Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-10-12 / 41. szám

deujgSBfl

Eg

yik legrégibb gyógynövényünk az ökörfarkkóró. Már eleink is elterjedten használták, bár az igazat megvallva, a népgyógyá- szat lényegesen többféle gyógyhatást tulajdonított neki, mint amennyivel a természet valójában felruházta.

Több változata ismeretes, de közülük csak kettőnek van gyógyító hatása. A szőrös (Verbascum phlomoides) a hegyvidékeken, a keskeny levelű ökörfarkkóró (V. thapsiforme Schrad) a sík vidékeken honos. Az utóbbi alacsonyabb és a levelei keskenyebbek, csaknem ép szélűek.

Gyógyászati szempontból a viráguk értékes. Júliustól október végéig gyűjthető, de nem szabad összetéveszteni más változatok virágaival (kisebb szirmok, lilás színezetű, molyhos porzók), mert azok nem rendelkeznek gyógyító hatással. Kizárólag korán reggel gyűjthető, közvetlenül a harmat felszáradása után, legfeljebb 9 óráig. A kinyílt virágok csészéből kicsípett pártáit szellős kosárban szállítsuk és tűző napon, papíron vékony rétegben elterítve még aznap szárítsuk meg. A drog csak akkor értékes, ha megőrzi élénksárga színét. Elsősorban hurutoldó és köptető hatása miatt értékes, de a köhögési ingert is csillapítja. Gyógyhatása jól megválasztott gyógynövények hozzáadásával a célnak megfelelően növelheMég gyűjthető

tó. Például az illóolajat tartalmazó növények (kakukkfű, szurokfű, majoránna, ánizs, édeskömény) a váladéktermelést serkentik, a bodzavirág és a háromszínű árvácskafű a köptető hatást, a martilapu virága, az erdei mályva, a pipacsszirom, a keskeny levelű útifű, valamint a orvosi ziliz gyökere és levele a köhögéscsillapító hatást növeli. Keverés esetén az 1:1 arány javasolható.

Nyáktartalmánál fogva az ökörfarkkóró virága az emésztőrendszer betegségeinek gyógyításánál

is használatos, de a gyomor- és bélgyulladások esetén kevésbé hatásos. Viszont nyelőcsögyulla- dás, rossz emésztés és hasmenés gyógyítására bevált. A népgyógyászat vizelethajtónak és izzasztónak is javallja. Sőt. Hetven évvel ezelőtti feljegyzések szerint sárgaság, máj- és lépbetegségek ellen, külsőleg a növény levelét daganatok és kelések puhítására, érlelésére, valamint az aranyeres csomók eltüntetésére is ajánlották. A virág töményebb főzetével valaha a hajukat szőkítették az asszonyok. Franciaországban asztma-, tüdő- és mellhártyagyulladás kezelésére is használták az ökörfarkkórót, mégpedig ún. „hétvirág melltea“ keverék formájában (mályva, orvosi ziliz, martilapu, ibolya, pipacs, havasi gyopár). Ugyanezt a keveréket légzési zavarok, idegesség, szívneurózis, ritmuszavar, ideggyulladás és görcsök esetére is javasoltták. Az ökörfarkkóró főzetéből fürdővizet, reumás testrészekre, égési vagy rosszul gyógyuló sebekre borogatást készítettek.

Teája forrázással készül, egy csésze vízre egy teáskanálnyi drog számítható. A sötét mézzel ízesített teából naponta három csészével fogyaszthatunk, mindig étkezés után. A drogot száraz, sötét helyiségben, jól záró dobozokban kell tárolni.

Dr. Nagy Géza

Mikor fenyeget fagyveszély?

A korai és a kései fagyok tetemes kárt okozhatnak a kertben. A fagyveszély előrejelzésére hőmérő segítségével egyszerű jelzőkészüléket szerkeszthetünk.

Szerezzünk be egy kisebb kartondobozt. Egyik oldalán készítsünk akkora nyílást, hogy beleférjen a hőmérő, a doboz homlokfalát pedig vágjuk le vagy távolítsuk el, hogy leolvashassuk az uralkodó hőmérsékletet. A hőmérő higanytartó gömbjét csavarjuk be tisztára mosott, vékony szövettel, s a gömb fölött kössük át pamutfonallal, melynek a végeit vízzel teli pohárba kell lógatni. A házi jelzőkészüléket közvetlen napfénytől védett, szellős helyen úgy kell elhelyezni, hogy a doboz nyitott vagy kivágott oldala északi irányba nézzen.

Hogyan működik? A fonálon felszívódó víz átnedvesíti a higanytartó gömbre csavart szövetet, s állandóan nedves környezetben tartja a hőmérőt. Mennél inkább csökken a levegő pára- tartalma, a mi hőmérőnk annál kisebb értéket fog mutatni a napon elhelyezett hőmérővel szemben. Mindig délután 14 és 15 óra között kell leolvasni a jelzőkészülék által mutatott hőmérsékletet, s abból egyszerűen le kell vonni 4 fokot. így kapjuk meg, milyen hőmérséklet várható éjszaka. Vagyis, ha a jelzett időben a készülékünk plusz 3 fokot mutat, éjszaka enyhe fagy, mínusz 1 fok várható, tehát takarással kell óvnunk a még kint levő, veszélyeztetett növényeket, ősszel elsősorban a nagyvirágú krizantémokat. (z-r)

Biokertekben is használható

Akik jártak az idei Agrokomp- lex nemzetközi mezőgazdasági kiállításon, talán felfigyeltek a debreceni Chemobihar által népszerűsített Biofit lombtrágyára. A cég képviselője, dr. Kariinger Jánosné (a felvételen) egyebek között elmondta, hogy termékskálájukban a bakonyszegi Bessenyei MgTsz terméke az első olyan természetes alapanyagú növénykondicionáló készítmény, amely a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokon (nitrogén, kalcium, magnézium, réz, bór, molibdén) kívül biológiailag aktív anyagokat (cukrok, gyanták, uronsavak, vitaminok és aminosavak) is tartalmaz, s nemcsak táplál, de gomba- és baktériumölő hatással is rendelkezik. Hajtatóházakban, szabadföldi kultúráknál és szobanövényeknél egyaránt használható. A tapasztalatok szerint 0,7-2 százalékos töménységben célszerű használni (permetezés, beöntözés), 2-3 hetenkénti időközökben.

Magyarországon sokan dicsérik, mert részben vagy egészen helyettesítheti a gombaölő szereket. Állítólag nagyon jó eredményt lehet vele elérni az uborkánál. Általában minden növénynél növeli az életképességet, a virágok számát és a terméskötést, a hozamot és a termés minőségét (pl. a szőlő cukortartalmát és az alma tárolhatóságát), javítja a betegségekkel és fagyokkal szembeni ellenálló képességet, a szaporítóanyag gyökeresedését és megere- dését.

A Biofit természetes alap«*«ew

(A szerző felvétele)

anyagokból készülő, környezetkímélő lombtrágya, ezért elsősorban a biológiai kertművelés híveinek figyelmét szeretnénk felhívni rá. De az árutermeléssel foglalkozóknak is figyelmébe ajánljuk, hisz nem mérgező, következésképpen nincs kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Ez nemcsak a fejtrágyázást, de a növényvédelmet is megkönnyíti.

Sajnos, nálunk egyelőre nem kapható, viszont van némi remény, hogy egyszer talán megjelenik a szakboltokban. Ugyanis dr. Kariinger Jánosné elmondta, hogy egyik vetőmagtermeltető vállalatunk - műtrágyáért cserébe - egy kamionnal rendelt ebből a lombtrágyából, részben ellenőrző kísérletekhez, részben a termelői érdeklődés felmérése céljából.

(dek)

Néhány Különösen szép szölöfürtöt rövid vesszörész- szel együtt levágva tarthatunk el karácsonyig. A fürtnyél fölött 5-6 cm, alatta pedig arasznyi vesszdrészt hagyjunk meg. A felső metsztapot mártsuk paraffinba, utána a vesz- szőt állítsuk vízzel teli kompó- tos pohárba. Tárolásra sötét helyiség a legmegfelelőbb.

ERJEDÉS UTÁN

Két fontos tényező befolyásolja az erjedés utáni borászati tennivalókat. Az egyik az újborok hőmérsékletének alakulása, a másik a kierjedt bor viszonylag nagy szabad felszíne.

Mint tudjuk, a bor langyos állapota kedvez az almasavbontó baktériumoknak, így az alkoholos erjedést gyakorlatilag azonnal követheti a biológiai savbomlás. Ennek folytán a bor összes savtartalma literenként 2-5 grammal is csökkenhet, ami a kelleténél savasabb borok esetében előny, a lágyabb boroknál hátrány.

Ebből következik, hogy az erjedés végeztével gyorsan kell dönteni a további tennivalókról. Az erősen savas (8-10 g/l) újbort tartsuk langyosan, és hagyjuk végbemenni a biológiai savbomlást. Viszont a 6 g/l körüli savtartalmú borokat vagy azonnal kénezni (100 literenként 0,5 dkg borkén) kell, vagy gondoskodni a bor hőmérsékletének 10-12 fokra történő csökkentéséről.

A szabad felszín káros, a bor törésében megnyilvánuló oxidációs hatását úgy akadályozhatjuk meg, hogy erjedés után teletöltjük s csak lazán dugaszoljuk be a hordót, vagy kisebb hordóba fejtjük át a még zavaros újbort. -szét

1990. X. 12.

Szüret után a gyümölcsfák törzsére célszerű hernyóenyves övét erősíteni. A 15-20 cm széles papírcsíkok középső 10 cm-es sávját kenjük be hernyóenyvvel. A kis és a nagy téli araszoló lepkék szárnyatlan nőstényei így nem jutnak fel a koronaszintbe, s nem tudják lerakni áttelelő tojásaikat. A hernyóöveket november végén vagy december elején leszedhetjük és megsemmisíthetjük.

Telepítéshez készülünk

Részben az élelmiszerek árának emelkedése, részben a földtulajdonjog rendezése és az egyéni vállalkozás ösztönzése láttán sokan tervezgetik, hogy önellátási vagy árutermelési céllal gyümölcsfákat telepítenek. Ehhez a munkához szinte lehetetlen általános érvényű tanácsot adni, viszont az alábbi útbaigazítás jól jöhet a vállalkozóknak.

Kiskerteknek rendszerint évek óta parlagon heverő, gyakran bozóttal benőtt, esetleg korábban „illegális“ szeméttelepként használt területeket engednek át a kertészkedni vágyóknak. A terület megtisztítását

ELSŐSORBAN KERTTELEPEKRE VALÓ A JELKÉPES, ALACSONY LÉCKERÍTÉS, DE A HÁZIKERT PIHENÖRÉ- SZE IS LEZÁRHATÓ VELE

(Kádek Gábor felvétele)

követően feltétlenül mintát kell venni a talajból, hogy laboratóriumi vizsgálattal győződhessünk meg a föld tápanyagtartalmáról, kémhatásáról, esetleg egyéb fontos tulajdonságairól. A vizsgálatot akkor is ajánlatos elvégeztetni, ha történetesen a házikertben, bérelt vagy kimért földterületen akarunk gyümölcsöst létesíteni. A több helyről vett talajmintát a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Fajtavizsgáló Intézetben, az agrokémiai központokban, illetve a mezőgazdasági szakiskolák és kertészeti szolgáltató vállalatok laboratóriumaiban lehet kivizsgáltatni. Főleg a talaj kémhatása lehet irányadó a gyümölcsfaj helyes megválasztásánál.

Bármilyen célt szolgált korábban a terület, nagy a valószínűsége, hogy jócskán kiélt, tápanyagban, humuszban szegény a talaj, vagyis közvetlen telepítésre alkalmatlan. Az előkészítés során ajánlatos a területen árankénti átlagban 4-6 mázsa istállótrágyát és 10-15 kg NPK kombinált műtrágyát beszántani. Savanyú talajok esetében a kémhatást is be kell állítani (meszezés). Kiskerti feltételek között elég kézzel vagy markolóval egy méter széles sávban 70-80 cm mélyen megforgatni a talajt, nagyobb telepítés esetén egyszerűbb a hasonló mélységű szántás. A talajt azért célszerű ilyen mélyen fellazítani, mert csak így tudjuk feltörni az esetleg előforduló atkát, vagyis a vizet át nem eresztő réteget. Ha sikerül beszerezni, az NPK kombinált műtrágya helyett célszerű szuperfoszfátot és kénsavas káliumot használni.

A különféle kerteket, kimért területen létesített gyümölcsösöket feltétlenül be kell keríteni, viszont a kerttelepen az élősövénynek a térelválasztóként telepített bogyósoknak, szőlőlugasnak, vagy egy alacsony, jelképes léckerítésnek kellene előnyt adnunk.

Ha ezzel készen vagyunk, hozzáláthatunk a kert tervrajzának elkészítéséhez. Kiskert esetében mindenekelőtt azt kell meghatározni, mekkora területet szánunk a veteményeknek, a pihenőrésznek, és mennyi hely marad a gyümölcsféléknek (fáknak, bokroknak). A tervrajzban célszerű pontosan megjelölni a fák és bokrok helyét, s ha már beszereztük az ültetőanyagot, azt is jó feltüntetni, hová milyen fajta került. Ez később megkönnyíti a tápanyagpótlást és a növényvédelmet. A folyamatos ellátást garantáló fajtamegválasztásról majd legközelebb.

Belucz János mérnök