Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-11-16 / 46. szám

i/asárnap A 21 1990 . XI. 16. Új nevek a fajtajegyzékben Évekig tartó nemesítói munka és üzemi fajtaösszehasonlító kí­sérlet eredményeként, hazánk­ban az idén ismét új gyümölcs- fajtákkal bővült az elismert fajták jegyzéke. Az újdonságok közül most kettőt szeretnénk a kertba­rátok figyelmébe ajánlani. Bizonyára sokan ismerik az októberben érő, december végé­ig tárolható Lord Lambourne al­mafajtát. Barnásvörös fedőszín­nel tarkított, kellemesen aromati- kus ízű, zöldessárga gyümölcsét sokan kedvelik, ám a közter­mesztésben mégsem terjedt el, mert igencsak hajlamosnak bi­zonyult a vímsbetegségre. Mu­rendkívül gyenge növekedésű alanyra oltani, illetve szigorúan kezelt alakfának. nevelni, mert csak hosszabb termőrészeken ad elfogadható hozamot. Őszi fajtaként jegyezték, elsősorban a cukorrépa- és burgonyatermő körzetbe ajánlják. A kukoricater­mő körzetekben lényegesen le­rövidül a fogyasztás időszaka, s esetleg korai gyümölcshullás is előfordulhat. Rubigo néven került a fajta- jegyzékbe a Vierlandeni és a Ka­ukázusi fajták keresztezésével kinemesített, új pirosribiszke. A korai fajták választékát gyara­pítja, 1-3 nappal a kedvelt Jonk­Mint minden kerti növény, a ribiszke is meghálálja az öntözést. Ábráink a felszíni és a talajszint alatti csepegtető öntözés kiépítését szemléltetik. tációs nemesítéssel és követke­zetes kiválasztással a Holovousi Gyümölcstermesztés! Nemesítő és Kutató Intézet munkatársai előállították a fajta piros válto­zatát. Fája kezdetben meglehető­sen buján, később közepes in­tenzitással növekedik, átlagos sűrűségű gömbkoronát nevel, de hajlamos a felkopaszodásra. Egyik legjobb megporzójának az Angliából származó alapfajta ki­nemesítésénél használt James Grieve fajtát tartják. Kissé lapí­tott gömb alakú gyümölcsei egy­séges méretű, zömmel osztá­lyon felüli vagy első minőségi osztályban értékesíthető árut kí­nálnak. A gyümölcshús lédús, íze kellemesen édes, mérsékel­ten aromatikus. Előnynek szá­mít, hogy a gyümölcs nem érzé­keny a nyomódásra, tehát jól szállítható. Előny a korai termőre for­dulás. A fa nem hajlamos a sza­kaszosságra, viszont termésho zama elmarad a James Grieve fajtáétól. Nem igényel liszthar­mat elleni védelmet, toleráns a varasodással szemben, vi­szont számítani kell az alapfajtát károsító vírusbetegség esetle­ges fellépésével. Nem ajánlják heer van Test után virágzik. Mégpedig gazdagon, s ami talán még lényegesebb, virágai mí­nusz 3 fokon sem károsodnak. Erős vázágakat, közepesen sűrű bokrot nevel. A fürtök közepesek vagy hosszúk, 8-9 mm átmérő­jű, élénkpiros bogyói aromatiku- sak, kellemesen savanykás ízű­ek, C-vitaminból csak a Losan termésében van több. Humuszban gazdag talajt kí­ván, elsősorban a gabona-bur- gonyatermő körzetekbe ajánlják. Kedveli a talajvíz magasabb szintjét és a sok csapadékot (a tenyészidőben legalább 500-800 mm). Szárazság ese­tén a virágzás végén juttatott csapadékkal 20 százalékkal nö­velhető a hozama. Hátránya a későbbi termőrefordulás; az első teljes termés egy évvel ké­sőbb jelentkezik, mint a többi fajtánál. Kisparcellás kísérletek­ében 33 tonnát meghaladó hek­tárhozamot is adott, ám az öt­éves átlag 20 tonna alatti volt. Nagyüzemi feltételek között még ezzel az eredménnyel is a leg­jobbnak bizonyult. Elismert fajtá­ink közül ez a legalkalmasabb a gépi betakarításra és a legke­vésbé érzékeny a gyomirtó sze­Ha nincs pincénk... Akinek nincs pincéje, földbe süllyesztett, szigetelt falú és fedelű veremben is eltarthatja tavaszig a zöldség- és gyümölcsféléket. A célnak a vízóra elhelyezésére szolgáló verem, vagy egy hasonló, 100x100x120-140 cm-es, falazott vagy betonozott falú verem is megfelel. Aljára elég homokot döngölni, esetleg homokkal fugázott téglapadlót készíteni. A fedele kétrétegű legyen: alul deszka, felül acél- vagy alumíniumlemez. A kettő közé célszerű valamilyen hőszi­getelő anyagot tenni. Hasonló célt szolgálhat a legalább 100 cm átmérőjű, földbe sül­lyesztett betongyűrű, esetleg belülről jól szigetelt, nagyobb bádog­hordó. Néhány kiló gyökérzöldség fektetve elásott uborkásüvegek­ben, bádogkannákban is elraktározható, de az edényeket úgy kell lezárni (vagy a szájukkal szorosan egymáshoz illeszteni), hogy a határból behúzódó pockok ne férhessenek hozzá az elraktározott zöldségfélékhez. És természetesen a megfelelő takarásról (szalma, falomb, földréteg) is gondoskodni kell. -jri Decemberben kezdjük a madáretetést Az első éjszakai fagyok már jó egy hónapja letarolták a falevele­ket és melegkedvelő kerti növé­nyeinket. A kert- és természetba­rátokat azonban nem csupán ez figyelmezteti a tél közeledtére, de az is, hogy a kertben és a parkok­ban egyre nagyobb számban látni fekete sapkás barátcinegét, a fák és bokrok ágai közt bábok, rovarok után kutató széncinegét, harkályt, fakopáncsot, esetleg csuszkát. Etetéssel egyelőre ne vonjuk el a figyelmüket a kártevők és gyom­magvak gyűjtögetésétől, de lassan készüljünk fel a téli esetésre. Ajánlatos már most előkészíteni a madáreretőket, hogy december elején kihelyezhessükőketakertbe vagy az ablakpárkányra. No és persze eleségről is gondoskod­nunk kell, mert ha egyszer elkezd­jük az etetést, február végéig nem szabad félbehagynunk. Naprafor­gót kínálhatunk a cinegéknek, csuszkáknak, fenyöpintyeknek, meggyvágóknak, zöldikéknek, csí­zeknek és stigliceknek. A madár­kalács (olvasztott faggyúval kevert napraforgó) elsősorban a kék és széncinegéknek ízlik, de gyakran a csuszkák és fakopáncsok is csi­pegetnek belőle. A fekete rigó és a vörösbegy az apróra vágott hús­darabkákat, almaszeleteket, re­szelt sajtot, főtt tojásból és reszelt sárgarépából készült keveréket, vagy konyhai hulladékot részesíti előnyben. Barátaink számára ínyenc falat lehet az aszalt szőlő­bogyó, a faggyú, szalonnabör, nyers marhahús, kenyérmorzsa stb. A fenyőrigóknak a fák ágaira tűzött, félbevágott almával, a cine­géknek dióbéltörmelékkel vagy rö­vid spárgára függesztett, feltört di­óval kedveskedhetünk. A mellékelt ábrákkal különféle etetők készítéséhez szeretnénk ötletekkel szolgálni. (rát) Gondoljunk a klórérzékenységre Főleg ősszel és tavasszal kér­dezgetik a kertészkedők, milyen káliműtrágyákat a legcélszerűbb használni a talajmunkák során. A kérdés nem alaptalan, ugyanis a kálium egyes műtrágyákban klo- ridos, másokban kénsavas (eset­leg más klórmentes) kötésben van jelen, kerti növényeink többsége pedig meglehetősen érzékeny a klórra. Zöldségféléink közül legérzéke­nyebb a, bab, dinnye, paprika, uborka és paradicsom. Ezek alá tavasszal olyan műtrágyákat kell adni, amelyekben a kálium kénsa­vas formában van jelen. A kénigé­nyes fokhagyma és vöröshagyma, valamint a retek és karalábé szá­mára szintén ez a forma előnyö­sebb. A többi zöldségfélénél-a klo- ridos változat használható, de le­hetőleg ősszel juttassuk ki. Jó tud­ni, hogy a zeller kimondottan igényli a klórt. A gyümölcsfélék tápanyagpótlásánál előnyösebb a kénsavas kötést választani, mert ez kedvezően hat a termés cukor- tartalmára és a gyümölcs minősé­gére. Persze ősszel a klórtartalmú műtrágyák használata is szóba jö­het, hisz tavaszig a klór nagyobb része kimosódik a gyökérzónából. Kimondottan klórérzékeny a piros­ribiszke, málna, egres, szamóca, cseresznye és tüskétlen szeder, de az alma, meggy, szilva és őszi­barack sem kedveli a jelenlétét. Kevésbé érzékeny a klórra a körte és a feketeribiszke. A szőlő eseté­ben a kénsavhoz kötődő kálium­nak szintén minőségjavító hatása van, de az őszi talajmunkák alkal­mával a klórt tartalmazó, kloridos változatokat is használhatjuk. Virágaink és dísznövényeink szintén kedvezőbben fejlődnek és szebben virulnak, ha olyan műtrá­gyákat használunk, amelyekben a kálium kénsavas (vagy más klór­mentes) kötésben van jelen. A kénsavas formákért főleg a tűle­velűek hálásak, meg persze az örökzöldek, kivéve a fekete és er­dei fenyőt, valamint a fagyait. Az utóbbiaknak bármikor adhatunk klórtartalmú műtrágyát: Ezek után nézzük, miből vá­laszthatunk? Kloridos (kénsavas) kötésben tartalmazza a káliumot a kálisó, Kamex, Kainit, NPK-1, Synferta-Z, NPK-NF, GVH III. A 40 %-os kálisót ősszel ássuk be, de a klórra érzékeny növények számára kijelölt területre ne kerül­jön belőle. Itt inkább az 50 vagy 60 %-os kálisót részesítsük előny­ben. A Kamex a magnéziumban szegény talajokra való, hasonló­képpen kell használni, mint a sok klórt tartalmazó 40 %-os kálisót. A Kainit klóron kívül nátriumból is sokat tartalmaz, ezért konyhakerti használata nem ajánlott. Az emlí­tett kombinált műtrágyák helyett inkább kénsavas káliumot (síran draselny), vagy kistermelői cso­magolásban kapható, klórmentes kombinált műtrágyákat (Cererit Z, Herbafert-sorozat, Herbasyn- sorozat, Aliin, Cucumin, Rosarin) használjunk. Végezetül még annyit, hogy az istállótrágya szintén tartalmaz több-kevesebb klórt, amit a klórra érzékeny növények számára kije­lölt terület kiegészítő műtrágyázá­sánál feltétlenül figyelembe kell venni. (Zahrádkáí) Telepítés, területigény szerint Régi tapasztalat, hogy a gyü­mölcsfák és gyümölcstermő bok­rok tenyészterület-igényének ki­elégítése elemi követelmény. Te­lepítéskor abból az alapelvből in­duljunk ki, hogy inkább kevesebb növény legyen a területen, de mindegyikük arányosan fejlett és egészséges. Hagyományos koronaformában a vadalanyú, középmagas törzsű fák közül a cseresznye legalább 60-70, a meggy, kajszi, mandula, szilva és ringló 30-40, az ősziba­rack 25-30 négyzetméter területet igényel. A vadalanyú alma és körte tenyészterület-igénye a ráoltott nemestől függően változik. A leg­kisebb szükséges terület 30 m2, de például egyes nyári körtefajták koronamérete megközelíti a cse­resznyefáét. A mogyoróbokor te­rületigénye 16 m2, természetes sövényben a bokrok egymástól 3—4 méterre telepíthetők. A bokor alakú pirosribiszkét 2x0,7, a feke­teribiszkét 2,5x0,7 méterre ültet­hetjük. A riszméte térigénye a fe­keteribiszkéével azonos. A tüskét­len szeder erős támrendszert igé­nyel, javasolható telepítési távol­sága 2,5x2 méter. A málnasarja- kat sövényművelés esetén leg­alább 1,5 méter sor- és 0,3-0,4 méter tőtávolságra kellene ültetni. Különösen nagy a magról kelt gesztenye és dió térigénye. Egy- egy fa 100-120 négyzetméteres tenyésztem letet követel, ezért ki­sebb kertekben, kerttelepeken igencsak meg kell fontolni, érde- mes-e ilyen fákat telepíteni. A gesztenye saját magoncára olt­va, a dió pedig feketedió alanyon 60-70 négyzetméteres tenyészte- rülettel is beéri. (km) Ribiszkéből ilyen dús gyökérze- tú, szabályosan fejlett ültető- anyagot keressünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom