Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám, hétfő

5 ľ ^M^^^WIMM^Sl^^ AZ ALAPVETŐ JOGOKRÓL ÉS SZABADSÁGJOGOKRÓL SZÓLÓ ALKOTMÁNYLEVELET BEIKTATÓ TÖRVÉNY A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyű­lése ez év január 9-én jóváhagyta az alapvető jogok és szabad­ságjogok Alkotmánylevelét, amely méltán tarthat igényt a nyil­vánosság érdeklődésére. Több olvasónk kérése alapján az alábbiakban teljes egészében közöljük szövegét s az ezt beve­zető, szintén az említett napon jóváhagyott alkotmánytörvényt. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELFOGADTA AZ ALÁBBI ALKOTMÁNY­TÖRVÉNYT: 1 § (1) Az alkotmánytörvényeknek, más törvényeknek és a további jogszabá­lyoknak, értelmezésüknek és alkalmazásúknak összhangban kell állnia az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelévél. (2) Az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelében rögzített alapvető jogok és szabadságjogok az alkotmánybíróság védelme alatt állnak. 2.§ Az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság által ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések- az állam területén általánosan kötelezőek és a törvényekkel szemben elsőbbéségük van. ^ ^ (1) A Cseh Köztársaság Alkotmányában és A Szlovák Köztársaság Alkotmányában az alapvető jogok és szabadságjogok köre szélesebb lehet, mint az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelében rögzítettek. (2) Ez az alkotmánytörvény nem érinti az alkotmánytörvények rendelkezé­seit a törvényhozási hatáskör államszövetségi és köztársaságok közti megosztásáról. 4.§ A cseh-szlovák államszövetségről szóló, 143/1968 Tt számú alkotmány­törvény 5. cikkelye, amelyet módosítottak a későbbi előírások, így hangzik: „(1) Mindkét köztársaság állampolgárai egyidejűleg állampolgárai a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak. (2) Az egyik köztársaság állampolgárainak a másik köztársaság területén élő állampolgárokkal azonos jogaik és azonos kötelességeik vannak. (3) Akaratával ellentétben senki sem fosztható meg állampolgárságától. (4) Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének alapelveit a Szövetségi Gyűlés törvénye határozza meg." 5.§ Hatályát veszíti: 1. a 100/1960 Tt. számú alkotmánytörvény 7-9 cikkelye, második fejezete (19-38. cikkely) és 98. cikkelye, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmánya, amelyet módosítottak a későbbi előírások; 2. a 144/1968 Tt. sz. alkotmánytöfvény a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetiségeinek helyzetéről. 6§ (1) A törvényeket és más jogszabályokat legkésőbb 1991. december 31 -ig összhangba kell hozni az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmányleve­lével. Ezen a napon hatályukat veszítik azok a rendelkezések, amelyek nincsenek összhangban az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmányle­velével. (2) Az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelének 8. cikkelye 3.. 4. és 5., valamint 12. cikkelyében a bíróságra vagy a bíróra bízott hatáskör legfeljebb 1991. december 31-éig az ügyészt illeti meg, ha a törvény így rendelkezik. v 7.§ Ez az alkotmánytörvény és az alapvető jogok és szabadságjogok Alkot­mánylevele a kihirdetésük napján lépnek hatályba. AZ ALAPVETŐ JOGOKRÓL ÉS SZABADSÁGJOGOKRÓL SZÓLÓ ALKOTMÁNYLEVÉL A Szövetségi Gyűlés a Cseh­Nemzeti Tanács és a Szlovák Nem­zeti Tanács javaslata alapján, elismerve az ember természetes jogainak, a polgári jogoknak és a törvény szuverenitásának sérthe­tetlenségét, az emberiség egyetemesen elfo­gadott értékeire, nemzeteink de­mokratikus és önigazgatási hagyo­mányaira építve, emlékezve azoknak az időknek keserű tapasztalataira, amikor ha­zánkban elnyomták az emberi jogo­kat és az alapvető szabadságjo­gokat, remélve e jogok szavatolását minden szabad nemzet közös igye­kezetévtel, kiindulva a cseh nemzet és a szlovák nemzet önrendelkezési jogából, tudatában a jövő nemzedékeivel szembeni társfelelősségének Föl­dünkön az élet sorsáért, s kifejezve annak akaratát, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság méltóképpen beilleszked­jék az ezeket az értékeket becsülő államok sorába, elfogadta az alapvető jogoknak és szabadságjogoknak alábbi Alkot­ťnánylevelét: ELSŐ FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikkely Az emberek szabadok és egyen­lőek méltóságukban, valamint joga­ikban. Az alapvető jogok és szabad­ságjogok feladhatatlanok és elide­geníthetetlenek, elévülhetetlenek és eltörölhetetlenek. 2. cikkely (1) Az állam a demokratikus érté­kekre épül s nem kötődhet sem kizárólagos ideológiához, sem vallá­si meggyőződéshez. (2) Az államhatalom csak a tör­vény által meghatározott esetekben és keretek között gyakorolható, mégpedig a törvényben megállapí­tott módon. (3) Mindent szabad, amit a tör­vény nem tilt és senkit sem szabad kényszeríteni arra, amit a törvény nem ír elő. 3. cikkely (1) Az alapvető jogok és szabad­ságjogok mindenki számára biztosí­tottak, függetlenül nemétől, fajától, arcszínétől, nyelvétől, hitétől és val­lásától, politikai vagy más meggyő­ződésétől, nemzeti vagy szociális származásától, a nemzetiséghez vagy az etnikai kisebbséghez való tartozásától, vagyonától, családi származásától vagy más helyze­tétől. (2) Mindenkinek joga szabadon eldönteni nemzetiségét. Tiltott en­nek a döntésnek bármiféle befolyá­solása és az elnemzetietlenítést cél­zó nyomás minden módja. (3) Senki sem szenvedhet kárt jo­gaiban, alapvető jogainak és sza­badságjogainak érvényesítésében. 4. cikkely (1) Kötelességeket szabni csak a törvény alapján, csak annak kere­tében s csak az alapvető jogok és szabadságjogok megőrzésével le­het. (2) Az alapvető jogok és szabad­ságjogok, csak az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelé­ben (a továbbiakban csak „Alkot­mánylevél") rögzített feltételek mel­lett és csak törvénnyel módosítha­tóak. (3) Az alapvető jogok és szabad­ságjogok törvényes korlátozásai azonos módon vonatkoznak a meg­szabott feltételeknek megfelelő min­den esetre. (4) Az alapvető jogok és szabad­ságjogok kereteiről szóló rendelke­zések alkalmazásánál meg kell álla­pítani lényegüket és értelmüket. Az ilyen korlátozások nem alkalmazha­tóak más célokra, csak a meghatá­rozottakra. MÁSODIK FEJEZET Emberi jogok és alapvető szabadságjogok ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ EMBERI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK 5. cikkely Mindenki jogképes 6. cikkely (1) Mindenkinek joga van az élet­re. Az emberi élet védelmet érdemel már a megszületés előtt. (2) Életétől senkit sem szabad megfosztani. (3) A halálbüntetés megengedhe­tetlen. (4) E törvény értelmében nem mi­nősül jogsértésnek, ha valaki életét veszíti olyan cselekvéssel összefüg­gésben, amely a törvény értelmében nem büntethető. 7. cikkely (1) A személynek és magánéleté-, nek sérthetetlensége szavatolt. Ez csak a törvény által meghatározott esetekben korlátozható. (2) Senkit sem szabad kínozni, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó eljárásnak, illetve bünte­tésnek alávetni. 8. cikkely (1) Szavatolt a személyi sza­badság. (2) Senkit sem szabad üldözni vagy szabadságától megfpsztäni más okból és más módon mint ami­lyet a törvény előír. Senki sem foszt­ható meg szabadságától csak azért, mert képtelen megtartani szerződé­ses kötelezettségét. (3) A bűncselekménnyel vádoltat vagy gyanúsítottat csak a törvény­ben rögzített esetekben lehet őrizet­be venni. Az őrizetbe vett személlyel azonnal közölni kell őrizetbe vételé­nek indokát, azonnal ki kell hallgatni s legkésőbb 24 órán belül szabad­lábra kell helyezni vagy át kell adni a bíróságnak. A bírónak az őrizetbe vett személyt az átvételtől számított 24 órán belül ki kell hallgatnia s dön­' tenie kell letartóztatásáról vagy sza­badlábra helyezéséről. (4) A bűncselekménnyel vádoltat csak a bíró írásban megindokolt uta­sítására tartóztathatják le. A letar­tóztatott személyt 24 órán belül át kell adni a bíróságnak. A bírónak a letartóztatott személyt az átvételé­től számított 24 órán belül ki kell hallgatnia s döntenie kell letartózta­táséról vagy szabadlábra helyezé­séről. (5) Senkit sem szabad letartóz­tatni, kivéve a törvényben meghatá­rozott okokból és időre, bírósági döntés alapján. (6) A törvény meghatározza, hogy a személy milyen esetben vehe­tő át és tartható egészségügyi inté­zetben hozzájárulása nélkül. Ezt az intézkedést 24 órán belül közölni kell a bírósággal, amely erről az elhelye­zésről 7 napon belül dönt. 9. cikkely (1) Senkit sem szabad kényszer­munkára vagy kényszerszolgálta­tásra befogni. (2) Az 1. bek. nem vonatkozik: a) a szabadságvesztés-bünteté­süket vagy az azt helyettesítő más büntetésüket töltő személyekre a törvény szerint kirótt munkára; b) a katonai vagy a kötelező kato­nai szolgálat helyett a törvény által megszabott más szolgálatra; c) a törvény értelmében az elemi csapások, balesetek vagy az embe­rek életét, egészségét s a jelentős anyagi javakat fenyegető más ve­szély esetében igényelt szolgálatra; d) a mások életének, egészségé­nek vagy jogainak védelmére a tör­vény által megszabott cselekvésre. 10. cikkely (1) Mindenkinek joga van arra, hogy megőrizzék emberi méltósá­gát, személyes becsületét, jó hírét és megvédjék hírnevét. (2) Mindenkinek joga van a véde­lemre a magán- vagy a családi éle­tébe történő jogtalan beavatkozás­sal szemben. (3) Mindenkinek joga van a véde­lemre a személyével kapcsolatos adatok jogtalan gyűjtésével, nyilvá­nosságra hozatalával vagy az ezzel kapcsolatos más visszaélésekkel szemben. lyek egészségének, illetve jogainak és szabadságjogainak védelme s meghatározott területeken a ter­mészet védelme is. (4) Minden polgár szabadon be­léphet a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság területére. A polgárt nem szabad kényszeríteni hazája elhagyására. (5) A külföldit csak a törvényben meghatározott esetekben szabad ki­utasítani. 15. cikkely (1) Szavatolt a gondolat-, a lelki­ismereti és a valásszabadság. Min­denkinek joga van megváltoztatni vallását, vagy vallásos meggyőző­dését, illetve vallásos meggyőződés híján lenni. (2) Szavatolt a tudományos kuta­tás és a művészi alkotás szabad­sága. (3) Senkit sem szabad kényszerí­teni katonai szolgálatra, ha ez ellen­kezik lelkiismeretével vagy vallásos meggyőződésével. A részleteket törvény határozza meg. 11. cikkely (1) Mindenkinek joga van a tulaj­donra. Minden tulajdonos tulajdonjo­gának azonos a törvényes tartalma és védelme. Biztosított az öröklés. (2) Törvény határozza meg, hogy milyen, az egész társadalom szük­ségleteinek kielégítéséhez, a nem­zetgazdaság fejlődéséhez és a köz­érdek megőrzéséhez feltétlenül szükséges vagyon lehet csak az állam, a község vagy a meghatáro­zott jogi személyek tulajdonában; a törvény meghatározhatja azt is, hogy bizonyos dolgok csak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ságban székhellyel rendelkező ál­lampolgárok vagy jogi személyek tu­lajdonában lehetnek. N (3) A tulajdon kötelez. Nem sza­bad vele visszaélni mások jogainak sérelmére vagy ellentétben a tör­vény által védett közérdekkel. Gya­korlásával a törvény szabta mérté­ken felül nem szabad megkárosítani az emberi egészséget, a természe­tet és a környezetet. (4) A tulajdonjog kisajátítása vagy • kikényszerített korlátozása csak közérdekből lehetséges, mégpedig törvény alapján és térítés fejében. (5) Az adók és a^ illetékek csak a törvény alapján vethetők ki. 12. cikkely (1) A lakás sérthetetlen. A lakás­ba nem szabad belépni lakójának hozzájárulása nélkül. (2) Házkutatás csak bűnvádi eljá­rás céljából ejthető meg, mégpedig a bíró írásban indokolt utasítására. A házkutatás módját törvény hatá­rozza meg. (3) A lakás sérthetetlenségébe való más beavatkozásokat a törvény csak akkor engedélyezheti, ha ez a demokratikus társadalomban fel­tétlenül szükséges a személyek éle­tének vagy egészségének, mások jogainak és szabadságjogainak vé­delmére vagy a közbiztonságot és a közrendet komolyan fenyegető ve­szély elhárítására. Ha a lakást vál­lalkozásra vagy más gazdasági te­vékenységre is használják, a tör­vény az ilyen beavatkozásokat ak­kor is engedélyezheti, ha ez feltétle­nül szükséges a közigazgatási fela­datok teljesítéséhez. 13. cikkely Senkinek sem szabad megsérte­nie sem a levéltitkot, sem más iratok és jegyzetek titkát, akár magánkéz­ben vannak, akár postai vagy más küldemények, kivéve a törvényben meghatározott eseteket és módon. Ehhez hasonlóan szavatolt a tele­fon, távíró vagy más hasonló beren­dezés útján továbbított hírek titka. 14. cikkely (1) Szavatolt a mozgás- és a tar­tózkodási szabadság. (2) Mindenki, aki jogosan tar­tózkodik a Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság területén, azt sza­badon elhagyhatja. (3) A törvény korlátozhatja ezeket a szabadságjogokat, ha ezt feltétle­nül megkívánja az állam biztonsága, a közrend megőrzése, más szemé­16. cikkely (1) Mindenkinek joga van szaba­don kinyilvánítani vallását vagy hitét egymagában vagy másokkal együtt, magánemberként vagy nyilvánosan, istentisztelettel, oktatással, vallásos aktusokkal vagy szertartásokkal. (2) Az egyházak és a felekezeti egyesületek igazgatják ügyeiket, el­sősorban létrehozzák szerveiket, beiktatják papjaikat, "szerzetesi és más egyházi intézményeket hoznak létre, függetlenül az állami szer­vektől. (3) Törvény határozza meg az ál­lami iskolákban a vallásoktatás fel­tételeit. (4) Ezeknek a joguknak gyakorlá­sa törvénnyel korlátozható, ha a de­mokratikus társadalomban ez az in­tézkedés feltétlenül szükséges a közbiztonság és a közrend, az egészség és az erkölcs, valamint mások jogai és szabadságjogai yé­delmére. MÁSODIK RÉSZ POLITIKA! JOGOK 17. cikkely (1) Szavatolt a szólásszabadság és a hírközlési jog. (2) Mindenkinek joga van szóban, írásban, sajtóban, képpel vagy más módon kifejezni nézeteit, valamint az államhatároktól függetlenül sza­badon megválasztani, befogadni és terjeszteni gondolatokat és informá­ciókat. (3) A cenzúra megengedhetetlen. (4) A szólásszabadságot, az in­formációk megválasztásának és ter­jesztésének jogát törvény korlátoz­hatja, ha a demokratikus társada­lomban ez az intézkedés feltétlenül szükséges mások jogainak és sza­badságjogainak, az állam biztonsá­gának, a közbiztonságnak, az egész­ségnek és az erkölcsnek védel­mére. (5) Az állami szervek és a területi önigazgatás szervei kötelesek meg­felelő módon tájékoztatni tevékeny­ségükről. A feltételeket és a megva­lósítás módját törvény határozza meg. 18. cikkely (1) Szavatolt a petíciós jog; köz­vagy más közös érdekű ügyekben mindenkinek joga van egyedül vagy másokkal együtt kérvényekkel, ja­vaslatokkal és panaszokkal fordulni az állami szervekhez és a területi önigazgatás szerveihez. (2) A petíció nem sértheti a bíró­ság függetlenségét. (3) Ä petíciókkal nem szabad ösz­tönözni az Alkotmánylevélben sza­vatolt alapvető jogok és szabadság­jogok megsértésére. 19. cikkely (1) Szavatolt a békés gyülekezés joga. (A dokumentum befejező részét holna­pi számunkban közöljük.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom