Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-11-02 / 44. szám
Vasárnap 1990. november 4. A NAP kel - Kelet-Szfová- kia: 06.28, nyugszik 16.16 Közép-Szlovákia: 06.35, nyugszik 16.25 Nyugat- Szlovákia: 06.41, nyugszik 16.29 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 16.54, nyugszik 08.43 Közép-Szlovákia: 17.01, nyugszik 08.50 Nyugat- Szlovákia: 17.07, nyugszik 08.56 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük KÁROLY - KAROL nevű kedves olvasóinkat • 1590-ben született Gerrit van HONTHORST holland festő és rézkarcoló (f 1656) • 1890-ben született KLA- BUND német költő, író (t 1928) • 1890-ben született FELEKY Géza magyar művészeti író, publicista (t 1936). A VASÁRNAP következő számának tartalmából KIKET VÁLASZTUNK? Bemutatjuk Losonc polgármesterjelöltjeit HA A SZABADSÁGOT SEMMI MÁS NEM KÖVETI, CSAK A SZEGÉNYSÉG A Oie Zeit cikkének második része BÉKÉSCSABAI IMPRESSZIÓK Szlovákok Magyarországon - Ozorai Katalin riportsorozatának 2. része „MÉG EGYSZER HADD CITERÁZZAK!“ Polgári László portréja Agócs Ferenc citerakészítö mesterről PANTHA RHEI Vaszilij Grosszmann regényének részlete KICSI MADÁR Sánta Ferenc novellája Állandó rovataink GYERMEKVILÁG KERESZTREJTVÉNY HÁZUNK TÁJA HOGY MIK VANNAK! HUMOR Rendszerváltás... Politikai naivitás azt hinni, hogy ezentúl az emberek másként fognak gondolkodni, mint azelőtt - hangzott el a törvényhozó testületekbe való választások előtt, egy nyilvános gyűlésen. Csak az idő múltával látjuk, hogy mennyire igaz ez. Figyeljük a politikai fejlődést, követjük az eseményeket, az emberek reagálását a változásokra, s feltehetjük a kérdést: mennyivel lettünk másabbak és jobbak a forradalom óta? Igen, szabadabbak lettünk, szabadon választhatunk képviselőket, szabadabban gondolkodhatunk, sőt ki is mondhatjuk a véleményünket, csak hát sokszor senki sem figyel ránk. Az arcok változtak, de a gondolkodásmód maradt fent is, lent is. Az emberek ugyanolyan önzők, kapzsik és haszonlesők, mint azelőtt. A rosszból nem lett jó, a lustából nem lett szorgalmasabb, és a naplopó ezentúl sem hajszolja magát. Igaz, mondják, még nincs vége - jön a rendszer- váltás. Az új társadalom nem ismer majd győzteseket, csak tehetségeseket és tehetségteleneket. A baj csak az, hogy egyelőre a valóság más. Újra vannak hatalmasok, a győztes pártok képviselői, akik mindig találnak módot győzelmük fitogtatásá- ra. A forradalom utáni társadalmi jelenségek is ismétlődnek. Először jön a normalizáció, majd a konszolidáció, s aztán következhet a konjunktúra, vagyis a fejlődés, gyarapodás, növekedés. Most éppen a normalizációnál tartunk. Elsőrendű feladat az osztályellenség leverése, amit régi struktúrának nevezünk. Vajon hány ártatlan embert bélyegeznek meg, hánynak kell távoznia munkahelyéről, beosztásából, csak azért, mert valamikor párttag volt, esetleg az is maradt. Sokaknak nemrég szavaztak bizalmat, s most át kell adniuk helyüket a győztes pártok és mozgalmak elkötelezettjeinek. Talán a nép akarata az is, ha lerombolják a régi intézményeket, még akkor is, ha nincs helyette más. Az a fő, hogy felszámoljuk a kommunista totalitárius rendszert. Míg 1948 után parancsszóra államosítottak, most parancsszóra privatizálunk és az sem baj, ha a többségnek nincs belőle semmi haszna. Valamit majd csak elérünk Így is. Igaz, már nincs ötéves tervünk, csak ködös jövőnk. A politikai rendszer megváltozott, de az emberek gondolkodásmódja nem. Rendszerváltás itt viszont egyhamar nem lesz. Az csak az értékrend megváltoztatásával jöhetne létre, ahol a fő szempont nem a pénz, hanem az emberi érték. Trest'ansky Mária, Losonc Lesz foszlós, illatos kenyér A novemberi gyengéd forradalom sok pozitív változást hozott. Szabad véleménynyilvánítást, vallásgyakorlást, s ezzel egyidöben beindult a szabad vállalkozások időszaka is. Van maszek fagylaltos, maszek festő, kárpitos, de hallani magánkézben levő tésztagyárról, ruhaszalonról, magánnyelviskoláról, kispékségekröl stb. Tisztelem a vállalkozó szellemű, bátor embereket, akik bár tudják, hogy a siker a sikertelenség ikertestvére, mégis fontolgatás nélkül vágnak neki egy új vagy merőben más munkakörnek. Ipolynyék, a Nagykürtösi járás legnagyobb községe, ahol már az 1920-as évektől volt falusi pékség. Stefan Sokolík pékmester szállított ugyan megrendelésre is a helyi vendéglőkbe, a fináncok családjainak, a határőrség ellátására, de munkája zömét a falu asszonyai által dagasztott kenyér sütése képezte. Ez a pékség Sokolik bácsit egész haláláig foglalkoztatta, majd működését a helyi gazdálkodási üzem vette át. Kenyérsütésen kívül ez a pékség nagy segítséget nyújtott az egyre nagyobb - 350-450 fős - lakodalmak alkalmával. Itt sütötték 80-100 kilogramm lisztből a hagyományos mennyegzós fonott kalácsot, a lakodalmas túrós rétest és a lepényt, no meg a friss kolbászt, hurkát és a csirkét. Sajnos, a kemence néhány évvel ezelőtt bedőlt, működését beszüntették. A község és a környék lakóinak nagy örömére a pékséget Lipták Sándor losoncapátfalvai magánvállalkozó tervei alapján újjáépítették. A pékség fával fűtött kemencéjében egy műszak alatt 600 kilogramm hagyományos módón dagasztott házi kenyeret sütnek, s természetesen péksüteményt is. A pékségnek cukrászrészleggel bővített saját üzlete lesz. A falu lakossága érdeklődéssel figyeli a munkálatokat azért is, mivel a nagykürtösi kenyeret igen gyakran és jogosan bírálták. Márpedig köztudott, hogy a jó kenyér formás, foszlós és illatos. Nagyon reméljük, hogy az ipolynyékiek karácsonyi ajándéka, az új pékség, ilyen kenyeret kínál majd és messze szálló illata lesz a cégére. Deák Sándomé Ipolynyék A Rosentour utazási iroda alacsony-tátrai üdülési lehetőséget kínál fel december 20-áig. Elszállásolás szép hegyvidéki környezetben. Turistautak is szervezhetők. A szállodában fedett uszoda, szauna és kondicionálóterem is található. A Komáromi Műszaki Szolgáltatások Üzeme pályázatot hirdet igazgatóhelyettesi tisztség betöltésére. Feltételek: Félpanziós ellátás. Szobaárak: 2 ágyas - 137 korona (egy éjszakára); 2 ágyas + pótágy - 190 korona (egy éjszakára); 3 ágyas + pótágy - 304 korona (egy éjszakára). Megrendeléseiket a következő pozsonyi telefonszámokon várjuk: 210/48 93, 210/40 90. Fax: 210/48 93. írásos megrendeléseiket az alábbi címre juttathatják el: Rosentour - cestovná kancelária Martanovicova 25 811 09 Bratislava UP-446 • főiskolai végzettség (gépészeti, építészeti vagy mezőgazdasági szak) • legkevesebb 5-éves gyakorlat • jó egészségi állapot • 40-éves korhatár A pályázatot rövid életrajzzal és a szakképesítés bizonylatával 1990. november 15-ig kérjük elküldeni a következő cimre: Technické sluzby, Jánosíkova 15, 945 56 Komámo ÚP-493 i a szülőföldről Ahogy repülnek az évek, évtizedek, az emberben leülepszenek, felhalmozódnak az élettapasztalatok, megingat- hatatlanná válik a szülőföld szeretete. Az elmúlt fél évszázadban Közép-Euró- pában meglehetősen gyorsan változtak a politikai rendszerek. A győztesek, a hatalmasok az én életemben is háromszor szabták át a határokat. Ezeket a változásokat mindig sokkoló rendszer- váltás követte. 1938-ban a csehszlovák polgári demokráciából a fasizálódó Horthy-rendszerbe cseppentem. 1945- ben a második világháború után egy nacionalista, magyargyűlölő Csehszlovákiában találtam magam. Azon, a számomra drága földdarabon élőket soha nem kérdezték meg, hogy hová akarnak tartozni. A magasztos „önrendelkezési jog“ csupán nemzetközi dokumentumokban szerepel, amire mindenki hivatkozhat, de soha senki nem tart be (Koszovóiéi Tibetig). Nemcsak Közép- Európában. Mi itt születtünk, nagyapáink is itt éltek. Szülőföldünkhöz ragaszkodva, ezernyi szállal hozzá kötődve, álljuk a történelem viharait. Ez a makacs kitartásunk, élni akarásunk pedig gyakran bőszíti az ilyen vagy olyan nacionalista őrjöngőket, a korlátlan uralomra vágyó elvakultakat. Amikor a lapokban olvasgatom a nemzetiségeket kirekesztő, „vegytiszta“ nemzeti állam megteremtésére biztató primitív eszmefuttatásokat, mindig a kurdokra gondolok. Igen, arra a szerencsétlen harmincmilliós népre, amelyet a sors, a politika négy ország területére kényszerített. Lényegében egy tömbben élnek, de a győztes háborúk hatalmasságai éppen az ö szülőföldjükön húzták meg a kegyetlen határvonalakat. Évtizedek óta küzdenek szabadságukért és irtják őket. Harcuk ma is kilátástalan. Azonban addig, amíg a kur- dok szülőföldjükön maradnak, olyan hatalmas országok sem tudják őket asszimilálni, mint Törökország, Irak, Irán és a Szovjetunió. A szülőföld és az anyanyelv élteti őket. Még elrettentőbb a krími tatárok sorsa, akiket a sztálini időkben Szibériába telepítettek. S most, hogy a szabad mozgás lehetővé vált, a tilalom ellenére is titokban visszaszivárognak szülőföldjükre. Ugyanilyen embertelenség volt a második világháború után a nemzetiségek kitelepítése Csehszlovákiából. Ez az újkori történelem példa nélkül álló szégyenfoltja, amiről nem is túl sokára a világtörténelem bizonyára kimondja elmarasztaló ítéletét. A szülőföld szent és sérthetetlen. Évszázadok történései, küzdelmei, munkája köti a népeket egy-egy tájhoz, vidékhez. És nincs az a hatalom, amely egyes népcsoportokat, nemzetiségi közösségeket képes onnan gyökerestül kitépni, vagy anyanyelvűktől megfosztani. A Bodrogköz szülötte vagyok. Mesz- sze kerültem tőle, évtizedek óta ritkán járok haza, de még most is emlékszem annak a kéttucatnyi magyar falunak a főutcájára, amelyet suhanc koromban kerékpárral bejártam. Akkor még színtiszta magyar falvak voltak. Mutassanak bármit is a népszámlálási adatok, statisztikai összehasonlítások, nem hiszem el, hogy azóta lényegesen megváltoztak. Ki tudná megmagyarázni, hogy mi az, ami több mint négy évtized után is olyan erős érzelmi szálakkal odaköt. Napfainkban újra alapvető rendszer- váltás zajlik. Szédületesen nagyot változik a világ. Ebben a változásban megint akadnak ügyeskedők, különféle politikai pártokat, szövetségeket meglovagolva megpróbálnak fölénk kerekedő■ és akár állami, akár nyelvi előjogokra hivatkozva háttérbe szorítani bennünket. Mi itt születtünk, mi itt maradunk, akármilyen politikai pártok is váltogatják egymást a hatalomban. Akik lázálmukban abban reménykednek, hogy egyszer mi is a hunok vagy az avarok sorsára kerülünk, nagyot tévednek. Magyarok maradunk. Méghozzá itt, a szülőföldünkön, Európa szívében. Szűcs Béla 1990. XI. 2. Jasűrnap EM LÉKEZZÜNK HALOTTAINKRA! mry Qgbor felvételei
