Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-23 / 47. szám

[U 1 f] fa 7W in lm» «)[ \lr\Jj Szerkeszti: Ködök Gábor Hideghajtatás növénytársítással A fólia alatti hideghajtatásra való átállást elsősorban az energiahor­dozók árának emelkedése ösztön­zi. A termesztett növények éssze­rű társításával, illetve az egymást váltó zöldségfélék helyes megvá­lasztásával jelentősen javítható a hajtató berendezés kihasználá­sa, növelhető az egységnyi terület­ről származó bevétel. Több ésszerű megoldás is kínál­kozik, melyek közül csupán né­hányra szeretnénk felhívni a figyel­met. Például ősszel a jól előkészí­tett földbe sárgarépát vethetünk. Tél (hó) alá vetést alkalmazzunk, tehát úgy időzítsük a vetést, hogy a magvak már csak tavasszal csí­rázzanak ki. Legjobb 20 cm-es sortávolságra vetni, s a sorok he­lyét pálcákkal megjelölni. Télre a magvetést nem kell takarni, vi­szont február közepén célszerű felhúzni a fóliát. Két hét múlva a talaj kienged, kicsit felmelegszik, s a sárgarépa sorközeibe kiültet­hetjük a kisebb cserepekben, műanyag poharakban előnevelt salátapalántát. Az ajánlott tőtávol­ság 20 cm. Az egyenletes vízellá­táson, gyomtalanításon kívül a rendszeres és kiadós szellőzte­tés a legfontosabb. No meg persze a sárgarépa egyelése. A saláta szedését általában április közepén kezdhetjük, a sárgarépa május vé­gén, június elején ad piacképes árut. Saláta helyett retek is lehet a társnövény, hiszen ez a társítás is időben felszabadítja a területet mondjuk a cékla, uborka, esetleg a káposztafélék számára. Mivel nyáron a fóliatakarásra nincs szük­ség, a fóiiaház vázszerkezetére babot futtathatunk. A sárgarépa sorközeibe a retket szemenként kell vetni (esetleg papírcsíkokra ragasztva kihelyezni), de talán még jobb eredmény várható - fő­leg koraiság tekintetéen - az elő­nevelt palántáktól. Február végén, március első napjaiban a retek már különösebb kockázat nélkül palántázható. Ha a sárgarépa-retek társítást túl munkaigényesnek tartjuk, haj­tassunk zöldhagymát. A piklesz minőségű hagymát (22-26 mm át­mérő) késő ősszel 10x6 cm távol­ságra dugassuk el. Jó mélyen ül­tessünk, hogy minél hosszabb le­gyen a fogyasztásra alkalmas, fe­hér szárrész. Úgy válasszuk meg az ültetés időpontját, hogy a hagymának már csak a meggyö- keresedésré legyen ideje, a kihaj­tásra ne. Ha február közepén fel­húzzuk a fóliát, legkésőbb április elején piacra adhatjuk a zöld­hagymát, a fóliasátorban pedig paprikát, paradicsomot, tojásgyü­mölcsöt, dinnyét stb. termelhe­tünk. (gt) Hajtassunk liliomot Talán kevesen tudják, hogy a májustól augusztus közepéig nyíló liliomok cserepes vagy vá­gott virágként is hajtathatok. Vi­rágzásuk tetszés szerint időzít­hető például a húsvéti ünnepek­re, anyák napjára stb. A korai virágoztatásra kiválo­gatott hagymákat november de- rekán-végén feltétlenül cserépbe kell ültetni, mert a teljes kifejlő­dés 120 napot vesz igénybe. Márciusi ültetés esetén a kivirá- goztatáshoz szükséges idő a fe­lére csökken. Hajtatáshoz nagy, 20-22 cm körméretű hagymákat válasszunk ki. Közömbös kém­hatású lombföldből, komposzt- ból vagy tőzegből és homokból készült földkeverékbe ültessünk. Jobb híján a tápdús kerti föld is felhasználható. A cserép aljára vízelvezetőnek durva kavicsot kell teríteni. Középre kerüljön a liliom-hagyma, de a föld a cse­repet csak háromnegyedéig tölt­se ki. A beöntözést követően 8-10 fokos hőmérsékleten kezd­jük a hajtatást. A hagymák 6-8 hét alatt begyökeresednek, ek­korra a hajtások túlnövik a cse­rép szélét. Ebben a fejlettségi állapotban kerülhet sor a cserép tápdús földdel történő feltöltésé­re. így a szárakon járulékos gyö­kerek fejlődnek, amelyek szintén tápanyaghoz jutnak. Sok fényt, magas páratartalmat, nappal 15-16, éjszaka 13 fok meleget biztosítsunk. Fontos a tápoldatozás. Az el­ső öntözővíz 2 ezrelék nitrogén- műtrágyát tartalmazzon, a haj­tásfejlődés idején kéthetenként 1,8 g ammóniumszulfátot és 0,1 g kalciumnitrátot tartalmazó vizet használjunk. Mihelyt megjelen­nek a virágkezdemények, heten­te tápoldatozhatunk. Amikor a bimbók elérik az 1-2 cm-t, a virágszárakat pálcához kell kötni, a növényt pedig árnyékolni szükséges. Ebben az időben az öntözővíz literenként 2,5 g kal­ciumnitrátot tartalmazhat. Általános tapasztalat, hogy a bimbókból 30-35 nap elteltével várható nyílott virág, de ha egész nap 21 fokon tartjuk a hő­mérsékletet, akár 7 nappal ko­rábban nyerhetünk értékesíthető árut. A kinyílt virágokból célszerű azonnal kicsípni a portokokat, így nem okoznak letisztíthatatlan szennyeződést, illetve korai elvi­rágzást. Az elvirágzott töveket a lomb sárgulásakor egyre ritkábban öntözzük, hogy a hagymák visz- szahúzódjanak, majd nyár vé­gén, ősz elején jól megtrágyázott kerti földben neveljük őket to­vább. (ki) Szovjet kutatók azt ta­pasztatták, hogy az őszi ve­tésből nevelt őszirózsa nem hajlamos a betegsé­gekre, ráadásul korábban és kiadósabban virágzik. A magot hó alá, tehát köz­vetlenül a fagyok beállta előtt vetik el. A mag sekély barázdákba kerül, melye­ket legfeljebb 1 cm vasta­gon kerti főid és homok keverékével takarnak. Ta­vasszal hóolvadás után fó- liaalagút alatt nevelik ki a palántákat, melyeket tűz- delés nélkül ültetnek állan­dó helyükre a fagyveszély elmúltával. FAT ÜLTETÜNK Sárgarépás bio-vegeta Évszázados, a jugoszlá­viai kertbarátok körében el- terjedten használt recept szerint bárki készíthet házi­lag különleges ételízesítő ke­veréket. Mi kell hozzá? Fél-fél kiló sárgarépa, póréhagyma, vö­röshagyma és leveles zeller­gumó, valamint egy nagy csomó petrezselyemzöld. Az alapanyagot felaprítjuk, szét­mixeljük, majd a pürét durva szitán áttörjük, hogy ne ma­radjanak benne nagyobb zöldségdarabok. Végül bele­keverünk fél kiló konyhasót, s 2 napi pihentetés után csa­vartetős üvegpoharakba tölt­jük. Hűvös, sötét éléskamrá­ban hűtőszekrény nélkül is eltartható egy évig. Felhasz­náláskor természetesen szá­molni kell a bio-vegeta sótar­talmával. MIHELYT MEGÜRESEDIK A HATÁR, A KÁROS MEZEI POCKOK TÖMEGESEN BEHÚZÓDNAK A KERTTELEPEKRE, A FALUSZÉLI KER­TEKBE. ÁSÁSKOR JÁRATAIK MEGFIGYELÉSÉVEL KÖNNYEN FEL­MÉRHETJÜK, MEKKORA A BEVÁNDORLÁS, MELLŐZHETŐ-E A CSA- LÉTKES POCOKIRTÁS. ÁBRÁNKON A BALOLDALI LAPOSABB JÁRAT A VAKONDÉ, A JOBBOLDALI MAGASABB A POCOKÉ. Tanácsok - egy mondatban • A földlabdával felszedett metélőhagymát hagyjuk kissé átfagyni, majd tegyük cserépbe és meleg helyen hajtassuk. • A sok kártevőt elpusztító sündisznó számára a kert valamelyik sarkában kövekből, gallyakból és falombból készíthetünk téli búvóhe­lyet. • A karácsonyi piacra szánt, hajtatott paprikát és paradicsomot ritkábban öntözzük, óvatosan fejtrágyázzuk, és a hosszú hajtatóháza­kat oldalt is szellőztessük, különben nagy lesz a virág- és terméselrú- gás, és elszaporodnak a baktériumos és gombabetegségek. • A szőlőt 2-10 fok hőmérsékletű és 80-85 százalékos relatív páratartalmú helyiségben lehet legtovább eltartani. • Ha a leszedett hernyófogó öveket elégetés helyett szúnyogháló­val takart hordóba tesszük, csak a kártevő rovarok pusztulnak el, a kisebb hasznos paraziták viszont visszajutnak a kertbe. • A felszedett virághagymákat és gumókat fél órán át áztassuk zsurlófőzetben (gombabetegségek), majd forgassuk meg a fehér­üröm hajtásaiból morzsolt porban (állati kártevők). • A szamócás sorközeit vessük be mustárral, elriasztja a fonálfér­geket, majd lefagyva jó talajtakarót ad. • Kertünk fáit és bokrait permetezzük meg zsurló és gilisztaűző varádics keverékéből, készült, erős főzettel. Az Aloe nemzetiség mintegy 280 fajának többsége Afrika szá­raz éghajlatú vidékein honos. Csaknem valamennyi pozsgás növény. Nálunk főleg a kis terme­tű fajok kedveltek, mert fölöttébb igénytelenek. Télen a lakásban, nyáron az erkélyen vagy a kertben nevelhetők. Ábránkon az egyik legszebb fajt, az Aloe variegatát mutatjuk be: 20-30 cm magasra nő, sötétzöld leveleit szabálytalan sávokba rendeződött, fehér foltok díszítik. Elsősorban a napos abla­kokat kedveli, s jól tűri a házgyári lakások száraz levegőjét. Levá­lasztott sarjaival szaporítható, ér­dekes dísze a skarlátpiros virág­zat. Virágfölddel kevert, folyami kavicsban nevelhető, nyáron a szabadban, télen lehetőleg ön­tözés nélkül, 10 fokos hőmérsék­leten tartsuk. Ha erre nincs mód, telepítsük a lakás legvilágosabb részébe, de ott is csak ritkán ön­tözzük. 1990. XI. 23. A fagyok beálltáig még telepíthetünk gyümölcs- és díszfákat, cserjé­ket. A fáknak 100x100x60-80 cm-es ültetőgödröt készítsünk, a bogyó­sok számára elegendő a 60x60x60 cm-es gödör. Ásáskor a feltalajt (két ásónyom mélységig) a gödör egyik oldalára tegyük, a mélyebbről kiemelt talajt a másik oldalon halmozzuk fel. A gödör alján terítsünk el érett szervestrágyát vagy komposztot (20 cm), s ezt takarjuk be 15-20 cm vastagon feltalajjal. Helyezzük el a gödörben az oltványt (metszeni csak a sérült gyökereket szükséges), majd lapátoljuk vissza a földet. A takaróföldhöz célszerű 3:1 arányban érett istállótrágyát keverni. Ugyancsak jót tesz, ha a csemete gyökérzetét megmártjuk 30-40 gramm Basamid G talajfertőtlenítőt tartalmazó, agyagos altalajból készült pépben. A kiültetett oltványt fölkupacolással védhetjük a kiszáradástól és a fagyoktól. Gyógybor borsos mentából Nem tudni miért, az emberek ősidők óta misztiku­san hisznek a különféle gyógyborok hatásában. Néha okkal, néha ok nélkül. Bizonyára mindenki hallott már a vasborról. Gyógyhatása jelentéktelen, jobbára csak az alkohol hat az emberekre. Vagy itt van a vörösbor, melyet általában egészségesebbnek tartanak, mint a fehéret. Többnyire abból indulnak ki, hogy gyógyítja a vérszegénységet. Pedig hát... Igaz, hogy tartalmaz ugyan vasat, csakhogy ez három vegyértékű, s ilyen formában nem tud bejutni a vér­keringésbe, kiürül a széklettel. A speciális tabletták­ban két vegyértékű vas található, de még ez is csak akkor szívódik fel, ha elegendő gyomorsava van a betegnek (ezért ajánlatos a tablettákat éhgyomorra és citromos vízzel bevenni). Ezek után hadd ajánljak egy házilag is elkészíthe­tő, valóban hatásos gyógybort: 1 liter vörös- vagy fehérborba tegyünk maréknyi borsos mentát (máta peprná - Mentha piperita), forraljuk fel, majd hagyjuk kihűlni (kilúgozás). Végül szűrjük le, töltsük palac­kokba és sötét, hűvös helyen tároljuk. A borsos menta gyűjthető, vagy a gyógyszertárakban 50 grammos csomagolásban megvásárolható (ez meg­felel egy adagnak). Hogy mire ió ez a gyógybor? Nos, elsősorban tüdőgyulladás, illetve a felső légutak gyulladása esetén javallott a fogyasztása, de étvágygerjesztő, szél- és epehajtó hatása is van. Ezen túlmenően fertőtlenít is. Naponta 2-3 alkalommal fogyasztható, mindig 20 perccel étkezés előtt. Javallott adagja 1-2 leveseskanálnyi mennyiség. Külsőleg (kenegetés, borogatás, masszírozás) a fájós, viszkető, zsibbadó testrészek kezelésére ajánlják. A szájüreg gyulladá­sai ellen öblögetöként használják. Megfigyelték, hogy az ajánlott gyógyadag serkenti a központi idegrendszer működését és oldja a simaizomzat ■görcseit, tehát csökkenti a vérnyomást. Vigyázat, i nem pótolhatók vele az orvos által előírt gyógysze­rek! Sót, a javasolt adag túllépése sem engedélyez­hető, met nagyobb mennyiségben fogyasztva mér­gező hatású. Dr. Nagy Géza V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom