Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-27 / 30. szám
A vegetáriánus életmód egészségügyi előnyei A Berlini Egészségügyi Hivatal szakértői kivonták a szelet a vegetáriánus táplálkozás ellenzőinek vitorlájából. „Korrigálásra szorul az elterjedt vélemény, hogy csak a hús és a húskészítmények mindennapi fogyasztása garantálja a jó egészséget" - von|ák meg a szakértők eddigi ismereteik mérlegét. A Berlini Egészségügyi Hivatal Szociálgyógyásza- ti és Járványtani Intézetének tudósai 372 vegetáriánust vizsgáltak mindkét nemből, akik nem éltek hússal, viszont állati eredetű termékeket - tojást, tejet, vajat és sajtot - fogyasztottak. Ezt a csoportot- 209 nőt és 163 férfit - összehasonlították az egészség tudatában élő és táplálkozó, nem vegetáriánusok azonos nagyságú és szociológiai szempontból azonos helyzetű csoportjával. „Megbizonyosodhattunk afelől, hogy a vegetáriánusok és a nem vegetáriánusok összehasonlításánál egyértelműen az előbbiek javára billen az egészségügyi mérleg"- hangsúlyozzák a berlini kutatók. Ä magukat egészségesen táplálkozóknak valló, nem vegetáriánus berliniek körében a súlytöbblet háromszor olyan gyakori, mint a vegetáriánusoknál. A vér koleszterinszintje - amely a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának fontos mutatója - is jóval kedvezőbb értékeket mutat a vegetáriánusoknál. Több mint 70 százalékuknál a koleszterin 200 mg/100 ml alatt volt. Az „egészségesen“ táplálkozó, nem vegetáriánusoknak mindössze 40 százaléka dicsekedhet ilyen kedvező értékkel. Emellett a vegetáriánusoknál kedvezőbb vérnyomásértékeket is mértek. „A vegetáriánus táplálkozás további előnyei között említhetjük a vér alacsony húgysavértékét (vagyis kisebb a köszvény kocázata) és a kedvezőbb veseműködési értékeket“ - hangsúlyozzák a berlini intézet szakemberei. Más, egészségi szempontból pozitív életmódok figyelembevételével is, a berlini hivatal munkatársai hangsúlyozzák, hogy a táplálkozás döntő hatással van a vegetáriánusok jobb egészségi állapotára. Ez a kedvező hatás részben a zsiradékcsökkenésre és az ezáltal szükségszerűen nagyobb bal- lasztanyag-felvételre vezethető vissza. A koleszte- rinszintet különösen kedvezően befolyásolják a nagyobb mennyiségben fogyasztgtt gabonatermékek. Ugyanakkor a tisztán vegetáriánus táplálkozás a szülőképes korú nőknél vashiányt okozhat. Emellett mindkét nembeli vegetáriánusoknál gyakori, hogy a kívánatosnál alacsonyabb a B,2-vitamin felvétele. Még tisztázásra vár, hogy ezek az alacsonyabb értékek okozhatnak-e betegségeket. „A rendelkezésre álló adatok alapján az sem állítható, hogy a vegetáriánusok hosszabb ideig élnének" - fűzik hozzá az Egészségügyi Hivatal szakértői. DIE PRESSE Ahol a Föld fűti a házakat Gondolt-e már ön arra, hogy maga a Föld is fűtheti a lakását? E képtelennek látszó ötlet valósult meg a nyugatnémet Hans Hildebrand bányamérnök tízévi munkája nyomán. Bolygónkat a viszonylag vékony kéreg alatt izzó magma alkotja. Már 35 méterrel a felszín alatt 10 Celsius- fokos állandó hőmérsékletet mérhetünk, ami mélyebbre hatolva tovább emelkedik. Hildebrand egy hószivaty- tyú segítségével melegvizet szállított a lakóházakba, hogy azzal fútsön, illetve melegítse a háztartásokban használt vizet. Egy családi háznál kb. 200 méter mélyre kell lefúrni. A furatba egy perforált falazatú szúröcsövet helyezett mérnökünk, amelyben összegyűlik a talajvíz. Ebbe aztán egy másik, speciálisan hószigetelt csövet tett, amely szívókosárban végződik. A köztes teret kaviccsal töltötte meg. A mélyből felszivattyúzott egyenletes hőfokú vízből egy höpumpa révén kivonta a talajhöt, és fűtési hővé alakította át. A lehűtött víz pedig a kavicsrétegen át visszaszivárog a furatba, ahol újból talajhőt vesz fel. A szivattyú és hőpumpa működtetéséhez szükséges elektromos áram mindössze 34 százaléka annak az energiamennyiségnek, amelyet egy ház fűtéséhez egyébként felhasználnánk. Ma az NSZK-ban már több száz családi házat, sót egy-egy szállodát és bankot is fűt a jó öreg Föld. ÖTLET Az ózonlyuk és a tunguszkai meteorit A fantaszták egyelőre nem vonnak párhuzamot a légkörben levő „ózonlyukak" és a titokzatos tunguszkai katasztrófa között. Holott egyes tudományos kiadványokban olyan közlemények jelentek meg, amelyek kísérletet tettek arra, hogy kölcsönös kapcsolatot fedezzenek fel a nem mindennapi természeti jelenségek között. A légkörben levő ózon hirtelen csökkenését, mint kiderül, már többször is megfigyelték a Föld történetében. Egy tudóscsoport, K. Kondratyev akadémikus vezetésével, a Novoszibirszkben megjelent A meteorkutatás időszerű kérdései Szibériában című gyűjteményes kötetben ismertette azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek szerint 1908 áprilisa óta az északi félteke középső szélességi fokainak vidékén az ózonréteg jelentős pusztulását vették észre. Ez a sztratoszférabeli anomália, amelynek szélessége 800-1000 kilométer volt, az egész földgömb körül megfigyelhető volt. így tartott ez egészen június 30-adikáig a Köves-Tunguszka medencéjében történt titokzatos robbanás napjáig, amely után az ózon fokozatosan regenerálódott. Vajon véletlen-e ennek a bolygónkon bekövetkezett, két eseménynek az időbeli egybeesése? Milyen természetű az a mechanizmus, amely helyreállította a légkör egyensúlyát? Ki vagy mi hozta ezt működésbe? A. Dmitrijev, a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozata geológiai és geofizikai intézetének munkatársa, aki igyekezett válaszolni ezekre a kérdésekre, eredeh hipotézist terjesztett elő. A tudós véleménye szerint, 1908-ban a Nap reagált az ózon hirtelen csökkenésének a Föld bioszféráját fenyegető veszélyre. Az égitest ózonregeneráló képességével rendelkező, hatalmas plazmacsomót lövellt ki bolygónk irányában. Ez a csomó a kelet-szibériai mágneses anomália körzetében ért a Föld közelébe. Egyszóval, A. Dmitrijev hipotézise szerint, a Nap nem engedi meg azt, hogy a Földön ózonhiány támadjon. Minél energikusabban fogja rombolni az emberiség az ózont, annál sűrűbb lesz a Nap által felénk küldött energiahordozók (gáz- és plazmaképződmények) áradata. Mire vezethet ez az egyre fokozódó folyamat? Nem kell fantasztának lenni ahhoz, hogy elképzeljük azoknak az eseményeknek a szomorú forgatókönyvét, amelyek akkor bontakoznak majd ki bolygónkon, ha azt plazmatámadások érik a világűrből. KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA Schillaciék tragédiája Sokak éreztek kínzó lelkiis- meret-furdalást a hároméves Miriam Schillaci temetésekor. A gyászszertartást a tévé, a rádió is közvetítette, és ezrek küldtek virágot a kislány sírjára. Ám semmiféle bűnbánat sem gyógyíthatja be a lesújtott szülőkön ejtett sebeket. Miriam egyetlen gyermek volt. 35 éves édesapja matematikát, két évvel fiatalabb édesanyja irodalmat tanított egy milánói iskolában. Tavaly áprilisban azért vitték be a kórházba vizsgálatra a gyereket, mert nem tudták, mi okozta a véraláfutást a tomporán. Az orvos nemi erőszakra gyanakodott, és értesítette az illetékeseket. A szülőket kitiltották a kórházból, és a Corriere della Sera című milánói lap közzétette az orvos véleményét. Példáját követték a többi lapok, s a legválogatottabb gyalázkodó jelzőkkel illették a szerencsétlen apát. A bíróság a sajtó dühödt támadásai ellenére sem emelt vádat az apa ellen. Az újabb, hivatalos orvosi vizsgálat annyit állapított meg, hogy a véraláfutást egy influenza elleni kúp idézte elő, amit a vigyázatlan orvosi végbélvizsgálatok még súlyosabbá tettek. Visszaadták a kislányt szüleinek. A lapok azonban folytatták a szülök becsmérlését. A család kétségbeesésében Szicíliába menekült. Ott derült ki végre, mi Miriam betegségé valójában. Megállapították, hogy a rák egy ritka fajtája támadta meg a kislányt. Megoperálták, de már nem segíthettek rajta. Iszonyú kínok közepette élte le utolsó napjait. Egy éjszaka bekéredzkedett szülei ágyába. Ott halt meg közöttük, békésen, álmában. ORSZÁG-VILÁG Hongkong a világ legszorgalmasabb városa? Hongkong lakossága nemzetközi viszonylatban egyedülálló munkakedvével tűnik ki. Évi átlagban 2627 munkaórájukkal a hongkongiak állítólag világszerte a legszorgalmasabbak. E buzgóság következtében az 5,65 millió lakosú kikötővárosban mind többen szenvednek stresszben, különféle neurózisban, amely miatt nő az öngyilkosságok száma. Ennek a fokozott aktivitásnak részint az a magyarázata, hogy Hongkongban nem létezik „szociális védőháló", nincs állami rendelettel szabályozott nyugdíj- pénztár, sem átfogó betegbiztosítás. Ezért olyan kemény a létért folyó mindennapi küzdelem, és mert Hongkong lakosságának többsége a Kínai Népköztársaságból menekült, s itt új egzisztenciát kell teremtenie. Vagy minél nagyobb vagyont akar szerezni. Ezt a látszólag vonzó kikötővárost nagy anyagiasság és pénzsóvárság kormányozza. „No money - no talk“ (Ha nincs pénz - nincs beszélgetés) - így szól a Hongkong-szerte elterjedt mondás, amely azt érzékelteti, hogy ebben- a városban nem kezdődik olyan beszélgetés, amely ne a pénzre vonatkozna. Ez az aranyborjú körüli állandó táncnak, továbbá a liberális gyarmati politikának tulajdonítható. Erről csak nemrég kezdtek vitatkozni, mégpedig az egyik angol nyelvű, vezető hongkongi napilapban, a South China Morning Postban megjelent, kritikai hangvételű cikk révén. Ennek írója, dr. William Green, kiváló hongkongi pszichiáter a kikötőváros életviszonyait éppenséggel a polgárháború dúlta Belfasthoz és Bejrúthoz hasonlította. „Hongkong lakói perfekcionis- ták, állandóan lelki teherbírásuk határán mozognak, azután pedig a munka és a család terhének súlya alatt gyakran összeomlanak" - mutatott rá az orvos, és közölte, hogy évente 1700 hongkongi kísérel meg öngyilkosságot, és ez mintegy kétszáznak sikerül is. Egyes, esetleg túl pesszimista vélemények szerint, ha ezt a fejlődést nem tudják megfékezni, Hongkong a jövőben még két „felsőfokot“ kap: mégpedig a legrosszabb életkörülményeket nyújtó és a legnagyobb öngyilkossági arányt felmutató város lesz. NEUE ZÜRICHER ZEITUNG 1990. VII. 27. K íméletlen kerítők és brit orvosok az emberek nyomorúságából és tudatlanságából húztak hasznot. A nagy-britanniai orvosi központi kamara botrányt leplezett le. Megállapították, hogy három, emberi szervekkel kereskedő brit orvos- szakértő deontológiai ismeretei alapvetően hiányosak. Rendkívül szigorú büntetéssel sújtották őket. Az Isztambul és London közötti vesekereskedelmet nem leplezték volna le olyan gyorsan Ahmet Koca 32 éves anatóliai paraszt nélkül, aki 1989 elején egy török napilaphoz fordult panaszával. 1988 nyarán vidékről városba költözött, mert kevés földje terméséből nem tudta eltartani négy gyermekét. A városban munkát keresett. Itt találkozott Tunc Kunterral, aki katonatisztként mutatkozott be, és munkát ajánlott neki Londonban. Pénzt kapott tőle útlevele elintézésére, s parancsot, hogy vérvizsgára jelentkezzen az özbeni kórházba. Erre állítólag az elhelyezkedése miatt volt szükség. Londonban gyorsan elintézték az ott-tartózkodási engedélyeket. Dr. Crockett levele igazolta, hogy Ahmet beteg és az ezredes a kísérője. A repülőgépen Ata Kunter, a nagy-britanniai török nagykövetség hivatalos tolmácsa, az ezredes bátyja várta őket. Ahmetet dr. Crockett rendelőjébe vitték. Néhány nap múlva a Humana kórházban feküdt. Aláírattak vele egy angol nyelvű nyomtatVesetolvajok ványt, majd elaltatták. Amikor fájdalmaktól gyötörve, csípőjén széles kötéssel magához tért, a Kunter-testvérek közölték vele, hogy éppen a veséjét adományozta egy líbiai orvosnak - megmentve ezzel annak életét -, s ezért 2650 font sterlinget, azaz 8 millió török fontot kap. Aztán minden utókezelés nélkül visszaküldték Anatóliába. A pénz hamar elfogyott, így Ahmed felkereste Kuntert és ráadást kért. Mivel sikertelenül járt, ügyvédhez és a sajtóhoz fordult. Hasonló áldozat volt a 38 éves Hatice Hanutkan, a 34 éves Ferhat Usta és a 28 éves Coskun Yenidi. Az üzletből nemcsak a Kunter-testvérek húztak hasznot. Benton asszony az egyik olyan beteg özvegye, aki az új vesét kapta, egy izraeli újságban elolvasta, hogy török adományozó (Ferhat) csak 25* ezer fontot kapott. Elcsodálkozott, mert dr. Crockett a férje megmentéséért 200 ezer frank előleget kért, s az egész műtét 660 ezer frankba került. Röviddel e botrány -után a brit parlament törvényben tiltotta be a szervek árusítását. Az elítélt orvosok megszegték az orvosi kamara 1985-ben jóváhagyott etikai kódexét, mely szerint az adományozónak rokoni kapcsolatban kell állnia a beteggel. A török kerítöket leleplezték. Ám a helyzet továbbra is komoly. Egyrészt sok a halálos, csak a szervátültetésben reménykedő beteg, másrészt hiányzik az átültetésre megfelelő vese. Néhány vállalkozó ezt kihasználja és hasznot húz a szegény országok lakosaiból. L'EXPRESS INTERNATIONAL Brigitte Bardot, az egykori francia filmcsillag már hatvanéves, s manapság minden idejét és energiáját a veszélyeztetett állatok megmentésére fordítja. Sót, egy ilyen témájú tv-sorozatban még szerepet is vállalt, korábbi kijelentésével ellentétben: soha többé nem tér vissza sem a nagy, sem a kis „vászonra“. PARIS MATCH FLÓRIÁN MÁRTA összeállítása 4
