Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-12-14 / 50. szám

Fogadni mernék, hogy olyan éles, mint a beretva. Márpedig, ha így van, miért ne szeletelhetnél vele szavakat? Vannak ugyanis szavak, amelyek úgy szeletelhetők, mint a párizsi. Az ember levág egy betűt az elejükből, aztán még egyet meg még egyet, és váltig élvezhetőek, azaz értelmesek maradnak. Figyeld csak: NÉVELŐ - ÉVELŐ - VELŐ - ELŐ - LŐ - Ő KÉRÉS - ÉRÉS - RÉS - ÉS - S Persze lehet a szeletelést hátulról is kezdeni: MARAD - MARA - MAR - MA - M Ha tetszik a játék, keress hasonlóképp szeletelhető szavakat! Akad belőlük még nem egy. Segítsek? Na jó, még egyetlen eggyel: autó - utó - tó - ó. De ha autózás helyett többre becsülöd a futást, kezdd futóval, s ugyanerre az eredményre jutsz: futó - utó - tó - ó. Hát nem érdekes? A sárgahasú unka Mérget izzad félel­mében a sárgahasú unka! Ennek a pocso­lyákban élő apró béká­nak piszkosbarna szí­nű a háta, alig vehető észre környezetében. Ha azonban megtá­madják, rögtön a hátá­ra veti magát és rikító' színű, fekete-sárga hasát tolja ellensége felé, mint valami fi­gyelmeztető plakátot: „vigyázat, mérges va­gyok, nem ehető!“ Egyidejűleg a hát bő­rében levő mirigyei kellemetlen szagú, égető nyálkát termel­nek. Ugyancsak ha­mar kiköpi ezt a kis békát az az ellenség, amelyik meg akarja kóstolni! NAGY LÁSZLÓ Ó, havas erdő némasága Ó, havas erdő némasága, szél se járja, oly igen árva, csak egy magányos vörösbegy szálldos ágról ágra. Pereg a hópor, gyenge repti) szárnyatolla Két pici seprű, takarít, csak takarít, söpri az éhség csillagait, piros kis őrült, bűvöl-bájol, hideg vesszőkön, akár a szívem jajgatva táncol szép napot vár, végtelenségig fehéredve ámul a tél, a halál: micsoda madár, micsoda madár! A legerősebb állat* Egyszer a róka meg a farkas fogadtak. Kérdezte a farkas, hogy melyik lehet a legerősebb állat a világon. A róka azt állítot­ta, hogy az ember a legerősebb, de a farkas ezt nem akarta el­hinni:- Azt már nem hihetem el! Hogy volna az ember olyan erős ?!-No- mondja a róka -, gyere, álljunk ki az út mellé, aztán azzal próbálj megverekedni, az em­berrel! Úgy is tettek ők. Arra ment egy öreg, kiszolgált katona. Kérdezi a farkas:- Ember-e már ez?- Ez csak volt ember! Jött arra később egy gyerek. Megint kérdezi a farkas a ró­kától:- Hát ez ember-e már?- Ez még csak lesz ember! Várakoztak tovább. Egyszer arrafelé jött egy felfegyverzett vadász. Mondja is a róka a far­kasnak:- Ez már ember! Eredj- mondja neki -, ezzel próbál­kozz! Elébe állt a farkas a vadász­nak. fez vette a puskát, aztán a szeme közé lőtt a farkasnak. Utána fogta a kését, összevissza szabdalta. Alig tudott a farkas elmenekülni. Visszavánszorgott a rókához.- Elég. erős állat volt-e már ez? - kérdezi tőle a róka. «- Hát ez már az volt! Leakasz­tott a válláról egy botot, úgy a szemem közé köpött vele, hogy nem láttam. Aztán kihúzta egy oldalbordáját, úgy össze­szabdalt, hogy mindenem fáj. Valóban az ember a legerősebb állat. voltak kötözve. Kétségbeesett az ember, ahogy ezt látta.-Jaj, mitévő legyek? Agyonüt az asszony. Én inkább meg­eszem a patkánymérget, aztán meghalok. - Be is ment ő a ház­ba, megevett két, vagy tán há­rom üveggel is. ízlett neki na­gyon. Estefelé jött haza az asszony. Kérdezi az embert:- Még most is itt ülsz a kocik- ban? Hát a kispulykák hol vannak?- Elő se hozd, jó asszony, hagyjál már engem békében meghalni! Mind megettem a pat­kánymérget, mert a pulykákat elvitte a héja. Ahogy ezt meghallotta a fele­sége, elnevette magát. Nevette nagyon az együgyű embert. Most az egyszer nem is verte meg. A kardos asszony ' meg a mulya ember Volt egyszer egy házaspár. Az asszony igen kardos volt, az em­ber meg mulya. Ha megverte'az asszony az embert, az bebújt az ágy alá, aztán ott piszegett. Egyszer rárivallt az asszony:- Piszegsz-e még most is?!- Hogyne piszegnék, mikor csak bennem van az emberi ter­mészet! Egy alkalommal az asszony befőttet csinált. Az ember a ko­‘ A meséket a Malac Julcsa című kötetből vettük, mely a Madách kiadó gondozásában je­lent meg, s gömöri me­séket tartalmaz. cikban üldögélt, nézte, mit csinál a felesége. Mondja neki az asz- szony:- Patkánymérget főzök, tu­dod-e? De meg ne nyald a kana­lat, mert meghalsz tőle! Ide hall­gass! Én most megyek a vásár­ba. A kispuskákra vigyázz, mert ha csak egyet is elvisz belőlük a héja, ne kerülj többet a sze­mem elé! El is ment az asszony. Az ember rögtön összekötözte a pulykákat egy madzagra, ne­hogy szétszaladjanak. Mentek azok az erdőbe, 6 meg lefeküdt a bokor mellé. Egyszer csak jön a héja, lecsap a kispulykákra. Vitte az összesei, mert össze Gondolkodom^tehát... AL-TÓL ÁL-IG Az alábbi szó­töredékeket he­lyezd el úgy az ábrában, hogy vízszintesen ér­telmes szavak alakuljanak ki! AG, AT, B, FI, KON, Ó, SZ, TÓ, ÚT, VAS. MEGFEJTÉS A november 30-i számunk­ban közölt feladatok megfejtése: A kis herceg; vár - szellem, cipő - cipőkrém, autó - rendszám- tábla. Nyertesek: Csontos Tiva­dar, Pat; Tóth Angelika, Orosz­ka; Tóth Anita és Andrea, Zsi- gárd; Kasko Melinda, Somotor; Borisz Norbert, Felsőlánc. Tudós, költő, szó­tárkészítő nyelvész volt a 190 évvel eze­lőtt született CZU- CZOR GERGELY. Rejtvényünk fő so­raiban hét művének címe található. Meg­fejtésként ezt kell beküldeni szerkesz­tőségünk címére (819 15 Bratislava, Martanovicova 25.) legkésőbb decem­ber 19-ig. A helyes megfejtők közűi - sor­solással - öten könyvjutalomban ré­szesülnek. Készítette: LÖRINCZ LÁSZLÓ A november 30- án között keresztrejt­vény helyes megfej­tése: Árpád ébredé­se, A bujdosók, Csonqor és Tünde, Vérnász, A két szom­szédvár, A rom, Eger, Zalán fu­tása. Könyvjutalomban részesülnek: Cser­mely! Mária, Kassa; Slivka Irén, Pozsony; Dr. Képes András, Rimaszombat; Sol­tész Mária, Ágcser- nó: Bede Csilla, Lé- nártfalva. 10 1990. XII. 1 ilasárnap Él es az eszed?

Next

/
Oldalképek
Tartalom