Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-12 / 10. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1991. JANUÁR 12. 3 SÚLYOS A HELYZET VILNIUSBAN ROHAMOSZTAGOK FOGLALTÁK EL A VÉDELMI MINISZTÉRIUMOT ÉS A KÖZPONTI NYOMDÁT • TÖBBEN MEGSEBESÜLTEK • AZ OROSZOK POLITIKAI SZTRÁJKOT TARTANAK Miután Mihail Gorbacsov csütör­tökön ultimátumszerű figyelmezte­tést intézett a litván parlamenthez, amelyben az elnöki rezsim beveze­tésével fenyegette meg Vilniust, rendkívül kiéleződött a központ és a balti köztársaság viszonya. Vytau­tas Landsbergis litván elnök azt mondta, hogy Gorbacsov üzenete nemcsak ultimatív, hanem demagóg is volt. „Ha a megszálló követeli, hogy a megszállt országban az ö al­kotmánya legyen érvényes, s emel­lett a saját alkotmánya normáival érvel, az olyan demagógia, amilyen­re nem volt példa még a középkor­ban sem, de talán a kőkorszakban sem" - mondotta, hozzáfűzve, hogy Litvániában egyedül a litván alkot­mány érvényes. Landsbergis szerint nincs sok különbség Gorbacsov ulti­mátuma és azok ultimátuma között, amelyet Litvánia 1940 júniusában kapott Moszkvától. Ugyancsak az ultimátum napján, tehát még csütörtökön választotta meg a parlament az új kormányfőt Albertas Simenas személyében. Az ismeretlen közgazdászra 78-an adták szavazatukat, egy képviselő ellenezte, 29-en pedig tartózkodtak a szavazástól. Simenas Kazimiera Prunskiene helyébe lépett, aki ked­den adta be lemondását. A csütörtök esti felszólalásokból is kitűnt, hogy rendkívül nehéz feladatok várnak az új litván kabinetre, már csak a Vilni­us és Moszkva közötti konfrontáció miatt is. Egyre erösebbek a nézetel­térések a függetlenség és Moszkva hívei - főleg az oroszul beszélő kisebbség között. Ez utóbbiak politi­kai figyelmeztető sztrájkokat tartot­tak csütörtökön, s az akció Lands­bergisék politikája ellen irányult. Hogy mennyire súlyos a helyzet, az igazából csak tegnap vált nyilvánva­lóvá. A kora reggeli óráktól tüntettek Vilnius központjában, a parlament épülete előtt mind a függetlenség hí­vei, mind ellenzői. Az előbbied hoz­závetőleg 10 ezer fős tömegével szemben a másik oldal 400-500 fős csoportja állt. Az AFP azt jelentette, a Moszkva-pártiak a sztrájkoló üze­mekből, szovjet zászlókat lobogtat­va érkeztek a térre. A vilniusi veze­tés lemondását és az elnöki rend­szer bevezetését követelték. A füg­getlenség hívei záptojással dobálták meg őket, úgyhogy kénytelenek vol­tak elvonulni. A Csehszlovák Sajtóiroda nem sokkal déli 12 óra előtt gyorshírben jelentette, hogy a szovjet rohamosz­tagosok elfoglalták a litván védelmi minisztérium épületét, s az akció során lövéseket is lehetett hallani. Az AFP hírügynökség véleménye szerint ezt Audeus Butkavicsius, a minisztérium munkatársa mondta el vilniusi sajtóértekezletén. Ekkor még nem lehetett tudni, voltak-e áldozatok. Egy órával később a lit­ván rádió közölte, hogy a szovjet ejtőernyősök erőszakkal elfoglalták a vilniusi nyomdát is. Ugyanakkor felszólította a lakosságot, siessen a rádió és a televízió épületéhek a védelmére. A deszantosok könny­gázgránátot használtak. A Baltfax nemhivatalos ügynökség tájékozta­tása szerint a védelmi minisztérium épületének reggeli elfoglalásakor nem voltak áldozatok. Ugyanakkor az AFP hírügynökség azt jelentette, hogy a nyomda elleni támadás so­rán több személy megsebesült. A rohamosztagosok állítólag néhány percen keresztül egy könnyű páncé­lozott gépkocsiból lőtték az épület előterét. Kora délután megérkeztek az el­ső nemzetközi reagálások is. Len­gyelország, mint Litvániával közvet­len szomszédos állam, rendkívüli aggodalommal figyeli a szomszéd­ban történt eseményeket - ez áll a varsói külügyminisztérium nyilat­kozatában. A lengyel kormány nem avatkozik be más országok belügye­ibe, ugyanakkor támogatásáról biz­tosítja a litván nép jogos követelése­it. Lengyelországnak továbbra is lét­érdeke, hogy a térségben béke le­gyen, érvényesüljön a tolerancia. Varsó szerint minden vitás kérdést erő alkalmazása nélkül, tárgyalások útján kell megoldani. Brüsszelben az Európai Közössé­gek 12 tagállama közös nyilatkoza­tot fogadott el, amelyben felszólítot­ták a szovjet kormányt, hagyjon fel a balti köztársaságok megfélemlíté­sével. Az EK reméli, hogy a Szov­jetunió mielőbb tárgyalásokat kezd a balti köztársaságok választott ve­zetőivel. Ugyanakkor felhívják a szovjet vezetés figyelmét arra, hogy a helyzet ilyen alakulása na­gyon negatív hatást szül az EK­országok közvéleményében. A NA­TO-országok is felszólították Moszkvát, hogy a balti köztársasá­gokkal szemben tartózkodjon a megfélemlítéstől vagy az erő alkal­mazásától. Nyilatkozatukat szintén Brüsszelben tették közzé, s ebben felszólítják az érdekelt feleket, tanú­sítsák a lehető legnagyobb visszafo­gottságot. MOGADISHU TELJES A ZŰRZAVAR Mogadishuban, az olasz nagykö­vetség épületének környékén súlyos harcok robbantak ki a kormánycsa­patok és az Egyesült Szomáliai Kongresszus (USC) fegyveresi kő­zött. Diplomáciai források tájékozta­tása szerint több személy életét vesztette, állítólag egy észak-koreai diplomata is. Ugyanez a forrás jelen­tette azt, egyelőre nem teljesen vilá­gos, hogy ki ki ellen harcol, mert a fővárost szinte elárasztották az ismeretlen fegyveres csoportok. Az olasz kormány kidolgozta a mogadishui képviseletének evaku­álására vonatkozó tervet. Egyébként az olasz nagykövetség az egyetlen még működő külképviselet a szomá­liai fővárosban. A római külügymi­nisztérium felszólította a szemben­álló feleket, szavatolják azoknak a személyeknek a biztonságát, akik a diplomáciai képviseleteken keres­tek menedéket. CSEHSZLOVÁK VÉLEMÉNY AZ ATOMKÍSÉRLETEKRŐL KÉRDÉSES AZ OSZTRÁK „BOHUNICEI BIZOTTSÁG" OBJEKTIVITÁSA • ÚJABB KOMOLY MEGHIBÁSODÁS CSERNOBILBEN A független csehszlovák külpoliti­ka a nukleáris kísérletek teljes betil­tását az atomfegyverek korlátozásá­hoz és felszámolásához vezető fo­lyamat elválaszthatatlan részének tekint. Ezt Eduard Kukán, hazánk állandó ENSZ-képviselője mondta New Yorkban, az atomcsend-egyez­mény kibővítéséről folyó nemzet­közi konferencián. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az 1963-ban aláírt dokumentum kiállta az idő próbáját, sok szempontból sikerült meggátolni új atomhatalmak születését, korlá­tozta az ökológiai katasztrófák ve­szélyét, s jelentős mértékben előse­gítette az atomsorompó-szerződés megkötéséhez szükséges feltételek kialakítását. Ugyanakkor kevés volt ahhoz, hogy megállítsa a lázas nuk­leáris fegyverkezést, nem vált egye­temessé. A minőségileg új nemzet­közi helyzetben Csehszlovákia sze­rint fokozatosan kell eljutni a nukleá­ris kísérletek általános betiltásához, xxx Az az osztrák bizottság, amely a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű helyzetét vizsgálta, az osztrák gaz­daságnak és tudománynak is árt. Ezt állapította meg csütörtökön Bécsben egy energiakutatással fog­lalkozó társaság. Állításuk szerint a csehszlovák kormánnyal folytatott tárgyalásokon az említett bizottság tudományos minősítése és objektivi­tása okozza a problémát. A hohuni­cei atomerőműben ugyanis össze­sen öt bizottság járt, s ezek közül csak az osztrák követeli az első és a második blokk leállítását. A társa­ság véleménye szerint az osztrákok „bohunicei bizottságának" elnöke csak elméleti fizikus, aki már tíz éve egyéb kutatási területeken működik. Csütörtökön délelőtt újabb komoly meghibásodás történt a csernobili atomerőműben. Ezt a Rabocsaja Tribúna című napilapban közölte az atomenergetikai minisztérium bale­seti igazgatóságának vezetője. Tíz óra körül egyre alacsonyabb lett a harmadik energiablokk teljesítmé­nye. Az ellenőrző rendszer azt jelez­te, hogy leállt az egyik fő szivattyú, amely a reaktor hűtését biztosította. Ugyanakkor a szivattyú csatlakozási kábeleinél füstöt észleltek, minek következtében automatikusan mű­ködni kezdett a tűzoltóberendezés. A szakértők még vizsgálják az esetet. JELCIN AZ ANTISZEMITIZMUSRÓL Edgar Bronfman, a Zsidó Világ­kongresszus elnöke Borisz Jelcin orosz elnökkel tárgyalva aggodal­mának adott hangot a Szovjetunió­ban tapasztalható antiszemita meg­nyilvánulások miatt. Jelcin elmondta vendégének, hogy ő személyesen ellenzi az antiszemitizmust. Az Oroszországi Föderáció vezetője fő feladatának tartja azt, hogy megaka­dályozza az egyes nemzetek és nemzetiségek közötti konfrontációt, eröszakot. „Minél kisebb egy nem­zet, annál nagyobb gondoskodással kell körülvenni annak érdekében, hogy ne pusztuljon el és ne kelet­kezzenek nemzetiségi összecsapá­sok" - tette hozzá. A JUGOSZLÁV ÁLLAMELNÖKSÉG TÖRTÉNELMI ÜLÉSE FOLYTATÓDIK A PÉNZÜGYI VITA • A SZERB-HORVÁT VISZÁLY ÚJABB ÁLLOMÁSA A horvát alkotmánybíróság csütörtö­kön eltörölte Krajina horvátországi szerb tartomány autonóm státusát. A horvátor­szági szerbek tavaly december 21 -én ki­áltották ki autonómiájukat. A Tanjug rövid közleménye szerint az indoklásban az áll. sem a korábbi, sem a jelenlegi hon/át alkotmány nem ad lehetőséget autonóm területek kialakítására e köztársaságban. A horvátok és a szerbek között a vi­szony a múlt év tavaszán romlott meg-, miután tavaly tavasszal az első szabad választásokon a Horvát Demokratikus Közösség győzött. A feszültség akkor tetőzött, amikor a horvátországi szerbek augusztus folyamán népszavazáson dön­töttek az autonómia mellett. Zavargások törtek ki, s ezeket a horvát belügyminisz­térium csapatai nyomták el. December­ben pedig a horvát parlament új alkot­mányt hagyott jóvá, amely rögzíti Horvát­ország jogát a függetlenségre, arra, hogy bizonyos feltételek között elszakadjon Ju­goszláviától. Történelminek kikiáltott ülést tartott Belgrádban a jugoszláv államelnökség, a tanácskozáson részt vettek az egyes köztársaságok elnökei. A tanácskozás a politikai válság megoldásáról s a jövö­ŠEäpí'ŕ M Két felvétel, amely közvetve az öböl-válsághoz kapcsolódik. A kuvaiti főváros egyik iskolájában a gyerekek az iraki himnuszt tanulják - ter­mészetesen nem önként, hanem a megszállók utasítására. Ez pedig nem azt jelzi, hogy a kivonulást fontolgatnák. 11S1 • Izraelben komolyan veszik Szaddam Husszein elnök fenyegetőzését, hogy ha a nemzetközi haderő offenzívába kezd, az irakiak Izraelre fogják mérni az első csapást. Éppen ezért január 9-én a megszállt Ciszjordániában megkezdődött az izraeli deszantosok hadgyakorlata. (Telefoto: ČSTK-AP) NÉHÁNY SORBAN R OBERT BARRY, az amerikai külügyminiszter-helyettes kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadója sajtókonferencián kö­zölte, hogy a washingtoni kormány a közeljövőben 60 millió dollárt nyújt Csehszlovákiának, az úgynevezett vállalkozói alapnak. Ezt még január­ban létrehozzák, s teljes mértékben a magánvállalkozás támogatását fogja szolgálni. A végösszeget a Ma­gyarországon és Lengyelországban működő hasonló alapok tapasztala­tai szerint határozzák majd meg. Az amerikai kormány a három alap szá­mára 180 millió dollárt szabadított fel. C SEHSZLOVÁKIÁT a múlt év végén választották be az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) végrehajtó tanácsába, s most továb­bi diplomáciai sikert ért el ebben a szervezetben. A tanács New York-i ülésén Václav Vacek csehszlovák képviselőt választotta meg az elnök második helyettesének. A LBÁNIÁBAN a Demokratikus Párt és az Ökológiai Párt után csütörtökön legalizálták a har­madik ellenzéki szervezetet, Repub­likánus Pártot is, közölte az ATA hírügynökség. A Demokratikus Párt szóvivője szerint az elmúlt napok­ban több albán városban tartottak nagygyűléseket, amelyeken ismét követelték a februárra tervezett par­lamenti választások elhalasztását. B EFEJEZTE a külföldiek elszál­lítását Libériából az Egyesült Államok. Az evakuálást két hónap­pal ezelőtt kezdte meg, összesen 2400 személy, köztük 266 amerikai hagyta el az országot - közölte Pete Williams, a védelmi miniszter szóvi­vője. Libériában már tizedik hónapja dúl a polgárháború, amely több ezer áldozatot követelt. M EXIKÓVÁROSBAN csütörtö­kön délután kezdődött meg az öt közép-amerikai ország csúcs­v értekezlete, amelyen részt vesz a mexikói államfő is. Megfigyelők szerint ez a tanácskozás újabb lé­pést jelenthet a latin-amerikai szub­kontinens gazdasági integrációja fe­lé. A tervek szerint két dokumentu­mot írnak alá, az elsőnek hozzá kellene járulnia a közép-amerikai helyzet további stabilizálásához, a résztvevő országok közötti kap­csolatok deideologizálásához. A má­siknak az a célja, hogy erősödjön a gazdasági integráció a térségben, s ösztönzést adjon a szabadkereske­delmi övezet létrehozásához. A THÉNBAN csütörtökön heves összecsapások voltak a rend­őrök és a diákok között. A rendőr­ség könnygázt vetett be a tüntetők feloszlatására. Az összetűzések a tervezett oktatási reformok ellen tiltakozó mintegy 60 ezer diák, mun­kás és tanár felvonulása után törtek ki. A válság szerdán éleződött ki, amikor lemondott az iskolaügyi mi­niszter, aki lépésével egy középisko­lai tanár meggyilkolására reagált. Konsztantinosz Mitszotakisz kor­mányfő Georgisz Szufliasz egykori ipari minisztert nevezte ki az iskola­ügyi minisztérium élére és tudatta az újságírókkal, a hatóságok tárgyalá­sokat kezdenek a tiltakozó diá­kokkal. T OVÁBBRA SEM TŰZIK MŰ­SORRA a szovjet televízió Vélemény (Vzgljad) nevű közkedvelt publicisztikai programját - derült ki a műsor szerkesztőinek csütörtöki nyilatkozatából. A péntek éjszakai programot, amelyet országszerte nézők milliói kísérték figyelemmel, már kétszer kihúzták a műsorterv­ből, mivel fényt akar deríteni Eduard Sevardnadze lemondásának okaira. Hivatalosan nem tiltották be a prog­ramot; de „egy bizonyos időre" leál­lították, mondotta Alekszandr Ljubi­mov műsorvezető. V ALID DZSUMBLATT, a drúz milíciák vezetője tegnap kilé­pett Omar Karami miniszterelnök kormányából, közölte a libanoni drú­zok rádiója. A lemondás okairól nem számolt be. beni államrendszerről-folyik. A tárgyalá­soknak a jelenlegi légkör nem igen ked­vez, hiszen a testület csak nemrég szólí­tott fel ultimátumszerűén minden fegyve­res alakulat lefegyverzésére és feloszla­tására (a hadseregen kívQI), s ugyan csak e héten robbant ki a pénzügyi vita a köz­pont s a legnagyobb tagköztársaság, Szerbia között. Konkrét eredmény nem született, s megfigyelők szerint már az is valami, hogy a jugoszláv politikusok ilyen reprezentatív felállásban találkoztak. Visszatérve a pénzügyi vitához: Bran­ko Zekan pénzügyminiszter belgrádi saj­tókonferenciáján az egységes jugoszláv pénzügyi rendszer megsértésének ne­vezte azt, hogy Szerbia önkényesen 18 milliárd dinárt bocsátott ki. Szerinte ez alkotmányellenes, és Szerbiának a pénz­ügyi eszközöket be kell szolgáltatnia. Tegnap kezdte meg alakuló ülését az új szerb parlament. A közelmúltbani szer­biai választások eredményeként a máso­dik világháború óta most első ízben van olyan törvényhozása Szerbiának, amely több párt képviselőiből áll. Mindjárt a ta­nácskozás elején került sor Szlobodan Milosevicsnek, a Szerb Köztársaság el­nökének ünnepélyes eskütételére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom