Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-14 / 11. szám, hétfő
HAZAI KÖRKÉP 1991. JANUÁR 14. 3 FÉLMEGOLDÁSOK HELYETT ESÉLYEGYENLŐSÉG NEMZETISÉGI STÁTUSBAN ÉLNEK A ROMÁK? • EMBERTELEN ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A TELEPEKEN • AMIKOR A SEGÉLY NEM SEGÍTSÉG A romákat Európa-szerte a nemzeti öntudatra ébredés jellemzi. Ennek nálunk is tanúi lehetünk. Szervezeteket, mozgalmakat alapítanak, amelyek közül néhány a választásokon is indult, képviselőik bekerültek a törvényhozó testületekbe. A Szlovák Nemzeti Tanácsban Anna Koptová képviseli a Roma Polgári Kezdeményezést, vele beszélgettünk gondjaikról, elképzeléseikről. 0ön a NYEE színeiben indult a választásokon. - Igen, a Roma Polgári Kezdeményezés koalícióra lépett a legjelentősebb politikai erővel, bár utóbb kiderült, hogy mozgalmunk akkor is elegendő szavazatot kapott volna, ha önálló jelölteket állít. Eddig mozgalmunk szövetségi szinten működött, most megalakult a szlovákiai szervezet. Több más roma szervezet csatlakozott már hozzánk, remélem, sikerül egy erős, ütőképes politikai erőt kialakítani. • A Roma Polgári Kezdeményezés programjában több ellentmondást véltem felfedezni. Ezek elsősorban abból erednek, hogy nincsen anyagi fedezetük céljaik eléréséhez, s egy politikai párt nem oldhatja meg az évtizedek alatt összegyűlt problé. mákat. - Valóban vannak olyan elképzeléseink, nevézzük őket nyugodtan illúzióknak, amelyeknek valóra váltásához nincsen pénzünk, nincsenek meg a feltételeink. Mint párt a nulláról indultunk, most sem kapunk állami támogatást, kevés pénzünk egy szerény apparátus működéséhez elegendő csupán. Pedig beruházásokra, építkezésekre lenne szükségünk. Ennek ellenére kidolgoztunk egy koncepciót, átadtuk a kormánynak és az SZNT-nek. Jelenleg szakemberek tanulmányozzák és még az első félévben döntésnek kellene születnie arra vonatkozóan, hogyan tovább. • Olyan nézetekkel is találkozhatunk, hogy a romák problémáit a roma pártoknak és mozgalmaknak kell megoldaniuk. -Ez képtelenség. Az ún. romakérdés lényegében szociális probléma és azt az államnak kell rendeznie. Egyetlen pártnak sem áll módjában feloldani a szociális feszültségeket. 0 Mégis mit tehet mozgalmuk? - Ha az állam végre rászánná magát a cigánytelepek felszámolására, elkezdene a romák életvitelének, fejlettségének megfelelő lakásokat építeni, mozgalmunk segíthetne a szervezésben. Sőt, már meg is született egy építőipari vállalat létesítésének terve. El kellene érnünk, hogy tudatosítsák: maguknak építenek, rajtuk múlik, hogyan élnek a lehetőségekkel. Sokat tehet mozgalmunk a népmüvelésben, nevelésben, kultúrában. Alapállásunk: nem szabad semmit rájuk erőszakolni, lehetővé kell tenni, hogy kezdeményezöen kifejthessék képességeiket, főleg zenei és színészi adottságaikat. Ez is hozzájárulna a romák és a többi lakos közti feszültségek fokozatos megszüntetéséhez, mert aki kulturáltan, toleránsán viselkedik az beolvad a tágabb közösségbe, kerüli a konfliktusokat, 0 Václav Havel köztársasági elnök legutóbbi szlovákiai látogatása során két cigánytelepen is járt. Mit gondol, mi vezérelte őt ebben? - Talán az, hogy tehetetlen, szeretne segíteni, de nem tud, ezért így akarta felhívni a figyelmet, hogy Szlovákiában 2 ezer putriban több ezer ember középkori viszonyok között é|. Gesztus volt ez, amelyet konkrét segítségnek kellene követnie. Az SZNT költségvetési vitájában kértem, adjanak 50 millió koronát a telepek felszámolására, de javaslatomat nem szavazták meg. Amíg a közvéleményt nem bántja, hogy a villany, víz, utak nélküli telepeken ártatlan gyerekek és felnőttek halnak meg idő előtt, nem lehet a helyzeten változtatni. 0 Mozgalmuk kezdeményezte, hogy a roma etnikumot nyilvánítsák nemzeti kisebbségnek. Milyen visszhangja volt javaslatuknak? - A romák többsége egyszerűen nem tudja, mit jelentene ez számukra, a hivatalos körök pedig bizalmatlanul fogadták. Az emberi jogok alkotmánylevele már nem sorolja fel az egyes nemzetiségeket, csak általánosságban nemzetiségeket és etnikai csoportokat említ, ebbe pedig mi is beletartozunk. Ezt azonban csak féleredménynek tekintem, a cél az, hogy nemzetiségnek tekintsenek bennünket, minden területen egyenjogúságot élvezzünk, szabadon ápolhassuk nyelvünket, kultúránkat, újságokat, könyveket adhassunk ki, roma nyelvű tévé és rádióadás legyen. Az óv folyamán a politikai és társadalmi feltételek nem voltak alkalmasak arra, hogy előterjesszük követelésünket, de az új év elején megtesszük a szükséges lépéseket. • A közelmúltban a kormány úgy határozott, hogy megszünteti a romáknak folyósított rendkívüli segélyeket. miközben tudjuk, hogy a gazdasági reform negatív kísérőjelenségei. igy a munkanélküliség különösen őket sújtja. Mi az ön véleménye erről? - Ha a szociális védőháló valóban az összes rászorulón, igy a romákon is segit, akkor a 40 milliós dotáció megszüntetésének pozitív hatása is lesz. Azok ugyanis, akik eddig a segélyeket kapták, elveszBESZÉLGETÉS MIU^N PILÁTIKKAL AZ SZDF ELNÖKÉVEL „A PLURALISTA DEMOKRÁCIA SÁRBAUPRÁSA A KICSIK MELLŐZÉSE..." A pluralista demokráciában fogant eszmei áramlatok több bal- illetve jobboldali orientációjú politikai pártot és mozgalmat hoztak létre. Az utóbbiak egyike a Cseh-Szlovák Demokrata Fórum, melynek a cseh országrészekben 2800, Szlovákiában pedig, december közepén mindössze 159 tagja volt. Paradoxként hangzik, de a Szlovák Demokrata Fórumnak ez idáig csak KözépSzlovákiában akadtak hívei. A helyhatósági választásokon Tornaiján és Rózsahegyen már polgármesterjelölteket is állítottak. Országos koordinációs központjuk a belügyminisztériumban történt márciusi bejegyzésük óta Tornaiján van. Itt beszélgettem az SZDF rövid múltjáról, a kis párt fennmaradásának esélyeiről, jövőbeni célkitűzéseiről Milan Pilátikkal, a párt elnökével. • Kérem vázolja röviden pártjuk • alapvető célkitűzéseit, illetve az alakuló kongresszuson elfogadott programjukat. - Nem rejtjük véka alá baloldali orientációnkat, de alulról építkező párt vagyunk, mely teljesen szakítani akar a múlt demagógiájával. Egy színfolt akarunk lenni a pluralista demokrácia sokszínű palettáján. Pártunk eszmei profilját nem az ideológia, hanem a realista politikai filozófia képezi. Elismerjük a tulajdonjog minden formáját, tehát a pluralista ökonómia és a demokratikus realizmus elveinek ötvözésével a demokráciát hirdetjük és elvetjük a kizárólagosságot. Programtervezetünkben megállapítottuk, hogy az SZDF egyidejűleg fórum, mozgalom, de párt is. Főleg a baloldali gondolkodó értelmiségiekből szeretnénk tagságunk magvát megteremteni - ez részben már meg is történt Az igazolvánnyal rendelkező tagokon kívül szimpatizánsaink is vannak, akik jelenleg klubokba tömörülnek és részt vállalnak munkánkban. Időközben saját ellenőreinket vagy ha úgy tetszik, oponenseinket is létrehoztuk, hisz a funkcionáriusoktól függetlenül egy autonóm szerv a programtanács is működik. • Ami szervezettségüket és népszerűségüket illeti a választások eredményei különösebb optimizmusra nem adnak okot. Hogyan ítéli meg ön a jelenlegi helyzetet? - Elsősorban a választásokon való részvételre helyeztük a hangsúlyt. tették alkalmazkodó-képességüket, passzívakká váltak, és nem is érezték szükségét, hogy dolgozzanak. Nagy veszélyt jelent viszont, hogy a nemzeti bizottságok megszűnésével tulajdonképpen senkinek sem lesz feladata, hogy a romákkal törődjön. 0 Hogyan lehetne ezen segíteni? - A munkaügyi és társadalombiztosítási hivatalokban 2-3 szociális dolgozót meg kellene bízni, hogy karolják fel őket. Sok tennivaló vár a pedagógusokra, az egészségügyre és az egyházakra is. Az államnak fel kellene térképeznie a leg(Méry Gábor felvétele) szegényebb, a fejletlen tudatú családokat és egyéneket, mert a rászorulók száma bizonyára megnő. Ugyanakkor senkiben sem szabad megerősíteni azt a hitet, hogy majd ..valaki" kisegíti a bajból. Mindenkinek, aki dolgozni tud, munkaalkalmat kell adni, nehogy a társadalom peremére sodródjon. • Nem beszélhetünk a roma kérdésről anélkül, hogy ne említenénk a bűnözést. Véleményem szerint ez váltja ki elsősorban a többi lakosban az ellenérzéseket és az előítéletek is erre vezethetők vissza. - Meggyőződésem, hogy a művelt, okos ember nem lop, nem rabol, nem gyilkol. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy főleg a műveletlen vagy félmüveit emberek térnek le a jó útról és ez nemcsak a romákra vonatkozik. Ebből az következik, hogy a rossz anyagi - kulturális helyzetben lévő romák körében az eddiginél sokkal intenzívebb nevelőmunkát kell kifejteni, mert e nélkül a bűnözés sem csökkenhet. 0 A nevelést említette, mi a véleménye a cigány óvodákról, osztályokról? - Ott ahol sok roma él, ott szükségszerűek. Napjainkban azonban az a gyakorlat, hogy a gyerekeket automatikusan külön osztályokba sorolják ott is, ahol ez nem szükséges. A nyelvi akadályok miatt úgy ítélik meg, hogy a gyerekeknek nincsenek képességeik, igy aztán Immár ismernek, hisz polgármesterjelölteket is állítottunk, s ez kiindulópont lehet a tartalmasabb jövő felé. Kicsik vagyunk, még mindig formálódunk, ezért sem foghatjuk ezt fel vereségként. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy sem anyagi, sem egyéb feltételeink nem tették lehetővé egy hatékonyabb választási kampány megszervezését. Erre szeretnék most is apellálni: csak akkor valósíthatjuk meg céljainkat, elképzeléseinket, ha az „élni és élni hagyni" elv egyetemesen érvényesül majd, s a kibontakozáshoz kellő anyagi támogatást is kapunk. • Tornaijai irodájuk felszereltségét és berendezését látva úgy tűnik mintha nem lennének anyagi gondjaik. Bizonyára volt valamilyen indulótőkéjük, amiből mindezt létrehozták. - Igen. Kaptunk kétszázezer koronát az államtól, és ennek hatvan százalékát költöttük berendezésre és részben a választási kampányra. Van egy állandó alkalmazottunk itt Tornaiján, további két személyt pedig időlegesen kisegítő munkaerőként alkalmazunk. Egyelőre ez minden, de már így is kimerülöben vanaránytalanul sok fogyatékosat tartanak köztük nyilván. Radikálisan meg kell változtatni az oktatásügy hozzáállását a roma gyerekek képzéséhez, de ehhez tudományosan alátámasztott felmérések, új módszerek kellenek. 0 Mi a helyzet a roma nyelvvel? - Nyelvünk nem egységes, de alapja azonos. Én világszerte megértetném magamat a romákkal. Úgy mondhatnánk, hogy az egyes országokban különböző nyelvjárásokat beszélnek. Eddig nem voltak meg a lehetőségek az irodalmi nyelv kialakulásához. Ennek ellenére Jugoszláviában kidolgozták a nyelvtant és az iskolában is tanítják. Magyarországon is vannak roma pedagógusok. Sajátságos helyzetben vagyunk, nincs anyanemzetünk, de azért anyanyelvünket ápolnunk kell. 0 Rengeteg koncepció, tervezet született az elmúlt évtizedekben a kérdés megoldására, az állam jelentős összegeket fordított erre a célra, az eredmény azonban elmaradt. Mivel magyarázható ez? - Sohasem érhető el eredmény, ha nem ismerik el az ember identitását, ha erőszakkal akarják saját elképzelésük szerint átformálni. Az állam betiltotta a romák sajátságos életvitelét és amit rájuk kényszerített, az távol áll mentalitásuktól. Ami a pénzbeli támogatást illeti, azt szociális célokra fordították, és nem a kultúrára, művelődésre, oktatásra. Mi úgy érezzük, diszkrimináltak bennünket, a társadalom viszont nem ért ezzel egyet, sőt általában azt hiszik, hogy óriási összegeket költöttek ránk. A volt nemzeti bizottságok szociális dolgozói a megmondhatói, ez nem felel meg a valóságnak. 0 Hogyan sikerül bevonni a roma értelmiséget munkájukba, hiszen valószínűleg ők tudnának a leghatékonyabban segíteni? - Ez sarkalatos kérdés. Azok, akik valamilyen iskolát elvégeztek, valamilyen pozíciót szereznek, többnyire letagadják származásukat. Én ezt nem tartom tragédiának, mert meggyőződésem, idővel megértik, hogy vállalniuk kell önmagukat. 0 ön, mint képviselő mit tehet a vázolt problémák megoldásáért? - Legfontosabbnak a nemzetiségi státus elismerését tartom, bár tudom, hogy ez önmagában nem tild meg mindent, hatása nem lesz azonnali. Egyedül vagyok roma a parlamentben, eleinte megmosolyogták felszólalásaimat, de most már egyre többen támogatnak. Mindenesetre jelzem a gondokat és remélem, ezzel is segítek népem felemelkedésében, beilleszkedésében, eredeti kultúrájának megőrzésében. CSIZMÁR ESZTER nak anyagi tartalékaink. A tagsági illetékekből nem tudunk megélni, á vállalkozást pedig egyelőre nem engedélyezik. Hivatalosan még nem kértünk támogatást, mert a politikai pártokról szóló törvény jóváhagyását várjuk. • A jövő tehát egy kis párt számára bizonytalan, hiszen léte, vagy nem léte forog kockán. Mit tesznek majd fennmaradásuk érdekében? - Amint már említettem, sok múlik az államon, de érzésem szerint a pluralista demokrácia sárbatiprása lenne, ha a kicsiket, a gyengéket támogatás helyett mellőznék. Mi a magunk részéről igyekezni fogunk sorainkat megerősíteni, bár az is a múlt tapasztalata, hogy nem a taglétszámon múlik egy-egy párt népszerűsége és működésének hatékonysága. A moratórium feloldása után mi is vállalkozásba kezdünk. Itt Tornaiján is több háztartásbelinek teremtünk munkalehetőséget, ami a mai szűkös helyzetben bizonyára jól jön majd. Az Unimex-Holding céggel kötött megállapodásunk már csak az engedélyre vár. Legközelebb 1992-ben lesz kongresszusunk. Addig is arra törekszünk, hogy tényekkel bizonyítsuk életképességünket, tagságban, szellemiekben és anyagiakban is gýarapodjunk, s egy modern baloldali párttá váljunk. POLGÁRI LÁSZLÓ „AKARATOS A GYERMEKEM" Akaratos, mert nem akarja megenni az ételt; mert nem akarja felvenni a ruhát, amit születésnapjára kapott; mert nem engedi, hogy öltöztessék az óvodában; mert nem akar feljönni a játszótérről; mert nem mond le a cumisüvegről... Nehéz perceket okoznak ezek az epizódok a szülőknek, a kérdést azonban, vajon tényleg a gyerek szeszélyes, illetve makacs, vagy a felnőtt világ ellenszenves vele szemben, csak a legritkább esetben teszik fel maguknak. Minden gyerek szeretné, ha időnként az ő akarata érvényesülne, ha érezhetné: szüleinek is fontos, amit ő szeretne. Ha rossz időpontot, alkalmatlan színhelyet talál elhatározásának érvényesítésére, az leginkább annak a jele, hogy általában ritkán van módja dönteni, a szüleit elhatározásuk megváltoztatására bírni. Ezekben az esetekben tulajdonképpen a gyerek nem „akaratos", hanem egyszerűen rosszkor gyakorolja az akaratát. Ha van idő kötetlenebb együttlétre, ha kérheti, hogy melyik pizsamáját, zokniját vehesse fel, ha alkalmanként belebújhat anyu papucsába, ha séta közben eldöntheti, melyik játszótérre mehet, akkor sok mindent meg lehet magyarázni. Abban az esetben, ha gyerekünkről kimondjuk, hogy merev, szeszélyes, akaratos, lemondunk arról, hogy megértsük, valójában miről is van szó. A felnőtt sokszor öncélúan makacs, feleslegesen ragaszkodik valamihez gyereke ellenében: túl sok a tilalom, a „nem szabad", gyakran változik a határ az igen és a nem, a szabad és a nem szabad között. Az is oka lehet, hogy a gyerek gyakran háttérben érzi magát, ha úgy véli, csak akkor veszik észre, ha mást akar, ha „rossz". A szülőknek azon kellene időnként elgondolkodniuk, hogy nem akarnak-e olyasmiben dönteni helyette, amiben inkább neki kellene kitalálni, megérteni az ő vágyait. Nem türelmetlenek-e, nem bizalmatlanságuknak, félelmüknek engednek-e, amikor makacsul ragaszkodnak elképzeléseikhez. Gondolkozzanak el azon is, gyereküknek van-e egyezkedésre, saját akarata érvényesítésére elég alkalma. Segitenek-e neki abban, hogy ne a legrosszabb időben ragaszkodjon kívánságaihoz? S ha mindezen elgondolkodtak, akkor eljutnak ahhoz a nevelési módszerhez, amellyel jobban megértik, jó szóval oktatják gyermekeiket. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona UZSORA VAGY RABATT Az árliberalizáció fogalma gondolkodásunkban az áremelésekkel párosul. Ha egy héttel ezelőtt azt állítottam volna, hogy egy liberalizációs folyamat szenvedő alanya nem mindig a vásárló, senki nem hitte volna el. Pedig, mint ezt a múlt hét eseményei igazolják, helytálló a gondolat. Az olcsóbb áru utáni futkosás 9-én, a prágai vajárusításkor kezdődött. Az „istentelenül" magaš árral nemcsak a fogyasztó járt rosszul. Közép Csehországban a tejipari vállalat nyakán maradt legalább negyven tonna tejtermék, mégpedig olyan, amit nem lehet huzamosabb ideig tárolni. Mit tehetett a termelő - fogta magát, előállított egy szolgálati tehergépkocsit és a fogyasztói árnál 20 %-al olcsóbban adta a vajat a prágai utcákban. A jó példának követői is akadtak - a morvák a csőd szélére juttatják lassan a húsipari trösztöket és nagykereskedelmi vállalatokat, mert be akarják bizonyítani: a fogyasztói ár tisztességtelen haszna nem a termelök zsebébe megy. Megfigyelők azt állítják, hogy sok termelő vállalat élni fog a kisprivatizáció adta lehetőséggel. önálló boltot nyitva, alacsony árakkal és a konkurrenciával kényszerítik rá a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy megmaradásukat ne áremeléssel, hanem valódi átszervezéssel vagy leépítéssel érjék el. Mindannyiunk javára. -lovász-