Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-07-13 / 28. szám

Hasárnap Fe löltözve vagy ruhátlanul? Százéves a nudizmus „Naturistes" a nudizmushoz hasonló francia mozgalom. A francia naturisták szövetsége (FFN) reklámanyagaiban hang­súlyozza, hogy „ha leküzdi a ru- hátlanság gátlásait, megszűnik lappangó agresszivitása is, s harmonikusan együttélhet a re­alitásokkal“. Franciaországban már 30 éve léteznek naturista üdülőközpontok, melyeket éven­te mintegy 2 millió ember látogat. EZ A FÉRFI A RUHÁTLANSÁGOT KOMOLYAN VETTE. A SVÁJCI MONTE VERITAS-I NUDISTATELE­PEN (EZ VOLT AZ ELSŐ ILYEN KÖZPONT) ÉLT ÉS DOLGOZOTT. ÖLTÖZÉKE CSUPÁN CIPŐBŐL ÉS HOMLOKPÁNTBÓL ÁLLT. A FEL­VÉTEL 1907-BEN KÉSZÜLT. E központok egyre közkedvel­tebbek, ám néhány puritán véle­ménye szerint a naturizmus szá­mos problémával küzd. A natu- ^ rista eszméket úgymond a pusz­ta meztelen napozás váltotta fel. Sőt az utóbbi időben a naturista központokban megjelentek a fel­öltözött látogatók. Érdekes, hogy ezek főleg fiatalok. Ennek oka egyes szakértők véleménye sze­rint az, hogy a teenagerek min­den ellen lázadnak. Egy 15 éves lány például kijelentette, azért visel bikinit, mert ha meztelenül van, a fiúk észre sem veszik. A probléma mélyebb gyökerű, mint csupán a meztelenség. A naturista központok létezésük óta azzal büszkélkedtek, hogy ott nincs képmutatás és társa­dalmi különbség. Sokan joggal aggódnak, hogy a „felöltözöt­tek“ megjelenésével a közpon­tok légköre megváltozik, meg­szűnik az egyenlőség. Nonce Barone, a Sol-Arnan-i központ vezetője szerint húsz évvel eze­lőtt, amikor a naturista mozga­lomhoz csatlakozott, az üdülők még familiárisán tegeződtek. Senki sem beszélt róla, melyik társadalmi réteghez tartozik, mi a foglalkozása, mennyi a vagyo­na. Ma ez már nincs így. Idén januárban az FFN köz­gyűlésen vitatta meg a „felöltö­zöttek problémáját“. A közpon­tok vezetői megegyeztek, min­dent megtesznek a nudista ha­gyományok megőrzéséért, de úgy, hogy a forgalmuk se csök­kenjen. Példaként szolgálhat a Hélio-Marin Naturissimo, amely nem tagja az FFN-nek. Látogatói tetszés szerint visel­nek vagy nem strandöltözetet, a plázson és a medencékben viszont kötelező a mezítelenség. A francia központok vezetői irigyelhetik más európai orszá- gokbeli kollégáikat, ahol a natu­risták hűek a hagyományaikhoz. Belgiumban például a központok látogatói csak akkor öltözhetnek fel, ha nagyon hideg van. A kül­földiek általában jobban igazod­nak a nudista filozófiához, mint a franciák. A 200 ezer német zöme, akik évente megfordulnak a francia naturista központok­ban, soha nem visel ruhát. Ám a naturista központok is igen alkalmazkodóak. A már em­lített Barone úr saját központjá­ban nemrég létesített egy ruha- butikot. Hiába, az üzlet, az üz­leti NEWSWEEK A legjobb fogyasztók Manapság az ötven éven felü­li fogyasztóknak több a pénzük, mint valaha, és szívesen el is költik. Erősen lecsökkent az a belső igény, hogy valamit az utódokra is hagyományozzanak. Mind feltűnőbbé válik az idősek egoista beállítottsága, akik él­vezni szeretnék az életet. Ha a gazdaság megtagadja tőlük az elismerést és félreállítja őket, félő, hogy a fogyasztásról való lemondás lesz a válasz - ez derül ki a bécsi Pszichotechnikai Intézet legutóbbi vizsgálatából. Ennek ellenére a reklámszak­ma számára mintha az ötvenen felüliek nem is léteznének. A hir­detések többnyire a fiatalokhoz szólnak. A gazdaság még nem ismerte fel az idősekben rejlő lehetőségeket. Az ötvenévesnél idősebbek rétege a jövőben lényegesen nö­vekedni fog. Jelenleg Ausztriá­ban 2,4 millió 50 évesnél és több mint 1,5 millió 60 évesnél idő­sebb ember él. Az ezredforduló­ra a lakosságnak már 27 %-a lesz túl a hatvanadik életévén és csak 19 % körül lesz a 20 éves­nél fiatalabbak aránya. Az idősebbeknek több mint egyharmada vesz részt költsé­ges luxusutazásokon, a legked­veltebb úticélok Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika, valamint az egzotikus szigetvilág. Mintegy 75 %-uk átalakítja lakását, a be­rendezés korszerűsítésének igé­nyével, vagy azért, mert a gyer­mekek elköltöztek. A háztartási munkák megkönnyítésére több gépet vesznek igénybe. Míg a jó fizikai állapot fenntar­tásának igénye csökken, növek­szik a szellemi kihívások iránti vágy. A könyvek, kulturális ese­mények, játékok mind nagyobb jelentőséget kapnak. Az ehhez a korosztályhoz szóló reklámokban az idősek mindig különösen sportosnak és rendkívül fiatalosnak tűnnek, ami az idős fogyasztók negyedré­szére elidegenítöleg hat. Diszkri- minálónák érzik, ha „szenior"- ként, „nyugdíjasaként kezelik őket. DIE PRESSE Flórián Márta összeállítása kedni. A kutatók a szövómirigy működését vezérlő géneket úgy akarják módosítani, hogy azok még erősebb szálakat állítsanak elő. Egy háló azonban csak mindössze 5-10 milligramm sú­lyú, ezért most óriáspókok kite­nyésztésével próbálkoznak, hogy növeljék a szálhozamot. Angol kutatók próbálták meg­fejteni a pókháló titkát. Hogy le­het az, hogy a pókot elbírja az a szál, amelyet éppen kibocsát, amikor például hirtelen leeresz­kedik a földre? Kiderült, hogy a textiliparnak van mit tanulnia a pókoktól. Eddig úgy gondolták, hogy az állat által kibocsátott anyag folyékony fehérjét tartal­maz, és ebben a hosszú mole­kulák összefonódnak, amikor az anyag hirtelen megnyúlik. De nem ilyen egyszerű a dolog. Ilyenkor ugyanis rendezettebb eseménysorozat megy végbe. Kimutatták, hogy a molekulák a kibocsátott folyadékban párhu­zamosan állnak be egymáshoz képest, erősen vonzzák egymást és összekapcsolódnak a fonal közepén. Ezzel merevvé teszik a szálakat. Ugyanakkor az őket körülvevő oldóanyag kiszorul kö­zülük, és parányi cseppecskék formájában a fonal külsején he­lyezkedik el. A kutatók remélik, hogy e fo­lyamatok utánzásával a textilipar vékonyabb, erősebb és köny- nyebb szálakat tud majd előállí­tani. Vagy az is lehet, hogy a jö­vőben valamikor pókokat fognak tenyészteni selyemhernyók he­lyett? HÁROM KÍVÁNSÁG Pókhálóban fogunk járni • A génsebészet is közbeszól A selyempók hálójának szálai nagyobb szakítási szilárdsággal rendelkeznek, mint a szupererős műszálak, melyeket repülőgé­pek hordfelületeinek, golyóálló mellényeknek a készítésénél al­kalmaznak. Az amerikai hadse­reg kutatói fel szeretnék hasz­nálni a pókok szövömirigyeinek váladékát rendkívül ellenálló anyagok kifejlesztésére. A ke­resztes pókokkal rokon selyem­pókok több méter átmérőjű háló­kat szőnek, melyekben olykor még madarak is fennakadnak. Érdekes, hogy a legerősebbek azok az ún. mentöszálak, ame­lyeken a pók földre tud eresz­A jövő anyaga?! A VILÁG LEGRÉGIBB LAKÓHÁZÁNAK FOLTÁRT MARADVÁNYAI A MAI IRAK DÉLI RÉSZÉN A világ legrégibb háza Nagy Sándor és az alkohol A legújabb kutatások arra utalnak, hogy Nagy Sándor élete utolsó hét évében az alkoholizmus klasszikus tüneteit mutatta. Barátaival szemben agresszív, általában betegesen gya­nakvó volt, nem viselte el a kritikát és szerztöl mámoros fejjel olyan csele­kedetekre ragadtatta magát, amelye­ket később keservesen megbánt, sőt, meg is siratott. Alkohol hatása alatt gyújtotta fel Perszepoliszt (i. e. 300- ban), majd a pusztulás láttán sírógör­csöt kapott. Barátját, Kleitoszt része­gen leszúrta - amikor pedig kijózano­dott, alig tudták megakadályozni, hogy öngyilkosságot ne kövessen el. Halált megvető, legendás bátorságát egyesek szintén az ittas ember kriti- kátlan helyzetmegítélésének tulajdo­nították. Az ivásra valószínűleg az apja, Fülöp, macedón király szoktatta rá Sándort: róla is ismert, hogy igen­csak kedvelte a bort. Ha szemügyre vesszük a nagy hódító fiatalkori szo­borportréját, illetve a perzsiai hadjárat idején róla készült mozaikképet, lát­hatjuk, hogy az alkohol mennyire megváltoztatta a szép ifjú arcvonása­it. TIME Mindeddig úgy tudtuk, hogy az első városi településeket s a városi civilizációt a sumérok hozták létre a Tigris és az Eufrá- tesz között az ókori Mezopotá­miában, az i. e. IV. évezredben a mai Irak területén. A régészek azonban most egy olyan ház maradványait tárták föl, mely a civilizáció és a városiasodás ennél jóval korábbi kezdeteire utal. A mintegy 100 négyzetmé­ter alapterületű, nyerstéglából épített, többszobás házat, mely­nek tetejét két négyes oszlopsor tartotta, az i. e. VII. évezredben emelték. Azt egyelőre nem tudhatni, volt-e több, a most föltárthoz hasonló épület itt. Az azonban így is nyilvánvaló, hogy e házat lakó család igencsak jó körülmé­nyek között élhetett két és fél ezer évvel a sumérok előtt. S az sem kizárt, hogy a további ása­tások még ennél is korábbi váro­siasodásra derítenek fényt, s ak­kor ismét módosítanunk kell az emberi civilizáció kezdeteiről va­ló ismereteinket. BURGER-CAR Amikor a New York egyik előváro­sában élő Louis Winchinsky elindul Volkswagenével, benzingőz helyett a hasábburgonya Ínycsiklandó illata tölti be a levegőt. A hetvenes éveiben járó föltaláló ugyanis a gyorsbüfék használt olajával táplálja .kocsiját, melyből 1 liter szükségeltetik 22 kilo­méteres táv befutásához. Az ötlet nem egészen új. Rudolf Diesel is kísérletezett ezzel a megol­dással, de nem tudott mit kezdeni az égés során keletkezett szilárd ré­szecskékkel. Winchinsky e bajra is talált gyógyírt: egy vízből és metanol­ból álló tisztító vegyüléket. A benzint helyettesítő növényi olaj előnye, hogy nem károsítja, szennye­zi a környezetet, és megszabadítja a gyorsbüféket a használt olajtól. Hát­ránya, hogy a friss növényi olaj jóval drágább a benzinnél Amerikában. Nem úgy a használt, ám annak be­gyűjtése és értékesítése egy újabb szolgáltató láncolat kiépítését igé­nyelné. ORSZÁG-VILÁG 1990. VII. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom