Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-05 / 40. szám
palást község azon a tavalyi csendes október végi délutánon is a maga mSpzökott életét élte. Ki is sejthette volna, hogy pont ezen a napon történik valami, ami nem csupán e község, hanem a környék lakóit is lázba hozza. Racskó Jenő megjelenése az alsó kocsmában nem volt szokatlan, mert az utóbbi hónapokban, években törzsvendégnek számított. Kis pohár sört kért. Rózsás kedvében éppenséggel nem lehetett, mert távozóban még odaszólt a csaposnőnek: — Hozzon majd a síromra egy szál virágot... Ezzel indult is kifelé. — Jenő, hová mész? — Megyek a halálba! Nem ment messzire. A kocsma előtt leült és töprengeni látszott. Vajon miféle érzések, indulatok, elhatározások feszíthették bensejét? Igazán érdemes lenne ismerni egy ember indítékait, aki nemsokára... Ne, ne vágjunk az események elébe. Családi dráma zárójelenete A kocsma az alvég szerint kapta az „alsó“ nevet, mert Paláston az alvég is „alsók“. A kocsmától nem messze van az autóbuszmegálló. Ide futott be nemsokára a Gyügy felől érkező buszjárat. • Mint kiderült, Racskó Jenő is erre várt. Nem is az autóbuszra, hanem a vele érkező feleségére, aki Gyügyön dolgozott. Az asszony alig lépett le a buszról, a férj elébe toppant.- Irén, akkor hazajössz vagy nem?! vei szállították a kórházba, ahol, feleségét öt órával túlélve, ugyancsak beteljesült maga választotta sorsa. Eddig az esemény — egy családi dráma zárójelenete. Az előzményeket a meggyilkolt Racskó Jenőné édesanyjától — Blaskó Pálnétól, a faluban csak Rozi néninek szólított, szomorú, gyászoló asszonytól tudom meg. „Italosán rettenetes volt! Blaskó Pál hosszú éveken át a falu juhásza volt. Tavasztól őszig mindig akadt munka látástól vakulásig. Becsületes, szorgos család hírében álltak. Elfoglaltság a lányok - Irénke és Juli- ka — számára is akadt bőséggel. Ősztől tavaszig azután — ahogy ők mondják: a téli hónapokban Morvaországba jártak munkára, így tették ezt a palástiak többen is, minden év őszén ugyanarra a helyre visszatérve, ahol a dolgos kezeket mindig szívesen fogadták. Irénke és Julika, a két lánytestvér ott találkozott Racskó Jenővel és Jánossal, a más faluból,; Gyürkiből származó két fiútestvérrel. Az ismeretségből házasság lett. Két fiútestvér vett el két lánytestvért. — Mennyien kérték a faluból Irénkénket! — emlékszik Rozi néni. - Mindenkit elutasított. Pont a Jenő kellett neki... Eleinte nem is látszott rossz házasságnak. A fiatalok megértették egymást. Legalábbis a szülőknek, a szomszédoknak, a falunak tűnt így. Ki tudja, mit rejthettek a családi ház falai a külvilág elől?- Hányszor riasztott a család engem is éjfél tájban, meg utána is, hogy menjek, mert a családfő megint rájuk akarja törni az ajtót. Mit tehettem?Kocsiba ültem és rendet csináltam. Az erélyes fellépés mindig hatott. Csak a gyengébbekkel szemben volt bátor... A titkár a tragikus esemény előtt mintegy három héttel járt náluk. Akkor a változatosság kedvéért valamilyen ügyben Racskó Jenő hívta őt. Együtt mentek. A feleségét otthon találták, aki akkor már hosszabb ideje az anyjánál lakott.- Itt ez a vadhús a hűtőben, eljöttem megcsinálom neki... A férj sorsa ezek szerint a megtörténtek után se volt számára egészen közömbös.- Irén, gyere haza...- Jenő, egy feltétellel! Ha megfogadod, hogy nem iszol... Nem ígérte meg. Nem érezte magát elég erősnek, hogy szavát megtartja! Az asszony visszatéréséhez mégis ragaszkodott. Erőszak Temetés bonyodalmakkal Racskó Jenő csak utólag félelmetesnek tűnő fenyegetése, hogy a közeledő halottak napján mindketten ott fekszenek majd a helyi temetőben, csak félig vált valóra. Paláston csak a feleséget temették el. A gyerekek tiltakoztak az ellen, hogy anyjuk gyilkosával, tulajdon apjukkal Rozi néni csak „ördögként“ emlegeti. Jenő legalább dolgozott, fizetését hazaadta, csak napi harminc korona zsebpénzre tartott igényt. János viszont nem ad pénzt a családjának. Erdei munkás, sok-sok kihagyással. Rozi néni könnyei újra és újra feltörnek.- A másik lányomat se várja az elsőnél különb sors... Az előzmények hátborzongatóan hasonlítanak! A félj Julikát is nemegyszer az éjszaka közepén veri ki a házból. Előbb még a kaput is bezárja, és a kerítésen át kell menekülniük. Hová is mehetnének ilyenkor, ha nem az édesanyjához. Racskó János is dicsekszik, hogy pisztolya van. S ha bátyjának lehetett, miért ne lehetne neki is?- Mit várhatunk tőle? - teszi fel a kérdést, Jci tudja kinek, Rozi néni. — Hisz már néhányszor Lekéren is volt... Lekér község nevének hallatára a környék lakóinak hátán végigfut a hideg. Oda jutnak az alkohol megszállottjai is elvonókúrára. Racskó János többszöri kísérlet után se tudott szabadulni az alkohol valóban ördögi hatásköréből. Amint megtudtam, nem is nagyon igyekezett, mert korántsem tartotta meg az ott érvényes, gyógyulást ígérő szigorú előírásokat. A jelek szerint Racskó János az alkoholizmus beteges állapotába jutott, nincs elég ereje a mindenekelőtt erős akaratot 1990.X. 5.- Már megmondtam, hogy nem... A férfi erre a válaszra is felkészült, mert zsebéből pisztolyt húzott elő, az asszonyra szegezte és habozás nélkül meghúzta a ravaszt. Az első golyó deréktájon találta. A férj azonban biztos akart lennia a dolgában és a fegyver másodszor is eldördült... Miféle folyamatok játszódhatnak le az ember agyában a gyilkosság pillanatában? Féktelen gyűlölet, sértett hiúság, eltéko- zolt életből fakadó reménytelenség vagy fékezhetetlen bosszúvágy? Az asszony megingott, a rövid szóváltás hallatára kíváncsiságból még a közelben tartózkodó utasok fogták fel estében. Amíg minden figyelem az áldozatra szegeződött, eldördült a harmadik lövés is... Ezt a gyilkos férj már önmagának szánta. Egy épp arra tartó gépkocsi felvette a két sebből vérző Racskó Jenőnét és az ipolysági kórházba vitte. Egész úton eszméleténél volt, de a kórház felé közeledve már panaszkodott, hogy egyre nehezebben kap levegőt. A kocsiból kiszállva a gépkocsi- vezetőnek még így is köszönetét mondott. Az orvosok azonban már nem segíthettek. A férj saját magának szánt golyója a koponyába hatolt. Őt eszméletlen állapotban mentőEgyszer azután valahol, valamikor megjelent az Alkohol, a jellemeket, családi békességet megrontó, életutakat megtörő nagy Mester. A férj, a különben jó szakember hírében álló géplakatos, a szabadidejében is sok-sok apró szolgálatra kész, családi házak építésén is segédkező ezermester egyre gyakrabban nézett a pohár fenekére. Nem az anyagiakkal volt a- baj, hisz a család semmiben sem szenvedett hiányt. Szépen berendezett családi ház, nagy műhely és a tragédia után megtalált betétkönyvek is erről tanúskodnak. Hol történhetett a törés? Mikor lett az alkohol két annyira közeli ember kapcsolatának megrontója? Semmi se történik ok nélkül. Utólag mindig sok a szóbeszéd. Az is, hogy a feleségen szintén sok múlhatott, mert állítólag a gyerekeket szembefordította apjukkal. Ha így lenne is, miért? S kell-e a gyerekeket részegeskedő apjukkal szembefordítani? — Italos állapotban elviselhetetlen volt - emlékezik Rozi néni. - A lányom nemegyszer éjszaka idején menekült hozzám. Az utóbbi időben néha hetekig is nálam lakott. A férj állandóan fenyegetőzött. Nem titkolta, hogy fegyvere van, de senki nem tudta hol. Különben szenvedélyes vadász is volt. De a magatartása miatt golyóspuskáját már korábban elvették. Nem tudott belenyugodni, gyakran járt a falu elöljárói nyakára, hogy adják vissza az engedélyét. Sörétes puskája így is maradt. A környéken mindig sok volt a vad, főképp a vaddisznó. Halála után az egy engedélyezett helyett két puskát találtak nála. Valaki kölcsönadta neki (!), vagy csak javításra vitte hozzá? Értett ő a fegyverekhez, hisz fegyvergyárban is dolgozott. A gyilkos fegyverről még most is különféle hírek terjenge- nek. A gyilkos (és öngyilkos) a háborúból maradt német pisztolyt emlegetett. A valóságban háború utáni hazai gyártmányú 6,35-ös pisztoly volt. Abból a morvaországi fegyvergyárból, ahol valaha dolgozott... A férj az utóbbi időben egyre gyakrabban fenyegette a feleségét. Az ittas embert azonban senki nem vette komolyan. Sajnos, családja sem. A tragédia napját, október 27-ét megelőzően, a ház előtt, az utcán kiáltozta feleségének, a temető felé mutogatva:- Halottak napján már ott leszünk mind a ketten! A részeg embernek nincs hitele. Pedig benne valóban érlelődött az elhatározás. Az utóbbi hetekben a felesége már nem tartózkodott otthon. Pedig a férj minden áron erre akarta kényszeríteni. Tudatában volt gyengesegenek Kissimonyi Pállal, a helyi nemzeti bizottság titkárával beszélgetek. (micsoda rettenet!) együtt nyu- godhassa örök álmát. Előbb a férjet hántolták el szülőfalujában - Gyürkiben. Utána a feleségét Paláston. így hát, akik életükben nem fértek meg együtt, holtuk után is távolság választja el őket. Talán így igazságosabb, ha ebben még egyáltalán némi igazság tehető. S itt jelenik meg a színen a testvér: Racskó János. Iszákos, felettébb erőszakosnak ismert testvér. Gyakori vendég a kocsmában. Erőszakosságával, ittas állapotban otthon rendezett jeleneteivel állítólag testvérét is felülmúlja. A temetés előtt azzal fenyegetőzött, ha Jenő bátyját nem Paláston temetik el, kiirtja az egész családot. Mert neki is van ám pisztolya! Meggyilkolt sógorasszonya, testvére áldozatának temetését csak a sírtól távolabbról, a rava- talazó mellől figyelte. S amikor a pap búcsúbeszédében megemlítette, hogy az elhunyt életét gyilkos kéz oltotta ki, a jógor feldühödten elrohant. Talán csak nem sértődött meg?! Esetleg lelkiismeret? Állítólag ittas állapotban azóta is kiirtással fenyegeti a családot. Az ilyen állapot pedig nem éppen ritka nála... Újabb tragédia 3 láthatáron? Racskó János gyilkos (és öngyilkos) Jenő bátyja nyomdokaiban jár. A falubeliek szerint talán nálánál is durvább. Anyósa, igénylő gyógyulásra. Családját kiirtással fenyegeti. Nos, Rozi néni szerint, sok jót nem várhatunk tőle. Dehát ki tesz (vagy tehet) valamit egy újabb tragédia megelőzésére? Mert a gyilkolás, a családirtás rögeszméje vert fészket az emberi agy titokzatos rejtekeiben. És mi lesz, ha az alkohol hatására a fenyegetés egyszer elhatározássá érlelődik? A hatósági szervek süketek lennének? Nem tudnának arról, amiről az egész falu már nem is suttog, hanem hangosan beszél?- Dehogynem tudunk - válaszolja Kissimonyi Pál. - De a fegyverbirtoklás ténye nem bizonyított. Az ittas állapotban elhangzott szavak nem vehetők kész ténynek. Egyszer azt mondja, hogy befalazta vagy bebetonozta, máskor tagadja, hogy valaha is lett volna fegyvere... S ha mégis van? Ahogy a bátyjának is volt... — A törvény érvényesítése azonban feltételezésekre nem alapozható. így hát valóban csak a puszta remény marad, hogy újabb tragédia nem következik be? xxx Racskó Jenő beváltotta fenyegetését. De az a vágya, hogy legalább halála után felesége melleit lehessen, nem teljesült. Életükben egyre szélesedő szakadék választotta el és a halál se , hozta őket egymáshoz közelebb ... Hát a saját sírjára kért egy szál virágot? Ki tudja, visz-e valaki virágot gyilkos és öngyilkos sírjára... Zsilka László
