Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám, szerda

1991. JANUÁR 16. iÚJSZÓ* HÍREK - VÉLEMÉNYEK RÖVIDEN VACLAV HAVEL tegnap fogadta Shir­ley Temple-Black asszonyt, az Amerikai Egyesült Államok csehszlovákiai nagykö­vetét, s megvitatta vele a nemzetközi helyzettel, valamint a csehszlovák-arneri­kai kapcsolatokkal összefüggő kérdé­seket. A SZOMBATRA MEGHIRDETETT új önkormányzati választások előtt tegnap megtartotta utolsó ülését a Szlovák Vá­lasztási Bizottság. Áttekintette a statiszti­kai hivatalnak a pRlgármester- és képvi­selőjelöltek számáról készült tájékoztató­ját. (A választások előkészületeiről la­punk 5. oldalán összeállítást közlünk.) TÖBB MINT 10 KILOGRAMM HERO­INT találtak tegnapra virradó éjszaka a Znojmói járásban levő hatéi határátke­lőhelyen négy Törökországból érkező csehszlovák állampolgár személygépko­csijában. A rendőrségi jelentések szerint a papaverint is tartalmazó kábítószer ér­téke mintegy 5-6 millió márka. (A kábító­szer-csempészet szlovákiai jelensége­iről lapunk 6. oldalán olvashatnak.) PAVEL RYCHETSKÝ szövetségi minisz­terelnök-helyettes a kormány törvényho­zási tanácsának üléséről tájékoztatva el­mondta, egyáltalán nem rendelkezünk olyan, törvényes vagy alkotmányos garan­ciákkal. amelyek lehetővé tennék, hogy intézkedéseket tegyünk, ha az ország veszélybe kerülne. Szerinte szovjet rész­ről azonban Csehszlovákiát nem fenye­geti ilyen veszély. A fontos létesítmények védelme céljából egyelőre nem számol­" nak tartalékosok behívásával. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. január 16-án Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Pénznem Angol font 54,68 Ausztrál dollár 22,31 Belga frank (100) 90,44 Dán korona 4,83 Finn márka 7,74 Francia frank 5,48 Görög drachma (100) 17,58 Holland forint 16,52 ír font 49,72 Japán jen (100) 21,18 Kanadai dollár 25,01 Luxemburgi frank (100) 90,42 Német márka 18,63 Norvég korona 4,77 Olasz líra (1000) 24,75 Osztrák schilling 2,64 Portugál escudo (100) 20,79 Spanyol peseta (100) 29,48 Svájci frank 22,31 Svéd korona 5,02 USA-dollár 28,70 A Kereskedelmi Bank felhívja az állam­polgárok figyelmét, hogy a devizaárusítás megkezdése nyomán fiókintézetében, je­lentősen megcsappantak a valutakészle­tek. Főleg német márka, USA-dollár és osztrák schilling esetében mutatkozik hi­ány. Egyúttal közli, hogy egyelőre elegen­dő mennyiség áll rendelkezésére francia frankból, holland forintból, dán és svéd koronából, valamint kanadai és ausztrál dollárból s finn márkából. Ezért azoknak a személyeknek, akiknek nagy szükségük van konvertibilis valutára, azt javasolja, hogy fogadják el az utóbb említett pénz­eszközöket is, mivel azokat külföldön bár­hol beválthatják. Abban az esetben, ha nincs szükségük sürgősen devizára, a Kereskedelmi Bank azt tanácsolja, hogy várjanak néhány napot, vagy esetleg for­duljanak más pénzintézethez, bevál­tóhoz. A Magyar Nemzeti Bank közlemé­nyére hivatkozva a Csehszlovák Állami Bank felhívja a lakosság figyelmét, hogy az MNB január 8-ával módosított árfolyamon jegyzi a csehszlovák koro­nát: e szerint a magyarországi pénzin­tézetek 100 koronáért 209,70 forintot adnak, illetve 100 koronát 222 forintért adnak el. Az ide vonatkozó csehszlovák-magyar megállapodás értelmében a csehszlo­vák és a magyar állampolgárok egya­ránt 2000-2000 forintot - legfeljebb ötszázas címletekben - vihetnek be, illetve ki. LESZ ATOMERŐMŰ KECER0VCÉN? (Folytatás az 1. oldalról) ben jelentősen megnőtt az elektro­mos energia világpiaci ára. „Azt szeretnénk, ha az energiaellátásban senkitől sem függenénk. Ez azon­ban új kapacitások üzembe helyezé­sét követeli meg - beleértse a bősi vízerőműét is -, s fokozatosan fel kell újítani a novákyi és a vajáni erőművet. A legtovább a kecerovcei beruházás kivitelezésének előké­születeiben jutottunk, s a szeizmici­tás szempontjából is ez a legmegfe­lelőbb hely Szlovákiában". A vitában több ellentmondó vélemény hangzott el az építkezés célszerűségéről. Az egyik jelenlevő átadta azt a tiltakozó petíciót, amelyet 38 ezer kassai és 15 ezer eperjesi lakos írt alá. Vladimír Mečiar hangsúlyozta: nem azért jött, hogy valakit meggyőzzön az atomerőmű felépítésének szükségessé­géről. Mint mondta, a kormány a döntés­hozatalkor az illetékes helyi államigazga­tási szervek véleményéhez fog igazodni. Nézete szerint a jövőben Szlovákiában további energiaforrások létesülnek; most csupán az a kérdés, hogy melyik ré­szében. A miniszterelnök bel- és külpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy a szlovákiai vezetők már régóta figyelem­mel kísérik a szovjetunióbeli eseménye­ket. „Feltételezhetően a jövőben számos szovjet állampolgár kísérletet tesz arra, hogy politikai okok miatt legálisan vagy illegálisan elhagyja hazáját. Erre fel kell készülnünk: szigorítani kell a határvédel­met, jelentősen meg kell erősíteni a kato- • nai helyőrségeket, s több menekülttábort kell létrehozni." Délután a kormányfő megismerkedett a kelet-szlovákiai biztonsági helyzettel, majd járt néhány katonai létesítményben. A Zöldek Pártjának, valamint a Termé­szet- és Tájvédök Szlovákiai Szövetségé­nek helyi szervezete tegnap Kassán tün­tetést rendezett a kecerovcei atomerőmű felépítése ellen. A demonstráció résztve­vőit a szervezők tájékoztatták a beruhá­zás esetleges negatív következményeiről, s követelték, hogy állítsák le a kivitelezés előkészületeit. A LITVÁNIAI VÁLSÁG VESZÉLYESEBB Tegnap alig száz ember jött össze a Hviezdoslav téren, azon a tünteté­sen, amelyet a Béke és Emberi Jogok Uniója hirdetett, tiltakozásul a Perzsa-öböl és a balti államokbeli problémák fegyveres megoldása ellen. A résztvevőket dr. Jozef Drozda, az Unió elnöke fogadta. A tilta­kozó tüntetésen a Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom valamint a Szociáldemokrata Párt képviseltették magukat. A megmozdulás hivatalos programján kí­vül elsősorban arra voltam kíváncsi, mi hozta ki az embereket a térre. A válasz majdnem mindenkinél egyforma: a féle­lem. S mitől félnek jobban, a balti álla­mokbeli helyzettől, vagy az ultimátum le­járta utáni öbölbeli háborútól: JANA PAŠ­TÉKOVÁ, rendszerprogramátor: Az öböl-válság eseményeit hónapok óta fi­gyelem, de most érzem, hogy ez a vál­sággóc mennyire érint bennünket is. Azt hiszem az olyan diktátorok, mint Husz­szein, nem riadnak vissza semmitől. Lit­vániában még megoldható a helyzet. ANTON TOMIŠ, egyetemi hallgató: Gorbacsov Nobel-díja fakulóban. Nem hi­szem el, hogy nem tudott az események­ről, attól félek, hogy az orosz világuralmi elképzelések nem halványultak az elmúlt néhány évben. Litva itt van ,,a kertek alatt" és bármikor begyűrűzhetnek az ottani események Szlovákiába is. JÁN FOGEL, vasutas: Amit ezek az oroszok megengednek maguknak! Még jó, hogy Gottwald nem vitt be minket a Szovjetunióba. Sajnos az oroszoktól sok jót nem várhat az ember, a balti eseményektől félek jobban. ANNAMÁRIA ŠPAČKOVÁ, főiskolai hallgató: Én a háborútól félek. A Perzsa­öböl gazdaságilag ölhet meg minket, a balti válság pedig fegyverekkel, örül­nék, ha holnap nem háborús híreket kö­zölnének. A XX. század az emberiség tragédiáinak sorozata. Megéltünk két világháborút, megszületett a fasizmus és a kommunizmus - mondotta Petrík úr, a KDM titkára - Sokan félnek attól, hogy a kilencvenes években még nagyobb tragédiák tanúi leszünk, mint amilyenek az eddigiek voltak. Abban a reményben jöttünk ide, hogy ez a félelem alaptalan lesz. Én is... -lovász­CSAK JÓZANUL, TÁRGYALÁSOKKAL (Munkatársunktól) - Rendhagyó mó­don, pattanásig feszült külpolitikai helyzet . elemzésével kezdte tegnapi sajtótájékoz­tatóját Peter Weiss, az SZLKP elnöke. A Perzsa-öbölben percről percre csökken a béke esélye, átfogó Észak-Dél konflik­tus alakulhat ki. A helyzet komolyságát hangsúlyozva nemcsak az emberéleteket követelő veszteségekre gondolt, de utalt a térség kőolajtartalékára is, melytől je­lentős mértékben függ az európai orszá­gok gazdasági helyzete, illetve arra, hogy a meggondolatlan lépés világméretű öko­lógiai katasztrófát idézhet elö. Peter Weiss szólt azon reményéről is, hogy a befolyásos politikusok talán még tehet­nek valamit a béke megőrzésére. A litvániai tragikus eseményekkel kap­csolatban, azon túl, hogy elítélik a véres katonai beavatkozást, részletes informá­ció híján nem tudtak végleges álláspontra helyezkedni. Meggyőződésük, hogy a ki­alakult bonyolult helyzetet csak józanul, kölcsönös tárgyalásokkal - a nacionalista indulatokat és az extrém nézeteket félre­téve - lehet megoldani. A továbbiakban Dušan Dorotin alel­nök a párt központi bizottsága január 26-i ülésének előkészületeiről, illetve az eper­jesi kongresszus határozatának konkrét lépéseként a párt megreformálásáról, bel­ső átalakulásáról és névváltoztatásáról szólt. -tgá­HÁROM INTÉZMÉNY KÖZÖS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA HÁROM FŐVÁROSBAN (Munkatársunktól) - A Prágai és a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ, valamint a CSSZSZK Budapesti Kulturális és Tájékoztatási Központja tegnap Prá­gában közös sajtóértekezletet tartott. Ezt ma a szlovák fővárosban megismétlik, utána pedig a három intézmény vezetői Budapesten a magyar újságírókkal talál­koznak. A prágai sajtóértekezleten, amelyen az újságírókon kívül zömmel a cseh kulturá­lis, tudományos és művészeti szerveze­tek, intézmények képviselői vettek részt, elsőként Fekete György államtitkár-he­lyettes a magyar művelődéspolitika jelen­legi fő irányzatait ismertette. Az államtit­kár egyebek közt a művelődéssel össze­függő törvényalkotási tervekről beszélt. A jelenlevők különösen a létrehozandó Nemzeti Kulturális Alap célja és a közmű­velődés finanszírozásának új formái iránt érdeklődtek. Megtudták, hogy a magyar kulturális kormányzat a jövőben nem kí­vánja közvetlenül irányítani a külföldi kul­turális és tájékoztatási létesítményeket, ellenkezőleg: tőlük várja egyes kérdések­ben az ösztönzést, a jelzéseket. Karol Wlachovský nagykövetségi ta­nácsos, a CSSZSZK Budapesti Kulturális és Tájékoztatási Központjának igazgatója üdvözölte a három intézmény közti együttműködést, s többek közt elmondta, hogy a budapesti központ feladatának tekinti a csehszlovákiai nemzeti kisebbsé­gek kultúrájának bemutatását is. Honti László, a Pozsonyi Magyar Kul­turális Központ nemrég kinevezett kultu­rális titkára vázolta az épület nélküli intéz­mény terveit. Az együttélés etikája cím­mel terveznek egy szlovák-magyar értel­miségi találkozót. Végül Kindelené Bencskó Klára nagykövetségi tanácsos, a PMKK igazgatója ismertette az intéz­mény idei első félévi munkatervének ki­emelkedő rendezvényeit. A részletekre a pozsonyi sajtótájékoz­tató után visszatérünk. (sm) MEG MINDIG TÖMEGEK VÉDIK A PARLAMENTET (Folytatás az 1. oldalról) hogy a Biztonsági Tanács elé kerüljön a balti kérdés. A litván parlament hétfőn nyilatkozatot adott ki, felszólítja a Szovjetuniót, állítsa le az agressziót, szabadítsa fel a meg­szállt épületeket és térítse meg az okozott károkat. Ezenkívül követeli a vétkesek megbüntetését, tekintet nélkül rangjukra és tisztségükre. A parlament egyhangú­lag hagyta jóvá azt a határozatot, amely törvényen kívül helyezi az ún. Litván Nemzeti Megmentési Bizottságot. Tevé­kenységét alkotmányellenesnek, államel­lenesnek, tehát büntetendőnek minősíti. A képviselők felhívással fordultak a szov­jet hadsereg katonáihoz és tisztjeihez, hogy ne gyilkolják a polgári lakosságot, hiszen esküjük semmi ilyenre nem kötelezi őket. Landsbergis aggodalmai Vytautas Landsbergis litván államfő hétfő esti sajtóértekezletén azt mondta, nem lehet kizárni a támadást a parlament épülete ellen. Ha ez bekövetkezik, akkor nagy valószínűséggel ejtőernyősöket fog­nak bevetni. Egy ilyen akció nagyon ve­szélyes lenne, ezért felszólította az új­ságírókat, főleg a nőket, hogy hagyják el az épületet. Beszámolt arról, hogy a Fö­derációs Tanács különbizottsága, amely elnöki jogkörökkel rendelkezik, néhány napig még a köztársaságban marad, s nemcsak a jelenlegi helyzet megoldásá­ról, hanem a jövöbepi szovjet-litván tár­gyalások lehetőségéről is konzultálni fog. Landsbergis tegnap reggel annak az aggodalmának is hangot adott, miszerint Litvánia és főleg a vilniusi helyőrség terü­letén a szovjet egységek nyilvánvalóan igyekeznek eltüntetni az elmúlt napok erőszakos cselekményeinek nyomait. Ilyen módon akarják főleg azt megakadá­lyozni, hogy sikerüljön pontosan megálla­pítani, ki adott tűzparancsot. Kifejtette véleményét, miszerint ha ezt valakire rá is bizonyítják, az hem a védelmi miniszter lesz. Közölte, mára halasztották a vasár­napi támadás áldozatainak temetését. Mi­vel provokációktól lehet tartani, korlátoz­ták az emberek belépését a fővárosba. Felkérte a vilniusiakat, napközben to­vábbra is vegyék körül a parlament épüle­tét, de éjszaka nem kívánatos tömeges jelenlétük. A támadást az épület ellen nem lehet kizárni, viszont meg kell akadá­lyozni, hogy ismét ártatlan áldozatok le­gyenek. A Krasznaja Zvezda, a szovjet hadse­reg lapja tegnap közzétette a védelmi minisztérium sajtóközpontjának nyilatko­zatát, amely megpróbálja igazolni és megindokolni a szovjet egységek litvániai beavatkozását. A litván vezetésre próbál­ja hárítani a felelősséget ugyanúgy, ahogy Jazov miniszter tette a parlament­ben. Ez a nyilatkozat is azt állítja, hogy naponta levelek és táviratok tömege érke­zik a Baltikumból, amelyek elítélik az „ambiciózus politikusokat" és „lelkesen helyeslik a hadsereg gyakorlati intézke­déseit a rend és a törvényesség visszaál­lítására". A lett kommunisták ultimátuma Ojars Potreki, a Lett KP KB ideológiai titkára a köztársaság politikai pártjai és mozgalmai képviselőinek hétfői találkozó­ján átadta Anatolij Gorbunovnak, a lett parlament elnökének az úgynevezett Lett Nemzeti Megmentési Bizottság ultimátu­mát, amely követeli: 1. a sztrájkbizottság felhívásának támogatását a köztársasági kormány, parlament és valamennyi szintű tanács lemondására; 2. a Szovjetunió alkotmányával és a szovjet törvényekkel ellentétes lett törvények hatályon kívül helyezését; 3. a kiskereskedelmi árak emelésének visszavonását; 4. a lett nem­zeti védelmi erők feloszlatását; 5. azt,, hogy a lett televízió műsoridejének felét a Nemzeti Megmentési Bizottság kapja meg. Az ultimátum szerint, ha a parla­ment nem tesz eleget ezeknek a követe­léseknek, a bizottság átveszi a hatalmat a köztársaságban. Potreki a bizottság híveit politikai nagygyűlésre invitálta tegnapra Riga köz­pontjában. A délben kapott hírek szerint a teret a lett függetlenség kb. 20 ezer híve őrizte, a térre vezető összes utat elbariká­dozták. A szovjet egységek tegnap kora reggel elfoglalták a rigai rendőrakadémiát, le­fegyverezték a helyi rendőrállomás tagjait és támadást intéztek a parlamenthez ve­zető utat elzáró gépkocsik ellen. Az akció során senki sem sebesült meg, a legális kormány úgy véli, pánikkeltés volt a célja a hajnali támadásnak. Reggelig más in­cidens nem történt, a parlament gyakorla­tilag megszakítás nélkül tanácskozik. A két akció után Anatolij Gorbunov telefonbeszélgetést folytatott Fjodor Kuzminnal, a balti katonai körzet pa­rancsnokával, aki megígérte neki, hogy a szovjet csapatok nem avatoznak be Lettországban. A tábornok cáfolta, hogy katonai puccsra készülnének. Tallinn feszülten vár Az észt fővárosban feszült nyugalom van, senki sem tudja, hogy Vilnius és Riga után mikor kerül sor Tallinnban is a had­sereg fellépésére. Hétfő este tartotta első együttes ülését a szovjet és az észt védelmi minisztérium vegyesbizottsága, amelynek létrehozásáról a múlt héten állapodott meg Dmitrij Jazowal az észt kormányfő. A tárgyalások állítólag sikere­sek voltak, mindkét fél tett bizonyos en­gedményeket a katonakötelesek bevonu­lásával és a szovjet katonák észtországi szociális problémáinak megoldásával kapcsolatban. Az észt kormányfő szóvi­vője szerint várható, hogy Jazov utasítja a balti katonai körzetet, ne küldjön egysé­geket Észtországba. Tallinn a helyzet kiélezésének meg­akadályozása érdekében további enged­ményeket is tett: nyilvánvalóan az orosz ajkúak Interfront mozgalmának követelé­sére a kormány befagyasztotta egyes fogyasztási cikkek és szolgáltatások kis­kereskedelmi árát. Ülésezik a parlament is, napirendjén az Orosz Föderációval szombaton Moszkvában aláírt politikai és gazdasági szerződés ratifikálása sze­repel. BESSZMERTNIH AZ ÚJ KÜLÜGYMINISZTER Mihail Gorbacsov szovjet államfő tegnap reggel a parlament ülésén elfo­gadta Eduard Sevardnadze lemondását és Alekszandr Besszmertnihet, a Szov­jetunió eddigi washingtoni nagykövetét javasolta a külügyminiszteri tisztségbe. A legfelsőbb tanács ezt elfogadta. Gorba­csov a továbbiakban indítványozta, hogy a parlament erősítse meg Borisz Pugót ä uciüyyininiszteri tisztségben. Valentyin Pavlov, az új szovjet kormányfő tegnap Moszkvában tartott sajtókonferenciát, amelyen elmondta, hogy a miniszteri ka­binetnek nem lesz olyan széles jogköre, mint az eddigi minisztertanácsnak volt. Azért, mert az új kormány a Szovjetunió­ban fokozatosan létrehozandó elnöki rendszer egy részét fogja képezni. ELHALASZTJÁK A BUSH-GORBACSOV TALÁLKOZÓT? A Litvánia elleni szovjet katonai be­avatkozás valószínűleg lehetetlenné teszi a jövő hónapra Moszkvába tervezett Bush-Gorbacsov találkozó megrende­zését - mondotta hétfőn este Washing­tonban Mariin Fitzwater, az amerikai el­nök szóvivője. „A moszkvai út a levegő­ben lóg" - jelentette ki, s nem óhajtotta eloszlatni „az általános borúlátást"a feb­ruári csúcsot illetően. „Végső döntés azonban még nincs és egy ideig nem is lesz" - mondotta. Thomas Foley, az amerikai képvise­lőház elnöke újságíróknak elmondta, a Litvániában kialakult helyzet nyugtalaní­tó, de hozzáfűzte: a csúcs lemondása korlátozná az USA lehetőségéi hogy tol­mácsolja saját véleményét. Robert Dole republikánus párti szenátor azt javasolta, hogy az Egyesült Államok állítsa le a Szovjetuniónak az amerikai gabona vásárlásához nyújtott hiteleket. Ami a Szovjetuniónak szánt gazdasági segítséget illeti, Fitzwater hangsúlyozta: amennyiben Litvániában folytatódik a ka­tonai beavatkozás, a jelenlegi. politika megváltozhat. „Tanulmányozzuk a kér­dést, de egyelőre nem akarunk riadalmat kelteni", mondotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom