Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-14 / 11. szám, hétfő

• SZABAD ISKOLAVÁ­LASZTÁST - Szlovákiában a magyar nemzetiségi oktatás­ügy olyan intézményrendszer, amely egyrészt hozzájárul az it­teni magyarság etnikai önazo­nosságának megóvásához és kiteljesedéséhez. • SZÜKSÉGTELENEK A SVÁJCI GYÓGYSZEREK? - Ezek még a múlt beidegződé­sei, hisz tudjuk, hogyan folyt a múltban a külföldi gyógyszerek törzskönyvezése és regisztrálá­sa a szűk látókörű farmaceutoló­gusoknak köszönhetően. • (4. oldal) FÜG GETLEN NAPILAP HÉTFŐ, 1991. JANUÁR 14. ÁRA 2,80 KORONA XLIV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM • MERRE TART(SON) A CSEMADOK? - A magyaror­szági sajtó árának felszökkené­se szintén mentő cselekedetre sarkalta szövetségünk vezetőit, e gondok enyhítése érdekében gazdasági vállalatunk, a Cse­mart kísérletet tesz az olvasói igények méltányos áron történő kielégítésére. • ZENÉVEL, LÉLEKKEL, VALUTÁVAL - A tanári kar is csak úgy törhet ki sanyarú sor­sából, amelybe a régi rendszer dermesztette, hogy pénze lesz az iskolának. (5. oldal) A SZOVJET HADSEREG LEROHANTA LITVÁNIÁT GORBACSOV NEM ÁLLT SZÓBA LANDSBERGISSZEL • A FÖDERÁCIÓS TANÁCS KÜLDÖTTSÉGE VILNIUSBA UTAZOTT • HALOTTAK ÉS SE­BESÜLTEK • A VILÁG ELÍTÉLI AZ ERÖSZAKOT • A CSEHSZLOVÁK KORMÁNY RENDKÍVÜLI ÜLÉSE Litvániában már vér folyik. A pénteken kezdődött szovjet katonai akció a függetlenségre törekvő köztársaság fővárosában totális mére­teket öltött. Gyakorlatilag folyamatosan ülésezik a litván parlament, amely a lakosság támogatását élvezi. Persze, csak a litvánokét, az orosz nyelvű lakosság támogatja Moszkva agresszív akcióját. Egymás­nak ellentmondó, de egyre lehangolóbb hírek érkeznek a Baltikumból. Hogy képet adjunk olvasóinknak az eseményekről, a történésekről időrendben számolunk be. Szombatra virradó éjszaka -pán­célozott csapatszállítók és harcko­csik cirkáltak Vilnius utcáin. A szov­jet egységek még a péntek esti órákban elfoglalták a vilniusi tévétor­nyot és a vasúti csomópontot. A re­pülőtér már korábban sem műkö­dött, jobbára orosz alkalmazottjai­nak politikai sztrájkja miatt. Kikap­csolták az ELTA litván hírügynökség telexvonalait, a telefonösszeköttetés azonban még működött. A hadsereg ellenőrzése alá vonta a vilniusi rá­dióadót is, amely közölte: elrendel­ték az éjszakai kijárási tilalmat. Ez 18 órától reggel 6 óráig van érvény­ben. Az ELTA közlése szerint a Moszkva-párti Nemzeti Megmen­tési Bizottság javaslatára vezették be ezt a rendelkezést. A hírügynök­ség arról is beszámolt, hogy a rádió és a televízió elfoglalása során leg­kevesebb 13 embert öltek meg és több mint százat megsebesítettek. Tizenkét embert lelőttek, egyet pe­dig harckocsi taposott halálra. Eze­ket a részleteket a kaunasi rádió közölte, Litvánia utolső szabad adó­ja. Beolvasta az első áldozatok ne­veit is, valamennyien litvánok. Kö­zölte, Vilniusban találtak egy holttes­tet, szovjet deszantos egyenruhá­ban. A rádió szerint nem kizárt, a hadsereg egyenruhába öltözteti a halottakat, hogy ezzel indokolja meg akcióját. Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke szombaton reggel megpróbált telefonon kapcsolatba lépni Mihail Gorbacsovval. A szov­jet államfő azonban nem volt hajlan­dó szóba állni vele. Az esti órákban a köztársaság parlamentje jóvá­hagyta azt a döntést, amelyben a Szovjetunió litvániai akcióit nyílt katonai agressziónak nevezi és ren­delkezik a Litván Köztársaság ideig­lenes védelmi tanácsának létreho­zásáról. A rendőrség egységei és a védelmi alakulatok jogot kaptak arra, hogy a jelentős állami objektu­mok elleni támadás esetében fegy­veres ellenállást tanúsítsanak. A parlament felszólította a Szovjet­unió tagköztársaságainak parla­mentjeit, hogy rendeljék haza a szovjet hadsereg soraiban Litváni­ában szolgálatot teljesítő állampol­gáraikat és ítéljék el a megszálló csapatok tevékenységét. Szombaton Moszkvában ülést tartott a Föderációs Tanács. Úgy döntött, különbizottságot küld Litvá­niába, amelynek feladata, hogy „ob­jektív" információkat gyűjtsön a köz­társaságban zajló eseményekről. A bizottság tagja Nyikolaj Gyemen­tyej, a belorusz parlament és Lev Ter-Petroszjan, az örmény parla­* ment elnöke, valamint Borisz Olej­nyik, a központi parlament Nemzeti­ségi Tanácsának alelnöke. Landsbergis üdvözölte a három­tagú bizottság kiküldését, de mint mondta, azzal kapcsolatos derűlátá­sa, hogy ezáltal fordulat áll be a helyzetben, „nagyon mérsékelt". Hozzáfűzte, az általánosan elismert eljárási normák szerint a fegyveres erők erőszakos cselekményeiért az államfőt terheli a felelősség, hiszen ő a hadsereg főparancsnoka. Ha Litvániában az elnök tudta nélkül vetették be a hadsereget, akkor a vétkeseket meg kell büntetni. Bár megjegyezte, hogy a Szovjetunió­ban ez nem szokás. (Folytatás a 2. oldalon) öböl-válság MINDENKI MINDENKIVEL TÁRGYAL A Kongresszus felhatalmazta Busht a katonai erő bevetésére Holnap jár le a Biztonsági Tanács ultimátuma, de a hét végén még valóságos diplomáciai nagyüzem zajlott annak érdekében, hogy sike­rüljön megakadályozni a háborút a Perzsa-öböl térségében. Csak a remények csökkennek, a tárgyalások intenzitása nem. A nemzetközi közösség a legtöbb reményt Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár bagdadi missziójához fűzte. A világszervezet vezetője szombaton érkezett meg az iraki fővárosba, s tegnap találkozott Szaddam Husszein elnökkel. Meg­érkezése napján Tarik Aziz külügy­miniszterrel folytatott megbeszélé­seket és találkozott Jasszer Arafat­tal, a PFSZ elnökével is. Egyik tár­gyalásról sem közöltek részleteket,. viszont az iraki fél kifejezésre juttat­ta, nem fűz túl nagy reményeket az ENSZ-főtitkár missziójához. James Baker szombaton Szíriá­ban tárgyalt, s még aznap este Tö­rökországba utazott, ahol tegnap folytatott megbeszéléseket Turgut özal államfővel. A szíriai elnöktől és Faruk Sara külügyminisztertől Da­maszkuszban megtudhatta, követ­kezetesen ragaszkodni fognak a BT-határozatok teljesítéséhez. Szíriai kollégája azonban a közösen megtartott sajtóértekezleten elutasí­totta, hogy Izrael is csatlakozzon az esetleges fegyveres konfliktushoz a Perzsa-öbölben. Sara szerint ez még akkor is elfogadhatatlan, ha Izraelt esetleg támadás éri. Baker szombaton délelőtt még Kairóban volt, Hoszni Mubarak ál­lamfővel találkozott. Ugyanabban az időben az ENSZ-főtitkár Ammanban Husszein királlyal, Hasszan koro­naherceggel és további jordániai po­litikusokkal tárgyalt. Douglas Hurd brit külügyminisz­ter, aki szombaton Bahreinben tar­tózkodott, úgy vélekedett, a multina­cionális erők nagyon határozottan fognak eljárni, hogy rákényszerítsék Irakot a kivonulásra Kuvaitból, ha Bagdad az ultimátum lejártáig nem tesz eleget a BT követeléseinek. A brit diplomácia vezetője a napok­ban Katarban az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában és Tö­rökországban tett még látogatást. Az Egyesült Államok Kongresszu­sának mindkét háza jóváhagyta szombaton azt az elnök által régen sürgetett döntést, hogy - a békés és diplomáciai eszközök kudarca után - katonai akciót indítson Irak ellen. A képviselőházban 250:183 arány­ban, a szenátusban 52:47 arányban hagyták jóvá többszöri szavazás után ezt a döntést. George Bush Camp Dávidból nyomban visszatért Washingtonba, hogy a Fehér Házban sajtóértekez­letet tartson. „Nem mondhatom önöknek, hogy tudom, mit fogok ten­ni január 15-én éjfélkor" - mondta Bush. „Egyelőre nem döntöttem, mivel bízom abban, hogy sikerül békés megoldást találni." Történel­minek nevezte a Kongresszus dön­tését, amelyet úgy minősített, mint a leghatározottabb üzenetet Szad­damnak. Bush úgy vélekedett, Bag­dad még kitérhet az összecsapás elől a soknemzetiségű haderővel, ha január 15-ig legalább megkezdi a ki­vonulást. (Folytatás a 2. oldalon) Az ENSZ-főtitkár és az iraki külügyminiszter szombaton találkozott (Telefoto: ČSTK-AP) PÁRTTÁ ALAKULT A POLGÁRI FÓRUM VÁCLAV HAVEL ÜZENETE • A PF ÚJ PROGRAMJA • SZOLIDARITÁS LITVÁNIÁVAL (Munkatársunktól) - A Pplgári Fó­rum köztársasági közgyűlésének már az első napján a szombat délu­táni szavazással megszületett a döntés: a Polgári Fórum egyéni tagságra épülő politikai párttá alakul. A döntés választ adott a cseh politi­kai élet egyik, az utóbbi hónapokban leggyakrabban vitatott kérdésére, mozgalom marad-e, vagy párttá ala­kul a különböző irányzatokra polari­zálódó Polgári Fórum. A PF több mint másfélszáz kül­döttje Prága egyik külvárosában Hostivaŕban a Vltava Művelődési Házban szombat délelőtt kezdte meg tanácskozását, amelynek ven­dégei közt volt Fedor Gál, a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen elnöke és František Mikloško az SZNT el­nöke. A közgyűlés elején Šaša Vondra elnöki tanácsadó felolvasta Václav Havel üdvözlő levelét. Az elnök em­lékeztette levelében a küldötteket, hogy mint a cseh országrészek leg­nagyobb politikai erejének, nagy a felelősségük az egész állam jövő­jéért, a demokrácia építéséért. Óva intette a közgyűlést a szakadástól. A kettő, három vagy akár tíz önálló pártra való szakadás könnyű lenne a jelen pillanatban, ez azonban mindannyiuk, s főleg az ország szá­mára jelentene felelőtlen és tragikus megoldást - állt az üzenetben. Hasonló szellemben hangzottak el a PF képviselői klubjai vezetőinek, a szövetségi és a cseh kormány vezető tisztségviselőinek felszólalá­sai is. Fedor Gál, a NYEE elnöke üdvözlő beszédében a PF és a NYEE közti együttműködés fon­tosságáról és az összetartás szük­ségességéről beszélt. Délután mondott rövid beszédet Václav Klaus, a Polgári Fórum el­nöke. Áttekintette a PF-ben kialakult helyzetet, s méltatta a mozgalom követői többségének az olomouci közgyűlésen jelzett kívánságát, hogy a PF alakuljon át politikai párt­tá. Azonban a továbbiakban a PF politikai reprezentációjának egy ré­sze és a mozgalomnak a községek­ben és a járásokban kialakult bázisa között elmélyültek az ellentétek. A decemberi és a januári járási köz­gyűlések egyértelműen támogatták egy jövőbeli párt egységének gon­dolatát. A köztársasági közgyűlés egyik feladata, hangoztatta Václav Klaus, hogy olyan politikai párt ala­kuló fórumává váljon, amely a PF eredeti eszményére építve, képes programjának megvalósítására. Ja­vasolta, a közgyűlés az új párt politi­kai programjának alapjául az olomou­ci tézisek alapján kidolgozott prog­ramtervezetet hagyja jóvá. Javasol­ta továbbá, hagyják jóvá a küldöttek a PF új szervezeti szabályzatát, amely lehetővé teszi az alulról való pártépítést. Ugyancsak kezdemé­nyezte a PF Köztársasági Tanácsá­nak átalakítását. Indítványozta, a közgyűlés szólítsa fel az új párt programnyilatkozatával egyetértő­ket, lépjenek a párt soraiba, s ahol még nincs, ott hozzák létre a PF­szervezeteket. A küldöttek ezután meggyőző szótöbbséggel egyetértettek a hatá­rozati javaslattal; hogy a Polgári Fó­rum alakuljon át politikai párttá. Az előterjesztett programjavaslat egyebek közt egyértelműen elutasít­ja a reformkommunizmust, annak minden válfaját. A demokratikus fej­lődést 1948 februárja, a kommunista hatalomátvétel s nem 1968 augusz­tusa szakította meg. A fő célok egyi­(Folytatás'a 2. oldalon) A LIBERALIZMUS ÉS A KOLLEKTÍV JOGOK Tudományos tanácskozás Dunaszerdahelyen (Munkatársunktól) - Vasárnap délután a dunaszerdahelyi Perfects Nyelviskolában befejeződött A libe­ralizmus és a kollektív jogok témájú tudományos konferencia, amelynek nemcsak Európából, de Kanadából is voltak vendégei. A Márai Alapítvány rendezte ta­nácskozás mindkét napján a 300 résztvevő szekciókban foglalkozott a konferencia témáját adó kérdéskö­rökkel, Ennek a gyakorlati formának volt köszönhető, hogy a tudományos vita töredékes volt ugyan, ám az egyes előadások kapcsán konkrét véleményt is megfogalmazhattak a három szekcióülés résztvevői. Számos tudományos kérdésfel­vetésnek is tanúi lehettünk, hiszen pl. a kollektív jogok filozófiai megala­pozására senki sem tett kísérletet. Ehelyett inkább a probléma megol­dásának összetettségét vázolták fel. Ennek kapcsán a szekciókban el­hangzott előadásokat elemző és összegző vitából kiderült, hogy a li­beralizmus mind a mai napig nem tud mit kezdeni a történetiséggel. Élesen különböző vélemények is el­hangzottak a liberális szemléletű jogalkotásbeli egyéni és kollektív jo­gok kapcsolódásairól. Ebben a té­makörben sem vonhatott le a ta­nácskozás semmilyen egységes konklúziót. A tanácskozás előadói közül többen is kifejtették, hogy az ún. nemzeti liberalizmussal nem le­het mit kezdeni a liberális eszme­rendszerben, s hangoztatása mind­eddig pszeudoliberalizmushoz ve­zetett. A tudományos vita eredmé­nyeként lehet elkönyvelni, hogy kí­sérletet tettek a kulturális értelem­ben vett nemzet és a politikai nem­zet fogalmának az elkülönítésére. Ennek igen újszerű és nagy vitát kavaró elméleti és gyakorlati rend­szerét dolgozta ki Kende Péter Franciaországból. Nagy érdeklődés kísérte Miroslav Kusý professzor és Ladislav Košťa előadásait. Ugyancsak felfigyeltető volt Molnár Gusztáv referátuma Nyugat- és Közép-Európa új keleti határáról, amely jelenleg a demok­rácia és a totalitarizmus frontvonala. Ez szerinte a Baltikumtól, Ukrajnán és Erdélyen át, a Bánságot magába foglalva Szlovéniáig ér. Ezekben a régiókban igazából nem a nemzeti erők, hanem a demokrácia és a dik­tatúrák ütköznek meg. Magyaráza­tában elmondta, hogy Litvániában sem csupán litván-orosz ellentét a meghatározó, hanem a politikai hatalmi rendszer képviselőinek har­ca a demokratikus önrendelkezésért, küzdőkkel. A litvániai véres eseményekkel kapcsolatban a konferencia elnök­sége egy állásfoglalást terjesztett elő, amelyet eredetileg a résztve­vőknek szavazással kellett volna el­fogadniuk. Végül is a jogi köntösbe burkolt vita eredményeként a részt­vevők egyéni szabadságukkal élve aláírásukkal tiltakozhattak Litvánia szovjet lerohanása ellen. (d-n)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom