Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-03 / 31. szám

iiBsämap 19 90 Vili. 3. Ne álljon üresen a föld E héten már augusztust jelez a naptár. Igaz, még javában tart a vakáció, a szabadságok ideje, de ez ne tévesszen meg bennünket. Lassan kifelé ballagunk a nyárból, ideje a betakarítással összefüggő tennivalókra, a közelgő őszre gondolni. A présházat, pincét, a gyü­mölcs és zöldség tárolására szolgáló helyiségeket alaposan takarít­suk ki, a falakat meszeljük át vagy permetezzük meg valamilyen fertőtlenítő oldattal (pl. Fundazollal), a borospincében égessünk el 1-2 kénszeletet. Jól teszi, aki már most bekészíti a gyökérzöldség elraktározásához szükséges, friss homokot, kisúrolja a kádakat, ládákat, előkészíti a hordókat, üvegballonokat és a szüretnél haszná­latos egyéb kellékeket. Persze a kertben is akad tennivaló bőven. Ideje felszedni a magról termelt vöröshagymát, feltépni a babot. Folyamatos szedést kíván az uborka, így többet is terem. Az érő dinnye alá célszerű cserépdara­bot, üveglapot tenni, a karfiol rózsájára rátörni egy-egy levelet, esetleg összekötni a lombját. Most ajánlatos óvatosan kitakarni a zellert, tormát, és ledörzsölni róla az oldalgyökereket. Némely zöldségféléket, mindenekelőtt a póréhagymát és a halványító zellert káliumszulfát vagy Cererit-oldattal fejtrágyázhatjuk. A karós paradi­csomot a hatodik fürtképződmény fölött vágjuk vissza, hogy gyorsab­ban érjen a termés. A hónap vége felé - a száron alulról fölfelé haladva - megkezdhetjük a bimbóskel leveleinek fokozatos csonkra vágását (így nagyobb káposztafejecskék képződnek a hónaljban). Sokan termelnek magról tavaszi szedésre hagymát. A magot e hónap derekán célszerű elvetni. A kelő növényzetet nem kell ritkítani, csupán töltögetni. A felszabaduló ágyásokba még ültethe­tünk salátát, vethetünk retket, spenótot, feketegyökeret, telepíthetünk sóskát. Kínai káposztát (pekingi kel) és fodros kelt is lehet ültetni. Ha később beássuk, vagy a nyulakkal etetjük meg, akkor is érdemes beültetni a szabad területet. A növényborítottság jót tesz a talajélet­nek, elejét veszi a kert elgyomosodásának. Most kell vetni a spárgát. Most kell ritkítani a kajszi-, cseresznye- és meggyfákat, a hónap derekán metszhető a dió és a gesztenye. Az őszibarack éves hajtásait ugyancsak ilyenkor célszerű megkurtítani. A termő fákat támasszuk alá, a hónap második felében már ne öntözzünk, mert a sok víz rontja a gyümölcs tárolhatóságát. Megkezdhetjük a sza­móca telepítését, félfás dugványokkal szaporíthatjuk az egrest. A második nedvkeringés idején aranyribiszkére oltjuk a ribiszkét és az egrest, alvóra szemezzük a kajszi- és őszibarack, a szilvafélék, valamint a törpefának szánt alma számára kiszemelt-kinevelt ala­nyokat. Nitrogént bogyólágyulás idején adhatunk utoljára a szőlőnek. Ha egyúttal el tudjuk árasztani is az ültetvényt, akár 30 százalékkal növelhetjük a terméshozamot és a cukortartalmat. Most már fejezzük be a csonkázást, csípjük vissza a hónaljhajtásokat, lombigazítással kicsit takarjuk ki a fürtöket, majd permetezzük meg őket Kuprikollal, hogy jobban ellenálljanak a szürkerothadásnak. Ha eddig gondosan ápoltuk, a virágoskert most a legszebb. Legyen rá gondunk, hogy még két-három hétig, s majd jövőre is legalább ilyen legyen. Ültessük át a pünkösdi rózsát és a nőszirmot, telepítsünk violát, sáfrányt, mályvarózsát, harangvirágot, liliomot, majd messük meg az örökzöld tűlevelűeket és az élösövényt, a kert pihenőrészébe telepítsünk legalább egy tenyérnyi pázsitot. (dek) A hó alól is szedhető A képen látható, különleges alakú, tulajdonképpen díszes formájú nö­vény a fodros kel. Vad formái Európa nyugati partvidékein még ma is meg­találhatók. Nálunk elsősorban téltürö, nagy zöld tömeget kínáló takarmány- növényként tartják számon, de a kert­barátok közül néhányan zöldségnö­vényként termesztik nemesített válto­zatait. Bármilyen furcsán hangzik, na­gyobb becsben kellene tartanunk ezt a különleges zöldségfélét. Vannak különleges színváltozatai, melyeket kimondottan dísznövényként ter­mesztenek, de a veteményeskertbe még csak kevés helyen tudott betömi. Pedig mint a káposztaféléknek általá­ban, ennek is nagy a táplálkozási értéke. Megközelítőleg a bimbóskel­hez hasonlítható. Amannak a magné­zium- és karotintartalma nagyobb, ebben foszforból, B2-, PP- és K-vi- taminból van több. Persze ezen kí­vül még cukor, kálium, nátrium, B,- és C-vitamin is található a fodros kelben. Nagy előnye, hogy télen akár a hó alól is szedhető, szárítással is tartósítható. Friss zöldségnek és ta­karmánynak (nyúl, sertés, juh, ba­romfi) egyaránt érdemes termelni. Igazán szépen a mélyebb, kötöt- tebb talajokon diszlík. Fényigénye az átlagosnál kicsit nagyobb, amit a dús lomoozat indokol. Hidegtúró, a 12-16 fokos környezetben fejlődik legjob­ban. Vízigényes, nyáron csak öntö­zéssel termeszthető, különben felko­paszodik. Főleg nitrogénból és káli­umból kiván sokat, egy-két alkalom­mal fejtrágyázni is célszerű. A nálunk beszerezhető, alacsonyabb változa­tok 50x40 cm-es térállásban telepít­hetők, de jobb nagyobb sortávolságra ültetni és közötte retket, átteleló spe­nótot, salátát termelni. Fiatal szőlő­ben vagy gyümölcsösben is helyet kaphat, esetleg szélfogónak ültethető az uborka, esetleg a bab mellé. Ked­veli a frissen istállótrágyázott földet. A fodros kel a kelkáposztához vagy a spenóthoz hasonlóan haszno­sítható. ínyenceknek ajánlhatjuk a nyersen sajtos tésztába mártott, forró olajban kirántott leveleket. Leg­alább olyan finom, mint a rántott karfi­ol vagy bodzavirág. ■ (Kk) A gombát kedvelők a kert ár­nyékos szegletében, vagy akár a pincében is megtermelhetik az ízletes, kedvenc csemegét. Sem trágyázott talaj, sem felásott te­lek nem kell hozzá, ugyanis a „gombatelep“ táptalajául kitű­nően megfelel egy szalmabála. A módszer természetesen csak azoknak ajánlható, akik be tud­ják szerezni a szalma beoltásá­hoz szükséges gombacsírát. A hozzávetőlegesen 10-15 kilogramm száraztömegű bálát teknőben vagy nagyobb kádban jól be kell áztatni, hogy a szalma teleszívja magát vízzel. Ha más megoldás nincs, a több napig tartó öntözés is megteszi, de akkor 48 óra helyett 5-7 napba is beletelik, mire a szalma töké­letesen átnedvesedik. Ha ezzel kész vagyunk, a bála oldalain készítsünk ültetófával vagy kézzel kb. 20 cm mély lyukakat, s ezekbe helyezzük el egyenletesen elosztva a gomba­csírát. Végül a lyukakat tapossuk be, majd meleg, de lehetőleg sötét helyen szövessük át a bá­lát. Később a szabadban helyez­zük árnyékos, párás környezet­be. Szárazság esetén időnként a bálát locsoljuk meg (a meleg pincében is), viszont a szakadó esőtől fóliával takarva kell óvni. Mindennek elejét vehetjük, ha a bálát beoltás előtt szétszedjük és a szalmát fóliazsákba rakjuk (átszövetés után a zsák oldalát fel kell hasogatni, hogy a gomba kibújhasson a lyukakon. Ősszel, majd tavasszal is ad valamit a konyhára. (Er) A vitaminokban (A, C, B,, B2, PP), ásványi sókban (mész, vas, foszfor, kálium, nátrium, magnézium) és a veseműködést, valamint a vizeletkiválasztást segítő nitrogénes és kénes vegyületekben gazdag spárga jelen­tősen hozzájárulhat táplálkozásunk ésszerűbbé tételé­hez. Érett, piros bogyóiból mossuk ki a fekete magvakat és 4-5 napi áztatás után, 30 cm sor- és 5-6 cm tötávol- ságra, vessük szabadföldi palántaágyba. öntözés kényelmesen, takarékosan Nem tudom, miért, de a tömlős öntözéssel nem tudtam megbarát­kozni. Ennek egyik oka valószínűleg a munkaigényesség, másik pedig az volt, hogy a nyomás alatt lévő tömlő­ből nem lehet egyenletesen eloszta­ni a területre a vizet. Ráadásul gyak­ran előfordul, hogy az erős vízsugár kimossa a növényeket, a tömlő ide- oda huzogatása közben pedig óha­tatlanul kitörünk egy-egy növényt. Nemrég elhatároztam, véget ve­tek a bosszankodásnak, építek ma­gamnak egy házi öntözőrendszert. Vettem 2,5 centiméter átmérőjű, ke­mény PVC csöveket. Az egyik végét felmelegítés után gömbvassal mind­egyiknek annyira kibővítettem, hogy a következő cső végét legalább 3-4 centiméterre beletolhassam. Ezt kö­vetően a csövekbe 10 centiméteren­ként 2 mm-es lyukakat fúrtam (egy sorban). A csővezeték egyik végét a vízcsaphoz csatlakoztattam, a má­sikat parafadugóval lezártam. Az öntözöcsövet a fóliaházban a sorközökben helyeztem el, közvet­lenül a talajon. A víz nyomása a csap segítségével tetszőlegesen beállítható, így a kifúrt lyukakon a víz vékony sugárban 60-70 cm-re is felszökik, s a porlasztás is megfe­lelő. Ha a lyukak felfelé állnak, a cső közelében lehet öntözni, ha viszont jobbra vagy balra elfordítom a csö­vet, 1,5-2 méterre növelhetem az áthelyezés nélkül beöntözhető terü­let szélességét. Persze a lyukak a talaj felé is nézhetnek, így a víz csak a talajt éri, a növényeket nem. Ez elsősorban az uborka öntözésé­nél előnyös, de ehhez a csövet rövid oszlopokra kell erősíteni. Az utóbbi módszer vitathatatlan előnye az is, hogy csupán a gyökérzóna nedve- sedik át, kevesebb víz párolog el, tehát a vízzel és a kiemeléséhez, kijuttatásához szükséges energiával is takarékoskodhatunk. Házi öntözőrendszerem könnyen áttelepíthető, főleg a fóliaházakban nagy segítség. Aki önellátásra ter­mel, egyszeri áthelyezéssel az egész fóliaházat beöntözheti, s amíg a talaj jól átázik, a gazda más tenni­való után nézhet. (fj) Az üreges zeller rosszul tárolható A kis- és nagytermelőknek egyaránt komoly gondot okoz, hogy az üreges zellert csak nagy veszteségek árán lehet tárolni. A kutatók már régóta keresik a gumók üregesedésének okát. A kísérleti és gyakorlati tapasz­talatok arra utalnak, nem egy, hanem több kiváltó okról van szó, amelyek ráadásul gyakran együttesen hatnak vagy átfedik egymást. A fajtatulajdonság hatását alapjában véve kizárhatjuk, hisz a választék igencsak szűkös. Annál nagyobb figyelmet kell szentelni az időjárásnak, amely jelentős mértékben befolyásolja a hozamot és a termés minősé­gét. A megfigyelésekből kitűnik, hogy a meleg, csapadékban gazdag években kiemelkedő ter­méshozamok születnek, s ha jú­niusban és júliusban sok csapa­dékot kap a növényzet, de ösz- szel aszályosra fordul az időjá­rás, akkor lényegesen kevesebb az üreges gumó. A tárolhatóság mindig a szárazabb évjáratok­ban kedvezőbb. Termelőink megfigyelték, hogy a gumók nagysága és az üregesedés gyakorisága között szoros összefüggés van. Ez azonban nem minden esetben igaz, ugyanis a kísérletek során kitűnt, hogy rendszeres öntözés hatására növekszik ugyan a gu­mók tömege, mégsem található több üreges gumó a termésben. Többéves összehasonlító kísér­letben a 0,60 x0,40 méterre tör­ténő ültetéssel nyertek legna­gyobb gumókat, pedig itt nem is öntöztek. Viszont a 0,40 x 0,30 m-es térállásban ültettek, rendszeresen öntözött növény­zetben kevesebb üreges gumó fordult elő. Érdekes, hogy itt kisebbek voltak a gumók, a ho­zam mégis túlhaladta az előző parcelláét. A szintén 0,40x0,30 m-re ültetett, de nem öntözött növényzet még apróbb gumókat adott, melyek között alig akadt üreges. Ezek a tapasztalatok ta­lán hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a háztájiban is több jól tárolható zellert termeljünk. (Záhradkár) Élősövényt — miből? Sokan szeretnék a drótkerítésüket szebbé, mutatósabbá tenni - s talán egyúttal megerősíteni - valamilyen nyírható élösövénnyel. Milyen cserjéket választhatnak hozzá? Ha nem ragaszkodnak a télen is zöldellö növények­hez, akkor elsősorban a gyorsan növő, a lombját tél elejéig megtartó, de egyébként lombhullató fagyaira gondoljanak. Nagyon szép sűrű, magas élősövény nevelhető gyöngyvesszóböl, mezei juharból, vagy akár közönsé­ges orgonából is. Jóval drágább, de szebb is a buxus vagy a tiszafa. A növényeket hármas kötésben ültetve, a magasságot fokozatosan növelve lehet szép sűrű élösövényt nevelni. A fóliaházban rendszeresen öntözzünk - ha lehet árasztással - és kiadósán szellőztessünk, s hetente legalább kétszer alaposan vegyük szemügyre a paprika­töveket. Ha az alsó leveleken csillogó mézharmatcseppe- ket, vagy a növények szárán föl-alá közlekedő hangyákat fedezünk fel, a levelek fonáki részén minden bizonnyal megtaláljuk a megtelepedett levéltetveket. Ha csalánlével vagy dohánykivonattal nem sikerül elűzni-elpusztítani őket, gyorsan permetezzük meg a növényzetet Pirimor- oldattal, még mielőtt vészesen elszaporodnának a kár­tevők. >-% * ; f Laskagomba szalmabálán

Next

/
Oldalképek
Tartalom