Új Szó, 1991. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-15 / 12. szám, kedd

5 KALEIDOSZKÓP ÚJ SZÓ. 1991. JANUÁR 15. SZLOVÁKIA KÖRNYEZETVÉDELMI TÉRKÉPE I. A NYOLCVANAS ÉVEK „VÁLSÁGKÖRZETEI" I. Edward angol királyt a történetírók erőskezű uralkodóként jellemzik. Valószínű, hogy bölcs ember is volt - vagy talán az orra volt a szokottnál érzékenyebb -, mert 1300-ban királyi rendeletben tiltotta meg Londonban a szénnel való tüzelést. Lehet, hogy ebben nem „környezetvédelmi" elvek vezérelték, de a tény mindenesetre arra utal, hogy Európában már a középkorban is voltak levegőszennyezéssel sújtott területek. Lehet, hogy a korabeli Magyar Királyságban, például a bányavárosokban is született hasonló királyi pátens. Szlovákia ipara a monarchia idejében és később is fejletlenebb volt ugyan, mint más területeké, környezeti hatásai azonban nem kevésbé problematikusak. Egy, az elmúlt évtized végén készített környezeti felmérés Szlovákiában 16 ökológiai válságkörzetet tart nyilván. A főváros és vidéke Pozsony kiterjedése a Szlovák Köztársaság területének alig 0,8 százaléka. Légterébe a nyolcvanas években mégis az országos kéndioxid emisszió összmennyiségének 7,6, a széndioxid-szennyeződésnek 8,1, a kénhidrogéneknek pedig a 40,5 százaléka jut. Bőven kerül a levegőbe ólom (az országos mennyiség 20 %-a), szén-diszulfid (szénkéneg, az országos mennyiség 71 százaléka). Az említett anyagok közül kén-dioxidból (S0

2) például csupán a Slovnaft 21 ezer 888 tonnát „termelt" évente. Pozsonynak komoly vízgazdálkodási problémákkal is meg kell küzcjenie. A hetvenes évek elején, mikor a pozsonypüspöki II. számú vízbázisba olajszármazékok kerültek, tízezreknek csak tartálykocsikkal tudtak ivóvizet biztosítani. A főváros vízellátása csaknem teljes egészében a csallóközi vízkészletektől, s így szinte közvetlenül a Dunától függ, mely még a közelmúltban is az ipari üzemek közvetlen szennyvízelnyelője volt. Medrének üledékeiben még ma is sok ezer tonna kőolajszármazék található, s vizéből a kutatók vagy két tucat rákkeltő anyagot mutattak ki. Például 1986-ban a fővárosi csatornahálózatból a Dunába és a Kis-Dunába több mint 71 millió köbméter szennyvíz ömlött. Ennek előzetesen mintegy 48 százalékát olyan derítőállorriásokon „tisztították", melyek hatásfoka csak néhány százaléknyi. Közben az egy főre jutó átlagos" napi vízfogyasztás itt a legmagasabb - 600 liter. Ehhez a fogyasztók pazarlása mellett az elavult és hibás vízvezeték-hálózat is hozzájárul. A talaj szennyezettsége is komoly gondot jelent. Ez a fővárosban és a Pozsony-vidéki járásban 23 ezer hektár termőföldet károsít. Együttes hatás A pozsonyi üzemek által kibocsátott szennyező anyagok az uralkodó észak-nyugati széljárás, a folyó- illetve talajvizek mozgása következtében a Mátyusföld és a Csallóköz felső részére is hatással vannak. Természetesen mindkét tájegységnek megvannak a saját szennyezőforrásai is. Míg a Csallóköz a bősi vízerőmű építésén kívül elsősorban a nagyüzemi mezőgazdasági termelés árnyoldalaitól, a túlzott kemizálástól szenved, addig a Kis-Dunán túli területek hasonló problémáit a szeredi nikkelkohó és a vágsellyei Duslo is növeli. A nikkelkohóból származó mérgező hulladék 1400 hektár termőföldet tett tönkre. Szereden a nikkelben szegény albán ércből mindössze 1 százalék fémet nyernek. A behozott mennyiség 99 százaléka pedig a meddőhányókat gyarapítja, melyek tömegét 6 millió tonnára becsülik. Vágsellye környékén az immissziók eddig mintegy 1500 hektár termőföldet szennyeztek el különféle nitrogénoxidokkal (NO„) és pernyével. A síkság peremvidékének ökológiai stabilitását pedig Nyitra, Verebély, Léva, Párkány vegyi üzemei veszélyeztetik. Pusztuló erdők, csökkenő hektárhozamok A Vág völgyében Trenčín és Púchov között a legnagyobb környezetszennyezők közé tartozik a Horné Srnie-i és a ladcei cementgyár, valamint több vegyi üzem. A folyó völgyében felfelé haladva a színesfém-kohók, a fafeldolgozó, a nehézgép- és az építőipari üzemek „melléktermékei" terhelik a környezetet. Žilina - Martin - Ružomberok - Dolný Kubín vonalán mintegy 14 ezer hektárnyi S0

2-vel, NO

x-szel, nehézfémekkel és pernyével szenynyezett szántó és legelő van, amelyek terméshozama 12-15 százalékkal alacsonyabb. Az immissziók pedig a térség erdőinek mintegy 41 százalékát károsítják. Közismert probléma a cellulózipar által okozott vízszennyezés, s az egyes iparvárosok vízellátásában is zavarok vannak. A szomszédos felsô-kysucai régió legnagyobb szennyezője az alsó- és felső-sziléziai iparvidék. Veszélyes szomszédság Az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban elsősorban a Deményfalvivölgy - Jasná - Chopok - Srdiečko - Tálé - Bystrá, illetve a Král'ováLehota - Boca - Čertovica - Bystrá vonalra nehezedő idegenforgalom, annak létesítményei és a közlekedés a negatív tényező. Az ökológiai gondokat tovább növelik a szomszédos iparvidékek széljárással közvetített emissziói. A Magas-Tátrai Nemzeti Park fenyegetettségéről már többször írtunk. A legrosszabb helyzet a Csorba-tónál, valamint a Tátralomnic - Ótátrafüred és a Lomnici-csúcscsal behatárolt háromszögben tapasztalható. A lengyelországi és a hazai iparvidékek emissziói napjainkra már a tátrai erdők 31 százalékát tönkretették. Magas kémények növekvő hatósugár A Felsö-Nyitra vidékének „áldása" a szénbányászat és a rossz minőségű barnaszénre, lignitre épülő hőerőművek. A szomszédos Žiari-katlan ipara - elsősorban a Žiar nad Hronom-i alumíniumkohó - nemcsak ökológiai, de közvetlen egészségügyi problémákat is okoz. A hetvenes években ezeken a problémákon úgy próbáltak „segíteni", hogy növelték az üzemek kéményeinek magasságát. Ennek következtében a szennyezőanyagok távolabbra, így a Selmecbányáihegység tájvédelmi körzetének területére és a határon túlra is eljutottak, ökológiai szempontból labilis a Közép-Garam mente és a Szlovák Érchegység centrális része is, ahol magnezitbányászat, építőanyagygyártás folyik és több kohó van. Vízhiány és egészségügyi gondok A környezeti problémákat tekintve az ország keleti felében Pozsonynak méltó párja Kassa. A város légterébe kerülő szilárd szennyezőanyagok mennyisége ugyan csökken, de a gázneműeké növekvő irányzatot mutat. Belőlük 1970-ben közel 59 ezer, 1985-ben pedig már több mint 79 ezer tonna jutott a levegőbe: Az emissziók közül a pernye, az S0

2 és a szénmonoxid dominál. A Keletszlovákiai Vasmű például évente (1987-es adatok) több mint 36 ezer tonna S0

2-t, közel 20,5 ezer tonna NO

x-t, valamint 21 023 tonna pernyét és más szilárd szennyezőanyagot „termelt". Rontja a helyzetet, hogy a város zöldterületekben rendkívül szegény. Mennyiségi és minőségi problémákkal küzd a vízellátás terén is. Az ezredfordulón másodpercenkénti 1 millió liter vízhiánnyal számolnak. Aggasztó a lakosság egészségi állapota, amelyet a korlátozott kórházi kapacitás is súlyosbít. Magas a veszélyeztetett körülmények között dolgozók száma. A nyolcvanas években ez 10 ezer körül mozog. További válságkörzetek Kelet-Szlovákiában „válságkörzet" a Szepesség központi része is. Krompachy és Rudňany környékén a légszennyeződés következtében több száz km

2-nyi erdő erősen károsult, s mintegy 400 hektáron már nem lehet újra telepíteni. Nagymihály - Tőketerebes - Nagykapos vidékén az ipar és a mezőgazdaság negatív környezeti hatásai szintén akut problémát jelentenek. A hírhedt vajáni höermőmü Csehszlovákia 12. legnagyobb, kéndioxidtermelője. Évente (1986os adat) 56 419 tonna S0

2-vel, közel 25 ezer tonna NO„-szel és több mint 32 ezer tonna szilárd anyaggal terheli a környéket. (Befejezés a következő számban) -prGAGARIN - KOZMIKUS HAZUGSÁG? Miért akkor és miért úgy? Voltaképpen ki repült fel a világűrbe? Miért hallgat a világ? - kérdések és újabb kérdések. Furcsaságok, pontatlanságok és ellentétek. Nemere István nem titkolja: nem hisz a hivatalos szovjet jelentéseknek, s könyvében, amely a Gagarin-kozmikus hazugság? címet kapta, (az Obzor kiadóvállalat nemrég adta ki szlovák fordításban) ezekre az ellentmondásokra keresi a választ. A sok kérdést egyetlen kérdésben foglalhatjuk össze: Ki volt tulajdonképpen az első űrhajós, valóban. Gagarin? Nemere közvetlen és közvetett bizonyítékokkal mutat rá arra, hogy Gagarin repülése körül még ma is sok a homály, a bizonytalanság. A könyv, nem egy oldalon arról győzi meg az olvasót, hogy a szerző kétkedéssel fogadja az 1961. április 12-i jelentéseket. Nemere más állításai ugyanakkor felnagyítják a valóságot. Igazak maradnak Gagarin első repülésének körülményei, halálának ténye azonban sok titkot hagyott maga után. Az olvasó természetesen fenntartásokkal fogadhatja Nemere István véleményét, ugyanakkor el is fogadhatja. Sok kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan marad. íme egy példa: - Láttam Dél-Amerikát és nagyon szép volt - jelentette ki Gagarin. Bizonyára sokan megdöbbentek e mondata hallatán, mások talán abban reménykedtek, hogy erre senki sem figyel oda. Képzeljük csak el a Földet. A bolygót, amely minden huszonnégy óra alatt egyszer fordul meg a tengelye körül. Érthető, hogy csupán azon a felén van világosság, amely éppen a Nap felé fordult. A Föld másik oldalán éjszaka van. Most viszont képzeljük el: ha a Szovjetunió nyugati részén, a moszkvai időzónában mondjuk 12 óra van, akkor Nyugatra, a dél-amerikai kontinensen 6, 7, 8 órával mutat kevesebbet az óra (Dél-Amerika is MAGISZTRÁTUSI GONDOK LESZ TUDAKOZÓIRODA • FELKÉSZÜLTEK A MENEKÜLTEK FOGADÁSÁRA • MEGKEZDIK A TARTÓS CSOMAGOLT KENYÉR GYÁRTÁSÁT A Pozsonyi Fővárosi Tanács új évi első ülése utáni tájékoztatón három fő problémakört ismertettek a sajtó képviselőivel. Peter Kresánek főpolgármester, a magisztrátus, a Főpolgármesteri Hivatal megalakulásáról, valamint az államigazgatás járási hivatalának létrejöttéről számolt be. A hivatal szerkezetét - a munkaköri feladatok 1947-es modellje alapján - január 21-én hagyják jóvá. Előreláthatólag a magisztrátusnak 12 szakosztálya 150-170 dolgozója lesz. Többségük a volt nemzeti bizottságon dolgozott, az elmúlt év során pályázat útján került hivatalba. Hamarosan megjelenik a városháza közlönye, addig az ügyfeleket az épület földszintjén lévő tudakozóiroda tájékoztatja. Imrich Puškár, a főpolgármester első helyettese főleg a Szovjetunióból várható tranzitutasok fogadásával kapcsolatban Brünnben tartott hármas tanácskozás eredményeiről számolt be. A cseh kollégák tapasztalatai alapján felkészültek a menekültek fogadására, megtették a szükséges intézkedéseket. Megalakult a központi válságstáb, s a magisztrátus koordinációs bizottsága. A reptérre, kikötőbe és pályaudvarra érkezőket egy meghatározott helyre irányítják (még konkrétan nincs kiválasztva), ahol meleg ételt, illetve éjjeli szállást kapnak. Ebben a karitatív központban közel harmincan tudnak egy-két éjszakára meghúzódni. Ha menekült státusért folyamodnak, akkor menekülttáborban, mindenekelőtt a Zólyom melletti Oremov Laz-i volt szovjet katonai objektum épületeiben helyezik el őket. A sajtótájékoztató harmadik pontjaként az ünnepek utáni - s azóta is előforduló - kenyérhiány került teritékre. Három meghívott illetékes: Ivan Krúpa, a Pozsonyi Malom- és Sütőipari Vállalat gyártási-műszaki igazgatóhelyettese, illetve a Potraviny és a Zdroj dolgozói magyarázták bizonyítványukat. Megtudtuk, hogy a kenyérgyárak a megrendeléseknek eleget tettek, sőt, 2,5-5,5 tonnával több kenyeret sütöttek, számolva az esetleges utánrendeléssel. Azon a bizonyos szombaton a kereskedelem a 88-92 tonnás átlag helyett - az üzletvezetők a megemelt árak miatt attól féltek, hogy a drága kenyér rájuk szárad - jóval kevesebbet, csak 69 tonnát rendelt. A tartaléknak szánt 5 tonna kenyér sem volt elég. Remélték, hogy a helyzet javul, de a hét elején és közepén ismét kenyérhiány volt a főváros boltjaiban. A két élelmiszer-kereskedelmi vállalat illetékesei azzal én/eltek, hogy a 150 üzlet eőrelátható igényét nehéz feltérképezni, s a kockázat teljes mórtékben az övék. Például a karácsonyi és az újévi ünnepek után három vagon kenyér került a mezőgazdasági szövetkezetekbe, s ezt az anyagi veszteséget nem engedhetik meg maguknak. Mivel a megrendeléseket az üzletek 24 órával előre adják le, a csökkent kereslet miatt a fogyasztást nem tudták eltalálni. A fogyasztók ragaszkodnak a friss kenyérhez, előző napit nem szívesen vásárolnak. Megoldásként február elsejétől az üzletvezetők záróra előtt csökkenthetik a kenyér árát. Annak érdekében pedig, hogy ne legyen többé kenyérhiány, megkezdik a 3-6 napig tárolható, hatféle csomagolt kenyér gyártását, mely a nap bármely szakában kapható lesz. TÓTH ÁGNES „CSAK EGY NÉMET IRODALOM VAN" GÜNTER GRASS NYILATKOZATA Egy új berlini kulturális hetilap, a Freitag nemrég interjút közölt Günter Grass- szal Németország egyesítéséről és a volt NDK irodalmáról. A pillanatnyi helyzetről Grass így nyilatkozott: - Az egyesülési folyamatban, amely során a németek valójában nem is egyesültek, az a botrányos, hogy minden szerencsénk ellenére, tehát annak ellenére, hogy eltűnt a berlini fal, és hogy szomszédainktól politikai előleget kaptunk, képtelenek voltunk igazán élni az eséllyel. Mert mit teszünk? Újra első és másodosztályú németekre osztjuk magunkat. S mi több, ezt az osztályozást felelős politikusaink végzik, akik - negyven esztendönyi gyámkodás után - újra gyámkodni akarnak felettünk, s olyan dolgokkal kecsegtetnek, melyekből nem lesz semmi. Ami most történik, az nem újraegyesülés, hanem egyszerűen piackiterjesztés. Sajnálatos, hogy ebben a helyzetben a legnagyobb veszteség éppen a kultúrát éri. Arra a kérdésre, hogy mi az, ami az NDK irodalmából megmarad, Günter Grass azt válaszolta: - Jó néhány mű egészen biztosan fennmarad. Hiszen külföldről, például Franciaországból már most hallani olyan hangokat, hogy ha ti NyugatNémetországban el akarjátok sülylyeszteni Christa Wolfot, tegyétek; nálunk ö továbbra is elismert írónő marad. Különben is, sok NDK-beli alkotás bizonyította már eddig is, hogy a kettéosztott német irodalom a valóságban össznémet irodalom volt, még akkor is, ha más-más társadalmi közegben születtek. A két irodalom közti lényeges különbséget Grass abban látja, hogy míg az NSZ-beli irodalom már a hatvanas évektől kezdve a múlttal való leszámolást tűzte ki célul, addig az NDK-ban úgy hitték - tévesen hogy a győztesek oldalán állnak, ezért az irodalomban is valami újat képviselnek. Egy évtizedes késéssel aztán az NDK-ban is megjelent a múlttal való leszámolás igénye, éppen a már említett Christa Wolfnál. Az igazán fontos könyveket, véli Grass, az emberek nem fogják elfelejteni. Arra a kérdésre, hogy az NDKbeli írók könyvei piacképesek lesznek e az egységes Németországban, ezt válaszolta: - A könyvpiac ma már annyira telített, hogy minden német szerzőnek, legyen az akár keleti, akár nyugati, egyaránt meg kell küzdenie az olvasókért. - Véleménye szerint még a háború utáni helyzet is jobb volt, mert akkor a fiatal német írókat a Gruppé 47 tömörítette, segítette, ma viszont a legtöbb fiatal író, éljen Németország bármelyik részében, önmagára van hagyatva. L. T. MEZŐGAZDASÁGI BANK JÁRÁSI BANKFIÓKOK FEBRUÁRTÓL Az év elején 350 milliós alaptőkével lépett a csehszlovák pénzügyi életbe a Szlovák Mezőgazdasági Bank. A részvényesek többsége egységes földműves-szövetkezet és élelmiszer-ipari vállalat. A bank tevékenységét mindenekelőtt; a mezőgazdaság területén kifejtett vállalkozótevékenység, valamint az élelmiszergyártás intenzifikálására irányítja. Már megkezdődött fiókintézeteinek kiépítése, februártól Pozsonyban, Nyitrán, Érsekújvárban, Losoncon, Martinban és Eperjesen is működnek kirendeltségei. A bank, működésének első hónapjaiban csupán hiteleket nyújtott, de tevékenységének skálája fokozatosan kibővül. Igy például betéteket is elfogad és tanácsadói tevékenysége is kifejt. több időzónába esik, ezért adtunk meg három időpontot). Ha tehát Moszkvában éjjel 2 óra van, Dél-Amerikában még csak este 8. Ám ha Moszkvában reggeli 8-at mutat az óra, Dél-Amerika fölött még sötétség uralkodik, hiszen éjjel egy óra van. Bizonyára sejtik, mire célzok. Gagarin repülésének idején a Szovjetunióban reggel volt; helyi időszámítás szerint az űrhajó pár perccel 9 óra után startolt Bajkonurból. A kiadott híranyag szerint pontosan 9 óra 7 perckor startolt és 9 óra 22-kor repült át Dél-Amerika fölött. Tehát akkor, amikor a föld említett részén még éjszaka volt. Brazília keleti felén 4 óra volt onnan valamivel nyugatabbra 3, Chilében pedig éjjel 2! A kontinenst tehát sűrű sötétség borította. A felette repülő ember semmit sem láthatott belőle. Vagyis: Gagarin hazudott." SOŇA BABINCOVÁ