Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-16 / 46. szám
ŰBUJflSBfl m > M HEN ÍVEM JOGOKAT? Karel Kratnár csehszlovák miniszterelnök és Edvard Benes külügyminiszter 1919. szeptember 10-én írták alá a Párizs melletti Saint- Germain-en-Laye-ben a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került kisebbségek jogait garantáló szerződést, amelyet december 10-én a prágai Forradalmi Nemzetgyűlés is ratifikált. Az államközi jóváhagyás után ez a szerződés 1920. július 16-án lépett életbe. A Csehszlovák Törvénytárba mint az 508/1921. sz. törvény került be, amely 1921. december 31-én hirdette- tett ki. A csehszlovák kormány a szerződés I. tételének 1. cikkelyében kötelezettséget vállalt oly értelemben, hogy'a kisebbségvédelmi szerződésben garantált nemzetiségi, nyelvi, faji és vallási , jogokat sértő törvényt, rendeletet vagy egyéb hivatalos intézkedést nem hoz. „Csehszlovákia* kötelezi magát arra - szögezte le a saint-germai- ni szerződés 1. cikkelye -, hogy- a jelen fejezet 2-8. cikkelyeibe foglalt rendelkezéseket alaptörvényekül ismeri el, hogy semminemű törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés ezekkel a rendelkezésekkel nem lesz ellentmondásban vagy ellentétben, és hogy ezekkel szemben semmiféle törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés sem lesz hatályos.“ A konkrét szabályozást illetően a kiindulópont a 2. cikkely első bekezdése volt: „Csehszlovákia kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja“. Az állampolgárság problémáját az idézett tétel 3-6. cikkelyei szabályozták. Az e pontokban lefektetett alapelvek szerint Csehszlovákia köteles volt, illetve lett volna „ipso facto“ — a tényből következően — minden fenntartás nélkül saját állampolgárainak elismerni mindazokat a volt német, osztrák és magyar állampolgárokat, akiknek a szerződés életbe lépésének idején lakóhelyük vagy illetőségük Csehszlovákia területén volt. Ez vonatkozott az e területen születettekre, valamint azokra is, akiknek szülei ezen a területen lakóhellyel vagy illetőséggel rendelkeztek. A szerződés 7. cikkelyének első bekezdése azt szögezte le, hogy „minden csehszlovák állampolgár faji, nyelvi vagy vallási különbség nélkül a törvény előtt egyenlő és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi“. A következő, a második bekezdés még egyszer megerősítette a vallási egyenjogúságot: „A vallási, hitbeli vagy felekezeti különbség a polgári és politikai jogok élvezete, így nevezetesen: a nyilvános állások, hivatalok és méltóságok elnyerése vagy a különféle foglalkozások és iparok gyakorlása tekintetében egyetlen csehszlovák állampolgárra sem lehet hátrányos. “ Ugyanennek a cikkelynek harmadik bekezdése kimondta, hogy „egyetlen csehszlovák állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán- vagy üzleti forgalomban, a vallási életben, a sajtó útján történő vagy bármilyen természetű közzététel terén, vagy a nyilvános gyűléseken“. A cikkely negyedik bekezdése a csehszlovák kormány részéről a nemzeti kisebbségek számára biztosítandó nyelvi jogok alapelveit tartalmazta: „Amennyiben a csehszlovák kormány megállapítana egy hivatalos nyelvet, abban az esetben a nem cseh nyelvű (sic!) csehszlovák állampolgárok megfelelő lehetőséget kapnak majd arra, hogy a bíróságok előtt szóban és írásban saját nyelvüket használhassák“. A szerződés 8. cikkelye ugyancsak a kisebbségeknek a többségi nemzettel azonos jogi elbíráNapjainkban elsősorban a nyelvtörvény-tervezetről lezajlott parlamenti vitában, de más belpolitikai kérdésekkel kapcsolatban is számos neves cseh és szlovákiai politikus hivatkozott a Saint-Germain-i szerződésre. Mit is tartalmazott valójában ez a dokumentum? Erre adja meg a választ az alábbi írás. lásáról rendelkezett: „Azok a csehszlovák állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és biztosítékokat élvezik, mint a többi csehszlovák állampolgár. Nevezetesen: joguk van saját költségükön jótékony- sági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni, vezetni és ellenőrizni, azzal a joggal, hogy azokban saját anyanyelvűket szabadon használják és vallásukat szabadon gyakorolják. “ A nemzeti kisebbségek iskola- és oktatásügyével a szerződés 9. cikkelye. foglalkozott. E cikkely első bekezdése az anyanyelvi oktatás biztosítására kötelezte a csehszlovák kormányt. „Az olyan városokban és kerületekben — szögezte le a kisebbségvédelmi szerződés ide vonatkozó cikkelye ahol jelentékeny arányban nem cseh nyelvű (sic!) csehszlovák állampolgárok laknak, a csehszlovák kormány a közoktatásügy terén megfelelő könnyítéseket fog engedélyezni avégböl, hogy az ily csehszlovák állampolgárok gyermekeit saját nyelvükön tanítsák. Ez a rendelkezés nem akadályozza a csehszlovák kormányt abban, hogy a cséh nyelv tanítását kötelezővé tegye.“ Ugyanennek a cikkelynek második bekezdése a kisebbségeknek az állami és községi költségvetésből való méltányos részesedésének kötelességével foglalkozott: „Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban élnek oly csehszlovák állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élvezetéből és felhasználásából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben nevelési, vallási vagy jótékonysági célokra fordíttatnak“. A saint-germaini szerződésnek további lényeges megállapítását a II. tétel 10. cikkelye tartalmazta, amely Kárpátalja automómiája biztosításának kötelességét rótta a csehszlovák kormányra: „Csehszlovákia kötelezi magát, hogy a Kárpátoktól délre lakó rutének területét a Szövetséges és Társult Főhatalmak által megállapított határok között a Csehszlovák Államon belül olyan autonóm egység alakjában fogja megszervezni, amely a Csehszlovák Állam egységével összeegyeztethető legszélesebb körű önkormányzattal lesz felruházva“. A következő, a 11. cikkely a kárpátaljai önkormányzat felállításának alapelveit tartalmazta: „A Kárpátoktól délre lakó rutének területének külön tartományi gyűlése lesz. Ez a tartományi gyűlés fogja a törvényhozó hatalmat gyakorolni nyelvi, közoktatási és vallási, helyi, közigazgatási és minden olyan egyéb kérdésben, amelyet a Csehszlovák Állam törvényei hatáskörébe utalnak. A rutén terület kormányzóját a Csehszlovák Köztársaság elnöke fogja kinevezni, és ez a rutén tartományi gyűlésnek lesz felelős“. A saint-germaini szerződés II. tételének 14. cikkelye az eddigi rendelkezések népszövetségi garanciájának tényét rögzítette, s egyben kötelezte Csehszlovákiát a Népszövetségi Tanács, illetve az Állandó Nemzetközi Bíróság illetékességének elismerésére a kisebbségi jogok megsértése vagy annak veszélye esetén: „Csehszlovákia hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben az I. és II. tételekben foglalt rendelkezések oly személyeket érintenek, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ezek a rendelkezések nemzetközi értékű kötelezettségek és a Népszövetség védelme alatt fognak állni. Ezek a rendelkezések a Népszövetség Tanácsa többségének hozzájárulása nélkül nem változtathatók meg. Az Amerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán kötelezik magukat arra, hogy nem tagadják meg hozzájárulásukat az említett cikkeknek egyetlen olyan módosításától sem, amelyet a Népszövetség Tanácsának többsége megfelelő formában elfogadott. Csehszlovákia hozzájárul ahhoz, hogy a Nép- szövetség Tanácsa minden egyes tagjának meglegyen az a joga, hogy a Tanács- figyelmét e kötelességek valamelyikének bárminemű megsértésére vagy megsértésének veszélyére felhívja és hogy a Tanács oly módon járhasson el és oly utasításokat adhasson, amelyek az adott esetben alkalmasnak és hathatósnak mutatkoznak. Csehszlovákia azonkívül hozzájárul ahhoz, hogy abban az esetben, ha ezekre a cikkekre vonatkozó jogi vagy ténykérdésekben a csehszlovák kormány és a Szövetséges és Társult Főhatalmak bármelyike vagy a Népszövetség Tanácsában helyet foglaló bármely hatalom között véleménykülönbség merülne fel, ez a vélemény- különbség a Népszövetségről szóló Egységokmány 14. cikkelye értelmében nemzetközi jellegű vitának tekintendő. A csehszlovák kormány hozzájárul ahhoz, hogy minden ily nemű vitás kérdés, ha a másik Fél kéri, az Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztessék. Az. Állandó Bíróság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye s a határozat ugyanolyan erejű és érvényű, mint az Egységkormány 13. cikkelye értelmében hozott határozatok.“ Az elmondottakból kitűnik, hogy a csehszlovák kormány által 1919. szeptember 10-én Saint-Germain-en-Laye-ben elfogadott nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés megteremtette a feltételeit a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbség hatékony jogvédelmének. Természetesen, ez a szerződés sem volt minden elvárásokat kielégítő tökéletes jogalkotásnak tekinthető, csupán egy olyan alapnak, amelynek korrekt betartása, ésszerű továbbfejlesztése és jóhiszemű alkalmazása az államhatalom és a többségi nemzet részéről - valamint a megfelelő szintű nemzetközi ellenőrzés - minden bizonnyal elősegítették volna az északi magyar nemzetrész fokozatos békés beintegrálódását a nemzeti kisebbségeit szeretettel keblére ölelő, azok életfeltételeit nagyvonalúan biztosító Csehszlovák Köztársaságba. Azért, hogy ez nem így történt, nem az ország nemzeti kisebbségeit terheli a felelősség. Popély Gyula * Megjegyzendő, hogy a szerződés eredeti francia szövegében a „csehszlovák„Cseh-Szlovákia“ szóalakok fordulnak elő (La Tchéco-Slovaquie), a szöveg cseh fordításából a kötőjel azonban már kimaradt. 9 1990. XI. 16. Olvastuk A múlt árnyai Csehszlovákia demokratikus kísérletét is befolyásolja a múlt. De a múlt jelképei mögött egy töredezett valóság rejlik: a csehek és szlovákok viszonyának ősrégi kérdése. A múlt hónapban függetlenségre törekvő szlovákok ezrei gyűltek össze a szlovákiai Rózsahegyen. Tíz szlovák nacionalista párt sürgette ott egy nyolcpontos program végrehajtását, amely különálló, szuverén, független Szlovákiát követel. A prágai szövetségi kormány már kompromisszumot ajánlott egy laza szövetségi megoldás formájában, amely nagyobb önállóságot adna Szlovákiának az oktatás, nyelv, kommunikáció, kereskedelem és még a külügyek terén is. De a korApromisz- szumot, amelyet augusztusban a cseh és a szlovák kormányfő találkozóján ütöttek nyélbe Trencsénteplicben a szlovák nacionalisták Rózsahegyen elutasították. Teljes függetlenséget akarnak Prágától, még ha ez megingatná is a csehszlovák szövetséget. Financial Times szükség eíeten nr elvágandó ! A Saint-Germain-en-Laye-i kisebbségvédelmi szerződés rendelkezései
