dzsihadra, szent háborúra szólította fel a muzulmánokat, s felhívása meghallgatásra talált. Washingtonban tegnap jelentették be, hogy a háború kitörése óta 70 terrortámadást hajtottak végre az Egyesült Államok és szövetségeseinek érdekeltségei euen, eDDOi csau csütörtökön 11-et. Maguk az irakiak azonban bizonyítottan csak háromnak voltak részesei. Szélsőbaloldali, radikális szervezetek is kötelességüknek érezték, hogy hallgassanak Szaddam szavára, de világszerte leginkább a tapasztalt, a különböző terrorcselekményekben meglehetősen jártas palesztin csoportoktól félnek. Abu Nidalés az Achille Lauro turistahajtó elrablásával 1985-ben „hírnevet" szerzett Abu Abbasz csoportjaitól kell leginkább tartaA Corriere delta Sera című olasz lap térképe a terrorista hadmüveletek előkészítéséről. Ebbe a hálózatba nemcsak irakiakat vontak be. ni. Különösen azért, mert a palesztinok elkötelezték magukat Irak mellett. Eddig, szerencsére, a merényletek csak kisebb-nagyobb anyagi károkat okoztak, de sosem lehet tudni, mikor zárul le ezeknek a „humánus" merényleteknek a sorsa. S mivel való igaz, hogy jobb félni, mint megijedni, gyakorlatilag valamennyi ország, de különösképpen az Irak-ellenes koalíció államai nagyon tomo/ymegelőző intézkedéseket foganatosítottak. Szigorították a repülőtéri ellenőrzéseket és nagyon sok légijáratot meg is szüntettek, különösen a háború térségébe irányulókat. Megerősítették a fontos objektumok, a nagykövetségek védelmét, elrendelték az alapos ellenőrzéseket a határátkelőkön. Iraki diplomatákat is kiutasítottak, tartva attól, esetleg ők fogják irányítani a terrorcselekményeket. Érthető módon a biztonsági szervek minden országban figyelik az iraki állampolgárokat, de nemcsak őket, hanem szinte minden arabot.Hogy ezek az óvintézkedések túlkapásoktól sem mentesek, az szinte elkerülhetetlen. Nagyon nehéz megvonni ebben a vonatkozásban az ésszerűség határát, szinte lehetetlen megállapítani, hol érnek véget a szükséges biztonsági intézkedések, s hol kezdődik a vétlen emberek zaklatása. Ahogy megértem a hazánkban tanuló arab diákok felháborodását, amiért - ók úgy vélik, ez a tömegtájékoztató eszközök hisztériakeltésének következménye - az emberek mindegyikükbeh terroristát látnak, ugyanúgy megértem mindazokat, akik félnek és gyanakvóak. Hiszen nekünk is vannak katonáink az Öbölben, a mi országunk is a potenciális célpontok egyike. Csak azt tudom mondani, ezt a csatát Szaddam már megnyerte. Én félek. Te is félsz. Félünk... GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN r

gnap az Európa Tanács megadta Romániának a különleges meghívotti státust, mivel már nincs kétség afelől, hogy ez az ország a demokráciára törekszik - közölte a tanács szóvivője. Mint mondotta, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének illetékes bizottsága a döntést Petre Roman román kormányfő e heti strasbourgi látogatása után hozta. F

rederik De Klerk, Dél-Afrika államfője parlamenti beszédében közölte, meg akarja szüntetni az apartheid még érvényben levő törvényeit. Elmondta, kormánya megszünteti a faji szegregációt, hatályon kívül helyezi azokat a törvényeket, amelyek a fehéreket részesíti előnyben a mezőgazdasági területek szétosztásánál, szorgalmazni fogja a fajilag megosztott iskolák felszámolását. • Magyarországon eredetileg 10 IVI milliárd forintos költségvetési hiánnyal számoltak, ám az előzetes eredmények szerint a tavalyi deficit csak 1,4 milliárd volt. A fordulat a szó szoros értelmében a tizenkettedik órában történt, december 28án, amikor a vállalatok befizettek 20 milliárd forint adót. R

iminiben csütörtök délután kezdődött meg az Olasz Kommunista Párt XX., s egyben utolsó kongresszusa, amelyen a tervek szerint dönteni kellene a névváltozásról és az új szimbólumokról. Achille Oschetto főtitkár beszámolójában indokolta a névváltozásra tett javaslatát és felvázolta a párt feladatait az új feltételek között. I

smeretlen fegyveresek a múlt héten lemészároltak mintegy 600 etióp menekültet Szomáliában - közölte az Addisz Abeba-i külügyminisztérium képviselője. A támadást az etióp határok közelében levő Beled Weyne városban hajtották végre. Az ott létesített hat menekülttáborban mintegy 75 ezer etióp él. •^—eljo Zselev bolgár államfő csütörtökön az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt kért nemzetközi támogatást ahhoz, hogy országa áttérhessen a piacgazdaságra. Hangsúlyozta, Bulgária kész csatlakozni az összes intézményhez és részt venni az új Európa építésében. P

árizsban befejeződött a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 24 tagországa környezetvédelmi miniszterének kétnapos tanácskozása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükség van a gazdasági és a környezetvédelmi politika összekapcsolására. B

ukaresti ülésén a román kormány jóváhagyta az úgynevezett válságprogramot, amely az ország rendelkezésére bocsátott olaj és földgáz mennyiségétől függően több gazdaságfejlesztési változattal számol. Az elfogadott közlemény rámutat: a válságprogram jóváhagyására szükség volt, tekintettel a román külkereskedelem hiányának növekedésére és az olaj, valamint a földgáz behozatalának csökkentésére. Az egyik változat az olajimport teljes leállításának lehetőségével számol. D

avosban csütörtökön kezdődött meg az évente hagyományosan megrendezett Világgazdasági Fórum, amelyen neves politikusok és gazdasági szakértők vesznek részt. Idén a figyelem középpontjában a szovjet préblémák állnak, valamint az öböl-háború, s annak a világgazdaságra gyakorolt hatása. B

erlintől mintegy 20 kilométerre csütörtökön próbarepülés közben kigyulladt, majd lezuhant egy szovjet MiG 29-es repülőgép. Ezt a brandenburgi tartományi belügyminisztérium közölte. A jelentések szerint egy helyi lakos könnyebben megsérült, a két pilóta idejében katapultált. V

idja Csaran Sukla indiai külügyminiszter egyhetes pekingi látogatásra érkezett. Kínai partnerével, Csien Csi-csennel az öböl-háborúról és a két ország közötti határvitáról folytat tárgyalásokat.