Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-26 / 43. szám
Szerkeszti Tallósi Béla Kígyó van mindenféle és fajta. Mérges, kevésbé mérges és teljesen ártalmatlan. Ezek kint laknak a kertben, bent a földben, vagy a fák tetején. Ha nagyon sok eső esik, és a kígyólyukak megtelnek vízzel, akkor bemennek a házba. Meghúzódnak az ágy alatt, a ruhásszekrényben, a kalapskatulyában, az íróasztal fiókjában, az éjjeliszekrényben vagy egy korhadt gerendában. Mindenhol jól érzik magukat. Egészen addig, amíg az ember össze nem találkozik velük. Ekkor mindketten rémüle- tesen megijednek. Az ember is, a kígyó is. Minthogy a kígyó nem tud kiabálni, így csak az ember kiabál. Erre előjön az inas vagy a kertész, vagy mind a kettő. Most az ember, az inas és a kertész nézik a kígyót. A kígyó meg visszanéz. Mind a négyen remegnek. Egyszerre valakinek eszébe jut, hogy agyon kellene verni a kígyót és suttogva azt mondja: - Bot. Ez azt jelenti bővebben, hogy botot kellene hozni. Erre elszalad az ember, az inas és a kertész botért, de elszalad a kígyó is, persze ő nem botért. Később mindenki visszajön, de a kígyó nem. Erre nagy óvatosan elkezdik egymást keresni. Ez félig-meddig fogócska, félig-meddig .bújócska. Az emberek a fogócskát játsszák, a kígyó a bújócskát. Legtöbbször úgy végződik a játék, hogy akik a fogócskát játsszák, elfáradnak. A kígyó is elfárad, mert már régen alszik a kalapskatulyában, mikor az ember, az inas, meg a kertész még mindig piszkálják a szekrény alól a cipőket, az ágy alól a harisnyát, a dívány alól a múlt heti újságokat, a pohárszék alól a régen keresett merőkanalat. Másnap azután az embernek fáj a háta a sok hajlástól, álmos is, mert rosszul aludt és kígyókról álmodott. Persze aznap nagytakarítás van. A kígyó közben óvatosan kisétált a kalapskatulyából a kertbe és onnan nézi a nagytakarítást. Wilhelm Conrad Röntgen az X-sugárzás (később röntgensugárzásnak nevezték el róla) felfedezöjeként vált ismertté. 1845 márciusában született jómódú szülők gyermekeként. Alapfokú iskoláit kiváló eredménnyel végezte. Tizenhét éves korában azonban kizárták az iskolából, ugyanis nem volt hajlandó elárulni annak az osztálytársának a nevét, aki gúnyos karikatúrát rajzolt a táblára az egyik tanárról. Miután érettségi nélkül is megfelelt egy szigorú felvételi vizsgán, így Svájcban járhatott egyetemre. Ott szerzett gépészmérnökj diplomát, és ott fejezte be doktori értekezését is. Alkotó munkásságának fontos állomásai Strasbourg, Giessen, Würzburg és München voltak. Würzburgban fedezte fel 1895-ben az X-sugárzást, amely nevét világhírűvé tette. E felfedezésért elsőként kapott fizikai Nobel-díjat. A díjjal járó pénzjutalmat a würzburgi egyetemnek ajánlotta fel. M. H. Én vagyok a Maki. Hát te ki vagy, szaki? Miért bámulsz olyan bután? Nem vagyok én orangután! Szomszédomban él a medve, mindig morcos, rossz a kedve, irgum-burgum kéregét, s elcseni a mézemet. N. Kákarov Szilvia A RÁCS TÚLOLDALÁN Velem szemben Zsiráf örzse, nyaka, mint a pálma törzse, Zebra Zénó csíkos háta, elveszik a félhomályba’. Jobbra van egy pocsolyató, benne csörtet a víziló. Olyat ásít, majdnem elnyel, ki bírja ezt idegekkel? Aztán... itt az oroszlánok, ha rám néznek, fejre állok, úgy érzem, hogy mind utál, tigris, párduc, jaguár. Hogy ne féljek, számat húzom, ugrálok és hason csúszom összevissza makogok, s mindnek fityiszt mutatok. Festő sem festhet színesebb képet, aranyos glória, korona a lomb, mézédes terhűktől roskadó ágak, szivárványszínben izzik a domb. Meghasadt gesztenye koppan a földre, levélből szőnyeg, mintha bársony volna, hirtelen zizzen, moccan az avar, kandikál alóla karcsú őzlábgomba. Gólya sem kelepel, fecske sem száll, vadludak húznak dél felé az égen, fekete varjak nedves barázdákban, kókadó kamilla szunyókál a réten. Ökrőnyál feszül esti szürkületben, erőtlen napsugár kertünkben a csősz, roskadó tőke, terhét alig bírja, zamatos gyümölcsét aratja az ősz. Gondolkodom, tehát... Üt % A B ű m lS* ii M ml" tjjjjl í uZ A DENEVÉR (Altáji Reges-régen, egy szép napfényes délután a lombok fölött röpködött a denevér és megpillantotta a héját.- Végre megtaláltalak. Már régóta kareslek. - szólította meg őt a héja.- Mit akarsz tőlem? - kérdezte a denevér.- Nem fizetted még ki a madáradót. Már csak te tartozol - mondta szemrehányóan a héja.- Hogyhogy? Hát nézz rám, madár vagyok én? - így a denevér, majd leszállt a fűbe és elfutott. Hm, bizony nem madár ez, morfondírozott a héja, hanem négylábú. Közben a denevér beért az mese) erdőbe, ahol a rókával találkozott.- Micsoda véletlen! - örvendezett a róka. - Már második éve kereslek. Minden négylábú megfizette már az adót, csak te nem.-Én? Hiszen én nem vagyok négylábú - jelentette ki a denevér, széttárta szárnyait és elrepült.- Tényleg madár ez - düny- nyögött csalódottan a róka. A denevér azóta nem szaladgál, mert fél a rókától, ezért elkorcsosodtak a lábai. Arra pedig, hogy röpüljön, félelmében már csak éjszakánként szánja rá magát. Orel Éva fordítása Osszerakósdi A kép tetején látható pisztoly egyes részeit megtalálod a betűvel jelölt rajzokon. Azonban csupán az egyik képen szerepel hiánytalanul - valamennyi rész. Melyiken? MEGFEJTÉS Az október 12-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Mihály; virgács, szegfű. Nyertesek: Ifj. Szűcs András, Szentes; Kovács Szilvia, Kassa; Csémi Dóra, Csicsó; Máté Enikő, Pelsöc; Rapcsák István, Királyhelmec. Hatvan évvel ezelőtt született DOBOS LÁSZLÓ, csehszlovákiai magyar prózaíró, ismert közéleti személyiség. Rejtvényünk fő soraiban három jól ismert művének a címe olvasható. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére (819 15 Bratislava, Martanovi- öova 25.) legkésőbb október 31-ig. A rejtvényt készítette: LŐRINCZ LÁSZLÓ Az október 12-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése „Merni tudó szíveké a világ“. Könyvjutalomban részesülnek: Kovács Ilona, Zselíz; Lehotz- ky Edita, Léva; Nagy Mária, Farkasd; Szépe Gézáné, Gúta; Rajkovics Klára, Bogya. & en tn 10 1990. X. 26. Zboray Ernő , JÁVÁI KÉPEK KiGYÓBÚJŐCSKA ŐSZI CSENDÉLET
