Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám, hétfő

5 ľ ^M^^^WIMM^Sl^^ AZ ALAPVETŐ JOGOKRÓL ÉS SZABADSÁGJOGOKRÓL SZÓLÓ ALKOTMÁNYLEVELET BEIKTATÓ TÖRVÉNY A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése ez év január 9-én jóváhagyta az alapvető jogok és szabadságjogok Alkotmánylevelét, amely méltán tarthat igényt a nyilvánosság érdeklődésére. Több olvasónk kérése alapján az alábbiakban teljes egészében közöljük szövegét s az ezt bevezető, szintén az említett napon jóváhagyott alkotmánytörvényt. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELFOGADTA AZ ALÁBBI ALKOTMÁNYTÖRVÉNYT: 1 § (1) Az alkotmánytörvényeknek, más törvényeknek és a további jogszabályoknak, értelmezésüknek és alkalmazásúknak összhangban kell állnia az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelévél. (2) Az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelében rögzített alapvető jogok és szabadságjogok az alkotmánybíróság védelme alatt állnak. 2.§ Az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság által ratifikált és kihirdetett nemzetközi szerződések- az állam területén általánosan kötelezőek és a törvényekkel szemben elsőbbéségük van. ^ ^ (1) A Cseh Köztársaság Alkotmányában és A Szlovák Köztársaság Alkotmányában az alapvető jogok és szabadságjogok köre szélesebb lehet, mint az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelében rögzítettek. (2) Ez az alkotmánytörvény nem érinti az alkotmánytörvények rendelkezéseit a törvényhozási hatáskör államszövetségi és köztársaságok közti megosztásáról. 4.§ A cseh-szlovák államszövetségről szóló, 143/1968 Tt számú alkotmánytörvény 5. cikkelye, amelyet módosítottak a későbbi előírások, így hangzik: „(1) Mindkét köztársaság állampolgárai egyidejűleg állampolgárai a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak. (2) Az egyik köztársaság állampolgárainak a másik köztársaság területén élő állampolgárokkal azonos jogaik és azonos kötelességeik vannak. (3) Akaratával ellentétben senki sem fosztható meg állampolgárságától. (4) Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének alapelveit a Szövetségi Gyűlés törvénye határozza meg." 5.§ Hatályát veszíti: 1. a 100/1960 Tt. számú alkotmánytörvény 7-9 cikkelye, második fejezete (19-38. cikkely) és 98. cikkelye, valamint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Alkotmánya, amelyet módosítottak a későbbi előírások; 2. a 144/1968 Tt. sz. alkotmánytöfvény a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság nemzetiségeinek helyzetéről. 6§ (1) A törvényeket és más jogszabályokat legkésőbb 1991. december 31 -ig összhangba kell hozni az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelével. Ezen a napon hatályukat veszítik azok a rendelkezések, amelyek nincsenek összhangban az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelével. (2) Az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelének 8. cikkelye 3.. 4. és 5., valamint 12. cikkelyében a bíróságra vagy a bíróra bízott hatáskör legfeljebb 1991. december 31-éig az ügyészt illeti meg, ha a törvény így rendelkezik. v 7.§ Ez az alkotmánytörvény és az alapvető jogok és szabadságjogok Alkotmánylevele a kihirdetésük napján lépnek hatályba. AZ ALAPVETŐ JOGOKRÓL ÉS SZABADSÁGJOGOKRÓL SZÓLÓ ALKOTMÁNYLEVÉL A Szövetségi Gyűlés a CsehNemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács javaslata alapján, elismerve az ember természetes jogainak, a polgári jogoknak és a törvény szuverenitásának sérthetetlenségét, az emberiség egyetemesen elfogadott értékeire, nemzeteink demokratikus és önigazgatási hagyományaira építve, emlékezve azoknak az időknek keserű tapasztalataira, amikor hazánkban elnyomták az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, remélve e jogok szavatolását minden szabad nemzet közös igyekezetévtel, kiindulva a cseh nemzet és a szlovák nemzet önrendelkezési jogából, tudatában a jövő nemzedékeivel szembeni társfelelősségének Földünkön az élet sorsáért, s kifejezve annak akaratát, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság méltóképpen beilleszkedjék az ezeket az értékeket becsülő államok sorába, elfogadta az alapvető jogoknak és szabadságjogoknak alábbi Alkotťnánylevelét: ELSŐ FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikkely Az emberek szabadok és egyenlőek méltóságukban, valamint jogaikban. Az alapvető jogok és szabadságjogok feladhatatlanok és elidegeníthetetlenek, elévülhetetlenek és eltörölhetetlenek. 2. cikkely (1) Az állam a demokratikus értékekre épül s nem kötődhet sem kizárólagos ideológiához, sem vallási meggyőződéshez. (2) Az államhatalom csak a törvény által meghatározott esetekben és keretek között gyakorolható, mégpedig a törvényben megállapított módon. (3) Mindent szabad, amit a törvény nem tilt és senkit sem szabad kényszeríteni arra, amit a törvény nem ír elő. 3. cikkely (1) Az alapvető jogok és szabadságjogok mindenki számára biztosítottak, függetlenül nemétől, fajától, arcszínétől, nyelvétől, hitétől és vallásától, politikai vagy más meggyőződésétől, nemzeti vagy szociális származásától, a nemzetiséghez vagy az etnikai kisebbséghez való tartozásától, vagyonától, családi származásától vagy más helyzetétől. (2) Mindenkinek joga szabadon eldönteni nemzetiségét. Tiltott ennek a döntésnek bármiféle befolyásolása és az elnemzetietlenítést célzó nyomás minden módja. (3) Senki sem szenvedhet kárt jogaiban, alapvető jogainak és szabadságjogainak érvényesítésében. 4. cikkely (1) Kötelességeket szabni csak a törvény alapján, csak annak keretében s csak az alapvető jogok és szabadságjogok megőrzésével lehet. (2) Az alapvető jogok és szabadságjogok, csak az alapvető jogok és szabadságjogok alkotmánylevelében (a továbbiakban csak „Alkotmánylevél") rögzített feltételek mellett és csak törvénnyel módosíthatóak. (3) Az alapvető jogok és szabadságjogok törvényes korlátozásai azonos módon vonatkoznak a megszabott feltételeknek megfelelő minden esetre. (4) Az alapvető jogok és szabadságjogok kereteiről szóló rendelkezések alkalmazásánál meg kell állapítani lényegüket és értelmüket. Az ilyen korlátozások nem alkalmazhatóak más célokra, csak a meghatározottakra. MÁSODIK FEJEZET Emberi jogok és alapvető szabadságjogok ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ EMBERI JOGOK ÉS SZABADSÁGJOGOK 5. cikkely Mindenki jogképes 6. cikkely (1) Mindenkinek joga van az életre. Az emberi élet védelmet érdemel már a megszületés előtt. (2) Életétől senkit sem szabad megfosztani. (3) A halálbüntetés megengedhetetlen. (4) E törvény értelmében nem minősül jogsértésnek, ha valaki életét veszíti olyan cselekvéssel összefüggésben, amely a törvény értelmében nem büntethető. 7. cikkely (1) A személynek és magánéleté-, nek sérthetetlensége szavatolt. Ez csak a törvény által meghatározott esetekben korlátozható. (2) Senkit sem szabad kínozni, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó eljárásnak, illetve büntetésnek alávetni. 8. cikkely (1) Szavatolt a személyi szabadság. (2) Senkit sem szabad üldözni vagy szabadságától megfpsztäni más okból és más módon mint amilyet a törvény előír. Senki sem fosztható meg szabadságától csak azért, mert képtelen megtartani szerződéses kötelezettségét. (3) A bűncselekménnyel vádoltat vagy gyanúsítottat csak a törvényben rögzített esetekben lehet őrizetbe venni. Az őrizetbe vett személlyel azonnal közölni kell őrizetbe vételének indokát, azonnal ki kell hallgatni s legkésőbb 24 órán belül szabadlábra kell helyezni vagy át kell adni a bíróságnak. A bírónak az őrizetbe vett személyt az átvételtől számított 24 órán belül ki kell hallgatnia s dön' tenie kell letartóztatásáról vagy szabadlábra helyezéséről. (4) A bűncselekménnyel vádoltat csak a bíró írásban megindokolt utasítására tartóztathatják le. A letartóztatott személyt 24 órán belül át kell adni a bíróságnak. A bírónak a letartóztatott személyt az átvételétől számított 24 órán belül ki kell hallgatnia s döntenie kell letartóztatáséról vagy szabadlábra helyezéséről. (5) Senkit sem szabad letartóztatni, kivéve a törvényben meghatározott okokból és időre, bírósági döntés alapján. (6) A törvény meghatározza, hogy a személy milyen esetben vehető át és tartható egészségügyi intézetben hozzájárulása nélkül. Ezt az intézkedést 24 órán belül közölni kell a bírósággal, amely erről az elhelyezésről 7 napon belül dönt. 9. cikkely (1) Senkit sem szabad kényszermunkára vagy kényszerszolgáltatásra befogni. (2) Az 1. bek. nem vonatkozik: a) a szabadságvesztés-büntetésüket vagy az azt helyettesítő más büntetésüket töltő személyekre a törvény szerint kirótt munkára; b) a katonai vagy a kötelező katonai szolgálat helyett a törvény által megszabott más szolgálatra; c) a törvény értelmében az elemi csapások, balesetek vagy az emberek életét, egészségét s a jelentős anyagi javakat fenyegető más veszély esetében igényelt szolgálatra; d) a mások életének, egészségének vagy jogainak védelmére a törvény által megszabott cselekvésre. 10. cikkely (1) Mindenkinek joga van arra, hogy megőrizzék emberi méltóságát, személyes becsületét, jó hírét és megvédjék hírnevét. (2) Mindenkinek joga van a védelemre a magán- vagy a családi életébe történő jogtalan beavatkozással szemben. (3) Mindenkinek joga van a védelemre a személyével kapcsolatos adatok jogtalan gyűjtésével, nyilvánosságra hozatalával vagy az ezzel kapcsolatos más visszaélésekkel szemben. lyek egészségének, illetve jogainak és szabadságjogainak védelme s meghatározott területeken a természet védelme is. (4) Minden polgár szabadon beléphet a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területére. A polgárt nem szabad kényszeríteni hazája elhagyására. (5) A külföldit csak a törvényben meghatározott esetekben szabad kiutasítani. 15. cikkely (1) Szavatolt a gondolat-, a lelkiismereti és a valásszabadság. Mindenkinek joga van megváltoztatni vallását, vagy vallásos meggyőződését, illetve vallásos meggyőződés híján lenni. (2) Szavatolt a tudományos kutatás és a művészi alkotás szabadsága. (3) Senkit sem szabad kényszeríteni katonai szolgálatra, ha ez ellenkezik lelkiismeretével vagy vallásos meggyőződésével. A részleteket törvény határozza meg. 11. cikkely (1) Mindenkinek joga van a tulajdonra. Minden tulajdonos tulajdonjogának azonos a törvényes tartalma és védelme. Biztosított az öröklés. (2) Törvény határozza meg, hogy milyen, az egész társadalom szükségleteinek kielégítéséhez, a nemzetgazdaság fejlődéséhez és a közérdek megőrzéséhez feltétlenül szükséges vagyon lehet csak az állam, a község vagy a meghatározott jogi személyek tulajdonában; a törvény meghatározhatja azt is, hogy bizonyos dolgok csak a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban székhellyel rendelkező állampolgárok vagy jogi személyek tulajdonában lehetnek. N (3) A tulajdon kötelez. Nem szabad vele visszaélni mások jogainak sérelmére vagy ellentétben a törvény által védett közérdekkel. Gyakorlásával a törvény szabta mértéken felül nem szabad megkárosítani az emberi egészséget, a természetet és a környezetet. (4) A tulajdonjog kisajátítása vagy • kikényszerített korlátozása csak közérdekből lehetséges, mégpedig törvény alapján és térítés fejében. (5) Az adók és a^ illetékek csak a törvény alapján vethetők ki. 12. cikkely (1) A lakás sérthetetlen. A lakásba nem szabad belépni lakójának hozzájárulása nélkül. (2) Házkutatás csak bűnvádi eljárás céljából ejthető meg, mégpedig a bíró írásban indokolt utasítására. A házkutatás módját törvény határozza meg. (3) A lakás sérthetetlenségébe való más beavatkozásokat a törvény csak akkor engedélyezheti, ha ez a demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges a személyek életének vagy egészségének, mások jogainak és szabadságjogainak védelmére vagy a közbiztonságot és a közrendet komolyan fenyegető veszély elhárítására. Ha a lakást vállalkozásra vagy más gazdasági tevékenységre is használják, a törvény az ilyen beavatkozásokat akkor is engedélyezheti, ha ez feltétlenül szükséges a közigazgatási feladatok teljesítéséhez. 13. cikkely Senkinek sem szabad megsértenie sem a levéltitkot, sem más iratok és jegyzetek titkát, akár magánkézben vannak, akár postai vagy más küldemények, kivéve a törvényben meghatározott eseteket és módon. Ehhez hasonlóan szavatolt a telefon, távíró vagy más hasonló berendezés útján továbbított hírek titka. 14. cikkely (1) Szavatolt a mozgás- és a tartózkodási szabadság. (2) Mindenki, aki jogosan tartózkodik a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén, azt szabadon elhagyhatja. (3) A törvény korlátozhatja ezeket a szabadságjogokat, ha ezt feltétlenül megkívánja az állam biztonsága, a közrend megőrzése, más szemé16. cikkely (1) Mindenkinek joga van szabadon kinyilvánítani vallását vagy hitét egymagában vagy másokkal együtt, magánemberként vagy nyilvánosan, istentisztelettel, oktatással, vallásos aktusokkal vagy szertartásokkal. (2) Az egyházak és a felekezeti egyesületek igazgatják ügyeiket, elsősorban létrehozzák szerveiket, beiktatják papjaikat, "szerzetesi és más egyházi intézményeket hoznak létre, függetlenül az állami szervektől. (3) Törvény határozza meg az állami iskolákban a vallásoktatás feltételeit. (4) Ezeknek a joguknak gyakorlása törvénnyel korlátozható, ha a demokratikus társadalomban ez az intézkedés feltétlenül szükséges a közbiztonság és a közrend, az egészség és az erkölcs, valamint mások jogai és szabadságjogai yédelmére. MÁSODIK RÉSZ POLITIKA! JOGOK 17. cikkely (1) Szavatolt a szólásszabadság és a hírközlési jog. (2) Mindenkinek joga van szóban, írásban, sajtóban, képpel vagy más módon kifejezni nézeteit, valamint az államhatároktól függetlenül szabadon megválasztani, befogadni és terjeszteni gondolatokat és információkat. (3) A cenzúra megengedhetetlen. (4) A szólásszabadságot, az információk megválasztásának és terjesztésének jogát törvény korlátozhatja, ha a demokratikus társadalomban ez az intézkedés feltétlenül szükséges mások jogainak és szabadságjogainak, az állam biztonságának, a közbiztonságnak, az egészségnek és az erkölcsnek védelmére. (5) Az állami szervek és a területi önigazgatás szervei kötelesek megfelelő módon tájékoztatni tevékenységükről. A feltételeket és a megvalósítás módját törvény határozza meg. 18. cikkely (1) Szavatolt a petíciós jog; közvagy más közös érdekű ügyekben mindenkinek joga van egyedül vagy másokkal együtt kérvényekkel, javaslatokkal és panaszokkal fordulni az állami szervekhez és a területi önigazgatás szerveihez. (2) A petíció nem sértheti a bíróság függetlenségét. (3) Ä petíciókkal nem szabad ösztönözni az Alkotmánylevélben szavatolt alapvető jogok és szabadságjogok megsértésére. 19. cikkely (1) Szavatolt a békés gyülekezés joga. (A dokumentum befejező részét holnapi számunkban közöljük.)