Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám, szombat

1991. JANUÁR 19. . ÚJ SZÓM HIT ÉS ELET 8 APAFA LÁTOGATÁSA •Az év egyik legfontosabb eseménye számunkra II. János Pál pápa magyarországi látogatása lesz. Az előkészületek már folynak. A Szentatya augusztus 16-án, pénteken délelőtt érkezik Ferihegyre, és 20-én délután utazik vissza Rómába. II. János Pál szentmisét celebrál Esztergomban, a szombathelyi repülőtéren, Máriapócson, Szent István napján pedig Budapesten, a Hősök terén. A {ervek szerint a budai várban fog lakni. Találkozik a köztársasági elnökkel, a kormány tagjaival, a tudomány és a kultúra képviselőivel, fogadja a kispapokat, szerzetesnövendékeket ós a testvéregyházak vezető személyiségeit. JÓ ÚTON A Vatikán és Vietnam között helyreállhat a kapcsolat, miután Hanoi •először engedélyezte a katolikus püspökök római útját. „Hosszú még az ut, lehetnek nehézségek is, de úgy látszik, jó úton járunk..." — mondta többek között II. János Pál a húsz vietnami főpapnak. ÉVFORDULÓ 1991-ben emlékeznek meg Clairvaux-i Szent Bernét születésinek kilencszázadik évfordulójáról. Citeauxban lett a ciszterci szerzetesrend papja és huszonnégy esztendősen ő alapította a clairvaux-i apátságot. Pápák tanácsadója volt, a második keresztes hadjárat kezdeményezője. NÉHÁNY SOR A BIBLIÁRÓL A Biblia a Szentlélektől ihletett tanúságtétel. A teljes Szentírás Istennek szövetségéről szóló könyv, mely arról tanúskodik, hogy Isten megkülönböztetett életformát adott az embernek, amikor szövetséget kötött vele: Istenévé lett, és népévé avatta. A teljes Biblia két fő részből áll: a íarjedelmesebb és régebbi korból származó Ószövetség 39 könyve várakozással, reménységgel tekint az eljövendő Szabaditóra; az Újszövetség 27 könyve visszaemlékezik, és bizonyságot tesz arról, hogy Krisztusban eljött a Szabadító minden embernek. A Bibliában történeti könyveket, próféciákat és tanító iratokat találunk. Ezek különböző korokban keletkeztek, a Kr. e. XI. század és a Kr. u. II. század közötti időben. Az Ószövetséget héber nyelven írták — néhány arám nyelvű részletet is találunk benne—, az Újszövetség nyelve a köznapi görög nyelv. A teljes Bibliát először Kéroli Gáspár gönci református lelkipásztor fordította le magyar nyeivre és adta ki 1590-ben Vizsolyban. ALBERT EINSTEIN: A VALLÁS KOZMIKUS ÉLMÉNYE A vallás kozmikus élménye a természettudományos kutatás legerősebb és legnemesebb motívuma. A misztikum élménye a legmélyebb és legmagasztosabb érzés, amire képesek vagyunk. Egyedül ebből eredhet igazán a tudomány. Ha ez az érzés idegen, havalaki már nem tud csodálkozni, nem képes elveszíteni magát a tiszteletben, az lelkileg máris halott. Annak tudása, hogy a kikutathatatlan valóban létezik, s hogy a legmagasabb igazságként és a legragyogóbb szépségként nyilatkozik meg, amiről nekünk csak halvány sejtelmünk lehet — ez a tudás és ez a sejtelem minden igaz vallásosság magja. ... Az én vallásosságom egy magasabb természetű végtelen szellemi lény alázatos imádásában áll, amely lény apró részletekben ad hírt magéról, s e részleteket mi a magunk gyönge és elégtelen érzékeivel föl tudjuk fogni. Ez a mély, érzésszerű meggyőződés egy magasabb gondolkodó erő létezéséről, mely erő a kikutathatatlan világmindenségben lesz kézzelfoghatóvá, ez adja istenképzetem tartalmát. A szerzetesrendek tisztasági, szegénységi és engedelmességi fogadalommal Istennek szentelt élete nélkül az egyház küldetése nem tudna kiteljesedni. II. János Pál Megbízotti Hivatalba, és ott átadták neki a tanító nővéreknek szóló felmondást. Utána egyik éjjel teherautókon és autóbuszon elszállítottak bennünket a pozsonyi, a novákyi és a lúčkyi rendházainkból részben Érsekújvárra, a többieket pedig Garamszentberiedekre. Internálásunk első évében a Makyta gyárnak varrtunk akkordban. Egy szoknyáért három koronát kaptunk. Az így megkeA NOTRE DAME NŐVÉREK Á

ltalában keveset tudunk róluk, bár az elmúlt évben rendkívül értékes, áldozatkész emberbaráti munkájukkal ismét bekapcsolódhattak társadalmunkba, ahonnan negyven évvel ezelőtt kitaszították őket. Sokféleségűk csupán működési területükön tükröződik, mert ezen túl egyek Isten és embertársaik szolgálatóban. Pozsonyban négy évtizeddel ezelőtt több férfi és női szerzetesrend működött. Hajdani kolostoraikat, amelyek többségében mindmáig különböző intézmények vagy iskolák működnek, jócskán megtépázta az idő és az emberi gondatlanság. A pozsonyi Palacký utcai alapiskola épülete a törvényhozók múlt évi döntése nyomán ismét visszakerült az eredeti tulajdonosok, a Notre Dame kongregáció nővéreinek birtokába, bár velük egyelőre még csupán az épülethez csatlakozó barokk Kápolnában találkozhatunk. Kik valójában ezek a nővérek? A kérdésre Skolasztika nővértől, a szlovákiai Notre Dame nővérek rendfőnőkétől kaptam választ. — A Notre Dame szerzetesrendet 1597-ben, a mai Franciaországhoz tartozó, de akkor még független tartományként létező Lotaringiában, Fourier Szent Péter és a boldoggá avatott Alexia Le Clerc hozta létre a kor sürgető szükségleteinek kielégítésére. Az országban akkor viszályok dúltak, a családokban eluralkodott az erkölcsi züllés és ez károsan hatott a gyermekekre is, akik felügyelet nélkül, gyakran züllesztő hatású környezetben nőttek fel. A plébániák és kolostorok mellett működő iskolák ki voltak téve az országban folyó harcok dúlásának. De ezeket az iskolákat is csupán a „módosabb" családok gyermekei látogathatták. A többiekkel senki sem törődött. Peter Fourier tudatosította, hogy a leánynevelés elhanyagolása milyen súlyos veszélyt jelent a társadalom jövőjét illetően. A lányok nevelésenek felkarolásával a jövendő anyák, a családok, a falvak és általában a vidék erkölcsi megújhodását célozta. Alexia Le Clerc segítségével ingyenes iskolákat létesítettek, elsősorban olyan lányok részére, akikkel senki sem törődött. Ezek az iskolák mindenki számára nyitva álltak. A tanítványokat megtanították írni, olvasni, számolni és valamilyen mesterségre, de ezen túl a családi életre is. Az első ilyen iskola egy kisvárosban, Pousseyben létesült, és ezt követően Franciaország különböző helyein nyitották meg kapuikat a Notre Dame nővérek iskolái. Peter Fourier és Alexia Le Clerc a kor szelleméhez igazították az oktatás módszerét. Iskoláikban elsősorban a gyermekek iránti szeretet nyilvánult meg, és ez teremtett örömteli légkört. Az ingyenes oktatás bevezetésével Peter Fourier bekerült az emberiség egyetemes kultúrtörténetébe. Halála után a Notre Dame nővérek már ötven otthonnal és iskolával rendelkeztek. Idővel a rend eljutott Európa többi országába is. Ma a Notre Dame nővérek Ausztrália kivételével minden földrészen műkődnek. — Nálunk mikor és hol létesítették első iskolájukat a Notre Dame nővérek? Első nővéreink 1747-ben érkeztek Pozsonyba. Iskolát és internátust nyitottak. A Pressburger Zeitung 1854-ben megjelent cikkében többek között ezeket írta: „A Notre Dame nővérek 1747-ben telepedtek le a városban, és három évvel később már 73 növendéke volt... 1770-ben egy további, tizénnégy tantermes iskolát építettek. Amikor Mária Terézia nagyszabású iskolareformját elrendelte és megvalósítását személyesen ellenőrizte, megszabta, hogy ezt kísérletképpen ebben az iskolában valósítsák meg. 1775 novemberében és 1776 szeptemberében Mária Terézia meglátogatta az iskolát, és az ott elért eredményekkel, valamint az oktatás színvonalával rendkívül elégedett volt. A kolostort és az iskolát a királynő anyagilag is támogatta." Az első világháború után rendünk alkalmazkodott az új körülményekhez és kibővítette tevékenységét Szlovákia területén. Nováky ban és a Rózsahegy melletti Lúőkyban létesítettünk rendházat. A II. Vatikáni Zsinat után a rend megtartotta ugyan negyedik, az oktatásra vonatkozó fogadalmát (az előző három fogadalom a tisztaságra, szegénységre és engedelmességre vonatkozik), de tevékenységét kibővítette a kor követelményeinek megfelelően, mindig a felebarátok és a közjó szolgálatát tartva szem előtt. — Mikor és milyen körülmények között került sor a nővérek működésének betiltására? — 1950 augusztusában behívatták a rendfőnöknőt az Iskolaügyi resett bérünkből tartottuk el magunkat. Engedménynek számított, hogy rendi ruhánktól nem kellett megválnunk. 1951 októberében az éjszaka leple alatt elszállítottak bennünket az Ústí nad Labem közelében levő Veiké Breznóba, ahol egy textilgyárban, civil munkásokkal együtt dolgoztunk. Munkatársaink nagyon szépen viselkedtek s még egy kis kápolna berendezésében is segítettek nekünk. Itt voltunk 1961-ig, amikor a fiatalabb és megfelelően képzett nővéreket áthelyezték a Litomericei járásban levő Cižkovicére, ahol a szellemi fogyatékos gyermekek intézetében működtek 1985-ig. —Volt-e lehetősége a rendnek arra, hogy sorait fiatalokkal bővítse? — Az 1968-as év kivételével novíciákat nem vehettünk fel. Abban az évben két nővér öltözhetett be. Mi természetesen az illegalitás éveiben is foglalkoztunk a rendünk iránt érdeklődő fiatalokkal. így került közénk a ma Pozsonyban dolgozó Márta és Monika nővér is, akik testvérek, és gyermekkoruk óta ismernek bennünket. Mindketten előbb leérettségiztek, majd Monika nővér gyógypedagógiai tanulmányokat folytatott. Ezután — bár nem beöltözve, de már mint nővérünk — velünk dolgozott a čĺžkovicei intézetben. B

eszélgetésünkbe itt bekapcsolódott a fiatal Monika nővér is. Elmondta, hogy amikor a szellemi fogyatékosok közé érkezett, az első hónap nagyon nehéz volt. Már-már azt hitte, hogy nem tud megbirkózni a feladattal. Az egyik gyerek például annyira hozzászokott az idősebb nővérek rendi ruhájához, hogy csak nekik engedelmeskedett, s Monika nővér bármit kért tőle, mindig az ellenkezőjét tette. Sokáig nem tudta megnyerni a gyermek bizalmát, míg végül olyan jó viszony alakult ki kettőjük között, hogy amikor a kislányt szülei a hét végére hazavitték, otthon hiányolta a nővért, és kérte szüleit, hogy vigyék vissza az intézetbe. Egész embert igénylő, nehéz, de szép munka a szellemi fogyatékosokkal való foglalkozás. A nővérek főleg a fogyatékos gyermekek ismereteinek fejlesztésére törekedtek, de nem hanyagolták el a sportot és a tánctanítást sem. Ezekben olyan eredményt értek el, hogy a környék üzemei ünnepélyek alkalmával őket kérték fellépésre, és a hasonló intézetek növendékeivel rendezett sportversenyeken a nővérek neveltjei általában kiváló helyezést értek el. — Nővéreink ezt a munkájukat 1985 szeptemberéig folytathatták — egészítette ki Monika szavait Skolasztika nővér. — Akkor más rendbeli nővérek közé Fürre kerültünk. A garamszentkereszti nővérek 1968ban Bajmócra mentek, de 1972-ben onnan Lupcsára költöztették őket, 1985-ben azonban ezek a nővérek is Fürre kerültek. — Jelenleg hol működnek a Notre Dame nővérek? — Az idei tanévben megnyithattunk egy egészségügyi középiskolát, amely a pozsonyi kramárei kórház mellett működik. Egyelőre négy osztályt nyitottunk az első évfolyam részére, két osztályunk van a távhallgatók számára és egy felépítményi osztályt is indítottunk. Iskolánk iránt nagy az érdeklődés. Ötszáz jelentkezőnk volt, de csak százötvenet tudtunk közülük felvenni, helyszűke miatt. ígéretet kaptunk, hogy a jövő tanévben az iskola megfelelő elhelyezést nyer a kramárei egészségügyi komplexum keretében. — Hogy visszatérjek a kérdésére —folytatta Skolasztika nővér—többen velem együtt még a f űri Karitász Házban vagyunk, de reméljük, hogy rövidesen elfoglalhatjuk pozsonyi rendházunk már„kiürített helyiségeit. — Milyen kilátása van a rendnek a nővér-utánpótlásra, mert gondolom, hogy többségük mér idős? — Vannak fiatalabb nővéreink is. Egyesek 18—20 évet is vártak arra, hogy beöltözhessenek, de ezalatt is kapcsolatban voltak velünk. Rendünk iránt van érdeklődés a fiatalok kőzött, de ahhoz, hogy a ránk váró feladatoknak eleget tehessünk, még nagyobb érdeklődésre lenne szükség. Noviciátusunk (szerzetesképző) jelenleg Fürön működik. Tizennyolcadik évüket betöltött fiatal lányokat veszünk fel, akik érettségivel vagy szaktanintézeti végzettséggel rendelkeznek. Az utóbbiak háztartási munkát és egyéb segédmunkákat fognak végezni rendházainkban, míg az érettségizettek a pedagógiai főiskolákon vagy az egyetemek orvosi karán folytathatják tanulmányaikat. — Jelenleg Szlovákiában Pozsonyon és Fürön kívül hol vannak még Notre Dame nővérek? — Novákyban a hajdani rendházunk jelenleg ugyan nagyon rossz állapotban van, de a jövőben szeretnénk ott is megnyitni egy alapiskolát. Vannak nővéreink Rozsnyón is, ők a püspökségen dolgoznak. Szeretnénk majd ott is egy nevelőintézetet létesíteni. A

Notre Dame nővérek világszerte különböző kultúrák követelményei közepette fejtik ki Istent és embertársaikat szolgáló tevékenységüket, de mindenütt hűek maradnak a csaknem négyszáz éve fennálló rend egységes szelleméhez s mindenkor készek az újabb korok kihívásainak eleget tenni. LŐRINCZ KATÓ Az Úr Jézus idézi az Ószövetség híres mondását: „Szemet szemért, fogatfogért." Eme elv szerint a büntetés olyan, mint amilyen a bűn volt Ismerték ezt az elvet az ókori keleti törvénykönyvek is. Megborzadunk a gondolatra, de jól is lehet értelmezni. A bosszúállás örök emberi bűn, s a bosszúállás túlozni szokott. „Ha Káint hétszer bosszulják meg, Lámechet hetvenhétszer." Az ószövetségi elv ebben az esetben a megtorlást korlátozza: nem haladhatja meg a bosszút kiváltó bűn nagyságát. Jézus most is beteljesít! az Ószövetséget, de már nem a „szemet szemért" elv alapján áll. Mi is a józan ész nevében mondjuk: mi lenne a társadalommal, ha nem állnának ellen a gonoszoknak? Ezzel csak a gonoszok uralmát biztosítanánk. Minden jól megszervezett társadalom ismeri az igazságügyet, megvédi polgárait az erőszaktól stb. Egyáltalán: megvalósítható-e Jézus erőszakmentességének az elve? S ha nem, akkor utópia a kereszténység, megvalósíthatatlan álom? Vagy egyszerűen mi nem vagyunk hajlandók kétezer év után sem megélni az igazi evangéliumot? Vagy pedig kétféle kereszténység van: egy a szentek számára, akik szó szerint vették az evangéliumot, és elvetettek mindenféle kommentárt — pl. Assisi Szent SZERESD FELEBARÁTODAT Ferenc —, és van egy kispolgári kereszténység, ahol addig magyarázzuk a jézusi elveket, amíg össze nem egyeztethetők a polgári társadalommal? Rengeteg kérdés, sokféle válasz, de melyik a Válasz? Közelebb jutunk a megoldáshoz, ha előbb megvizsgáljuk a kővetkező szakaszt is. Jézus idézi az Ószövetség szeretetparancsát is: „Szeresd felebarátodat", s „megtoldja" annak korabeli értelmezésével: az ellenséget gyűlölni kell. Jézus elveti a felebaráti szeretet szűk értelmezését, mintha felebarát csak a hitsorsos, csak a honfitárs volna. Mindenkit kell szeretni, még az ellenséget is. Példa rá Isten napsugara: mindenkire árasztja melegét, nem válogat jók és gonoszok között. Ha megválogatjuk szeretetünk tárgyát, nem vagyunk különbek a pogányoknál, akik szintén szeretik azokat, akik őket szeretik. A kereszténység éppen azért természetfölötti, mert olyasmit követel, ami ellene van bukott természetünknek. Lehet az ellenséget „szeretni"? Ha a szeretet nem érzelem, hanem akarat, akkor lehet. Aki akar szeretni, az már szeret, még ha semmit sem érez is. Akit szeretek, annak javát akarom, elsősorban lelki üdvét. így már szerethetem ellenségemet is. Kis Szent Teréz mindig rámosolygott a közösség legkíállhatatlanabb tagjára, aki ebből barátságra következtetett, és nem sejtette később sem, hogy a szent önéletrajzában róla beszél, amikor egy névtelen „kibírhatatlan" nővérről szól. A szent Krisztust látta benne, őt szerette benne. A szentek hősiessége éppen ebben különbözik a képmutatástól: nem színlelte a szeretetet, nem játszotta meg a barátságot, hanem élte, Krisztus iránti szeretetből. S ezt meg lehet tenni azokkal szemben is, akik nem tarthatnak igényt természetes szeretetünkre. A végső felszólítás mindent megmagyaráz: legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes. Jézus ismét olvasmányunkat idézi. Isten a végtelen tökéletesség. Lehet ember olyan tökéletes, mint az Isten? Vagy ismét utópiával állánk szemben? Egyetlen szent sem merte volna azt állítani, hogy olyen tökéletes, mint Isten. Jézus parancsa mégis kötelez. De minden megoldódik, ha a keresztény tökéletességet nem statikának, hanem dinamikának tekintjük. A tökéletesség sötét égen ragyogó csillag, megvilágítja utunkat, és mi haladunk rajta, de elérni sosem tudjuk. Jézus példabeszédeiben is mindig állandó készenlétről, virrasztásról beszél. Állandóan szenvedünk a feszültség alatt, amely megálmodott tökéletességünk és földi valóságunk középszerűsége között áll fenn. De éppen ez a feszültség állandó haladásunk rugója: Non progredi, regredi est (aki nem halad, hátrál) a lelki élet alapszabálya. Ebben a megvilágításban az erőszakmentesség sem utópia. Gandhi ezzel vívta ki India függetlenségét. Lanza del Vasto bárkamozgalma is ezt éli. Mi pedig próbáljuk megvalósítani mindennapi életünkben akkor is, ha csődöt mondunk, s mindig elölről kell kezdeni! Legyetek tökéletesek, mint a mennyei Atyátok tökéletes! így leszünk Isten temploma, akikben Isten lelke lakik. DR. JAKUBINYI GYÖRGY Szerkeszti: BALÁZS F, ATTILA