Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám, péntek

3 A bécsi Hofburgban tanácskozást tart a Varsói Szerződés és a NATO országainak közös konzultatív csoportja azokról a problémákról, amelyek a november 19én Párizsban aláírt hagyományos leszerelési szerződéssel kapcsolatosak. Elsősorban a haditechnikára és fegyverzetekre vonatkozó adatok pontosságának az ellenőrzéséről van szó, ezeket az információkat a dokumentum aláírásakor nyújtották át egymásnak a felek. A résztvevők a következő problémára összpontosítják figyelmüket: a Szovjetunió állítólag szándkékosan nem a teljes adatokat közölte, ugyanis Moszkva az utóbbi másfél HÍREK - VÉLEMÉNYEK év alatt jelentős számú fegyverzetet költöztetett át az Urálon túlra, s ez a terület a szerződés hatályán kívül esik. Most a többi delegáció jelentős része is pontosítja eredetileg közölt saját adatait - elsősorban a pontatlanságok kiküszöböléséről. A tanácskozás tegnapi napján szólalt fel Miroslav Polreich nagykövet, csehszlovák küldöttségvezető is. Emlékeztetett arra, hogy az aktualizált csehszlovák adatokat nemcsak a hagyományos formában terjesztettük elő, hanem számítógépes diszkeken is. Belgrádban tegnap végre megkezdődtek a régóta várt tárgyalások Szerbia és Szlovénia vezetői között Jugoszlávia jövőjéről. A küldöttségeket e köztársaságok elnökei vezetik: Szlobodan Milosevics, illetve Milan Kucsan. Bár Jugoszláviában sokan úgy vélik, hogy történelmi találkozóról van szó, amely jelentős mértékben elősegítheti a jelenlegi belpolitikai válság megoldását, mégis csak nagyon kicsi az esélye annak, hogy valamiben meg tudnak egyezni. Már az is eredmény lenne, ha az álláspontok némileg közelednének, de ez sem valószínű. A két köztársaság Jugoszlávia jövőjét illetően ugyanis olyan eltérő álláspontot képvisel, hogy azt még a legmagasabb politikai szinten sem lehet felszámolni. Szerbia - legalábbis szavakban - az ún. korszerű föderáció híve, ezzel szemben Szlovénia legfeljebb egy nagyon laza konföderációt hajlandó elfogadni. E realitások figyelembe vételével tehát csupán annyit lehet elvárni, hogy a felek kiterítik kártyáikat, jobban megismerik egymás nézeteit, és a legpesszimistább előrejelzések szerint a „süketek párbeszéde" után felállnak az asztaltól. A jugoszláv védelmi minisztérium tegnapelőtt felszólította Horvátországot, azonnal fegyverezze le és oszlassa fel az „illegális félkatonai szervezeteket", ellenkező esetben a hadsereg „kénytelen lesz az államelnökség rendeletével összhangban olyan szintű harckészültséget kihirdetni, amely szavatolja a törvények tiszteletben tartását, s véget vet a párhuzamos katonai alakulatok létrehozásának". Mint ismeretes, az államelnökség ilyen értelmű ultimátuma hétfőn éjfélkor jár le. A védelmi minisztérium most említett nyilatkozatában azonban közvetlenül nincs szó a katonai beavatkozásról. A minisztérium főleg az új rendőri egységeket és speciális alakulatokat tekinti illegálisnak, ezeket a múlt év tavasza óta kormányzó Horvát Demokratikus Közösség a választási győzelmek után kezdte verbuválni. Tagjai csak horvátok, az említett kormánypárt soraiból. A központi jugoszláv vezetés azt állítja, hogy az ilyen alakulatok célja áz ország belső határainak revíziója, ami polgárháborúhoz vezethet. Zágráb mellett szerdán a késő esti órákban bomba robbant a jugoszláv hadsereg egyik épületében. Egy ember életét vesztette. Megfigyelők e merénylet kapcsán is emlékeztettek arra, hogy rendkívül feszült a viszony a hadsereg és a helybéli horvát szervek között. 1991. JANUÁR 25. NÉHÁNY SORBAN L

engyelország azt fontolgatja, hogy megerősíti a Szovjetunióval közös határainak védelmét. A szomszédos államból érkező riasztó hírek és a litvániai tapasztalatok után döntött a lengyel kormány az intézkedések megfelelő rendszeréről. Az első szakaszban 14 új határörállomást építenek, átszervezik a határőralakulatokat, amelyek ezen felül új fegyvereket kapnak. Jeszenszky Géza magyar külügyU miniszter az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt hangsúlyozta; a csehszlovák-magyar-lengyel külügyminiszteri találkozó résztvevői nem akarják erőszakkal összefüggésbe hozni a Varsói Szerződés feloszlatását a baltikumi eseményekkel. A hétfői budapesti találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a VSZ-ből történő kilépésről hozott radikális döntés nem segítene a Baltikum népein. N

akajama Taro japán külügyminiszter, aki háromnapos hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban, szerdán találkozott Mihail Gorbacsov államfővel. Az elnök biztosította vendégét arról, hogy politikai eszközökkel fogják megoldani a balti köztársaságok problémáját, s hogy a Szovjetunió nem mond le az átalakítás politikájáról. Japán források szerint előzetes megállapodás született Gorbacsov látogatásáról a szigetországban. Erre valószínűleg április 16-19-én kerül sor. Érdekes mozzanat, hogy a japán külügyminiszter nemcsak jelenlegi szovjet partnerével találkozott, hanem Eduard Sevardnadzéval is. E

berhard Dieppent, a CDU jelöltjét választották meg tegnap a német főváros polgármesterévé. A CDU képviselői mellett rá szavaztak az SPD képviselői is, akiknek pártja a kereszténydemokratákkal közösen hozta létre az új kormánykoalíciót. Dieppen két év után tért vissza erre a posztra, 1984-1989ben az egykori Nyugat-Berlin polgármestere volt. G

eorge Bush amerikai elnök szerdán a Fehér Házban kétórás megbeszélést folytatott a mongol államfővel, majd aláírták a két ország közti új kereskedelmi megállapodást. A Mongol Köztársaság fennállásának 70 éve alatt Punszalmagin Ocsirbat az első államfő, aki az Egyesült Államokban tesz látogatást. Nemcsak vendéglátójával találkozott, hanem James Baker külügyminiszterrel, Robert Mosbacher kereskedelmi miniszterrel és több más amerikai politikussal is. A

ngola kormánya szerdán - kis módosításokkal - elfogadta azt a béketervet, amelyet Portugália, az Egyesült Államok és a Szovjetunió dolgozott ki az angolai polgárháború lezárására. Lisszabonban egy angolai diplomata, jelentette be ezt azzal, hogy kormánya most már kész bármikor új tárgyalásokat kezdeni az UNITA szervezettel a tűzszünet elrendeléséről. A tervvel ugyanis lényegében az UNITA szintén egyetért. A

lekszandr Tomov miniszterelnök-helyettes közölte: szinte biztos, hogy a hónap végéig Bulgáriában nem lehet majd szabadon benzint venni. A benzin már a hónap elején elfogyott, s akkor azt ígérték, hogy két héten belül ismét lesz üzemanyag. A Szovjetunióból azóta két kőolaj szállítmány érkezett, de ez csak az áru ellátás, az egészségügy és a szociális ellátás alapvető szükségleteit fedezi. Több városban nyilván le kell állítani a tömegközlekedést, a belföldi légijáratok máris szünetelnek. B

rüsszelben állítólag sikeresen zárultak az Európai Közösségek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (Ausztria, Izland, Finnország, Norvégia, Svédország, Svájc és Lichtenstein) tárgyalásai az egységes piac létrehozásáról. Ez derült ki a kétnapos tanácskozás után megtartott sajtóértekezleten, hivatalos források szerint azonban a kulcsfontosságú kérdést, tehát azt, hogy a szabadkereskedelmi társulás milyen mértékben vesz részt az EK döntéseiben, fel sem vetették. K

ína és Albánia megállapodott a 15 évvel ezelőtt megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. Az egykor nagyon közeli szövetségesek között ideológiai alapon történt a szakítás. KATONA-AFFÉR: REMÉLHETŐEN LEZÁRULT (Folytatás az 1. oldalról) Úgy' gondolom, a kialakult nemzetközi gazdasági és politikai helyzetben sokkal fontosabb lenne, ha a három országot illetve a Csehszlovákiát és Magyarországot érintő alapvető kérdésekre helyeznénk a súlyt. Mindenekelőtt a január 21 rôl elhalasztott visegrádi csúcstalálkozóra, amelyre hamarosan sor kerül és František Mikloško SZNTelnök, illetve Vladimír Mečiar kormányfő február 8-9-én megvalósuló magyarországi látogatására. Mi ez utóbbira úgy tekintünk, mint közös történelmünk egy kiemelkedő eseményére, hiszen soha nem fordult még elő, hogy a szlovák kormány, illetve a parlament elnöke egyidóben együttesen tett volna látogatást Budapesten. A január 21-i budapesti külügyminiszteri találkozón is teljes egészében megnyilvánult az a tény, hogy a szabadon választott kormányok tagjai képesek felülemelkedni a nehéz örökségből eredő gondokon és nagyon is azonos célkitűzéseket megfogalmazni. A legfontosabb nemzetközi problémákban szintén teljes volt a nézetazonosság. Katona Tamás interjújával kapcsolatban kitértem arra, biztos vagyok abban, hogy ez az interjú nem a magyar külügyminisztérium álláspontja, és különösen az interjú sérelmezett része nem a hivatalos magyar álláspont, annak ellenére, hogy államtitkári minőségben hangzott el. Ugyanakkor az elmúlt év egyes itteni eseményei aggodalommal töltötték el a demokratikusan gondolkodó szlovák embereket is. • Ellentmondást érzek abban, hogy amikor Katona Tamás pozitívan szól Csehszlovákiáról, azt hivatalosan, államtitkárként mondja, amikor pedig nem fogalmaz éppen a legfinomabban, az már magánemberként tett nyilatkozat, ön nem? - A kérdést én jogosnak érzem, de úgy vélem, hogy egy interjún belül nem lehet szétválasztani a hivatalos és a magánvéleményt. Ez az interjú ugyan Katona Tamás politikussal készült, de ô nem a kormány, nem a külügyminisztérium, hanem kizárólag a saját nevében nyilatkozott. Nálunk az a szokás, ha a külügyminisztérium vagy a kormány valamilyen ügyben hivatalosan állást foglal, azt általában a szóvivő útján teszi, vagy a kérdésben nyilatkozó államférfi bejelenti, hogy most nem a saját nevében, hanem a kormánya nevében teszi azt. • A fökonzulnak hivatalból is védenie kell a kormányát. Magánemberként nem érzi-e túl erősnek Katona Tamás megfogalmazását: „Virulens, idejét múlt és türelmetlen csehellenes, magyarellenes, zsidóellenes szlovák nacionalizmus születésének lehetünk szemtanúi." - Úgy érzem, a külszolgálat alatt, tulajdonképpen a kihelyezéstől a hazarendelésig, munkaidőtől, alkalomtól függetlenül, a diplomáciai testület tagja soha nem tehet igazi magánnyilatkozatot. Mert a magánvéleménye is tükröz valamit. így a magánvéleményem azonos a hivatalossal. • A magyar nemzet kis nemzet, a szlovák úgyszintén. A kis nemzetek általában érzékenyek. Nem kellene-e máskor jobban megfontolniuk a magyar kormányzat hivatalos képviselőinek, hogy miként fogalmaznak? - Tegnap a két miniszterhelyettes úrnak elmondtam, hogy volt alkalmam Roman Zelenay úrnak a sajtóban megjelent nyilatkozatát olvasni az általunk javasolt kassai konzulátus létesítéséről. Abban az interpretálásban, ahogyan az újság hozta, Zelenay úr véleménye számunkra kedvezőtlen volt, de mi mégsem tekintettük hivatalos állásfoglalásnak és éppen ezért semmilyen módon nem reagálunk rá. Zelenay úr elmondta, nem volt alkalma a megjelent írást még kéziratban autorizálni, ezért abban olyan dolgok is megjelentek, amelyek nem feleltek meg az általa elmondottaknak. Ez is bizonyítéka annak, valamennyien csak tanuljuk a demokráciát, beleértve a sajtó képviselőit is. A magam részéről teljes szívemből támogatom azt a nagy felbuzdulást, amely a szlovák népben a demokratikus fordulat után országos méretekben megmutatkozik. Bízom abban, hogy ez a kis, de nagyon tehetséges, szorgalmas nép ismét elfoglalja azt a helyet Európában, amely megilleti. A magyar külpolitika számára az új külpolitikai koncepció szerint a szomszédos országok a legfontosabbak. Az érzékenység nem politikai kategória, sok múlik azon, hogy a vezetők azt miként tudják kezelni, befolyásolni. • Tehát úgy érzi, hogy sikerült pontot tenni ennek az afférnak a végére? - Biztos vagyok abban, hogy ez nem volt diplomáciai súrlódás, úgy érzem, a miniszterhelyettes urak lényegében megértéssel fogadták azt, amit észrevételeikkel kapcsolatban válaszoltam. Hogy mennyire nemcsak e témára kihegyezve zajlott a találkozónk, azt bizonyítja, hogy hatékony előrelépést tettünk mindkét részről a szlovákiai vezetők már említett budapesti látogatásának előkészítésében. A kétoldalú kapcsolatok előmozdítását szolgáló kérdések megtárgyalására törekedtünk, miközben igyekeztünk bizonyos félreértéseket is tisztázni. Szlovák részről rendkívüli jóindulatot, őszinte együttműködési készséget tapasztaltam. • Ezt a kérdést már feltettem Jeszenszky külügyminiszter úrnak is: Magyarország hivatalos vezetői tudatositják-e, hogy a nem mindig megfontolt nyilatkozatok sokat árthatnak az itteni magyar nemzetiségnek? Mi erről az ön véleménye? - Tartok attól, hogy nagyon gyakran sokkal többet magyaráznak bele az ilyen nyilatkozatokba, mint amennyi azok mögött valójában van. Biztos vagyok abban is például, hogy amikor Antall József miniszterelnök úr a határainkon túl élö magyar kisebbségek iránti felelősségérzetéről beszélt, akkor arra gondolt, hogy hosszú ideje elhanyagoltuk őket és a magyar kormánynak ezen változtatni kell. De ezzel sohasem kérdőjelezi meg az adott ország szuverenitását, az adott országban élő magyar nemzetiségűek állampolgári kötelezettségeit. • Fökonzul úr, köszönöm a beszélgetést. \ MALINÁK ISTVÁN HAGYOMÁNYOS LESZERELÉSI SZERZŐDÉS ADATELLENŐRZÉS A BÉCSI HOFBURGBAN ÚJABB ÉPÜLETFOGLALÁS VILNIUSBAN GORBUNOVS: NÉMILEG VÁLTOZOTT GORBACSOV ÁLLÁSPONTJA Az amerikai képviselőház szankciókat követel Vilnius központjában szerda este ismét volt egy katonai akció: a szovjet belügyminisztérium géppisztolyokkal felfegyverzett katonái elfoglalták a nyomda papírraktárát. Rita Dapkus, a litván parlament szóvivője szerint a katonákat a kommunista párt két tagja kísérte, ók bejelentették, hogy a párt nevében foglalják el az épületet. A szovjet televízió esti hírműsorában is azt mondták, hogy a Moszkva-barát Litván KP Központi Bizottságának kérésére foglalták el a papírraktárt. Hírügynökségi jelentések szerint 20 ejtőernyős vett részt ebben az akcióban. Ezúttal szerencsére senki sem sebesült meg. A támadás napján jelent meg a Paris-Match francia hetilapban Vytautas Landsbergis litván államfő interjúja, aki azzal vádolja Mihail Gorbacsovot, hogy szövetségre lépett a hadsereg magas rangú tisztjeivel, s közösen egy juntát hoztak létre, amely erőszakkal akarja elnyomni a balti népek jogos igényeit. A vilniusi eseményekért Gorbacsovot tette felelőssé. Az öböl-háborúval összefüggésben Landsbergis keserűen megjegyezte: ha a nyugati hatalmak valóban akarnák, egyetlen repülőgép és egyetlen tengerészgyalogos nélkül felszabadíthatnák Litvániát. Szerinte elég lenne, ha elismernék a litván kormányt és felvennék vele a diplomáciai kapcsolatokat. Anatoli] Gorbunovs lett államfő szerdán a parlamentben személyesen jelentette be, Mihail Gorbacsovval kedden megtartott találkozója során elutasította azoknak a lett törvényeknek a befagyasztását, amelyek a függetlenségi nyilatkozatból erednek. Hangsúlyozta, Litvánia ezt nem fogja megtenni, nem vonja vissza a jóváhagyott törvényeket csak azért, hogy a szovjeteket fogadja el. Gorbunovs kijelentette: véleménye szerint némileg változott Gorbacsov álláspontja a Baltikummal szemben. Ő úgy látja, az elnök „valóban elhatárolja magát a különböző nemzeti megmentési bizottságoktól, amelyek alkotmányellenes úton törekednek a hatalomátvételre". Gorbacsov állítólag kijelentette: azt követeli a katonai parancsnokoktól, hogy ne avatkozzanak be a politikai vitákba és semmi esetre se használják a hadsereget eszközként e viták megoldásához. Az oroszországi parlament tegnap ismét visszatért a Baltikummal foglalkozó határozathoz, amelyet hétfőn már megvitatott. Több képviselő, főleg az Oroszország Kommunistái csoport tagjai fenntartásaikat hangoztatták az elnökség tervezetével szemben, s tegnap előterjesztették saját, sokkal visszafogottabb határozati javaslatukat. Az eredeti tervezet keményen elítélte a hadsereg bevetését a polgári személyek ellen Litvániában és azt követelte, hogy Gorbacsov elnök vonja felelősségre a védelmi és a belügyminisztert, a KGB elnökét, valamint a rádióval és televízióval foglalkozó állami bizottság elnökét. A tegnapi parlamenti ülésen feladatul adták a szer-, kesztöbizottságnak, dolgozzon ki egy új tervezetet a két javaslat és a képviselők számtalan indítványa alapján. Nem mindegy, hogyan dönt az oroszországi parlament, mivel álláspontja jelentősen befolyásolhatja a központ további döntéseit a Baltikummal szemben. Az amerikai Kongresszus képviselőháza tegnapra virradó éjszaka egyhangúan elfogadott határozatban ítélte el a szovjet katonai nyomást a balti köztársaságokra. A dokumentumban a képviselők arra szólítják fel Bush elnököt, rendeljen el gazdasági szankciókat a Szovjetunióval szemben, ha Moszkva folytatja a katonai akciókat a Baltikumban. A Fehér Ház közölte, hogy már mérlegeli az esetleges szankcionálást, de konkrét intézkedések még nem születtek. xxx ötvenhét vezető szovjet művész és rendező - Elem Klimov, Gulat Okudzsava, Jurij Trofimov, Grigorij Gorin, Mihail Satrov és mások - a Komszomolszkaja Pravdában tegnap nyílt levélben fordult a színészekhez, muzsikusokhoz, írókhoz és újságírókhoz, ne dolgozzanak a szovjet központi televíziónak, amíg nem szüntetik meg azt a cenzúrát, amelyet az új főigazgató, Leonyid Kravcsenko vezetett be. A nyílt levél aláírói szerint Kravcsenko újrateremtette a brezsnyevi idők televízióját, a nézők torz, néha teljesen hazug képet kapnak az eseményekről. Nagyon sok műsort betiltottak, vagy teljesen beszüntettek, ami nem értékelhető másként, mint a reakció általános offenzivájaként. SZERB-SZLOVÉN TÁRGYALÁSOK JUGOSZLÁVIA JÖVŐJÉRŐL EZ IS SÜKETEK PÁRBESZÉDE?